Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-18 / 90. szám

vidék: IX. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM 1967. Április is., kedd A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére A mon&ri K&ssuth Ts& verseny felh írúsn A momori járás mezőgazda- sági jellegű — és a proletár­forradalom félévszázados szü­letésnapja éppen ősszel van — a monori Kossuth Tsz versenyfelhívása az ak­tuális mezőgazdasági mun­kák időben történő elvég­zését tűzi ki ünnepi célul. A tavaszi árpát március 30-ig, a burgonyát április 20-ig, a kukoricát május 1-ig, a cu­korrépát április 10-ig kíván­ják elvetni. A növényápolási munkák — amelyek a nö­vénytermesztési tervben sze­replő valamennyi növényre vonatkoznak — optimális idő­ben történő elvégzése, a ke­nyérgabona aratásának befe­jezése augusztus 15-ig, a cséplés befejezése augusztus 17-ig a versenyfelhívás fon­tos pontjai. Az őszi kalászosok vetését szeptember 30-ig kívánják VERADAS LESZ Ecser, Maglód, Pilis, Nyáregyháza községekben A térítésmentes véradás az emberek segíteni akarására és humánumára épül. A kórhá­zakban naponként, sőt órán­ként szükség van a friss vér­re anyák, gyermekek életének megmentéséhez. A járási Vöröskereszt el­nöksége bizalommal fordul a községek lakóihoz és kéri az egészséges embereket, hogy vegyenek részt április 21-én Ecseren és Maglódon, 28-án pedig Pilisen és Nyáregyhá­zán tartandó térítésmentes véradáson és minél többen nyújtsanak segítséget a bete­gek megmentésében. Egyben köszönetét mon­dunk Gomba, Bénye és Káva községek lakóinak, akik meg­értve a felhívást, vért adtak a kórházak részére. A monori járási Vöröskereszt elnöksége Dolgos vasárnap délelőtt Csévharaszton Az egyik hónap ele­ji vasárnap délelőttöt nem töltötték pihenéssel Csév- haraszton a Petőfi Sándor ut­ca lakói: reggel hét órakor la­páttal, ásóval felfegyverkez­ve hozzákezdtek az utca sa­lakozásához. Télen, ősszel csaknem járhatatlan ez az ut­ca, három éve nem javítot­ták. A vasárnapi nagy munká­ban teljes létszámmal vettek részt a Petőfi -utcaiak, s raj­tuk kívül a tsz összes fogatai, az állami gazdaság két trak­tora, az erdőgazdaság lovas ségben. fogatai, a község magánfu­varosai. Délelőtt 11 óráig 150 ember 1400 mázsa salakot te­rített szét’a körülbelül egy ki­lométer hosszú útszakaszon. A községi tanács elnöke elmondta, hogy a „felülkezelt” út egy-két évig jó lesz, s ezt a felújítást egy-két évenként megismétlik. A községi tanács ezúton kö­szöni meg a lakosság áldozat­kész segítségét, az erdőgazda­ság, tsz, állami gazdaság rész­vételét a közhasznú tevékeny­ed) befejezni — az őszi ár­páét szeptember 20-ig, a rozsét szeptember 30-ig, a búzáét október 25-ig. Az őszi mélyszántás csak akkor teljesíthető a program­nak megfelelően, ha a földről időben letakarítják a kukori­caszárat. Ezt a munkát — a versenyfelhívás szerint — no­vember 30-ig be kell fejezni. Az őszi trágyázást, a mély­szántást a homokos területek kivételével minden talpalat­nyi földön el kell végezni. Az istállótrágyát folyamatosan kell kihordani a szarvasokba, egy normálhold megmunká­lásának költségét öt százalék­kal kell csökkenteni, egy te­hén tejhozamát öt százalék­kal kívánják növelni. (d) Vágányzár Mint ismeretes, Üllő és Mo- nor között vasúti pályajavítás folyik. A munkálatok egyik velejárója a vágányzár. Ez el­sősorban bejáró dolgozóinkat érinti, de számolnia kell vele minden más utasnak is. A vá­gányzár április 10-től előrelát­hatólag május 5-ig zavarja a forgalom megszokott ritmusát. A munkálatokat Császár Mihály főintéző irányításával a házigazda pilisi és két ven­dégbrigád végzi. — A felújításra azért került sor — mondja Kassai György vezető pályamester —, mert a pályatest lesüllyedt, csökkent a rugalmassága. Ez érthető, hiszen ezen a vonalon 24 órán­ként átlag 220—230 vonat ha­lad keresztül. A munkálatokat nagymér­tékben megkönnyítik és meg­gyorsítják a rostáló és alá­verőgépek. Ezek folyamatos üzemelését Kajcsa Attila és Horváth János technikusok segítségével viszonylag köny- nyen biztosítják. De nem ilyen egyszerű a helyzet a munkaerő-szervezés­nél. Például a pénteken dél­után érkezett 24 vagon zúzott követ — az építési munka mellett — soron kívül kellett lerakni. Ilyen körülmények között érthető, hogy az első munkahét végén csak 2500 méter hosszú sínszakaszt tud­tak felújítani. A vágányzár műszaki prob­lémáit a Monor és Üllő állo­mások szolgálattevői eddig rugalmasan és gyorsan meg­oldották. (püspök) A mai írók a klasszikusokkal együtt vezetnek „Angyal kalandjai-t kérek" Látogatás az üllői községi könyvtárban A tápiósülyi tanulók dicsérete A tápiósülyi általános isko- dött közre. A Szőlősnyaraló- la tanulóival az utóbbi idő- fa beosztott pajtások ügyes­A MONORI PIACON ben minden jelentősebb tár­sadalmi megmozdulás alkal­mával találkozhatunk. Isko­lán kívüli társadalmi mun­kát végeztek a nemrég lezaj­lott tüdőszűrő vizsgálaton, amelynek gyors, zökkenő- mentes lebonyolításában a tanulók példamutatóan vet­ték ki a részüket. Simon László gazdasági fe­lelős elmondja, hogy a vizs­gálat első szakasza éppen a tavasa szünetre esett. Ennek ellenére mind a fiúk, mind a lányok segítettek a vizsgáló orvosok és az asszisztensek mellett az adminisztratív munkában, Kitűntek: Péntek Zsuzsanna, Gulyás Erzsébet hetedikes, továbbá Zemen Ilona, Bugyi Piroska, Szűcsi Ilona, Buriusz Erzsébet és Cseri Erzsébet. Az idézések megírásánál Tűri Katalin, Jánoska Zsu­zsa, Nagy Erzsébet és Kovács Rozália jeleskedtek, ök né­gyen több mint ezer meghívót címeztek meg. Kováts Géza iskolaigazga­tótól megtudtuk, hogy a ta­nácsválasztások alkalmával mintegy száz úttörő műkö­kedtek a legjobban. Nemze­tiszínű pántlikás kerékpár­jukkal fáradhatatlanul jár­ták az utcákat. Nagyrészt ne­kik köszönhető, hogy ebben a kerületben már a déli órák­ban minden egyes választó- polgár leszavazott. Kováts Géza elmondotta még, hogy igen sok iskolást kiváló társadalmi munká­jáért igazgatói dicséretben részesített. Végezetül fűzte: amennyiben a tanulók továbbra is így Viselkednek és a községért ennyit dolgoznak, dicséretes magatartásukat megörökíti évvégi bizonyít­ványukban is. Krátky László A községi könyvtár előtt van egy pad. Öten ülnek raj­ta türelmesen. A könyvtáros nénire várnak — mint mond­ták. Csütörtök volt, ilyenkor a könyvtár 8—12-ig tart nyitva. Az órám csak fél nyolcat mutatott. Pontosan nyolckor kinyílt a könyvtár ajtaja. Be­mentünk. Az önkiszolgáló boltok is megirigyelhetnék azt a buzgalmat, amellyel a könyvtár látogatói válogattak az olvasnivalóban. A könyve­ket egymás kezéből vették ki és adták tovább. Megszólítottam a fiatalok közül Liszky Lász­lót: — Milyen könyveket sze­retsz olvasni? — Szakközépiskolai tanuló vagyok. Az elektromosságról szóló könyvek érdekelnek. Most éppen az Elektromos mérőműszerek című könyvet keresem. A felnőtt korosztály is kép­viselve volt: Lengyel Elemér­né a mai modern írók műveit és a klasszikusokat szereti. Közülük válogatott. A könyv­tár rendszeres törzstagjai: Kli­eh arc ez István, Boda Jánosné, Sárközi Károlyné, Lőrincz Jó- zsefné és még sokan mások. Az idősebb generációt Didek István és Dabasi Sándor bácsi képviseli Az egészen fiatalok közül Tölgyesi Valika, Győri Gyöngyi, Bori Aladár és Til- linger Marika a legszorgalma­sabb olvasók. A könyvtárnak 6709 kötet könyve van, két napilapot, három hetilapot és négy ha­vonta megjelenő folyóiratot járatnak. A nyilvántartás sze­rint egy év alatt hat-hétezer látogató fordul meg a könyv­tárban, 20 000 ki t a forga­lom. A könyvtár k utca. helyi­ségből áll. A forgalmat figyel­ve úgy érzem, helyesebb len­ne, ha a két kis helyiséget egy nagyban egyesítenék. Többen vannak, akik a könyv­tárban átnézik, tanulmányoz­zák a könyveket és a napila­pokat olvassák. Talán célsze­rűbb lenne erre a célra egy nagyobb és kényelmesebb he­lyiség. A könyvtár hivatalos órái: kedden és szerdán délután 1—6, csütörtök és szombaton délelőtt 8—12, pénteken dél­után 2—7 óra. Sokan eltévesz­tik az időt és olyankor is jön­nek, amikor nincs könyvtári óra. Sokan azt hiszik, hogy a könyvtáros munkája csak a kölcsönzés, pedig amikor be­zárul az ajtó, akkor kezdődik a második műszak. Állomány- revízió, katalóguskészítés, könyvek elrendezése, admi­nisztrációs munka, stb. — Minden könyvtáros arra törekszik, hogy az ő könyvtá­ra legyen legjobban felszerelt és a legbarátságosabb könyv­tárak egyike — mondotta Zi- ma Istvánná, az üllői könyv­tár vezetője. — Vannak-e olyan igények, amelyeket a könyvtár nem tud kielégíteni? — Igen. Sok felületesebb néző olyan film- vagy tv-mű- sor regénybeli változatát ke­resi, amelynek irodalmi érté­ke nincs. Például a dr. Kil­dare regényt, vagy az Angyal kalandjait. Arra kell töreked­nünk, hogy fiatal szakmunká­sok olvasmányigénye .ne csak a kém- és kalandregényekre szorítkozzék. Valamilyen „hé­zagpótló” oktatásra lenne szükség a KISZ-klubban, vagy a tv-ben, amellyel mérsékel­nék az ilyen művek iránti túl­zott érdeklődést. (em) Harminc éves vecsési történet A monori gimnáziumban pénteken és szombaton a ta­nulmányi verseny megyei kö­zépdöntőjét bonyolították le. ★ 14-én az osztályok legjobb­jai házibajnokságon — szer­tornából — mérték össze tu­dásukat. A harmincas években Ve- csésen a templom közelében t volt a gazdakör épülete. Ün- hozzá-1 nepnapokon a templomba igyekvő férfiak beharangozás előtt egy-egy pohár sörre min­dig betértek ide. Persze, köz­ben meg is feledkeztek arról, hogy hová indultak, csak ami­kor a hivek már hazafelé tar­tottak, eszméltek rá, hogy most már nekik is illenék ha­zamenni. Otthon buzgó „di­csértessék” köszöntéssel igye­keztek a gyanút elterelni. De a sör- és borszag elárulta őket. Ilyenkor jöttek a kémlelő kér­dések: — A pap németül vagy ma­gyarul prédikált? Mit mon­dott? Ha a férj ilyenkor nem volt eléggé óvatos, és útközben, hazafelé nem tisztázta ezeket a fogas kérdéseket — bizony rajtavesztett. ^wyssssssssssrsssssssssssssssssssfsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssss/ssssssssssssssssssssssssssss* Unaloműző csevegés Gazdára talált a gida, de vajon belefér-e a szatyorba? Megjelentek a primőrök — a háziasszonyok nagy örömére. Szabó J. felv. i őriem, hogy egy ilyen ha­zatérő férj, aki „véletlenül ép­pen betévedt” a gazdakörbe, túlságosan „ájtatos" hangulat­ban tért haza. Hogy haragos életpárját meggyőzze, bűnte- lenségéről mesélni kezdett: — Tudod, a plébános úr, amikor odaért ahhoz a rész­hez, hogy ... hehe ..., felállt az egyik gépész-kovácsmester és javasolta, hogy van neki egy traktora, és — ha többen a földjeiket vele szántatják fel, akkor vesz hozzávaló szán­tóekét. Meg is magyarázta en­nek előnyét, és azt is, hogy az emberi erő is kímélve lesz ezáltal. Sokan egyetértettek vele és helyeselték, jónak tar­tották, de mielőtt a jelentke­zők összeírására került volna a sor, az egyik gazda felállt és azt mondta: — Gazdatársaim. Elfeled­keztek arról, hogy mikor a lő dolgozik — nem eszik, sőt közben trágyáz is, de a trak­tor akkor zabái, amikor dol­gozik. A csata elveszett. A gazda­körben is meg otthon is. Mert a menyecske csípőre tette a kezét, és harciasán nézett vé­gig ájtatos férjén: — Úgy? Szóval a szószékre a plébános i úrnak javasolta a gépész-ko- l vács mester a szántóekét, a traktort meg a lovat. .. Hol az a kukorica a sarokból? (em) 1967-1968 90 férőhelyes tehénistálló A gyömrői Petőfi Tsz-ben 90 férőhelyes tehénistállót épí­tenek. Az idén kezdik el a nagy munkát és a jövő évben fejezik be. Ha felépül a tehenek új, modern szállása, sokéves gondtól szabadul meg a tsz: végre lesz helye a növendék­állománynak. MAI MŰSOR Mozik Oyömrő: Szélvihar. Maglód: Va­nina Vanini (szélesvásznú). Men- de: A szerelemre szavazok. Mo­non Sellő a pecsétgyűrűn I—II. (szélesvásznú). Pilis: A gyilkos halála. Tápiósüly: A kisasszonyok később jönnek. Üllő: Senki sem akart meghalni (szélesvásznú). Ve- csés: Büdösvíz (szélesvásznú). • //////SSSJSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* s r± uctutaiu civi. a­érősen cammog be a mono- ri állomásra, és nagyot szusz- szantva megáll. A menetrend szerint közel húsz perc vára­kozási ideje van. Ez némileg úgy hat, mintha fontolgatná, érdemes-e tovább mennie? Az utasok nyüzsgése elhal a becsapódó ajtók lendületes zajával, szunyókálást ri­asztó, kelemetlen csattanásá- val. Kiki sietve törtet a szabadnak látszó helyek fe­lé, megkönnyebbülten fész- kelődik, aztán gyámoltala­nul üldögél. Igaz is, mit csi­nálhat az, aki csak alkalmi­lag csöppen bele a bejáró dolgozók, a „profi” utazók ten­gerébe. Ezt a dilemmát malmoztam én is az ujjaim között, mi­után helyet foglaltam és te­repszemlét tartottam. Nem találtam ismerős arcot se­hol. Ez ráadásul bumlivonat. Hamar rájön az emberre az ásítás. Velem szemben egyszerűen fésült, szőke hajú, komoly, zárkózott tekintetű lány ül. ölében nyitott könyv, ab­ban lapozgat, nézegeti elme­rengve, és időközönként ásí­tást rejt a tenyerébe. Az il­lendőség keretein belül fi- gyelgetem. Jól ismerem ezt a HcoLcict. unja uiagat őí.c* gény. Akárcsak én. Mi lenne, ha megszólíta­nám? Dehát ebben nincs kellő gyakorlatom. Illik, nem illik? Egy kis unaloműző be­szélgetés az utitárssal még igazán nem jelent semmit. — Unalmas a könyv? — fordulok a hölgyhöz a tő­lem telhető legilledelmesetíb hangon, röpke mosoly kísé­retében, melyet a bizalom hídjaként vetettem feléje. — Ö nem — mondja ked­vesen, amivel jelzi, hogy azért most szívesebben beszélgetne ő is. — Oroszul tanulok. Il­letve már tanítok is, de sze­retnék a főiskolára bejutni. Szeretem a nyelvet nagyon, szinte ragad rám, de most fáradt vagyok a napi tanítás után. A pilisi iskolában taní­tom az egyik második osz­tályt. Szeretem a hivatásom, de idegileg rendkívül igény­be vesz. Pilisen közismerten nehéz a gyermekanyag. A szomorú családi körülmé­nyek hatása miatt külön gyógypedagógiai tagozat is van nálunk. De a jelenlegi rendes tagozatokból is kikí­vánkozik jó néhány. Ez na­gyon szomorú jelenség és sú­lyos pedagógiai probléma.--- nötau O.C, iiKJSj <* l öknek nincs idejük a gyer­mek számára. Ha lenne, sincs. Türelmük nincs hozzájuk. A gyermek természetes érdeklő­dését, ismeretvágyát elfojtja a türelmetlen szülői meg nem értés, amely nyűgnek érzi a gyermgk problémáit, a neve­lés szülői felelősségét. így bezárkózottan magára ma­rad a gyermek az utca és a televízió nem mindig neki való műsoraival. És magára marad sokszor a pedagógus a gyermeknek iskolán be­lül alig megoldható tanbeli és személyi problémáival. Mire a vonat Pestre ért, az unaloműző csevegésből komoly problémákat érintő, elmélyült beszélgetés lett, amely most papírra kíván­kozott. Mielőtt leszállnék, még egy kérdést kell fel­tennem: — Szabad még egyszer a nevét? — Fábián Mária vagyok — mondja egyszerű komolyság­gal. Talán még mondanék va­lamit, de a tömeg kisodor az ajtón. Azóta is kísért az unalom­űző csevegés gondja. (ej) '""S""S"SSS'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSAf*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents