Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-22 / 94. szám

1967. ÁPRILIS 23., VASÁRNAP MEcrci A FÖLD „PIRUETT-FORGÁSA” Időszámításunk mértéke évszázadok óta a Föld forgá­si sebessége. Üjabban ennek az időnek pontosságát atom­órával ellenőrizték. Így sike­rült kimutatni a forgásnál adó­dó három zavarforrást, ame­lyek miatt egy napunk nem azonos pontosan 24 órával. Az első zavarforrása a föld­felszín és az árapály súrlódá­sából adódik. Ez a súrlódási tényező a földforgás lassúbbo­dását eredményezi, aminek következtében a nap hosszá­hoz évszázadonként egy ezred másodperc adódik. — A má­sik zavarforrást Földünk fo­lyékony állományának telje­sen szabálytalan elmozdulá­saiból adódó gyorsulás vagy fékezés okozza. — A legmeg­döbbentőbb hibaforrás az, amelynek eredményeként a naphossz minden ősszel egy tized másodperccel csökken s ugyanennyi időegységgel nö­vekszik tavasszal. Ennek a je­lenségnek oka az, amit „pi­ruett-folyamatnak” nevezünk. Tudjuk, hogy ha egy korcso­lyázó forgási sebességét fo­kozni akarja: karjait szoro­sán testéhez zárja, növelve ezzel a test tömegét. Hasonló folyamat játszódik le Föl­dünkkel is. ősszel, a Földre zúduló folyadékmennyiség tö­mege következtében forgási sebessége megnövekszik. Ta­vasszal ez a folyamat fordít­va játszódik le — a párolgás miatt. Ebben a sebességválto­zásban az irányító a Föld északi féltekéje, mivel ennek földtömege jóval nagyobb, mint a délié. TUDOMÁNY - TECHNIKA Abház matuzsálemek Georgij Giilia, Állami díjas abliáz író, a Szovjetunió érde­mes művésze, könyvet írt az abháziai matuzsálemekről. Ab­báziát, ezt a Fekete-tenger par­ti kis köztársaságot gyakran nevezik az öregek országának: félmilliónyi lakósából több ezer 90 évesnél idősebb ember él. Az alábbiakban az egyik idős asszonyról szóló írás rész­leteit közöljük: 127 éves. Fáradhatatlan, ele­ven, vendégszerető. Az idő, természetesen, rajta „Ipari” tehenészet? Világszerte arra törekednek a szakemberek, hogy a mezőgaz­daságban minél inkább az ipa­ri termelésre jellemző mód­szereket vezessenek be. Ez gyakorlatilag azt jelenti: ren­delkezésre álljanak azok az erőforrások, amelyek lehető­vé teszik, hogy biztonságosan, nagy mennyiségben, teljes gé­pi rendszerekkel, speciálisan képzett szakmunkásokkal va­lósuljon meg az egyenletes mi­nőségű és mennyiségű áru­termelés. A baromfi- („tojásgyár”, „baromfigyár') és sertés- tenyésztésben az ipari mód­szerek már megoldottak. Ezeknél sokkal bonyolultabb feladatot jelent az „ipari” te­henészetek megszervezése. Az első lépés az állatállomány koncentrá­lása. A Szovjetunióban 2000— 2500-as tehenészetek alakultak ki. Jugoszláviában és Romá­niában is megindult ez a folyamat, sőt nálunk is, fő­leg az állami gazdaságokban egyre több az olyan telep, ahol több mint 300 tehenet tartanak. A koncentráció elő­nyös a munka termelékenysé­gére: kaliforniai adatok sze­rint 1500 tehenet és szapo­rulatát 35 ember látja el, olaszországi telepeken 250 te­henet és 750 növendéket 8 fő szolgál ki. Ugyancsak a koncentráció mellett szól, hogy csökken az egy férőhely építésére fordított költség. Természetesen mindez csak akkor gazdaságos, ha ugyan­akkor a tej hozam nem csök­ken. A koncentráció mértékét azonban a rendelkezésre álló takarmánybázis határozza meg, hiszen a szarvasmarha­tenyésztés sokkal inkább a földhöz van kötve, mint az ál­lati termelés egyéb ágai. A Szovjetunió leningrádi kör­zetében pl. 700-as állatlét­számot tartanak optimálisnak, az NDK-ban 250—300-asat, az USA-ban 200—1500 között. Hazánkban az eddigi vizsgá­latok szerint 200—400 tehén tartása indokolt egy telepen, de ez még korántsem végle­ges adat. Az „ipari” tehenészet legvi­tatottabb kérdése az elhelye­zés módja. Kaliforniában pl. a tehenek pihenésére boxos istállók szolgálnak. Az etetés védőtetős etetőtéren történik, ahol az állatokat „rögzítik”. A fejés ugyancsak külön he­lyen, a fejőállásban megy végbe. A Szovjetunióban in­kább a tömbkialakítású épü­letek terjedtek el: a zárt rend­szerű istállók a tejkezelő he­lyiségekkel közös épületben találhatók. A pihenő állások­ból a teheneket — ahol le­kötve tartják őket —, az adott időpontban az etetőhelyiségbe, majd a fejőterembe hajtják. Angliában és az NSZK-ban szintén a boxos rendszer ter­jed el, sőt a régieket is ilyenné alakítják (a szalmamegtakarí­tás fedezi az átalakítási költ­ségeket). Az egyik érdekes olasz istállótípusban a tehene­ket lekötve tartják, de a cso­portos lekötő-, illetve kioldó­szerkezet következtében ke­vés az e célra fordított mun­ka. A teheneket gumi- vagy bitumenpadozatú rövid állá­Csigasorral továbbítják a silótakarmányt a szarvasmarhák etető jébe sokban tartják, melyek rács- padozatban folytatódnak. Az NDK-ban szintén lekötve tartják a tehe­neket és a fejést külön fejő­házban végzik; az ottani vi­szonyok hasonlítanak legin­kább a miéinkhez. Régebben a tehenészeti munkák 35—45 százaléka esett a fejésre. A gépi fejés terme­lékenysége főként a fejés automatizálásával fokozható. Kaliforniában pl. már olyan fejőgépeket használnak, ame­lyeken a tej leadásának a mértékét mutató jelzi a fejés minden pillanatában és pi­ros lámpa villan fel, amint a fejés sebessége a normális alá csökken. Itt az abraktakar­mányt is automatikusan oszt­ják szét: minden két liter tej­re fél kb. abrakot kap a tehén. A másik — gondot okozó — munkafolyamat a kitrágyázás. A legkisebb munkaráfordítás akkor történik, ha folyékony állapotban távolítjuk el. Ezzel összefügg a szalmaszükséglet­nek minél nagyobb csökkenté­se is. Svédországban és Angliá­ban olyan tehénállást hasz­nálnak, ahol a tehén csak fek­vő helyzetben tartózkodhat. Ha fel akar állni, fejét beüti a rácsba, tehát hátra kell lépnie a rácspadozatra. Ily módon a trágya nem az állásba, hanem a trágyacsatornába kerül, ahonnan folyóvízzel eltávolít­ható. A fejési és kitrágyázási rendszer tehát nagyjából megoldott az ipari tehenészetben, de vi­tás még a takarmányozás. En­nek oka, hogy a szarvasmar­hák számára igen nagy meny- nyiségű zöldtakarmány szük­séges: egy 600-as tehenészetben pl. nyáron napi 30—35 tonna zöldtakarmányt kell levágni és behordani. Ehhez, megfelelő gépesítés mellett, jó útháló­zat is szükséges. Lehetséges, hogy a probléma azzal oldó­dik meg, ha egész éven át sí- lózott takarmányt etetünk az állatokkal, nyáron friss zöld­takarmánnyal kiegészítve. Az USA-ban a szemcsézett széna etetése terjed; Angliában is vannak üzemek, ahol egész éven át szilázst és szemcsézett szénát etetnek. A jövő „ipari” tehenészetei­ben nem lesz cél „rekorderek” kinemesítése, mert fontosabb, hogy az egész állomány meg­bízhatóan termeljen. Ma még kutatási stádium­ban van az „ipari” tehenészet problémája. A remények — nálunk is — csak akkor való­sulhatnak meg, ha a megfelelő takarmányozást és a tehenek életkörülményeinek fokozott kielégítését sikerül megol­dani, vagyis biológiailag érté­kesebb takarmányozással, ked­vezőbb elhelyezéssel és biz­tonságosabb állategészségügyi védelemmel ellensúlyozzuk az egyedi kezelés hiányát. Madárpusztulás Több mint 50 ezer különféle vízimadarat pusztított el a né­met és dán tengerpartok kö­zelében az elmúlt időszakban a vízre kiengedett olaj. A ma­darak tolláit az olaj összera­gasztja, ezért nem tudnak a vízből a magasba emelkedni. Néhány napi vergődés után el­pusztulnak. hagyta nyomait. Am Hfjaf Laszúria nem aszott, nehéz­kes ember, hanem asszony ... igen öreg asszony. Az abház asszonynak pedig, mint va­lamennyi társnőjének a vilá­gon, rengeteg dolga akad a ház körül. Nincs ideje öreged­ni. Teaültetvényen dolgozik, a tealeveleket szedi. Abházia öreg: embereinek többsége — nő. A férfiak csak egyharmadát teszik az öregeknek. A való­színű magyarázat az, hogy a férfiak jobban ki vannak téve különböző sérüléseknek, ke­vésbé tartóztatják meg magu­kat ételben-italban. Hfjaf nyugodtan beszél. Sok mindenre emlékszik, különö­sen a falu életének eseményei­re, a^tonnan nagyon ritkán mozdult ki, és ha ki is moz­dult, csak a szomszédos falu­ba, vagy a járás határáig. Kutol faluban él, körülbelül negyven kilométerre Szuhumi- tól, déli irányban. Nagy csa­ládja van, s rengeteg rokona. A gerontológusok különös figyelmet szentelnek az öreg emberek idegrendsze­rének. Hfjaf Laszúria idegrendszere a legnagyobb rendben van. Ki­egyensúlyozott, külsőleg nyu­godt, nem kapkod. Ez nem je­lenti azonban, hogy az élet­ben nem volt része szomorú­ságban. Létezik-e valamiféle külön­leges fogékonyság a lelki sé­rülésekre? Ez a kérdés érde­kelte az Ukrán Tudományos Akadémia expedícióját, melyet nem sokkal a második világ­háború előtt, Bogomoe akadé­mikus kezdeményezésére szer­veztek. Úgy tűnik, az abház matuzsálemek idegrendszere erős, kevésbé van alávetve a kóros elváltozásoknak, és gyorsabban állítja helyre a megbomlott egyensúlyt, mint a közönséges halandóké. Na­gyon valószínű, hogy éppen ebben rejlik a hosz- szú élei titka, mely gyökereivel lenyúlik a szervezet legkisebb élő egysé­gének — a sejtnek rejtélyéig. Még egy kérdés Hfjaf La- szuriához: — Mi a véleménye a dalról és a táncról? — Fiatal koromban nagyon szerettem énekelni és táncolni. Repülő orvosok A brazíliai Rio Grando de Sül állam kormányzója azzal a tervvel foglalkozik, hogy — mint Ausztráliában — itt is megszervezze a repülő „kör­zeti orvos”-i szolgálatot. Ausztráliában e szolgálat 1928 óta működik, a ritkán lakott országrészekben szervezték meg és ma már kiterjedt, jól szervezett szolgálattá fejlődött, A 127 éves teaszedő A táncban sok férfin túltet­tem. ■ — Volt-e beteg? — Természetesen, mint min­den ember. Leggyakrabban a meghű­lés jelentkezett, de az ágyat igyekeztem elke­rülni, Meghűlés ellen kitűnő orvosság volt az édes tea, láz ellen pedig a limonádé. Nem volt túlságosan erős ez az or­vosság? Hfjaf megérezte sza­vaimban az iróniát, és megje­gyezte, hogy erősebb gyógy­szerre nem volt szüksége. Ez a kellemes, finom mo­dorú asszony sohasem járt is­kolába. Nevelésével nem fog­lalkozott nevelőnő. Viselkedés­módja, beszéde annál megle­pőbb. Nem állítja, hogy az is­kolai végzettség hiánya járult hozzá egészsége megerősödésé­hez. Mindig irigyelte, ma is irígyli a képzett embere­ket Akik csak találkoztak Hfjaf Laszuriával, mindnyájan arra a megállapításra jutottak, hogy számos év áll még előtte. Vajtermelés a világon Gyorsan változik a helyzet a vajtermelés alakulásában. A Szovjetunió nemcsak biztosan tartja első helyét, hanem messze maga mögött hagyta versenytársait: évi termelése 1 184 000 tonna. Az Amerikai Egyesült Államokban évente csak 610 ezer tonna vajat gyártanak, ezt megközelíti a Német Szövetségi Köztársaság 500 ezer tonnával (nemrég előzte meg Franciaországot). Kiemelkedő teljesítménnyel dicsekedhet Dánia (területéhez mérten ötödik helyével) 166 ezer tonna. Magyarország, sajnos, nem szól bele az élenjárók versenyébe. Évi termelése 17 ezer tonna, bár ez a szám is jelentős dést tükröz. fejlő­Új autómotor A jövő belső égésű motor­járól a neves konstruktőr, Alexander Mikulin akadémi­kus bejelentése nagy szenzá­ciót keltett a szakemberek körében. A tudós hosszas el­méleti és gyakorlati kutatásai­nak, illetve kísérleteinek ered­ményeit nagyra becsülik, és Moszkvában a műszaki főis­kola kibővített ülésén nagy tetszéssel fogadták beszámoló­ját. — A korszerű dugattyús motorok energiájának egyne­gyede — a konstruktőrök min­den igyekezete ellenére —, egyelőre még elvisz. Felhasz­nálva a mechanika alapvető törvényszerűségeit, sikerült olyan új, univerzális formulá­kat kidolgoznunk — mondotta 'Mikulin —, amelyek lehetővé teszik, hogy a motorok legfon­tosabb jellemzőit pontos mate­matikai kifejezésekben fogal­mazzuk meg, illetve rögzít­sük. — A Volga személygépko­csi 75 lóerős motorja a for­mulánk szerint történő helyes módosítások végrehajtásával 170 lóerő teljesítményre lesz képes. Ha eltávolítjuk a motor sémájából a dugattyúrudat — mondta az akadémikus —, ak­kor új korszakot nyitunk a motorépítésben. Már készül az a motor, amelyben a fordula­tok tengelyre való átvitele dugattfiúrúd nélkül történik. DELFINHAZ A Fekete-tenger partján több medencéből álló modern „delfinházat” építenek. A leg­nagyobbat és legkényelmeseb­bet 30 méterrel a tenger szint­je felett, egy szikla tetején he­lyezik el. A „delfinház” kuta­tási célokat szolgál: a tudósok itt zavartalanul tanulmányoz­hatják e rendkívül értelmes­nek tartott állatok életét. Tö­kéletesített műszerek segítsé- gével tanulmányozzák a delfi­nek hangját, s igyekeznek megfejteni gyorsaságuk titkát. Ötezer éves halászhajó került elő a Szovjetunióban, mely annak idején vesszőből készült. A lelet kultúrtörténet} szempontból világviszonylat, ban is nagyon jelentős. RAKÉTA MEGHAJTÁSÚ GYALOGOSOK Az Egyesült Államokban kifejlesztettek egy rakétát, amelyet a katonák a hátu­kon hordhatnak és segít­ségével folyókon, sűrű cser­jéken és más akadályokon kelhetnek át. A rakéta szilárd üzem­anyaggal működik, amelynek összetételét titokban tartják, A speciális vegyi összetevők vízre reagálnak és 2500 Cel- sius-fok hőmérsékletű gázt fejlesztenek, amely a levegő­be emeli a rakétát és vele együtt a katonát. 7» MOSZKVA „Önkiszolgáló villanyrendőr Moszkva néhány helyén megjelentek a gyalogosok ál­tal kezelhető közlekedési jel­zőlámpák. Ezek a kisebb jár­műforgalmú útvonalakon he­lyezkednek el. Az átkelő gya­logos bekapcsolja a vörös fényt, amely áthaladása után automatikusan kikapcsoló­dik. Az újításért különösen a rokkantak és az idősebb emberek hálásak, de a gép­kocsivezetők is örülnek neki, mivel a „mindenható” villany­rendőr-automata nem tartóz­tatja fel őket, ha senki sem halad át az úttesten. BALATONKENESE Kibomlottak a „Rákóczi-szilfa“ rügyei Balatonkenesén az erdészek és a természetbarátok minden tavasszal érdeklődéssel fi­gyelik egyik becses termé­szeti ritkaságunk, a Rákóczi- szilfa rügyfakadását. A 600 év­re becsült fát néhány évvel ez­előtt megmetszették, törzsé­nek odvait plombával látták el. A Rákóczi-szilfa rügyei most újra kibomlottak.

Next

/
Thumbnails
Contents