Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-22 / 94. szám
1967. ÁPRILIS ZZ., SZOMBAT rear me erei K^Círlap 12 szocialista brigád az abonyi József Attila Tsz-ben Abonyban hagyományai vannak már a mezőgazdasági munkaversenynek, az utóbbi években különösen a szocialista brigádok tettek sokat az eredményesebb termelés érdekében. A József Attila Termelőszövetkezetben nemrégiben 11 szocialista brigád jelentette be részvételét az idei versenyben. Köztük van a Tye- reskova nevét viselő kertészeti szocialista brigád, amely 1966-ban hatodszor nyerte már el a szocialista címet. LAKODALMI ELŐZETES Kétszáz , meg a szovjet doktorok Akkor ágyú dörgött, most csattog a kalapács Nagy már a készülődés az április 30-i esküvőre, Söreg- pusztán. Nemcsak öreg Koncz Sándorék házatáján. A puszta egész lakossága készülődik, no meg bent a faluban, Tá- piószentmártonban is minKONGRESSZUSI OKLEVELEK Kiváló földmuresiszövelkezclek és mezőgazdasági szakszövetkezet A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának döntése alapján a IX. pártkongresszus tiszteletére indított szocialista munkaversenyben 1966-ban elért kiemelkedő eredményeikért kongresszusi oklevelet kapott 16 üzem, köztük a Nagy körösi Konzervgyár. A kongresszusi okleveleket mindenütt ünnepélyes keretek között adják át. A SZÖVOSZ Igazgatósága és a KPVDSZ elnöksége az 1966. évi — és a korábbi elért ,‘Kiévekben folyamatosan — eredmények alapján váló földművesszövetkezet' címmel és vándorzászlóval tüntetett ki öt földművesszö- vetkezetet. „Kiváló földművesszövetkezet” címet adományozott 16 földművesszövetkezetnek, köztük a Zsámbok és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnek. Első helyezettként a tahitót- falui „Kék Duna” Mezőgazda- sági Szakszövetkezetei vándorzászlóval és oklevéllel tüntette ki. Közlekedés 1980-ban: Kevesebb állomás — gyorsabb szállítás Krt ne érdekelne a jövő [ teherautók részesedését. De fo- közlekedése? Különösen ak- j kozódik azért a vasút feladata kor, ha az nem a fantasztikum is. Mindennek csak akkor felelhet me£, ha az eddiginél több szerelvényt képes vona-. Iáin átboésátani. Ma átlagosan; 7 és fél kilométer távolságra találjuk egymástól az állomásokat. Ezt a távot meg kell duplázni. A nagyobb szállítási gócokat könnyebb lesz gépesíteni is. A messzire induló áru vasútra juttatásáról az autó vagy h'ajófuvar gondoskodik. A jövő kivitelezésre váró álma: egységes irányítás alatt, egységes szállítás. Hajó, vasút, autó a legésszerűbb megosztással igyekszik célhoz vinni a rábízott árut. T. mok, hanem a realitások birodalmában található. A Pest megyei szállítási bizottság tegnapi ülésén erről beszélt Csoltó László, a Központi Szállítási Tanács titkára. A nem is olyan távoli jövő célkitűzése: eltüntetni a kiáltó aránytalanságot a közúti és vasúti szállítás arányai között. Ma még a megtett utat és a továbbított súlyt tekintve a vasút bonyolítja 80 százalékát, míg az autóközlekedés az országos tételnek csak tizedét vállalja magára. Ezért jelentősen növelni akarják a denki a lakodalmi vendégek — különösképpen a vőlegényt világra segítő nagy messziség- ből érkező két orvos, meg a családja — fogadására. Kopácsolnak a fészerben Koncz mama két keze mintha megsokasodott volna. Ég?... dehogy! — lobogva lángol benne a munka, nemcsak a fia laka dalmát, a két orvost is nagyon várja, Benjamin Votja- kovot Minszkből és Rudolf Szolganikot Novoszibirszkből, a két egytt^mi tanárt. Azt a két gyerekképű fiatal katona- orvost, aki 22 esztendeje az anya és gyermeke, Sándor Benjamin Rudolf életét egy uradalmi cselédház piciny szobájában végszükségben, műtőkés helyett közönséges borotvával megmentette. Mialatt nem is nagyon messziről halált osztó ágyúk dörgése hallott. Most pedig a lakás ajtajával szemközti fészerből ko- pácsolás. Koncz bácsi serénykedik odabent. — Ez lesz a söntés — mondja jókedvűen, és megveregeti egy újdonatúj jókora boroshordó kongó hasát. — Ma estére megtelik. — Holnap kerül melléje a párja, az is lesz egyakóe. Sö- röshordót is csapolunk és 200 üveg szódát rendeltem. Szóróján hát nem hal meg senki ebben a lakodalomban. Talán elég sem lesz — aggodalmaskodik Koncz néni. — Ötvenöt családot hívtunk meg, rokonokat. Százötvenen, kétszázan vagy még többen leszünk, ki tudja. Az óriásponyva Ceglédről jön az óriásponyva. A Ciírakerti Állami Gazdaság kölcsönzi. Abból vernek sátrat, hogy alatta, ha akár vénasszonyok is hullanak az égből, ki világos-ki virradtig álljon a lakodalom. Kissé tá-; volabb másik sátor készül, abban lesz a konyha. Hát az a sátor se lehet kicsi, ahol ennyi embernek számos segédlettel süt-foz négy gazdaCsak forintokkal? A MŰVEZETŐ KÖZÖMBÖSEN HALLGATTA a brigád versenyvállalását. Nem szólt se jót, se rosszat, de arcáról szavak nélkül is leolvashatták a gondolatot: annyit beszélnek az új gazdasági mechanizmusról... Fizessék őt meg jól, adjanak több pénzt a munkásoknak, aztán rendben lesz itt minden. Különben is, a propagandából neki már elege van. Fizessenek többet? De miből? A számlát könnyű benyújtani ... hogy majd 1968- ra fordítjuk a naptár lapját és elérkezik az új mechanizmus ideje, azzál még nem lesz itt Kánaán. Nem! Az új gazdasági mechanizmus csak a gyorsabb fejlődés lehetőségeit teremti meg, arra készülnünk kell, a felső vezetőknek, az igazgatóknak és a művezetőknek is, hogy majd idejében élni tudjunk a lehetőségekkel. Lemondhatunk-e a munka- versenyről? Mi annak szerepe, jelentősége ma és hogyan alakul az új mechanizmusban? Lemondhatunk-e éppen az idén a szocialista munkaverseny lendítő erejéről, a forintokban kalkulált milliókról és a szervezett munka embert formáló erejéről? Éppen most mondjunk le olyan előnyökről, amelyekkel tartalékokat gyűjthetünk és a kedvező startot biztosíthatjuk 1968-ra? Nem, ez meggondolatlan dőreség, rövidlátás és vétkes köny- nyelműség lenne. Persze, a munkaverseny egyszerűbb és jóval áttekinthetőbb volt akkor, amikor a vállalat és a művezető anyagi érdekeltsége szinte kizárólag a tervek mennyiségi teljesítésétől függött. Akkor bezzeg hangos szóval, túlórák és jutalom ígéretével biztatták a munkásokat versenyre. De kinek váltak javára az ezer százalékos teljesítmények és a milliárdos értékre szaporodó készletek? NYILVÁNVALÓ, hogy az új mechanizmus időszakában, sőt az előkészület évében is, a politikai és a gazdasági vezetőknek egyaránt, nagyobb szakszerűséggel és nagyobb felelősséggel kell figyelemmel kísérniük a népgazdaság helyzetét és a gazdasági élet főbb folyamatait. Pártunk IX. kongresszusa és a SZOT határozatai világosan mutatják, hogy a pártnak és a szakszervezeteknek nemcsak joga. hanem kötelessége is közreműködni abban, hogy a termelés gazdaságosabb legyen, a termelékenység magasabb szintre emelkedjék, a tényleges szükségletre és jó árut termeljünk, mert csalt így lehetséges, hogy több jusson a dolgozóknak. Vagyis magunknak kell előteremteni a forintokat althoz, hogy a dolgozók jövedelme emelkedjék és javíthassuk a munkafeltételeket. Elegendö-e, ha csak a vezetők látják a célt? A helyes, a jó utasítások, vagy az új mechanizmus önmagában mindent megold? Vajon mindegy, hogyan, mikor, milyen teker- vényes, buktatókkal tűzdelt, vagy sima, egyenes úton érjük el közös céljainkat? Nálunk nem üres fikció, hanem elsődleges és reális követelmény, hogy a dolgozó tömegeket bevonjuk a vezetésbe. A gazdálkodás, a szocialista emberré nevelés nagy gondjait csak közösen oldhatjuk meg. Az eddiginél is jobban kell támaszkodnunk az üzemi kollektívára. El kell érnünk, hogy a dolgozók maguk is jobban érdekeltek legyenek a gazdaságosabb termelésben, a korszerű technika elsajátításában, a művelődésben és következetesebben éljenek a demokratikus jogokkal, másrészt érezzék és vállalják a felelősséget is. Ez gyorsabb előrehaladásunk egyik legfontosabb előfeltétele. Nos, mindehhez nagyobb önállóságot, több anyagi lehetőséget és jobb kedvet ad a gazdaságirányítási rendszer reformja. NYUGODTAN MONDHATJUK, hogy nálunk tömegjelenség lett és lényeges tartalmi fejlődést ért el a szocialista munkaverseny. Több ezer ember példája bizonyítja, hogy munkában és közösségben edződik, formálódik az ember, kedvezően alakul a szocialista öntudat. Igazságos és ésszerű követelmény, hogy növekedjék a munka becsülete, erkölcsi és anyagi elismerés kövesse a jó és a köz számára hasznos munkát. A termelő üzemek többsége rohammunka nélkül, idejében befejezte 1966. évi tervét és korábban megkapták idei feladataikat, a kapacitás, a rendelésállomány kedvezőbben alakul. A IX. kongresszus után bizakodó, jó a hangulat és a szakszervezeti választások során nőtt az aktivitás. Tehát nem szabad lemondani, hanem fokozottabb mértékben építeni kell a munkaversenyre. A siker biztosítására a vezetők — az igazgatótól a művezetőig, a párt-, a Vpmegszerve- zeti és a gazdasági vezetők — az eddiginél jobban és érthetőbben magyarázzák meg az új követelményeket, a minőségi mutatókat. Értessék meg a népgazdasági, a vállalati és az egyéni érdekek összefüggéseit, az anyagi és az erkölcs» ösztönzés bővebb lehetőségeit jobban használják ki a munkaverseny szélesítésére és hatékonyságának növelésére. A személyes példa se hiányozzék: a műszakiak és a gazdasági vezetők nagyobb mértékben vegyenek részt a komplex brigádokban. Éppen az új mechanizmus követelményei jelzik, sőt egyre inkább követelik, hogy a vezetők mire tegyenek vállalásokat, mit hogyan kezdeményezzenek! A VERSENYFELELŐSÖK tapasztalatcseréjére, a munkaverseny gyakoribb értékelésére, a nyilvánosság biztosítására, a jobb és az eredményesebb propagandára az eddiginél nagyobb szükség és több lehetőség nyílik. Ha idejében összefogunk, ha a többség akarja, az idei munkaverseny az eddigieknél is nagyobb eredményeket hoz. Ezzel ünnepelhetjük méltóan a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. Dr. Fazekas László asszony. S micsoda vésze lészen az apró jószágnak! Tucatszám vérzik el, hogy kétszáz embernek jusson csirkesült. A pörköltet, meg sült hurkát adó ártány még szedi magára a második mázsát. Székek, tányérok, evőeszköz... ezt innen, azt onnan kell hozni, jaj csak valamit el ne feledjenek! És elkészüljön időre minden. — S míg a lagzl napján jókor reggel Nagy Juhák Máriát az állami gazdaság kis adminisztrátorát, a menyasz- szonyt kikéri a vőfély a szülői házból, a Votjakov és a Szolganik-család a szentmár- toni kultúrházban várja az esküvői menetet. Villásreggelin látja őket vendégül a Kossuth és Rákóczi tsz, a községi tanács, a nőtanács, meg a többi tömegszervezet. Elkel néhány jó falat, mondják, mert délebédet egyik örömszülő házában sem készítenek. A nagy „próbatétel“ Ezen a napon egyaránt nagy próbatételt kell kiállni orosz és magyar gyomroknak, az összes vendégeknek. Másnap május elsején délelőtt a két szovjet tudós részt vesz a községben a felvonuláson. Jelenlétük különös jelentőséget ad a világ dolgozói ünnepének. Szorosabbá fűzi a szovjet—magyar barátságot, a két orvos két évtizede nyújtott merész segítségének, emberséges cselekedetének emléke pedig az emberi testvériség ünnepévé is avatja. Tá- piószentmártonban ezt a napot -nmorMUi(«Jitod V— Sz. E. EGS-250 A Szerszámgépipari Művek kőbányai gyáregységében különleges műveletek végzésére — a többi között du- gattyúpalástolásra és ovál- esztergálásra — alakítják át a Csepel Autógyár megrendelésére az EGS 250-es különleges pontosságú célgépet Ma lenne kilencvenhét esztendős. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének ötvenedik évfordulója esztendejében. Az az ember, akit Barbusse, a világhírű francia író jellemzett talán a legnagyszerűbben: „Lenin a történelem egyik legnagyobb és minden szempontból legtisztább alkotó egyénisége. Az az ember, akinél többet senki nem tett az emberekért” A proletariátus első győzelmes csatájának, a Párizsi KommUnnek előestéjén született Szimbirszkben. Már tizenhét esztendős korában felnőtté érlelte bátyjának kivégzése, aki részt vett a cári kormány elleni forradalmi tevékenységben. Attól kezdve élete azonossá vált az elnyomottak életével, harcaival és küzdelmeivel. Döntő szerepe volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítésében és a győzelem kivívásában. Ahogy a párt nem képzelhető el Lenin nélkül, úgy forrt egybe Lenin neve a győzelmes proletárforradalommal. * Leninről tanulni, hallani és látni őt a Mauzóleum márványtermében, az két dolog. Ismerni könyvekből a párt történetét és személyesen megfordulni azokon a helyeken, ahol ez a világot formáló történelem lejátszódott, megint csak más. Megpihenni fatuskóból készült dolgozóasztala mellett a razlivi szénakunyhó szomszédságában — amit addig csak az eszével értett az ember, azt most érzi is a szive mélyéig. Szinte a fülével hallja a pihentető csendben a jól ismert, a mi apáinkhoz szóló híres üzenetet: „Ti háborút viseltek. Egyedül jogos, igazságos, igazán forradalmi háborút, az elnyomottak háborúját az elnyomók ellen, a dolgozók háborúját a kizsákmányolás ellen, háborút viseltek a szocializmus győzelméért. Az egész világon mindaz, ami a munkásosztályban becsületes, a ti pártotokon áll.” Büszkék lehetünk rá, hogy a világon mi voltunk az elsők, akik követtük a lenini útmutatásokat Tőle tudjuk, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetnek meglehetősen, hosszú időszakára van szükség a teljes győzelemig. Tőle tanultuk, hogy a párt a proletariátus osztályszervezetének legmagasabb formája és hogy a párt a munkásosztály élcsapata. És azt is, hogy a szocializmus győzelmének legfontosabb feltétele a munkásság és a parasztság szövetsége. Eszerint élni és dolgozni — ma ez a legfontosabb. Lenin nagysága abban van, hogy minden alkalommal a helyzet konkrét elemzéséből indult ki, távoltartva magát minden dogmatizmustól és sablonosságtól. „A marxizmus abban áll — tanította —, hogy meg tudjuk határozni, milyen politikát kell folytatni ilyen vagy olyan körülmények között.” A lenini eszmék ezért halhatatlanok. Erejüket, életképességüket és legyőzhetetlenségüket bebizonyította a gyakorlat, bebizonyították a történelem tapasztalatai. Minden kísérlet, amely elhalványítani igyekezett vagy igyekszik a lenini eszméket — kudarcra ítéltetett. Ma lenne kilencvenhét esztendős. Negyvenhárom éve halott. És mégis él. Él közöttünk eszméiben, tanításaiban és az ezek nyomán kivívott sikerekben. És él emlékezetünkben, mert mint ember, politikus és tudós egyaránt a legnagyobbak közé tartozott. Nem lehet és nem szabad elfelejteni sohasem. Nemcsak becsülésünk és tiszteletünk kívánja így, ezt követeli érdekünk, a szocializmus további erősödésének és teljes győzelmének nagy ügye is. Asszonyszemmel a Szovjetunióról A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának ünneplésére a városokban és a falvakban szorgos asszo- nyi kezek gyűjtik az emléktárgyakat, fényképeket. Ezekből a dokumentumokból sok hélyütt rendeznek kiállításokat a fél évszázados jubileum tiszteletére. A nőmozgalom országszerte baráti összejöveteleket tart. amelyeken a Szovjetunióban járt magyar nők számolnak be élményeikről. Várakozással tekintenek hazánk asszonyai az ünnepségek programjában lezajló nőd határtalálkozók elé. A Szovjetunióba induló békevonatokon helyet kapnak a magyar asszonyok képviselői is. A nőmozgalom, a munkás- mozgalomban kitűnt harcosok „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a nők” címmel beszámolókat tartanak a nők akadémiáján, a háziasszonyklubokban. A Magyar Nők Országos Tanácsának kezdeményezésére díszes kiadvány lát napvilágot a Kossuth Könyvkiadónál; a marxizmus—leninizmus klasszikusainak a nőkérdéssel foglalkozó beszédei és cikkei. A könyv egy-egy példányát ünnepélyes keretek között adják majd át az 1919-es forradalomban részt vett női harcosoknak. Budapest—Bécs—Prága RÁDIÓS KI MIT TUD... A szomszéd országok rádiós együttműködésének érdekes eseménye lesz a májusban kezdődő „Közép-európai Kupa” vetélkedő. A budapesti, bécsi és prágai stúdiók közös rendezésében ezúttal nemzetközi méretű versengésre kerül, sor: ki tud többet a szomszéd népről, irodalmi, zenei, természettudományos műveltségben melyik ország viszi el a pálmát1
