Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-22 / 94. szám
MKTBf g^frfOP 1961. ÁPRILIS 22.. SZOMBAT A TSZ-KONGRESSZUS MÁSODIK NAPJA (Folytatás az 1. oldalról) elsősorban a paraszti szorgalom növekedésétől függ. A gazdálkodás feltételeinek javítása, a nagyobb önállóság egyben azt is jelenti, hogy növekszik a termelőszövetkezeti vezetők és tagok felelőssége a gazdálkodásban, az ország jobb élelmiszerellátásá- ban. — Hogyan éljenek a nagyobb önállósággal a termelőszövetkezetek? — A legfontosabb, hogy állandóan tájékozódjanak az igények felől, jól ismerjék saját adottságaikat, s mindazokat az ár-, hitel-, beruházási, értékesítési feltételeket, amelyek között gazdálkodnak. A gazdasági reform megvalósításával bekövetkező új helyzetben megnövekszik a gyors tájékozódás szerepe. — Érdemes röviden kitérni a tervezőmunkára is. Reális üzemtervekre elengedhetetlenül szükség lesz szövetkezeteinkben a jövőben is. Az éves üzemterv az operatív gazdálkodás legfontosabb alapokmánya marad továbbra is, sőt, az üzemi tervezés szerepe jelentősen növekedni fog. Az eredményes gazdálkodásnak azonban elengedhetetlen feltétele az előrelátás. A termelés ésszerű szervezése azt követeli, hogy a vezetők ne máról holnapra gazdálkodjanak, hanem néhány évvel előre pontosabban' is felmérjék a várható helyzetet, hosszabb időre is előre lássák a fejlődés fő irányát. Belterjes és jövedelmező gazdálkodást csakis jól átgondolt, több éves fejlesztési koncepció kidolgozásával lehet megalapozni! A központi intézkedések lehetővé tették, hogy az idén a termelőszövetkezetek már valamennyi állóeszközük után leírjak az amortizációt. Eázel azonban gazdálkodni is kell tudni. A gazdálkodás egyik alapvető követelménye, hogy az állóeszközök — gépek, épületek, stb. — elhasználódása lassúbb ütemű legyen, mint az amortizáci óképzés. Termelőszövetkezeteink égy része a legfontosabb állóeszközök használatánál már az idén anyagilag is érdekeltté tette ebben a dolgozókat, helyes. ha minél többen követik példájukat. — Az amortizáció felhasználásának másik fontos követelménye, hogy az ne pusztán változatlan szintű pótlást eredményezzen: minden gazdaságban arra törekedjenek hogy a pótlás során kisebb-nagyobb korszerűsítést eredményező cserére kerüljön sor. — A termelés egyszerű megismétlése nem lehet a gazdálkodás társadalmi célja. A lakosságot csakis a mezőgazdasági termelés bővítése útján lehet több és jobb élelmiszerrel ellátni, vagyis a termelést rendszeresen növelni, bővíteni kell. Termelőszövetkezeteink többsége a gazdasági reform megvalósításával képes is lesz erre. — A szövetkezetekben a gazdasági vezetők legfontosabb tennivalója annak mérlegelése, milyen ágazatok fejlesztésével lehet a legnagyobb bruttó jövedelmet elérni. A gazdasági reform az ilyen irányú szerkezeti változást segíti. Mindehhez természetesen a szövetkezeti tagok odaadó, fegyelmezett, szakszerű munkája is nélkülözhetetlen. Szövetkezeti parasztságunk szorgalma egyik fő forrása a termelés és a termelékenység növelésének, a költségek csökkentésének! — Meg vagyok róla győződve, hogy ez a kongresz- szus újabb lendületet és alkotókedvet* szabadít fel szövetkezeti parasztságunkban — mondotta befejezésül többek között Fehér Lajos. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése Pénteken a Parlament kongresszusi termében folytatta munkáját a termelőszövetkezetek I. országos lcongresz- szusa. Az ülést Bertalan Istvánné, a pusztaszabolcsi Mező Imre Termelőszövetkezet elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a kongresszus több üdvözlő táviratot kapott. Táviratban fejezte ki jókívánságait V. Mackevics, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere. Belföldről 37 közös gazdaság, továbbá a Heves megyei szocialista brigádvezetök tanácskozása küldött meleg hangú üdvözlő táviratot. Ezután Szűcs Béla, a kiskunlacházi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke, a mandátum vizsgáló bizottság elnöke, beterjesztette a bizottság jelentését. A kongresszus 3181 termelőszövetkezet, továbbá 343 termelőszövetkezeti csoport, halászati szövetkezet, illetve szakszövetkezet összesen 1 113 620 tagjának képviseletében 515 küldött jelent meg, a megválasztott küldöttek 99.4 százaléka. Fiatalok még mindig alacsony arányban vannak jelen: a küldötteknek mindössze 4 százaléka harminc évpn aluli. Á tagság legaktívabb — 30—50 év közötti — rétegéből a küldöttek 80 százalékát választották. A küldöttek 48 százaléka középiskolai, illetve annál magasabb fokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Az egyetemi végzettségűek aránya 10 százalék. Ott vannak a küldöttek között a szövetkezeti mozgalom veteránjai csakúgy, mint a tagság „fiatal” rétegét képviselő új belépők is. A kongresszus a mandátum- vizsgáló bizottság jelentését tudomásul vette, majd folytatódott a vita a referátumok, illetve a határozati javaslat fölött. A vitában többek között felszólalt Garamvölgyi Károly pénzügyminiszterhelyettes és Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke is. A pénteki ülést a referátumok, jelentések és a határozati javaslat elfogadása után a testvérpártok 'küldötteinek üdvözlő beszédei zárták be. A kongresszus határozata A határozat a termelőszövetkezetek helyzetének és fejlesztésének minden lényeges kérdésében állást foglalt. A termelőszövetkezeti mozgalom társadalmi hivatásáról és fejlődési irányairól szólva többek között rámutat, Televízió, rádió, magnetofon, lemezjátszó, erősítőberendezések SZAKSZERŰ, GYORS JAVÍTÁSA Érd, Diósdi út 10. Telefon: 57 alatti részlegünkben. Javítókörzetünk: Érd, Diósd, Százhalombatta, Tárnok, Sóskút, Pusztazámor.,' ■' HÍVÁSRA HÁZHOZ MEGYÜNK ÉRDI VAS- ÉS FÉMIPARI KTSZ. ÉRD JÓIAPOLTSAG, Jó KÖZÉRZET KERESSE FEL A DUNAKANYAR VEGYESIPARI KTSZ FODRÁSZ ÉS KOZMETIKAI szaküzleteit VÁC VAROS ÉS VÁCI JÁRÁS EGÉSZ TERÜLETÉN hogy a párt javaslatára, a munkásosztály aktív támogatásával kialakult nagyüzemi gazdaságokban a magyar parasztság azt a gazdálkodási formát és azt az életmódot választotta, amely szerves része kibontakozó szocialista társadalmunknak, épülő szocialista hazánknak és biztos zájp- ga saját boldogulásának. A mai magyar falvak gazdasági viszonyaiban, a parasztság gondolkodásában még fftllelhetó bizonyos ellentmondások nem kifejezetten osztályjelle- gűek, s éppen azért gyen- githetők, illetve leküzdhetők. Eljött az ideje, hogy a termelőszövetkezetek a vállalat- szerű gazdálkodáshoz szükséges gazdasági önállóság mind több feltételével rendelkezzenek. Ezek megoldása országos feladat, társadalmi ügy. A kongresszus éppen ezért — a termelőszövetkezetek milliós tagságának és az egész népnek az érdekeitől vezérelve — helyesli a gazdaságirányítási reform céljait és alapelveit, amelyek az MSZMP IX. kongresszusának határozatában kifejeződnek. A kongresszus történelmileg lehetségesnek, társadalmi és gazdasági szempontból pedig Indokoltnak tartja a közösen használt, de ma még személyi tulajdonban levő földek fokozatos átkerülését szövetkezeti tulajdonba. A kongresszus rendkívül fontosnak tekinti, hogy az egymással szövetséges munkásosztály és parasztság egymás iránti bizalma, őszinte barátsága a jövőben még hatékonyabb legyen. A termelőszövetkezetek szocialista jellegének erősítésével és a szövetkezeti demokrácia elveinek érvényesítésével kapcsolatban a határozat rámutat, hogy a termelőszövetkezetek működését szabályozó 1959. évi 7. sz. törvényerejű rendelet és az ide vonatkozó egyéb jogszabályok több tekintetbe! elavultak s jelenleg már észrevehetően gátolják a szövetkezetek fejlődését. A kongresszus ezért szükségesnek tartja, hogy a termelőszövetkezetek működését a megváltozott viszonyok mérlegelésével újból szabályozzák, s ezért fölkéri az országgyűlést, hogy még ebben az évben új szövetkezeti törvényt hagyjon jóvá. A termelőszövetkezetek az új törvények alapján módosítsák, korszerűsítsék alapszabályukat. Állást foglalt a kongresszus a háztáji földek juttatásával kapcsolatban is. A háztáji föld juttatását eszerint a jövőben nem a közös háztartáshoz, hanem a tagsági viszonyhoz, a szövetkezetben végzett ^munkához, valamint a tagok családi körülményeihez kell igazítani. Hangsúlyozottan mutat rá a határozat arra, hogy a közös és a háztáji gazdaságokat a következőkben is szerves egységként kell kezeim. Állást foglal a határozat amellett, hogy a termelőszövetkezetek termékeik túlnyomó többségét a továbbiakban is a felvásárló és feldolgozó vállalatoknak — szerződéses alapon — adják el. Elvi és törvényes lehetőséget kell teremteni arra, hogy a termelőszövetkezetek a használatban levő földeket — megfelelő megváltási ár ellenében — tulajdonukba vehessék. E folyamatban érvényesülnie kell az anyagi érdekeltségnek és a szövetkezeti tagok, illetve a földtulajdonosok önkéntes elhatározásának. A kongresszus felkért az országgyűlést, hogy az új szövetkezeti törvénnyel egy időben hozzon olyan új földjogi törvényt is, amely rögzíti a földtulajdon új rendszerének elveit. A szövetkezeti demokrácia erősítése és a szövetkezeti gazdálkodás eredményességének javítása céljából a kongresszus állást foglalt a termelőszövetkezetek társadalmi képviseleti szerveinek megalakítása mellett. A termelő- szövetkezetek demokratikusan választott képviselete szervei: a termelőszövetkezetek kongresszusa, a Termelő- következetek "‘Ófszágós Tanácsa és a termelőszövetkezetek területi szövetségei. A négy évenként összeülő termelőszövetkezeti kongresz- szus nemcsak a termelőszövetkezetek helyzetének és fejlesztésének közvetlen problémáival foglalkozik, de egyben politikai fórum is. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a termelő- szövetkezetek központi képviseleti szerve. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy a termelőszövetkezetek területi szövetségei a megyéken belül gazdasági körzetenként, illetve — indokolt esetben — megyénként alakuljanak meg. Helyesli, hogy a szövetségek maguk készítsék el — a kongresszuson jóváhagyott . minta felhasználásával — alapszabályukat. Most érdemes kicserélni régi mosógépét! HAJDÚ SUPER modem, keverőtárcsás MOSÓGÉP! Kézi kapcsolóval 1800,— Ft Órakapcsolóval 1900,— Ft A történelem útjain ii. Emberek és gépek s § A gépek az emberért van- | nak, s nem ellenük. Mégis: * néhány évvel ezelőtt Magyar- országon különös eseményre hívták fel figyelmemet. Egy esztergályos megrongálta a gyárba hozott modern, auto- | mata gépet. Miért tette? Nem 5 ellenséges szándékkal, csu- i pán azért, mert a kenyerét ^féltette. Azt hitte, a gép elra- § bolja tőle a munkát és ő ^ „feleslegessé” válik. Hosszú ^ idő kellett, míg az esztergá- éve nálunk dolgozik. Eleinte ő is bosszankodott, amikor a régi, megszokott masináját forró acélt tartalmazó öntőkádat, és hallottam a beszédet, amikor a gyár' főmérnöke elmondta: az emberek szeretik az új gépeket, egyre modernebbeket követelnek, naponta 150—200 újítás érkezik az újítási irodába. A kérdésre, hogy miért van ez így, egyszerű, de logikus választ kaptam: — Nézze, az az alacsony, idős munkás, már harmincöt | lyos és több más társa meg- 5értette: a korszerű gép nem Sj rabolja el a pénzt, hanem — & közvetve — jobb életet ad. ^ A régi történet Moszkvában, ^ az óriási Lihacsov Autógyár- 5 ban jutott eszembe. Láttam S a kapun percenként kigör- dűlő új autókat, láttam a | gombnyomásra működő, egy- § szerre harminchat szerszám- ^ mai dolgozó automata gépet, | a kétszáz tonna súlyú horizontal esztergapadot, a lán- | con futó távvezérlésű, min- S den irányban mozgatható, újra cseréltük. De aztán a technika úttörője lett. Rájött, a gépesítésnek köszönheti, hogy hazamenet nem fáradt — egész nap csak a vezérlőasztal mellett áll —, van kedve az asszonnyal beszélgetni, unokájával játszani. Ma már ő a legszorgalmasabb újítónk, eddig 475 javaslatot nyújtott be, s ha valaki szájai a modernebb technológia ellen — odaáll és azt mondja: „Idefigyelj öcsém, ha sokat szájalsz, ku- nyerálok neked egy régi masinát, aztán gürcölj, de ha otthon ágyba esel, csukd magadra az ajtót, hogy ne hallja senki, hátfájással hogyan nyöszörögsz”. Megyünk a futószalag mellett. Sebessége mint a léptünk. Fennakadás nincs. A szervezettség csodálatos. Mindegyik munkás mellett odakészített alkatrészek, gépkocsiajtók, lámpák, kormányok, indexek... Egyszerre csak megszólal a hangos bemondó: „Halló, halló figyelem! Jelentették, hogy a futószalag vezetőjétől sürgősen kértek motorházakat, mert fogytán van. A futószalag vezetője még mindig nem intézkedett”. Csend. Értetlenül állok. A gyár főmérnöke elmagyarázza: — Látja, még erre is felhasználjuk a gépesítést. Van mikrofon, erősítő, meg hangszóró, hát legyen belőle haszon. Ha valahol baj van és az illetékes a füle botját se mozgatja, akkor minden munkásnak jogában áll egy kis feljegyzést eljuttatni a A kongresszus a magyar parasztság termelőszövetkezeti mozgalmát a dolgozók társadalmi haladásáért és új, kizsákmányolásmentes életéért vívott világméretű harca részének vallja. A magyar szövetkezeti fejlődés kiapadhatatlan forrása — a változó helyzetet és sajátos viszonyainkat szem előtt tartva — a Szovjetunió kolhozainak és a többi testvéri szocialista ország termelőszövetkezeteinek gazdag tapasztalata. Ebben az esztendőben a világ dolgozói, soraikban a magyar termelőszövetkezeti parasztság milliós tábora, a Nagy Októberi Szocialista Forrádalom fél évszázados fordulóját ünnepük. A kongresszus felhívja a termelőszövetkezeti tagokat, hogy a soron levő munkák és teendők példás elvégzésével vegyenek tevékenyen részt a világméretű történelmi megemlékezésben: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának felemelő megünneplésében. Vitazáró A vita befejeztével Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszolt a felszólalásokra. Mint politikai érettségről és magas szintű hozzáértésről tanúskodó vita építően kritikus szellemével olyan légkört teremtett, amelyben mind a küldöttek, mind pedig a megjelent párt- és állami vezetők a további még lendületesebb alkotómunka egyik legfontosabb biztosítékát látják. Az elhangzott 32 felszólalás szembetűnő vonása volt, hogy a küldöttek, s ennek nyomán mondhatjuk, szövetkezeti parasztságunk döntő többsége, helyesen látja és értékeli a munkás-paraszt szövetség tartalmát. Egyértelműen jutott kifejezésre az is, hogy szövetkezeti parasztságunk nemcsak egyszerűen érti, helyesli és elfogadja az MSZMP IX. kongresszusán meghatározott politikát, de cselekvő részese is akar lenni e céljaiban világos politika megvalósításának. A kongresszus a miniszter válaszát elfogadta. Az elnök ezután szavazásra bocsátotta az írásban előterjesztett határozati javaslatot, továbbá a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának és Termelő- szövetkezetek Területi Szövetségeinek alapszabálymintáját. A küldöttek 4- azzal a megszorítással, hogy a szerkesztő bizottság gondoskodjék a módosító javaslatok érvényre juttatásáról — mindhárom okmányt elfogadták. A kongresszus szombaton reggel zárt üléssel folytatja munkáját: megválasztja a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának tagjait és tisztségviselőit. hangos újsághoz. A hangos újság szerkesztősége pedig — nem kell várni a nyomdára — azonnal intézkedik. így történt most is. Alacsony ember siet a szerelőcsarnok végén. A főmérnök nevet: — Látja, az a futószalag vezetője. Már szalad. A többi munkás is a siető ember után néz és mosolyog: i — Szedi a lábát, jól van, nem lesz leállás ... Ultramodern, univerzális fúrógépnél állunk meg. ötvenkét műveletet végez egyszerre. Az öntött motorház automatikusan beáll a meghatározott helyre és egyszerre ötvenkét fúró indul előre, zaj nélkül, simán, repül a sok forgács. Néhány perc, kész a munka, kezdődhet a szerelés. A gép vezérlőasztalánál nyugodtan cigarettázó ember azt mondja: — Huszonöt éve ugyanezt csináltam. Csak minden lyukat külön fogással, másmás gépen fúrtunk. A művelet másfél napig tartott. Most a művélet 18 percig tart. A szalag végén felbúg egy új motor, útjára indul megint egy teherautó. H. Barta Lajos
