Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-15 / 88. szám
e—— XI. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1 “\ 1967. ÁPRILIS 15., SZOMBAT v ___ 7 AP EST MEGYE I HÍR L Á P K ÜLŐN KI AD X S Á* •-? . • tó?’ • 't+'J 'íA‘ ■*r': BEMUTATJUK: „Táj és ember Szentendrén és környékén“ A szentendrei Ferenczy Károly Múzeum új, állandó kiállítása A belső renoválási munkálatok miatt, közel féléves szünet után, felszabadulásunk évfordulóján, nyitotta meg újra kapuját a szentendrei Ferenczy Károly Múzeum. A gyönyörűen parkettázott, új, korszerű kiállítási vitrinekkel és a legnagyobb igényeket is kielégítő, modem megoldású világítással felszerelt emeleti helyiségekben megnyílt a „Táj és em” című állandó kiállítás. bér Szentendrén és környékén A kiállítás voltaképpen már régen felmerült igényt elégít ki. Igaz, hogy Szentendrén a múzeumlátogatók elsősorban képzőművészeti, a szentendrei festők, a művésztelep munkásságát bemutató kiállításokra voltak kíváncsiak, illetve a város múltjával szorosan ösz- szefonódó postbizantikus művészet alkotásai iránt érdeklődtek. De sokan és sokszor hiányoltak egy olyan jellegű — ha nem is a teljességre törekvő — komplex kiállítást, amely, szinte egy-egy városnéző séta kiegészítéseként, mélyebb betekintést enged a város és környéke múltjába, jelenébe. A kiállítás célja: bemutatni a Szentendrét felkereső sok ezer túrista, de nem utolsósorban a város lakossága, helyi és más iskolák növendékei számára a várost és vidékét, annak természeti adottságait, az ott élő emberrel együtt. A folyosó és az első terem a kiállítás természettudományi részlegét foglalja magában. Ez bemutatja a táj földtani, valamint klimatológiai kialakulását, és ezek alapján — már amennyire a kiállítási helyiségek méretei engedik — ß Duna-menti és pilisi táj növény- és állatvilágából egynéhányat. Kitér az emberi tevékenységekre is, szemelvényeket nyújt a régi híres szentendrei szőlőtermesztés és borászat, a pilisi erdő- és vad- gazdálkodás köréből. Többek között megismerhetjük környező hegyeink kőzeteit. Megtudjuk, hogy a földtani erők évmilliókig formálták a Pilishegységet, míg felvette mai arculatát. Az élettelen természet mai adottságaihoz alkalmazkodva, lassan gazdag élővilág népesíti be a Pilis-hegység mészkő-, dolomit és andezit hegyeit, a völgyeket, a patakok és a Duna környékét. Falitablók tájékoztatnak növényvilágunkról. Más növények élnek a Duna-menti árterületen, mások a hegyvidéken. Külön tábla foglalkozik a szőlőtermesztéssel, amely már a rómaiaknál kedvelt volt. Egy, ll. Béla uralkodása idejéből, 1138-ból származó adománylevél is szőlőtermesztésről beszél; 1329-ben bor- és gabonaadót szedtek Szentendrén, ami a szőlőtermesztés folyamatosságát bizonyítja. A XVIII. század második felében már 2500 holdnvi vörösbort termő szőlőt termesztettek Szentendre környékén. A régi nagy szőlőkultúrát idézi a sok szentendrei pince, amelyek közül nem egy 40—50 méterre benyúlik az utcák alá, néhol két emelet mélységben. Két dioráma — egy a folyosón, egy pedig az első terem- ben — a környék állatvilágát mutatja be. Helyet kapott a vadgazdálkodás is. Hatalmas vaddisznófej alatti tablókról olvashatjuk, hogy a háború előtti 44 000 hektár vadászterületen élt 2000 szarvasból a háború utánra csupán 150—200 maradt meg... A vadállomány fejlesztése érdekében ma már 350 holdon vadtakarmányt termesztenek. A vadászok munkájának megkönnyítésére számos új vadásztanya épült és mintegy 300 cserkészúton közelíthetik meg a puskavégre érett vadakat A középső nagy teremben a város történetébe nyerhet betekintést a látogató. Itt van ugyanis a régészeti és történeti rész. Ez, a régebbi kőkorszaktól a magyar szabadságharc koráig, rövid keresztmetszetet ad a város és környékének történetéből. A barlanglakó ősember csont- és kőeszközeitől a 48-as Kossuth- bankáig igen változatos és értékes tárgyi anyag kerül bemutatásra. Városunk és környéke szinte az ember megjelenésétől kezdve lakott terület. Pilisszántó, Kőfülke, Kiske- vély, Mackóberae barlangjai alkalmas lakóhelyek voltak az ősember számára. Üjabb kő- korszakbeli, rézkori, bronzkori leletek mellett láthatunk kelta és római emlékeket, építészeti töredékeket, okmányokat a középkori Szentendréről, majd a török megszállás megszűnte utáni évek lakóinak életére jellemző tárgyakat. Ebből a nagy anyagból is kiemelkednek a budakalászi rézkori temető európai jelentőségű, a Duna- menti római-kori erődrendszer feltárásából származó emlékanyag, valamint a szentendrei római-kori temetői leletek. A gazdag középkori anyagból a pomázi kastély leletei és a törökkori emlékek. A kiállítás újabbkori részében a Szentendrén megtelepedett szerbekkel kapcsolatos emlékek érdemelnek figyelmet. A harmadik terem a több nemzetiségű vidékünk népi díszítőművészetéből hagyományaiból mutat be szemelvényeket. A Szentendreisziget századelejei magyar népviselete mellett szlovák, szerb és német népviseletben is gyönyörködhetünk. De láthatjuk egykori használat* tárgyaik legjellegzetesebbjeit is. A fali vitrinekben szőtteseket — előttük szövő- és fonóeszközöket, — és az itt használatban volt cserépedények legszebbjeit csodálhatjuk... ★ A kiállítás létrehozásáért minden dicséretet megérdemel a múzeum vezetősége és mindenki, aki részt vett megtervezésében, megrendezésében. Reméljük, eléri a kívánt célt, és valóban közelebb hozza városunkat és lakóit mindazokhoz, akik érdeklődnek és sze- retetet éreznek városunk iránt. Horányi Sándor Sej-haj, gyöngyvirág... A neve nagyon szép. Jól esik ilyen utcanevet hallani. Az utca annál csúnyább. A legkisebb eső esetén szinte járhatatlan. Szomorú szívvel panaszkodtak az ottlakók, ahogy végigcuppogtam a járhatatlan utcán. Nem könnyű innen naponta munkába járni, vagy akár a legközelebbi utcában levő boltot megközelíteni... ORVOSI ÜGYELET Szombat déltől hétfő reggelig a város ügyeletes orvosi szolgálatát dr. Göllner Pál körzetorvos (Sallai u.) látja el. Sürgős járóbetegeknek vasárnap 9—10 óráig külön rendelést tartanak a körzetorvosi rendelőben (Bükkös-part). A Duna és a Pilisi hegyek közé szorult község festője Kristóf János. Ott született Duriabogdányban. Azóta sem tudott falujától, a Duhától, a szép hegyes vidéktől megválni. Keveset tudunk róla, igen zárkózott. Alkalma ugyan lett volna a fővárosban letelepedni, tágas műtermet nyitni, nyüzsögni, de ő tanulmányai Még február tizenkilencedikén itt Szentendrén tartották meg azt a zeneiskolai fesztiválnapot, ahol a mi zeneiskolánkon kívül a budai járási, érdi és váci iskolák növendékei mutatták be tudásukat. E bemutató értékelése alapján jutott el zeneiskolánk kilenc növendéke a X. országos ifjúsági kamarazenei fesztiválra, melyet április elsején Debrecenben tartottak meg. Már az is kitüntetés és elismerés volt, hogy az országos bemutatón Pest megyéből szereplő harmincegy növendék közül kilencen voltak szentendreiek. A két énekduó, Czweiber Margit és Likó Júlia, valamint Egresi Zsuzsa és Kovács Júlia voltak a szerencsés kiSZENTENBRE VARÁZSA Városunk nagy szülötte, Ig- nyátovity Jákov írja Reszpek- tus Vásza című regényében, hogy a szentendreiek ezt éneklik sok büszkeséggel, családi körben, templomban és a nagy nyilvánosság előtt: „Mi, szentendreiek, híresek vagyunk az egész világon". Valóban így is volt. A múlt század derekán a pestiek még a szentendrei piacon vásároltak, s az uszályszámra szállított szentendrei vörös bor híres volt egész Európában. Korabeli feljegyzések szerint Viktória angol királynő is minden ebédjét egy pohár szentendrei borral fejezte be. A szőlő kipusztult 1880-ban, de a filoxéra csak a szőlőt pusztította ki, városunk iránti érdeklődést nem. Közvetlen hírünket, rejtélyes varázsunkat, zegzugos sikátorok, macskakövekkel kirakott utcáink hangulatát ma is sokan magukkal viszik, mint szép emléket, messze idegenbe. Fővárosunkban tárgyaló neves államférfiak, államfők és hozzátartozóik gyakori vendégeink. így volt nemrég vendégünk Tito, jugoszláv államelnök felesége is — Kádár Jánosáé társaságában. A napokban pedig, hogy Torsion Nilsson svéd külügyminiszter először lépett Magyarország területére — felesége hétfő délelőtt már a Szerb Múzeum vendégkönyvébe jegyezte be a nevét. Büszkék vagyunk messze földi jóhírünkre, és reméljük ezután is mindent elkövetünk, hogy jóhírünkön ne eshessen csorba. után visszatért szülőfalujába, a szülői házba. A főiskolán egy évig Szőnyi István, majd Bernáth Aurél tanítványa volt. Művei sajátos realista alkotások. Műveit legutóbb az országos képzőművészeti kiállításon mutatta be. Az elmúlt évben Miskolcon és Vácott is kiállított. választottak, akik harmadik, illetve második éve énektanítványai az iskolának. Zongorakíséretüket Győré Zoltán látta el. Azontúl, hogy országos bemutatón is pódiumra léphettek, ugyanaznap délután még Hajdúnánáson, az ottani zeneiskola műsorában is szerepeltek. S mindezeken felül, a bíráló bizottság négy fiatal „énekművésznőnket” a legjobbak közé emelte, hivatalos értékelésében. Sikerrel szerepelt még a fesztiválon a zenekvartett: Győry Karcsi és Pancsor Márta hegedű, Kováts Erzsi csellójátékával, Ambrózy Gyuri zongorakíséretében, mind a négyen általános iskolai tanulók. Okleveles Szentendrén és a járásban, Pomázon, Budakalászon, a Duna menti szigeti községekben az újonnan telepített több száz holdnyi szőlőben és gyümölcsösben mind több és több mezőgazdasági és kertészeti szakemberre van szükség. Ezért indult meg négy évvel ezelőtt a kertészeti technikum levelező oktatása Szentendrén is. A városból, Tahitótfalu- ból, Visegrádról, Pomázról és Csobánkáról harmincán jelentkeztek. Négy esztendő alatt mind elméletileg, mind gyakorlatilag elsajátították a legkorszerűbb kertészeti termelés tudományát. A napokban az Asztalos János Kertészeti Technikum Néhány hete — pontosabban március 17-étől — adminisztrációs „nagyüzem” van a sportegyesületek házatáján, de főképpen a Járási Testnevelési és Sportszövetség irodájában. Most folyik a sportolók nyilvántartásba vétele és az új igazolások elkészítése, átvezetése. Az MTS ugyanis az igazolásokat a területileg illetékes kerületi, illetve járási TS-ek- hez adta át, függetlenül attól, hogy a sportolók milyen osztályú csapatban szerepelnek. Az igazolás egyben új országos nyilvántartás felfektetését is szolgálja. Járásunk területén ezt a munkát a járási igazolási bizottság végzi. A bizottság komoly feladatot teljesít, mert a régi igazolásokat és az újakat egytől egyig alaposan meg kell vizsgálni. Eddig mintegy ötszáz sportolót vett nyilvántartásba, a járási igazoló bizottság, illetve készítette el igazolásukat. Előreláthatólag a július 31-i határidőig még hét-nyolcszáz sportoló nyilvántartásba vételére kerül sor. Legtöbb iga- ■zolt sportolóval a Honvéd ÉTI rendelkezik. A járás 23 sport- egyesülete közül 14 egyesület sportolóinak nyilvántartásba .vétele, illetve igazolása már .befejeződött. A bizottság munkáját nemegyszer nagyon megnehezíti, hogy egyes sportolók régi és új tagisági könyvének, valamint nyilvántartó kartonjuknak adatai nem egyeznek. Magunk is tanúi voltunk, mikor egy versenyzőnél anyja nevének háromféle változata szerepelt. Egy másiknak a születési adatai különböztek: régi tagsági könyvében deA növendékeken kívül azokról is meg kell emlékeznünk, akik elősegítik művészi képzésüket. Szári Mihályról, zeneiskolánk igazgatójáról, Markovich Gézáné énektanárról, Csatkai Miklósról és Déry Györgynéről, a vonósegyüttes tanárairól, és nem utolsósorban, Oltai Adrien zongoratanárnőről. Ma már kettőszázötven növendéke van az intézménynek, Pomázon és Dunabog- dányban kihelyezett tagozattal. — Helyi és országos közönség elé lépésük napról napra bizonyítja, hogy városunk már nemcsak a képzőművészek városa, hanem az ének- és zene kedvelőié is. (h. 1.) kertészek központjában került sor a képesítő vizsgákra, ahol a jelöltek sikerrel adtak számot tudásukról. A Földművelésügyi Minisztérium részéről Bessenyei Zoltán és a technikum igazgatója Szüts Zoltán, ünnepélyes keretek között értékelték az eredményeket és meleg szavakkal búcsúztatták az új okleveles kertészeket, akik a város és a járás gyümölcs- és szőlőkultúráját hivatottak magasabb fokra emelni. A végzős hallgatók nevében Boros Istvánná mondott köszönetét az iskolának, a pártnak és kormányzatnak, hogy lehetővé tette szakemberré képzésüket. cemberben, az újban augusztusban született. Ilyen esetekben a bizottság tagjainak éberségére bizony nagy szükség van, hogy az új nyilvántartás és igazolás a valóságnak megfelelő legyen. BÚCSÚ A JEGENYÉTŐL A Paprikabíró utca és a Bükköspart elágazásában áll az a jegenyefa, amelyről szó van. Korát ma már nem tudjuk megállapítani, de biztosan öregebb még nagyapáinknál is. Érthető, ha mállik, mint a papírmasé. Mi már több fát elsírattunk lapunk hasábjain. A bükkösparti jegenyéket 1936-ban éppúgy, mint az 1965. évi csatornázások megkezdésekor a játszótéri fákat. De ezt a fát kénytelenek vagyunk mi is „kivágásra ítélni" és kérni az ítélet végrehajtását. Szeles időben ropog, recseg, bármikor derékba törhet, annál is inkább, mert a törzsében hatalmas hasadék tátong, melyet a gyermekek — nem veszélytelenül! — kedvvel használnak bú jócskahelyül. Agai közelében villanyvezeték húzódik. Abban is kárt okozna, ha kidőlne. Azért hívjuk fel rá az illetékesek figyelmét, hogy vágassák ki mielőtt még szerencsétlenséget okozna. H. L. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Papp Attila, Sallai Orsolya, Sturm Károly, Dudás Zsuzsanna, Papucsek Krisztina, Torda Mária, Helle Ildikó, Tóth Julianna, Sátor Gábor, Palkovics Éva, Szabó Gyula, Szabó Tibor, Konecs- ni Mihály, Bukovinszky Gyöngyi, Oláh Gizella, Kalahuz Éva, Hauke Ottó Károly, Balázs László és Bún Csaba. Házasságot kötöttek: Kúti Magdolna és Pécsi Sándor, Pánisz Erzsébet Anna és Ducz László József, Dombai Margit és Mészáros Gyula, Sturm Gizella és Koszó Lajos József, Demeter Ida Margit és Turcsányi Imre Jenő, Szabó Ilona és Szeme- nyei Oszkár József, Ürmös Edit és Klein Gyula, Mazács Erzsébet Mária és Mitru László, Gruber Ilona Györgyi és Högl Vilmos, Parassin Edit és Kosztolányi István Ferenc. Meghaltak: Gál Jánosné 79 éves, Moldován Andrásné 74 éves, Jelenics Ádám József 85 éves, Buresch Jenő 70 éves, Heincz József 61 éves, Tóth Ferencné 69 éves szentendrei lakosok. —.......................... . ......—■----------------------------------A festői táj festője Zeneiskolánk az országos ifjúsági kamarazenei fesztiválon Hány sportember van a járásban? Megkezdték a sportolók újraigazolását
