Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-15 / 88. szám

Baráti beszélgetés az Attila-siratóról Kedden emlékeztünk József Attilára. A művelődési ott­honban a gimnázium diákjai előadták az Attila-sirató című műsorukat. Az előadás nagy visszhangot váltott ki. A mai na­pig is beszélnek róla. Munkatársunk megkereste Szalai Katalint, a Sirató ren­dezőjét, hogy adalékkal szolgálhasson az előadás utáni viták­hoz. A téma nem volt véletlen, s az összeállítás nem ötlet­— A műsor címe: Attila-si- rató. A színpad mégis világos, derűs, egyetlen jajszó sem hangzik el. Volt-e valami cél­ja az alkotóknak ezzel a kont­raszttal? — Igen. Azt szerettük vpl- na kifejezni a mai költők se­gítségével, hogy bár fájdal­mas veszteség József Attila korai halála, nincs okunk bú­sulni, mert a ránkhagyott örökség gazdag. — Hogy barátkoztak meg a fiatalok ezzel a komor témá­val? — Kitűnően. Éppen a mély mondanivaló egyszerű, termé­szetes ábrázolása ragadta meg őket, az, hogy nem kellett ko­ravén felnőttekké válniuk a színpadon, hanem 16—18 éve­sen mondhatták el, mit je­lent számukra József Attila. Ezt segítette a minden pá­tosztól mentes szövegmondás, az egyszerű, mégis jól átte­kinthető színpadkép, és a dekoráció, amely egy hatalmas József Attila portréból és egy csokor virágzó ágból állt — Ezek szerint ezeknek az ágaknak volt valami szimbo­likus jelentése is? — Feltétlenül. Az irodal­mi színpad, mint minden szín­padi produkció, csak akkor éri el a kívánt hatást, ha min­den, ami a színpadon törté­nik, egy gondolat, az egész produkció mondanivalójának szolgálatában áll. Jelen eset­ben József Attila továbbélésé­ről van szó. Annyiban nehe­zebb műfaj, mint a megszokott színház, hogy nincsenek jel­lemek, nincs konfliktus, tehát cselekmény sincs, mégis, a gondolati élmény segítségé­vel kell valami mozgalmas­ságot teremteni, hogy a néző azonosuljon a látottakkal, és állást is foglaljon az elhang­zottakkal kapcsolatban. Eb­ben segít a modem kórus, Pisztrángok és hal őrök Háromszázezer pisztrángot telepítettek az elmúlt években a Bakony gyors vízfolyásai­ba. Az ízletes húsú hal azóta horogra érett: több 50 centi­méternél nagyobb példányt találtak, sőt a legnagyobbak meghaladják a 60 centimé­tert is. A már kifejlett állo­mány halászatát rövidesen megkezdik, s a Balaton-part éttermeit látják el vele. A halak fejlődésével ará­nyosan nő azonban az orv­halászok száma is. Egyesek szigonnyal, mások horoggal fosztogatták a patakokat. Az orvhalászat megszüntetésére halőröket alkalmaz a piszt- rángos vizek gazdája, a Ma­gas-Bakonyi Erdőgazdaság. amely a klasszikus görög drá­mák hagyományait követve aláhúzza a mondanivalót, eset­leg különböző szinten meg is ismétli azt. — A helyi siker láttán fel­merül a kérdés: hol és mikor mutatják be ismét ezt a mű­sort? — Bárhol és bármikor, ha erre valahol megkérnek ben­nünket, szívesen előadjuk, hi­szen akkor éri el célját, ha sokan tanulják meg szeretni nagy költőnket. A megyei ve­télkedőn aranyérmet nyertünk, a következő nagy próbatétel a májusban rendezendő orszá­gos döntő, ahol szintén szeret­nénk jól szerepelni. — Ha dicsérni kellene, ki­nek az egyéni teljesítményét emelné ki? — Mivel az irodalmi szín­pad sikere elsősorban a fe­gyelmezett, pontos kollektív munka, csak azt mondhatom, valamennyit — mondotta vé­gül az Attila-sirató rendező­je. Simon Gyula M0N0B°VIDfB L Ö N KI APA S A IX. ÉVFOLYAM, 87. SZÄM 1967. ÁPRILIS 15., SZOMBAT Hangverseny a monori . Vasadi gondok Egy „művelődésháznyi" álom - Mire van pénz és mire nincs? Vasadon a községfejlesztési alap tekintélyes részét néhány éve félreteszik, hogy biztosít­sák a dédelgetett álmuk meg­valósításához kellő pénzt. Az a tervük, hogy a harmadik öt­éves terv időszaka alatt új művelődési házat építenek, melyben elhelyezhetik a tö­megszervezeteket s a könyv­tárat. Olyan modem, kellemes otthont szeretnének teremteni, mely vonzza a fiatalokat, az olvasgatni szerető felnőtteket. A régi kultúrház egy na­gyobb helyiségből, meg két ki­sebből áll, és nem nevezhető barátságosnak. A nagy terv megvalósítására egymillió- négyszázezer forintot szeret­tek volna összegyűjteni. Múlt év végéig 847 ezer forintot sikerült tartalé­kolniuk. Időközben megtudták, hogy az (rumi... lyuk... yumi A Monori Járási Szolgálta- penyeit, valamint kerékpár­tó Ktsz gumijavító műhelye gumikat, motorgumi belső­kettős feladatot lát el: javít- két, autógumi külsőfutót, gu- ják a tsz-ek munkagépkö- micsizmákat javítanak. új típustervek szerint egy két­száz személyes, modern kul­túrotthon felépítése körülbelül kétmillió forintba kerül. Az évi 129 ezer forint községfej­lesztési alapból ezt nehéz ösz- szekuporgatni s bár nem mondtak le álmukról, de tar­talékban tartják a kompro­misszumot is — s ha nincs más megoldás, a tartalékolt pénzből rendbehozzák a régi kul- túrházat. A választásokat megelőző választókerületi gyűléseken a lakosok elmondták, a követ­kező négy év legfontosabb feladata lenne az utak javítá­sa. A Petőfi utca télen, ősszel csaknem járhatatlan. Ráadá­sul a belvíz minden évben eláztatja a községet. Ebben az évben a lakosság — már eddig 80 ezer forint érté­kű társadalmi munkát vég­zett, és szabad idejüket, vagy éppen a pihenésre szánt órá­kat ároktisztítással töltötték. A lakosság lélekszáma 1726 — és hasonlóan a járás többi községéhez, nagy részük bejá­ró. Körülbelül 350-en ülnek buszra reggelente, hogy Mo- norról vonattal tovább utaz­zanak a fővárosba. Érdekes, hogy a község lakosainak szá­ma évről évre — csökken. Valamikor Vasad lakosai­nak nagy része tulajdon­képpen nem is lakott a községben. Három-hat kilométerről bi­cikliztek be kenyérért, petró­leumért, ruhaféléért Vasadra vagy Monorra. A fiatalok már nem maradnak meg a tanyán — őket semmi sem köti a szü­lőktől örökölt házacskához, sem a kis telekhez. S az öre­gek? Ők nem keveslik a ta­nyát, nekik elég a petróleum­fény. Csak ha jön a betegség vagy az elhagyatottságtól való félelem, akkor költöznek el a tanyáról, Üllőre, Monorra a gyerekeikhez. Akkor sem marad a tanya üresen, mert még mindig jönnek Szabolcsból meg az Alföldről olyanok, akiket von­zanak a főváros fényei. (d) Szerdán délután az Országos Filharmónia művészei meg­tartották soronkövetkező elő­adásukat, melynek témája: a barokk zenekari muzsika volt. A KISZ Központi Művész- együttes kamarazenekara Si­mon Albert vezetésével Bach- kantátákat és Händel-műve­ket adott elő. A műsorban közreműködött: Szebenyi Já­nos fuvolaművész és Komádi Cerzson énekes. Varga Károly elbúcsúzott ugyan a hangversenyek láto­gatóitól, a diákok azonban — akik minden előadást meg­hallgattak — szeretnék, ha a jövő tanévben újra találkoz­hatnának vele, (p—k) Halló fiúk—halló lányok! (Május 2-án délután 15 óra­kor Monoron vendégszerepei Antal Imre zongoraművész és Gordon Zsuzsa színművész- nő. A zenés-irodalmi dél­utánt nemcsak a gimnazis ták, de bárki megnézheti a művelődési otthonban. Ügyeletes orvos Gombán, Bényén, Káván dr. Kárpáti Ervin, Monoron dr. Bató László, Pilisen dr. Illa- nicz Elemér, Üllőn dr. Csik Pál, Vecsésen dr. Pauchly Gé­za tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Mo­noron a Vöröshadsereg úti, Vecsésen a János utcai. Aschenbrenner József a gumicsizma talp részét ragasztja. Merscher János és Szabó Sándor munkagépköpenyt javít. Foto: Szabó János Mi a bényei tsz-szakvezetés titkos vágya? Géppel ülfétik a burgonyát — Termőre fordul a málna Kora reggeltől késő estig han­gos a bényei határ a traktorok dübörgésétől és a tsz-tagok jó­kedvétől. Ütemesen és terv­szerűen folynak az időszerű munkák a bényei Népfront Tsz-ben. Traktorosok, foga- tosok, gyalogmunkások mind igyekeznek kihasználni a ked­vező időjárást. Titkos vágya a tsz szakvezetésének, hogy április 30-ig mindent a földbe tesznek, május 1-et így akar­ják méltóan megünnepelni. A terv, illetve az elképzelés nem lehetetlen. Van erőgépe, van munkaerő, jó az idő. Egyszóval minden lehe­tőség adva van, munkáskéz is van elegendő Bényén. Szép eredményeket értek el a tavaszi munkák vég­zésében. Fej trágyáztak 230 holdat, is­tállótrágyáztak 120-at. Folya­matosan és rendszeresen tör­ténik a talajerő után-, illetve visszapótlása. A tavaszi vetéssel is jól áll­nak. Elvetettek 73 hold bor­sót, 34 hold lencsét. Lucerna felülvetést 18, somkóró 41 és tavaszi bükköny felülvetést 50 holdon végeztek. Elduggat- tak 17 hold vöröshagymát. Fo­lyik a talajelőkészítés a bur­gonyaültetés alá. 74 holdra ki­szórták a kálisót. Üjdonság a tsz-ben, hogy ebben az évben először ül­tetik géppel a burgonyát. És mivel a gépi ültetést gépi szedés követi majd, így lénye­ges mennyiségű kézi mun­kaerő szabadul fel. De azért gondoskodtak arról is, hogy a dolgozni akarók találjanak munkát. A tsz 16 fős női munkabrigádja olyan javas­latot tett a szakvezetésnek, hogy ültessenek öt hold őszi káposztát és nyolc hold para­dicsomot. Ezek a növényi kultúrák először kerülnek földbe a bényei határban. A szakvezetés teljesíti a brigád kérését. Ez évben fordul először termőre a tsz-nek mind az 50 hold málnása. A málna metszése megtör­tént. A sorművelést a tagok elvállalták. A sorok kiosztá­sa a jövő héten történik meg. A málnasorok közeit a tsz ta­lajmarógéppel művelteti meg. A silókukorica vetése ezen a héten megkezdődik. Hat­vanhárom holdat vetnek be­lőle. A vetés mielőbbi befe­jezése érdekében szombati hosszú műszakot és vasárnapi kukoricavetési műszakot tar­tanak a tsz-ben, A szemtermé­sű kukorica vetése jövő héten kezdődik. M. J. Darabárut a vasút 1967. április 1-től nem szállít Az AKÖV háztól házig fuvaroz »•4 hutató ásó nt/umáhttn" Mentsük, ami menthető! Az „Utazás a földalatti Ma­gyarországon” című Móra kö­tetet olvasgatva a következő megdöbbentő mondat ragad­ta meg a figyelmemet: „Ma- gyarországon a régészeti lele­tek 98 százaléka úgy kerül elő és úgy megy tönkre, hogy annak szakember még hírét sem hallja.” Móra Ferenc negyven éve írta le ezt a szomorú adatot. Környékünkön a régészeti le­letek sorsa még ma is szinte ugyanaz. Az emberek még épp úgy összetörik a bronztört, avar függőt, honfoglaláskori edényt, épp úgy betalicskáz- zák a vasúti töltésbe a jazig- szarmata temetőt, mint an­nakidején, a magyar ősrégé­szet úttörő korában. Mint múltunk amatőr ku­tatója, korántsem vádolni akarok. Megváltó gondola­taim sem születtek. Csupán a tna is a semmibetűnő 98 szá­zalékot szeretném legalább járásunkban minimálisra csökkenteni. S hogy ebben a munkában az olvasók is se­gíthessenek, a jövőben rend­szeresen tudósítunk a gyöm- rői múzeum kutatásainak eredményeiről. Reméljük, kez­deményezésünk még nem in­dul későn, s habár az ország­ban naponta pusztul el egy- egy temető, fásítanak be föld­várakat — járásunkban ez kevésbé lesz így. Az olvasó figyelmébe ajánl­juk tehát a szombatonként je­lentkező múzeumi sorozatun­kat, hogy a régészetet, ezt a sokak által elvontnak hitt tudományágat megszerettes­sük, s talán azt is elérjük, hogy az olvasó környezeté­ben kallódó közös kincsein­ket megmenthetjük. A rovat első cikke jövő szombaton — a Gyomron fel­tárt szkita temetőrendszert ismerteti. Rolkó István VASARNAP: Monor—Nagykőrös rangadó Jelentős találkozóra kerül vasárnap sor Monoron. A nagykőrösiek vendégjátéka bizonyára sok szurkolót vonz majd a pályára, hiszen ha­gyomány már, hogy a Monor —Nagykőrös mérkőzés min­dig kitűnő játékot hoz. Így érdeklődésére való tekintet­tel, nem árt előre gondoskod­ni a rendezőgárda kijelölésé­ről. E téren keserű tapaszta­lattal rendelkeznek Monoron, ezért különös fontosságú a jól szervezett rendezőgárda ki­jelölése. Üllő elleni mérkö­volt ez az elmúlt esztendő zésen például egyetlen egy hasonló időszakában is, ami- rendezőt láttunk, az is szeré­kor Monoron küzdelmes és nyen félrehúzódott. Nem hin­színvonalas játék után 2:l-re a monoriak győztek. Pedig az ellenfél a félidőben l:0-ra vezetett! (A zuhogó eső elle­nére, több mint ezer néző szurkolta végig a rangadót.) A monori vezetők — te­kintettel a csapat jó szerep­lésére — most is „telt házra” számítanak. Hogy a Vasas— Honvéd-mérkőzés tv-közve- títése ne befolyásolja a szur­kolók időbeosztását, a Monor —Nagykőrös mérkőzést 16 órakor kezdik. A szurkolók nagy arányú nénk, hogy a csapat sport- szerető, pártoló tagjai sorá­ban ne lennének olyanok, akik ezt a tisztséget elvállal­nák!? Ilörömpő Jenő — Az üllői Kossuth Tsz szakmunkásképző iskolájá­ban a vizsga április 27 és 28- án lesz. A hallgatók lázasan készülnek az évzáróra. Eddig hetente két napon át volt ok­tatás, most három napon át tanulnak. A darabáru szállítása április 1-től megváltozott. A MÁV darabárut csak összetett for­galomban szállít. Az egyszerű szállítást a TEFU vette át, ezért a közönség kellő tájé­koztatása végett ismertetjük a szabályokat és a járási szál­lítási menetrendet. A TEFU bevezeti a darab­áru szállítását, s a küldemé­nyeket háztól házig fuvarozza. Darabáruként olyan küldemé­nyeket lehet feladni, amelyek darabonként 150 kiló súlyt és 2x1x1 m. méterhatárt nem ha­ladja meg. A fuvarozást Pest megye egész területén és álta­lában 50 kilométeres körzeten belül, továbbá kizárólag köz­úton a TEFU, az egész ország területére pedig az AKÖV— MÁV végzi. Az érkező darab­árus küldeményt — külön megbízás nélkül — a címzett részére házhoz viszik. Ha ezt az útviszonyok miatt nem tud­ják megtenni, akkor az árut a vasútállomás raktárában, vagy a kijelölt telephelyen leadják és erről a címzettet értesítik. A darabáruküidemény fu­varozását előzetesen írásban, vagy távirati úton, vagy táv­beszélőn kell megrendelni. Közölni kell a küldemény tar­talmát, csomagolását, a cím­zett nevét, rendeltetési helyét, a feladó nevét és címét, vala­mint a küldemény átadási helyét. A fuvarozást az 1. sz. AKÖV Vállalat forgalmi osz­tálya bonyolítja le. (Buda­pest, V., Tüköry u. 3. Telefon 317—130, 121—640). Szállítási bejelentéseket a helyi megbí­zott szerveknél is lehet ten­ni. Ezeket a helyeket holnapi számunkban a járási szállítási menetrendben közöljük. Fuvarmegbízást közvetlenül a helységet érintő darabárus járatnak is lehet adni. Az összetett forgalomban 150 kilónál nehezebb áruk is feladhatók. Ez esetben 500 ki­lóig az AKÖV a berakó, 500 kilón felül pedig a feladó, il­letve a címzett is segíteni tar­tozik. Nagyobb állomásokon az 500 kilón felüli súlyt is az AKÖV rakja be. A következő számunkban is­mertetjük a monori járást érintő szállítási menetrendet, tekintettel arra, hogy a fel­adások az indulási időkhöz igazodnak. (cm) (Folytatjuk) MAI MŰSOR Mozik Ecser: Autót loptam. Gomba: Felettünk az ég (szélesvásznú). Gyömrő: Aknaveszély nincs. Mag­lód: Alibi a vízen (szélesvásznú). Mende: Szélvihar. Monor: Senki sem akart meghalni (szélesvásznú). Nyáregyháza: Nyúl kolléga há­zassága. Péteri: Chaplin kavalkád. Pilis: Katonalányok. Tápiósáp: Boldog halál angyala. Tápiósüly: Asszonyok. Űri: A tökéletes bűn­tény. Üllő: A siker ára (széles­vásznú). Vasad: Fügefalevél. Ve- csés: Finom kis háború (széles­vásznú).

Next

/
Thumbnails
Contents