Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-22 / 94. szám

SOK KICSI - SOKRA MEGY Majdnem négymillió forint — tojásból • • Ötvenezer pecsenyecsirke Kovács Pált, a gombai Új Elet Tsz főállattenyésztőjét az I. számú üzemegységben ta­láltam. Hízott marhákat adtak át éppen az Állatforgalmi Vállalatnak. A tsz baromfi- tenyésztéséről és pecsenye­csibe neveléséről kértem tőle tájékoztatást. — Eredményes-e ez az üzem­ig? — Most már igen — vála­szol határozottan. — Jól emlékszem, hogy há­rom-négy évvel ezelőtt még elrettentő példaképpen emle­gették a gombai csibenevelést. — Igen, így is volt. Hogy a fejlődést érzékelni tudja, visz- sza kell térnünk az indulás­hoz de legalábbis 1962-ig. Akkor csak 1500 tyúkot tar­tottunk és 15 ezer pecsenye­csibét neveltünk, szükséghe­lyiségekben, fűtés, világítás nélkül. Pénzügyi gondjaink voltak, és úgy gondoltuk, megpróbáljuk. Elég sikertelen próbálkozás volt, az állomány 18 százaléka hullott el a meg­engedett öt-hét százalék he­lyett. — A tojóház mikor épült? — 1963 tavaszán adták át, s a betelepítése is megtörtént. Bajok voltak a fűtéssel, szel­lőztetéssel és légzőszervi meg­betegedések léptek fel. A tyú­kok 15 százaléka elhullott. Nem is termelt egy tyúk 148 tojásnál többet,, ez pedig a New-Hampshire fajtánál ke­vés. — És a pecsenyecsibe? — Miután a tyúkokat idő előtt selejtezni kellett, nem akartuk a tojóházat üresen hagyni és csibével raktuk meg a szabaddá vált fél épü- léT&t. Mit mondjak? Hideg, szellőzetlenség, baromfi tífusz és a vége: 28 százalékos elhul­lás. A tífusz miatt ráadásul a tojások nem voltak alkal­masak keltetésre és ez is csökkentette a bevételt. De túl vagyunk rajta. A következő a gombai Új Élet Tsz-ben két évben korszerűsítettük a nevelőházakat, üzembe állí­tottunk 15 ezer tojás kelte­tésére alkalmas keltetőt. A problémák viszont lényegében 1966-ban oldódtak meg. A to­jóházban új szellőzőrendszert dolgoztunk ki, a fűtést — egyelőre ideiglenesen — meg­oldottuk. A tyúkok csőrét megkurtítottuk, s így meg­szűntek az eddig sok gondot okozott kicsípések. A rend­szeres tisztogatás, fertőtlení­tés és az előbbi intézkedések meghozták az eredményt. Egy tyúk már 174 darab tojást termelt, és csak 6,5 százalék hullott el. Egy kiló pecsenye­csibét még ugyan 3,9 kiló ab­rakból állítottunk elő, _ de az elhullás már csak 2,3 száza­lék volt. 1966-ban egymillió 75 ezer tojást termeltünk és 266 mázsa csibehúst értékesí­tettünk. — További tervek? — Az idén egy tojótyúk után 184 tojást terveztünk. Az ed­dig alkalmazott New-Hampshi- re fajtát Nick-Chick-re cserél­jük ki. Szerződést kötöttünk a Bábolnai Állami Gazdaság­gal, ők szállítják a naposcsi­bét. Szigorú tartási és takar­mányozási feltételeket szabtak meg, de ezeket a feltételeket mi biztosítjuk. Ez a tojóhib­rid 250 darab tojás termelésé­re képes évente, s mi ebben az évben kétmillió kétszázezer tojást akarunk termelni. — A pecsenyecsibe nevelés­re Lohmann-féie húshibridet állítunk be, itt az abrakfel­használást 2,8 kilóra akarjuk csökkenteni, ötvenezer ilyen csibét nevelünk fel, reméljük, három százalék alatti elhul­lással. A tojástermelés, a pecsenye­csibe. nevelés és a keltető — ez már 29 ezer darabos — ez évben hárommillió 780 ezer forint bevételt kell, hogy biz­tosítson. —tt—— GYÖÍMRŐ Műsoros bál — oklevelekkel Ma este hétórai kezdettel a községi elnökség és a községi tanács végrehajtó bizottsága műsoros bált rendez a válasz­tások előkészítésében és lebo­nyolításában résztvevők szá­mára. Ezen az estén okleveleket adnak át a legaktívabban dol­gozóknak és röviden ismerte­tik a helyi népfrontelnökség elképzeléseit a szervezet to­vábbi munkájára vonatkozó­an. A műsor keretében fellép­nek a művelődési ház irodalmi színpadának és táncegyüttesé­nek tagjai. A gyömrői népfrontelnökség tervei között szerepel, hogy a társadalmi és tömegszervezeti munkában legaktívabb közsé­gi dolgozókat a későbbiekben is hasonló rendezvényeken látja vendégül, melyeket min­dig összekapcsolnak a község életét érintő egy-egy fonto­sabb kérdés megvitatásával. (furuglyás) M0N0B°VIDfD PEST MEGYEI, HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 93. SZÄM 1967. ÁPRILIS 22., SZOMBAT Fonalmentők a termelőszövetkezetben Nyolcvan asszony a „selejtből" jó árut gyárt Péteriben Nem lehet úgy szabni, hogy ne maradjanak az anyagból használhatatlan kis darab­kák. Ahol naponta sok ezer zoknit, harisnyát készítenek — néhány használhatatlan közülük. Ügy mondják: hul­ladék vagy selejt. Aki csi­nálja, nem kap dicséretet ér­te, hiszen a selejt is pénzbe kerül, éppen annyiba, mint a kifogástalan minőségű gyártmány. A sok használ­hatatlan anyag, a hulladék­fonal, a rossz zokni nem ke­rül a szemétbe, hanem a TEMAFOR csekély térítés el­lenében kiadja bedolgozók­nak, akik lebontják a rossz zoknit és újra megkötik, a hulladékfonalat kiválogatják; sapkát, sálat, kesztyűt kötnek belőle. Ez a „fonalmentés” há­rom éve folyik a péteri tsz melléküzemében — és sórongyot varrnak. A selej­tes kreppnylonzoknit lebont­ják, és harisnyanadrágot köt­nek belőle, hulladékanyagból ülőpárnákat készítenek, kö­tényt varrnak és a péteri hul- ladékanyag-mentő üzem kész­termékeit a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat, az Otthon Áruház, a Di­vatcsarnok, a Cegléd és Környéke Háziipari Szö­vetkezet vásárolja meg. Péteriből egyenesen a vásár­lóhoz kerül a késztermék — bizonyítván, hogy bürokrácia nélkül is lehet üzletet kötni, s nem kell papírtenger és pa­ragrafus-útvesztő ahhoz, hogy az okos ötlet valósággá vál­jék. Nyolcvan péteri asszony­nak ad kenyeret ez az napokban a péteri iskola ta­nulói látogatták meg a szö­vőrészleget, és nyolc kislány még a helyszínen elhatároz­ta, hogy — az általános iskola elvégzése után — ide jön betanított munkásnak. <d) HÉTFŐN Esküi tesznek a Járási tanács tagjai A Monori Járási Tanács április 24-én (hétfőn), dél­előtt kilenc órakor a járási tanács épületében ülést tart. Napirendi pontok: Jelentés a járás termelőszövetkezetei 1966. évi zárszámadási ered­ményeiről és az 1967. évi tervek főbb mutatóinak ér­tékeléséről. Beszámoló jelentés az 1966. évi költségvetési zárszám­adás eredményéről, előter­jesztés az 1967. évi költség- vetés végleges megállapítá­sára. Egyéb ügyek: a járási ta­nács és szervei munkatervé­nek megerősítése; tájékozta­tó jelentés az öregek szo­ciális otthonának létesítésé­ről; a járási tanács vb-tag- jainak eskütétele. A tanácsülés nyilvános, azon minden érdeklődő részt vehet. Traktorosok a szocialista címért A bényei Népfront Tsz-ben a hattagú traktorosbrigád vállalta, hogy kifogástalan munkával, életmóddal, a szak­mai ismeretek gazdagításával igyekszik elnyerni a szocialista címet. A vállalások értékelése megtörtént, s hogy valóban méltóák-e a cím viselésére, az majd májusban, a járási érté­kelés után derül ki. Nemrégen a kis közösség ki­bővült, s most — a három új traktorossal együtt — kilen­cen vannak. Szép az élet... már kisüzemi módszer­rel dolgoznak. A régi raktár épületében or- sózók, vetülékorsózók, fel­vetőgépek, szövőgépek csi­nálnak a gubancos, hasz­nálhatatlannak vélt fonalból — a gyártási folyamat vé­gén végvásznakat, amiből a bedolgozók portör: "t, felmo­Elérkeztünk a megyei lab­darúgó-bajnokság V. forduló­jához, túl vagyunk a ne­gyedén — itt van hát a di­cséret, illetve intőosztás ide­je. Csapataink szereplésével ed­dig elégedettek lehetünk. Ez a tény kizárja az intés le­hetőségét — ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy egy­értelműen jót sem mondha­tunk az eddigi szereplésről. A Vecsési VIZÉP csapata elé a vezetők a bajnoki rajt előtt világosan megadták a célt — és eddig az együttes megfelelt az elképzeléseknek. Egy esetleges bajnokság meg­nyerésének fő feltétele: 100 százalékos hazai és 50 szá­zalékos vendégszereplés. Nos, négy forduló után a vecsési együttes 75 százalékos telje­t üzem — melynek dolgozói otthon, a házi munka mellett kötéssel, horgolással megkeresik azt a pénzt, amit egy pesti gyár­ban kapnának — a szövő­részlegben dolgozók pedig az üzemben — egy-két nap be­tanítási idő után, 1000—1200 forintot keresnek. Az elmúlt sítménye, kitűnő 6:l-es gól­aránnyal megvetette lábát a mezőny élcsoportjában. Kü­lönösen értékes ez a szerep­lés, ha számba vesszük az ellenfeleket (Üllő, Pécel, Nagykőrös, Csepel Autó). A csatár játék javulása még to­vább növelheti a csapat ütő­erejét. A monori kék-fehérek is megőrizték eddig veretlensé­güket és öt pontjukkal szin­tén a mezőny élcsoportjához tartoznak. Értékes döntetlen­nel tértek haza Pácéiról, vi­szont Nagykörös ellen nem lett volna szabad hazai pá­lyán pontot veszteniük. A me­gyei bajnokság eddigi mér­kőzései azt látszanak iga­zolni, hogy idén még fokozot­tabban megnő a szerepe min­den egyes pontnak. Ezért a hazai pályát jobban ki kell használni! Szép, napfényes vasárnap délután van. Szemlélődve sétálok Monor főutcáján. Előttem, mögöttem embe­rek járnak: nők, férfiak, idősebbek, és fiatalok. Né­hol egy-egy vidám gyer­meknevetés teszi hangula­tosabbá a most úgysem csendes főteret. A járda közepén egy diák­csoport állja el az utat. Senkivel sem törődve, nagy hangon és egyszerre beszél­nek, vitatkoznak. Ha jól értem, központi témájuk a Vasas várható bukása és a Fradi sikere. Mint előttem mások, én is kikerülöm őket. Nem zavarom meg a rend­kívül fontos eszmecserét. Kikerülöm őket és emlé­kezem. Akkor is ilyen szép nap­fényes délután volt az ut­cában — egy ma már tér­ben és időben távoli város főutcáján — akkor is ilyen színes, vidám és nyüzsgő volt az élet. Diákok voltunk. Minket is a legújabb sportese­mény foglalkoztatott. Mint mindig, vitatkoztunk. Talán észre sem vettük, hogy el­ánjuk az utat, de nekünk sem szólt senki figyelmezte­tően. Kikerültek bennün­ket. Óh, ezek az idősebb em­berek! Milyen elnézőek és figyelmesek tudnak lenni! Egyszer egy szörnyű Még hiányzik a góllövőcipő korábban soha nem hallott — fülsiketítő búgás za­varta meg társalgásunkat. Körülöttünk mint a meg­bolygatott méhkas, olyan lett az utca. Rohanás, kia­bálások. A váratlan kábulatból fel­ocsúdva, elsőnek az rögző­dött a tudatomba, amit so­ha nem tudok elfeledni: — Légitámadás! Meneküljünk! Sodródtunk a tömeggel együtt, míg végre mi is egy óriásinak tűnő pincé­be értünk. Mi lesz most? Rettenetes dörrenés rázta meg a levegőt, a pince vas­tag falai is beleremegtek. Utána újabbak és újab­bak. Az arcokra fagyott a félelem. Ez már halálközelség volt. A 30 perces tusa után el­szállt fölöttünk a vész és megmaradt erőnkkel egy páran megpróbáltunk a fel­színre vergődni. A gépek elszálltak, de a látvány, ami elénk tárult, felülmúlt minden fantá­ziát. A főutca korábbi szép, emeletes házai lán­goló, füstölő romokká vál­tak. Azóta több mint húsz év telt el. Elhessegetem emlé­keimet, elnézem újra a kavargó tömeget, a vitatko­zó fiatalokat, s tudom, hogy szép az élet. T. I. Hét végi sportjegyzet Negyedévi bizonyítvány Moldovai kulturális napok Gyomron, Vecsési VIZÉP-Szigetszentmiklósi Csepel Autó MAI MŰSOR Ecser: Büdösvíz. Gomba: És akkor a pasas (széles). Gyömrő: Az állhatatos feleség. Maglód: Az öreg halász és a tenger (széles). Mende: Apa. Monor: Zorba a görög (széles). Nyáregyháza: Mindenik haza. Péteri: Hideg nápok. Pilis: Hamida. Tápiósáp: Élet a kastélyban. Tápiósüly: A tökéletes bűntény. Úri: Apa. Üllő: A Nagy medve fiai (szé­les). Vasad: Cicababák. Vecsés: Hölgyek és urak (széles). Budapesten a hét elején kez­dődtek meg a moldavai kul­turális napok. Hattagú kül­döttség és népes művészdele­gáció látogatott hazánkba a Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaságból. Monoron Járásunkban klubesteken is­merkednek meg a távoli köz­társaság kultúrájával, zenéjé­vel, történelmével. Előzetes­ként csak annyit, hegy az el­múlt évben Moldavában ren­deztek magyar kulturális na­pokat. A program szerint május Iá­én Gyömrőn, a művelődési házban — este hétórai kez­dettel, filmvetítéssel egybe­kötött klubestet rendeznek. Monoron május 11-én ifjú­sági klubestet tartanak, este hétórai kezdettel, a községi művelődési otthonban. ÜGYELETES ORVOS Gomba—Bénye—Káván dr. Pénzes János, Gyömrőn dr. Lányi Péter (egészségház), Monoron dr. Koncz Lajos ! (Bajcsy-Zsilinszky u. 38.), Pi­lisen dr. Czinder Bálint, Üllőn dr. Csizmadia György tart ügyeletet vasárnap. — Ügye­letes gyógyszertár Monoron: a Fő téri. Az üllőiek körülbelül azt nyújtották eddig, amit várni lehetett tőlük. Jó védőjá­ték — gyengébb csatáreré­nyek jellemzik lelkes, küz­dőképes együttesüket — és ezzel az idei megyei baj­nokság középső régióiban le­het a helyük. A két rang­adón kitűnő küzdőképességet árultak el. Amennyiben Mé­szöly edzőnek sikerül a csa­tárjátékon valamit javítani, még több örömet szerezhet­nek nézőiknek. S bár még korai a dicséret, egy-két név azok közül, akik példásan helytálltak eddig: Erős, Győri, Boda és a ve­csési újoncok közül — Kal­már, Sárosi, valamint az „el­pusztíthatatlan” régi harcos. Trasszer. A csatárok eddig nem na­gyon remekeltek. A csatár­játékon a Pécel elleni 5:1 kivételével bizony még a ve- csésieknek is van mit javí­taniuk. De, talán majd vasárnap — hiszen közeledik a tavaszi szezon „féléve” és akkor már az osztályzatok is bekerül­nek az „ellenőrzőbe”. Szalontai Attila Kárász edzőnek Ma^ovecz sérülése, Nagy II. Istvánnak, a Csepel Autó edzőjének Pin­tér kiesése okozott gondot. De főtt a feje Szécsényi játékve­zetőnek is, mert az egyik partjelzője, Kozma nem jelent meg, ami bizony játékveze­tői szempontból egyáltalán nem kedvező. A sérült Makovecz helyett a fiatal Néma került a jobb­szélre. Már az első percek­ben nagy iramot diktált a ha­zai csapat, egyre-másra ve­zette a támadásait. A 16. perc­ben az ördöngősen cselező Krauszt nem tudták szerel­ni a csepeli védők, nagyszerű labdát tálalt Kalász elé, de az a kapusba lőtt. Szép táma­dássorozatokat indított Ve­csés, de a végén rendre túl­komplikálták a helyzeteiket. A 30. percben Kalász lövését a kapufa mentette, majd há­rom perccel később a 16-oson belül buktatták. A megítélt büntetőt Trasszer értékesítet­te. A vendégek lassan ma­gukhoz tértek, több jó táma­dást vezettek, de a VIZÉP vé­dői jól zártak. Szünet után az Autó erőteljesen küzdött az egyenlítő gólért, de nem tudtak igazi jó helyzetet te­remteni, s ha mégis kapura lőttek, Bogár mindig a helyén volt. Vecsés játéka szemmel- láthatóan nyugodtabb, át­gondoltabb volt, védekezés­ből pillanatok alatt támadás­ba tudtak lendülni, fölényü­ket azonban csak egy újabb kapufa jelentette Cserháti révén. A mérkőzés utolsó időszaká­ban hullámzóvá vált a játék, mindkét oldalon akadtak ki­használatlan, jó helyzetek. Vecsés a helyzetek alapján (szögletarány 11:6) rászolgált a győzelemre, kitűnő csapa­tot fektettek kétvállra. Krausz, Trasszer, Leimet- • tér, Kalmár, Cserháti és Né­ma játszott átlagon felül, de a többiek is dicséretet ér­demelnek lelkes játékukért. Szécsényi kitűnően vezette a mérkőzést, erélyes, határozott volt. (fekete) 'Iától Ecseren játsszák a Büdös víz című magyar filmet, melynek egyik kockáját mutatja be képünk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents