Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-16 / 89. szám

MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1967. ÁPRILIS 16., VASÁRNAP A vállalást teljesítették... 114 brigád munkaversenye - Emlékmúzeum a konzervgyárban Nem tudom, hogy a megyé­ben és az országban egyedül­álló-e, de az biztos, hogy na­gyon dicséretre méltó, és célszerű, amit a Nagykő­rösi Konzervgyárban bevezet­tek. Havonként a fizetési borítékban az elvégzett mun­ka után járó kereset mellé tájékoztatót mellékelnek a gyár belső életének esemé­nyeiről. A márciusi tájékoz­tató bevezetőjében először a „Szocialista munka vállala­ta” címről esik szó. Elké­szült a beszámoló a verseny- eredményekről. A Szakszer­vezetek Pest megyei Taná­csa és a Könnyűipar Szak- szervezeti Tanácsa javasolja a cím ideítélését. A javas­lat az élelmezésügyi minisz­ter és az ÉDOSZ elnöksége elé került. A gyár az idén is vállalja a cím megszer­zését. ★ A szocialista brigád cí­mért küzdő brigádtagok szá­ma Papp László brigádjá­val meghaladta az ezret. A konzervgyárban már 114 bri­gádban 1077 munkás küzd a társadalom elismeréséért A konzervgyár területén a Láng Gépgyár szerelői dol­goznak, az I-es telepen, a paradicsomvonal, a Il-es te­lepen pedig az új kazánház munkálatain. Az Angliából rendelt új lakkozó és litog­rafáló berendezés húsz vagon­ban rövidesen megérkezik a dobozüzem számára. ★ A műszaki könyvtár új helyiségbe — a dobozüzem emeletére —, a szépirodalmi könyvtár szomszédságába köl­tözik. Már szervezik a kon­zervgyár emlékmúzeumát. A szocialista brigádoktól is se­gítséget kérnek hozzá. ★ Ilyesfélék vannak a fize­téshez mellékelt tájékoztató­ban, amely minden bizonnyal alkalmas lesz arra, hogy a gyár népét még jobban össze­forrassza a gyár életével. Mitru Mihály Foglalkozások — emberek A faeszfergályos — Néhány Városunkban hét faeszter­gályos kisiparost tartanak számon. Villám Lászlót, az egyik mestert látogattam meg. Egy faesztergályos-familia utolsó tagja. 1954-oen lett önálló, ekkor vette át az 1890- ben alapított műhelyt édes­apjától. — Milyen munkákat végez­nek a faesztergályosok? — Főleg asztallábakat, fo­gasokat, tükörkereteket ké­szítünk, vállfák, pipák, bor­csapok, pipaszárak esztergá- lyozásával foglalkozunk. Na­gyobb részben vállalatok meg­rendelésére. A kisebb, olcsóbb árukat piacokon, vásárokon értékesítjük. szót a tanulók neveléséről? — Két ipari tanulót foglal­koztatok. Jelenleg egy , har­madéves tanulóm van, Megy- gyesi Pali. Neki ez az utolsó éve. Jövőre, ha akad jelent­kező, szeretném betölteni a megüresedő helyet. Célom, hogy jó szakembereket ne­veljek a szakmának. — A gépesített üzemek mellett van-e jövője ennek az iparnak? — Van! Munka mindig akad még sokáig. Csak az adó nem arányos ... (mitru) M A; Arany János szavalóverseny Ma délelőtt tíz órakor a művelődési ház tanácstermé­ben tartják tizenkét Pest me­gyei középiskola részvételével az Arany János szavalóver­senyt. Ugyanebben az időben a gimnázium dísztermében az általános iskolások szavaló­versenyére kerül sor. A két verseny után a művelődési ház tanácstermében megyei és a városi tanács művelődési osztályának, valamint a Pest megyei népművelési tanács­adónak munkatársai adják át a díjakat a szavalóversenyek, valamint az irodalmi és il­lusztrációs pályázat győztesei­nek. Ez a mai verseny a „prológ­ja” a pénteken kezdődő Arany-napoknak. Gólya, gólya, gilice... A Szőlő utca 4. számú ház udvarán tavaly fészket rakott egy gólyapár. Dehogy tud­ta e két messziről jött ide­gen, hogy viták okozója lesz. Gazdájuk — szívesen fogadta az udvar lakóit, de a kert­szomszéd nem nagy öröm­mel. Bár semmi kárt nem tettek, mégis sokszor dohog­tak, hogy piszkot csinálnak a gólyák. Hirtelen haragjukban — pusztulásukat kívánták. A gólyák nem jöttek még meg, de a környék lakói fMtő aggodalxymmal fordultak szer­kesztőségünkhöz: — ne enged­jük a gólyákat! A szomszéd közben lecsil­lapodott. Megígérte, hogy nem bántja az egyébként is védett madarakat: Az első szállítmány elment A Rákóczi Termelőszövet­kezet Ceglédi úti kertészeté­ben egy hete szedték le a fó­liákat a karalábéföldekről. A kedvező időjárás is segített abban, hogy az első kisebb karalábészállítmány elindul­hatott a termelőszövetkezet fővárosi standjaira. Aktuális vogt/saor POVENDA Tavaly nyáron többször ír­tunk arról a jelentős export- kiesésről, amelyet a város szil­vásainak pajzstetűs fertőzése okozott. Erről és a védekezés mód­jairól beszélgettünk a minap a városi tanács mezőgazdasági osztályán Lázár Albert nö­vényvédelmi felügyelővel. I\nt elmondotta, már javá­ban kell folynia a tavaszi le­mosó permetezéseknek, hogy megelőzzük a kaliforniai pajzstetű és bizonyos gomba­betegségek fertözéses veszé­lyét. Ez azért nagyon fontos, mert ha jól végzik a permete­zést (sárgaméreggel), akkor a pajzstetű hatvan-hetven szá­zaléka elpusztul, és a nyári rajzás idején nem okozhat je­lentős kárt. Az elmúlt évben itt jártak a korábbi években is tőlünk vásárló külföldi partnerek, de szerződés nélkül tértek vissza, mert pajzstetűs volt a szilva. Ezen segíteni kell. Ha az osz­tály megtudja, hogy valaki el­mulasztotta a védekezést, ak­kor kénytelen lesz azt a föld­művesszövetkezet növényvé­delmi brigádjával elvégeztet­ni, természetesen a tulajdonos számlájára. Remélhetőleg erre sehol sem kerül sor, hiszen minden gyü­mölcsös tulajdonosa tudja, hogy saját érdeke a védeke­zés. Érdekes gondolatot vetett fel Lázár Albert, mégpedig azt, hogy a felvásárlók ne azonos felvásárlási áron vegyék át a fertőzött és a hibátlan szil­vát, hanem a kettő között le­gyen jelentékeny különbség. Ez minden bizonnyal jelen­tősen javítana a növényvé­delmi helyzeten, és a város szilvaexportján is. (b. h.) Csokorba kötve Kéf humorista beszélget — Hallom, megkritizálták egy-két viccedet. — Igen, de ebből is látszik, hogy az enyémet elolvassák. (Pásztor Péter karikatúrája) Mint a virágot, úgy kötik csokorba a piros retket a Dózsa brigádjának asszonyai. Termelőszövetkezet Fajka­Foto: Fehér Köszönöm 116-szor LÁBRA A CIPŐT Száztizenhat állami gondo­zott gyerek él a városban. Há­romévesektől egészen nagyko­rúságig. Eddig központi rak­tárból kapták a cipőjüket, ru­hájukat és előfordult, hogy egy hároméves csemete hat­éves gyerek lábára való cipőt kapott. Ilyenkor az fonsz áru­házban cserélték ki — ha volt — megfelelőre. Ennek most vége. Az áru­ház lehetőséget kapott, hogy kiszolgálhassa az állami gon­dozott gyerekeket A napokban száztizenhat gyerek cipőt próbál az áru­házban. A megfelelő cipőket félreteszik, és ha mind a száz­tizenhat gyerek talált lábára való cipőt, az állami nevelő- otthon kifizeti a számlát. Sok többletmunkával jár ez az újítás. Az áruház munka­társai mást nem kapnak érte, mint száztizenhat „köszö- nöm”-öt MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Hogy szaladnak a fák. Ma­gyar film. Rendezte: Zolnay Pál. Főszereplő: Kiss Manyi és Iglódi István (szélesvász­nú). Korhatár nélkül megte­kinthető. Kísérőműsor: Vörös jelek a Hadak útján. Előadások kezdete: 3, 5 és fél 8 órakor. MATINÉ: Dandin György. Előadás kez­dete: déletőtt tíz órakor. HÉTFŐI MŰSOR: Lenni, vagy nem lenni. A nagysikerű amerikai film fel­újítása. Korhatár nélkül meg­tekinthető! Kísérőműsor: Mesék a mű­vészet világáról. Magyar hír­adó. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. HARMINCNÉGY EV UTÁN... A jel: újság a kézben Udvari vizes szoba, parányi ablak. A fény is csak sunyít- va lopakodik be rajta. Nem terem itt öröm, csak tüdővész. Az apát élete teljében — 1935- ben — ragadta el. Öt árva és a feleség kísérte utolsó útjá­ra. Az özvegy nem maradha­tott a parányi fedél alatt. Még el sem száradt a virág a síron, kitették a lakásból. Támasza ki lehetett? Kenyér után kel­lett néznie, gyermekeit elnyel­te a menhely. Teltek az évek. Mindig re­ménykedett. hogy a következő év jobb lesz, hazakerülnek a gyerekek. De egyre rosszabb lett. Jött a háború. A gyere­kekről semmi hír. 1944 novemberében fordult a világ. Az öt gyermekből né­gyet megtalált. Hazajöttek. Családot alapítottak és haza­hazajárnak az édeshez. Csak az ötödikről nem volt semmi hír. Eltűnt — szólt a rövid, hivatalos értesítés. Elsiratta. A gyermek pedig járta a maga kálváriáját. Kerekegy­háza. A háború utolsó felvo­násában Németországba akar­ták hurcolni. A határnál meg­lógott. Befogadták a faluba birkaőrzőnek. így teltek nap­jai, míg eljött a felszabadulás. Elég jó sora volt. Jó szót is hallott, de az anyai szó — csak késett. Egy nap ismét a határ­nál állt. Most átlépte. Nyugat- Németországban kötött ki. Jól keresett mint ács. A hon­vágy azonban egyre jobban gyötörte. Nyolc év után leve­let írt a kerekegyházi plébá­nosnak. Haza szeretne jönni, de az — édesanyjához. Levél jött, levél ment és a fiú ismét hazai földön volt Kecskeméten elhelyezkedett, aztán megnősült. Otthonát már ketten építették. Csak nem nyugodott. Felesége biz­tatta. írj Nagykőrösre, nem igaz, hogy nem él anyád! Biz­tos él, próbáld meg újra! Megíródott a levél. Kutatás, keresés, hiszen az anya már régen más néven élt, férjhez ment. Egy nap kopogtak a Zrínyi utcai ház ajtaján. — Megvan a fia! — szólt a hírhozó. Az anya csak nézett, még megszólalni sem tudott örö­mében. A válasz gyors szárnyakon repült. „Gyere, fiam, nagyon várlak! Az autóbusznál ott le­szek, újság lesz a kezemben.” Mikor a busz begördült ez év januárjában a főtérre, ma­gas fiatal ember futott elébe. Állt és nézett. — Édes fiam! — tört ki a sírás belőle — én lennék a te rossz édesanyád! — Rossz? A legédesebb a világon!_ — borult zokogva vállára. ' Takács Paula A jó fóti titka Ma délelőtt tíz órakor Mansz György garázsmester beszél a gépjárművek biztonsági be­rendezéseiről és a műszaki hi­bák következményeiről a KRESZ-akadémia soronkövet- kező előadásán. TOLDISOK CSEHSZLOVÁKIÁBAN ? Három napig Csehszlová­kiában .tartózkodott Gyaraky Jenő, a Toldi Miklós Élelmi­szeripari Szakközépiskola igazgatója. Azt a cseregyakor­latot készítette elő, amelynek során — előreláthatólag — két „húsos” osztály csehszlo­vákiai húsfeldolgozó üzemben tölti el nyári kötelező gyakor­latának egy részét. Ez alatt az idő alatt cseh­szlovákiai diákok Nagykőrö­sön lesznek gyakorlaton. A tervek szerint a munkát egy­hetes üdülés zárja be. SPORT LABDARÚGÁS Monor—Nagykőrösi Kinizsi. A megyei labdarúgó-baj­nokság mai fordulója érde­kesnek ígérkezik. Az • első helyezett, a nagy játékerőt képviselő Csepel Autó, a ne­gyedik helyezett' Vecséshez megy. A harmadik helyen levő Törökbálint a hatodik helyen levő Abonnyal ját­szik Abonyban. A legérde­kesebb a körösiek számára a Kinizsi monori szereplése. A tabella érdekessége még, hogy az első hat helyen le­vő, eddig veretlen csapatok találkoznak ma egymással. A mai forduló után már job­ban lehet az erőviszonyokra következtetni. A körösi fiúk­ra igen nehéz mérkőzés vár. A tabella is mutatja: 2. Nagykörös 5. Monor 4:0 2:1 Monor eddigi mérkőzései: hazai pályán 1:0-ás győze­lem Üllő ellen idegenben. Az elmúlt két évben a két csa­pat egymás elleni eredmé­nyei a következők voltak: 1965-ben Nagykőrösön a Ki­nizsi győzött, 5:4, Monoron a hazaiak 1:0-ra. 1966-ban Monoron 3:l-re nyertek a hazaiak, Kőrösön l:l-es dön­tetlen volt az eredmény. A múlt évben Monor csak rosz- szabb gólaránya miatt nem került fel az NB III-ba. A mai mérkőzés esélyeit latolgatva: a számok és a körösi csapat eddig muta­tott játéka alapján az egyik pont megszerzésére képes a Kinizsi, még idegenben is. Ehhez szükséges a védelem még fegyelmezettebb, és a csatársor erőteljesebb, gólra- törőbb játéka. Az ifiknek az eddiginél sok­kal eredményesebb játékot kell nyújtani, ha a múlt évi jó szereplésüket meg akarjá'4 ismételni. P. S.

Next

/
Thumbnails
Contents