Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-02 / 78. szám

1967. ÁPRILIS 3., HÉTFŐ "^JtSriap VAN JÓ FEGYVERÜNK HADMŰVELETI, HARCÁSZATI RAKÉTÁK KILÖVŐ­ÁLLASBAN Évezredek óta nincs egyetlen év, hónap, de ta­lán nap sem, amikor ne szólnának a fegyverek a világ valamelyik térségé­ben, s ne ömlene — hol csermelyekben, hol pata­kokban — az emberek vé­re. Bizonyára eljön majd a nap, amikor vége szakad ennek a folyamatnak, s örökre elhallgatnak á fegy­verek. Ez a nap töríéhél- mileg talán -nincs is na­gyon messze —, hiszen a szocializmus ötven évvel ezelőtt megnyílt útja az örök békéhez is elvezeti az emberiséget — hétköznapi mértékkel mérve azonban nagyon is a távoli jövőbe tűnik. A háború erői még nagyok. Az imperialista háborús fenyegetés nem szűnt meg és nem is csök­kent. Ez határozott védel­mi intézkedésekre készteti a szocialista tábor orszá­gait. Mindaddig, amíg szemben áll velünk a NA­TO ezermilliárd dolláron felszerelt katonai ereje, amíg az atomrakéták szá­zai irányulnak felénk, csak a fegyvereink erejével tud­juk útját állni a harmadik világháború kirobbantásá­nak. Ezért hangsúlyozta pártunk IX. kongresszusa, hogy „a szocialista haza védelme mindennél előbb­re való”, ezért fordítjuk szellemi és anyagi erőink egy részét honvédelmünk erősítésére, fegyveres ■ erőink fenntartására és ál­landó fejlesztésére. Néphadseregünk vezeté­se jól sáfárkodott a né­pünk által rendelkezésre bocsátott erőkkel és eszkö­ráháruló feladatok megol­dására. T űzfüggöny a levegőben Ellenségeink arra számí­tanak, hogy egy háború el­sősorban a levegőből mért csapásokkal kezdődne el. E célból újabb és újabb légi támadó eszközöket hoznak létre. Ez határozta meg számunkra, hogy mindenekelőtt • légterünk védelmére összpontosítsuk figyelmünket Ennek első lépése a hézagmentes felde­rítés megteremtése volt. Ma már éjjel-nappal a ra­darhullámok nyalábjai pásztázzák hazánk légte­rét s nincs egyetlen sáv sem, amelyen — akár a legkisebb repülőgép is — észrevétlenül átrepülhetné országhatárunkat Az elekt­ronikus riasztó és irányító lánc minden légieszköz kö­zeledtét azonnal jelzi, s szükség esetén máris az ég felé merednek a „földről — levegőbe” osztályú lég­védelmi rakéták, startol­nak a szuperszonikus elfo­gó vadászrepülőgépek. Ezeknek a rakétáknak a találati valószínűsége közel százszázalékos és elhárítási tetőpont magassága a húsz évvel ezelőtti 8—10 km- nek közel háromszorosára emelkedett. Vadászrepülő­gépeink olyan rádióloká­ciós felderítő- és célzóbe­rendezésekkel rendelkez­nek, amelyek a legnehe­zebb körülmények között együttműködve az ala­csonyan támadó eszközök megsemmisítésére szolgáló, nagy tűzgyorsaságú csöves légvédelmi gépágyúkkal — képesek olyan áthatolha­tatlan tűzfüggönyt vonni a határövezet elé, amely — a Varsói Szerződés légvédel­mi rendszeréjiek keretében — nagymértékben csok­inál ják, lövedékeik hatása összehasonlíthatatlanul na­gyobb, mint az egykor oly rettegett, nagy űrméretű tüzérségé volt. Programve­zérlésük nagy találati biz­tonságot, lánctalpas, önjá­ró alvázra szerelésük p>edig gyors mozgékonyságot biz­tosít számukra. széles körű elterjedése jel­lemzi szárazföldi csapa­taink fejlődését. Más lett a lövészkatona fegyverzete is. Az ismétlőpuskák he­lyett — egyes- és sorozat- lövésre egyaránt alkalmas — automata fegyverek ke­rültek rendszeresítésre. Nagyot-fejlődött a páncél­elhárítás is. A nagy tűzere­jű csöves páncéltörő tüzér­ség mellett csapataink ren­delkeznek az új típusú páncéltörő eszközök legkü­lönbözőbb változataival, mint például páncélrob­bantó kézigránáttal, pán­céltörő rakétavetővel. Ezek, ÚTBAN AZ IRÁNYÍTOTT PÁNCÉLTÖRŐ RAKÉTA kenti a légi agresszorok esélyeit A háború ,istene Ha igaz volt hosszú ideig, hogy a „tüzérség a háború istene” — és ha egyálta­lán lehetséges egy jelmon­datba sűríteni a fegyveres küzdelem lényegét —, ak­kor ma azt mondhatjuk, hogy a háború istene a ra­kéta. Az mindenesetre igaz, hogy szárazföldi csa­pataink fő tűzerejét a har­HARCBA INDUL A HARCKOCSI-DESSZANT zökkel. Bátran állíthatjuk, hogy a magyar történelem­ben először — minden te­kintetben korszerű, ütőké­pes hadsereget hozott létre. Olyan hadsereget, amely felzárkózott szövetségesei színvonalához és képes a is lehetővé teszik a légi­harc sikeres megvívását. A repülőgépiek legfontosabb fegyverzete ma már a ra­kétalövedék, amely szinte teljesen kiszorította a fe­délzeti géppuskát. A raké­ták és repülőgépek — cászati és hadműveleti ra­kétafegyverek képezik, amelyek hagyományos és atomtöltettel egyaránt fel- szerelhetők. Ezek hatótá­volsága a hagyományos tü­zérség 10—20 kilométeres lőtávolságát messze felül­Ha ma belépünk egy laktanyába, akkor mind­járt látjuk, hogy mennyire más ez a hadsereg, mint apáink idejében, de akár csak 10—15 évvel ezelőtt is. Az első, amely a sze­münkbe ötlik, a különböző rendeltetésű gép-, illetve harcjárművek sokasága. Eltűntek a gyalog masírozó századok, a lovardákból gépkocsiszínek lettek, ame­lyekben szerelőruhás, bu­kósisakos katonák szorgos- kodnak. A laktanyának ez a képe a korszerű harcme­ző képiére is utal. A szá­zadok, zászlóaljak már nem gyalog, hanem páncélozott harcjárműveken lendülnek támadásba és nagy gyor­sasággal, manőverezve tör­nek előre. Gyalogos szu- ronjTohamra -..rá. amely minden ■ eddigi háborúban általános volt és a harc legkritikusabb szakaszát képezte — ritkán kerül sor. A korszerű harceljárás­nak felel meg hadseregünk szárazföldi csapatainak fegyverzete és felszerelése. E csapatok gerincét a harc­kocsicsapatok alkotják. Páncélozott harcjármű­vekkel is egyre nagyobb számban rendelkezik had­seregünk. A gyalogosból lövész, majd gépkocsizó lö­vész lett és a fejlődés fo­lyamata előbb-utóbb „pán­célos lövésszé” formálja. A páncélozott harcjárművek sorában ott van a hazai fejlesztésű és gyártású páncélozott gépkocsi is. A rakéta, amely lát Nemcsak a nagyhatású fegyverek, harckocsik és páncélozott harcjárművek kis súlyuk ellenére, vala­mennyi típusú harckocsi páncélzatának átrobbantá- sára alkalmasak. A legha­tásosabb és a legnagyobb lőtávolságú azonban a „lá­tó rakéta”, amely a vezeté­kes távirányítás és a raké­tahajtás párosításából ala­kult ki. A gépkocsira sze­relt kilövőállványról mű­ködő páncéltörő rakétát kezelője repülés közben irányítja, szinte pórázon vezeti a célra. Van jó katonánk Tovább lehetne még so­rolni a jellemző adatokat, amelyek mutatják hadsere­günk korszerűségét, ütőké­pességét. Említhetnénk a modem híradástechniká­nak a hadseregben alkal­mazott vívmányait, a mű­szaki csapiatok sokat tudó gépiéit, az éjjel látó eszkö­zök nagy számát. S aki a hadsereget isme­ri, azt is tudja, hogy ezek a fegyverek jó kezekben vannak. Hivatásos és nem hivatásos katonák, fiatalsá­gunk zöme tudja, miért kapta kezébe e fegyvere­ket. Nem agresszív szándé­kok, de az a szilárd elha­tározottság vezeti őket, hogy megvédik szocialista vívmányainkat, népünk békéjét Tudják azt is, hogy ez nem egyedül rá­juk vár. A honvédelem az egész nép ügye. „Kicsi or­szág” vagyunk, de hazánk részese egy nagy közösség­nek, amely a leghatalma­sabb erőt képviseli a vilá­gon, s ez békénk és bizton­ságunk legfőbb záloga. Kiss Jenő alezredes

Next

/
Thumbnails
Contents