Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-15 / 88. szám

4 r^iíir/op 1967. ÁPRILIS 15-, SZOMBAT Tavasz igeiben Foto: Szigetfű 4 évszak - 4 újdonság Borospincékben, italboltok­ban zsúfoltan sorakoznak az üvegek. Egy kis ütés és össze­törnek, s az értékes ital el­folyik. A Pest megyei Mű­anyag-, Játékáru- és Tömeg­cikkipari Vállalat még té­len készült újdonsága a mű­anyag palackvédő, mely a szállítás és tárolás közben előforduló rongálódásoktól vé­di az üveget. Ez a vállalat csaknem efcer- féle cikket gyárt az év fo­lyamán s közülük négy új­donsággal jelentkezik az or­szágod piacon. ★ A tavaszi belépő a nőknek kedvez. Szinte hihetetlennek tűnik, mégis igaz. Az új ci- pőmodellek törhetetlen mű­anyagsarokkal kerülnek for­galomba. Az eddigi, hagyomá­nyos tűsarok helyett a bot- sarokhól csaknem ötmillió pár jut el a nyár beköszön­tőig a cipőgyárakba. S ha már a nyárról van szó, hadd említsem meg az üzem mindannyiunk számára érdekes újdonságát. Ez az évszak az új lakások átadá­sának szezonja. Sok bosszú­ságot okozott eddig a pár hét alatt eltört kilincs. Ered­ményes próbagyártás után a vállalat olyarr kilincsek ké­szítését kezdi a nyáron, ame­lyek ezt a hibát kiküszöbölik. A belül üreges kilincs tar- tósabb és szebb. ,Most már fcsak az a kérdés, mit hoz az őisz? A tervek sze­rint ipari újdonsággal zárul az év. Az új „kétlépcsős szi­vattyút” szinte valamennyi iparág hasznosítani tudja, hi­szen sem a savak, sem a lú­gok nem támadj ák meg. Kö­rülbelül 120—160 liter folya­dékot tud szállítani, és 20—25 méter magasra emelni. — Hlaváts — Több lesz a kis terménydaráló A székesfehérvári Finom- mechanikai Vállalat az idén többet gyárt a jól bevált kis terménydarálókból, elsősor­ban a háztáji gazdaságoknak. Az idén helyi újítással a darálók konstrukcióját úgy módosították, hogy sima he­lyett bordás rostát építe­nek bele. Ezzel a daráló tel­jesítményét másfélszeresére növelték. Óránként 70 kilo­gramm kukoricát, vagy en­nél is több árpát lehet vele őrölni. A vásárlók igényeinek meg­felelően a tavalyi hatezer he­lyett 18 000—20 000-et állíta­nak elő. A második félévben 8000 terménydaráló kerül ki a gyárból. Egy /egy gépnél két kilogramm import vörös­rézhuzalt takarítanak meg zománcozott alumíniumhuzal­lal. Idegenforgalom - világméretekben ALIG AKAD olyan sajtó­termék, amelyben az utóbbi hónapokban ne írtak volna az idegenforgalmi évről. Emlí­tésre került a vendéglátóipar felkészüléséről szóló tudósítá­sokban, a kereskedelemről írott információkban és a különböző idegenforgalmi ve­zetők nyilatkozataiban. Ha­sonlóan nagy a visszhangja a kezdeményezésnek az egész világon, amióta az ENSZ 21. közgyűlésén közfelkiáltással fogadták el 12 ország javas­latát arról, hogy 1967-et a nemzetközi idegenforgalom évének kell nyilvánítani. A tekintélyes világszerve­zet az ENSZ, amely fontos világpolitikai kérdésekben ho­zott már határozatokat, fel­hívásokat, ezzel az intézke­déssel rangra emelte az ide­genforgalmat. A turizmus, amely a legutóbbi 15—20 év­ben indult rohamos fejlődés­nek, így méreteinek és jelen­tőségének megfelelő helyet kapott. Évente milliók kere­kednek fel, hogy lássanak, szórakozzanak, gyarapítsák ismereteiket. Mindenkit vonz a távoli tájak — vagy a szom­szédos országok szépsége, természeti gazdagsága. De nemcsak egyszerűen erre kí­váncsiak az emberek. Minél többet kívánnak megtudni más országok történelméről, történelmi nevezetességeiről; vonzó bekukkantani más né­pek kultúrájába, ismerkedni életkörülményeikkel, évszá­zados vagy legfrissebb szo­kásaikkal. Egy-egy ilyen lá­togatás után többnyire más­ként látják az illető országot vagy lakóit, megváltozik a vé­lemény. Sokszor elmondták már, akik távolabbról érkez­tek hazánkba, hogy nem is gondolták volna, milyen nagy eredményeket értünk el, má­sok meg azt ecsetelték, hogy egészen másféle életről ol­vastak az ottani sajtóban. A tömeges látogatások fejlődé­sével válik mind jobban is­mertté például a nyugati turisták előtt, hpgy Magyar- országon már nem csikósok élnek, s hogy a pusztánál szeb­bek városaink, falvaink — korszerű életet élünk — s méghozzá nem is rosszul. A BARÁTI ORSZÁGOK­BÓL érkezők viszont arról győződhetnek meg, hogyan épül nálunk a szocializmus, közelebbről is megláthatják azokat az embereket, akikhez a közös eszmék szálai fűződ­nek. Akik látogatják egymást — ismerkednek. Barátokat sze­reznek, többnyire máskor is visszatérnek. így válik az ide­genforgalom a béke és a ba­rátság követévé, ami az egész emberiség előnyére válik, hiszen szerte a világon mind több lehetőség nyílik az em­berek közötti érintkezésre, elősegítve a nemzetközi fe­szültség enyhülését. Éppen ezért kezdeményez­te az ENSZ, hogy 1967-et , az idegenforgalomnak, a népek barátsága szimbólumának szenteljék. Híven fejezi ki ezt az év jelszava „Az idegen - forgalom — út a békéhez”. Ezzel is el kívánják érni, hogy a kormányok ismerjék fel az idegenforgalom jelen­tőségét, segítsék elő fejlődését azzal, hogy elhárítják az aka­dályokat, enyhítik a politikai és gazdasági okok miatt létre­hozott különböző kötöttsége­ket. A felhívás — legalábbis az eddigi jelzések szerint — megértésre talált. A legtöbb országban megkönnyítik a ví­zumok beszerzését, Jugoszlá­viában pedig úgy tervezik, hogy egy évre eltörlik a ví­zumkötelezettséget. Nagy épít­kezések és előkészületek foly­nak a Szovjetunióban, ismét előbbre lép az idegenforga­lomban Bulgária. Belgium­ban például egyezményt kö­töttek a rádióval, televízióval és a nagy sajtóorgánumokkal, hogy a közönséget állandóan és minél jobban tájékoztas­sák azokról a kulturális lehe­tőségekről, amelyeket az ide­genforgalom nyújt. Az ottani postaügyi minisztérium em- lékibélyeget bocsát ki a nem­zetközi idegenforgalmi év al­kalmából; kampányt indíta­nak az idegenforgalom alap­ját képező foglalkozási ágak népszerűsítésére, és mindent megtesznek, hogy a vendégek kedvezőbb fogadtatásban ré­szesüljenek. AZ ELŐKÉSZÜLETEKBŐL kiveszi részét hazánk is. Ta­valy több mint hárommillió külföldi járt hazánkban, kö­zülük 1 603 522 kifejezetten magyarországi úticéllal jött, a többi — 1 422 334 — átutazó volt. Az úgynevezett tranzit­utasok száma tehát egyre job­ban megközelíti a beutazókét, és feltételezhető, hogy tovább növekedik majd az idegenfor­galom évében, amikor a számí­tások szerint minden eddigi­nél többen kerekednek útra. A jelenleginél több szálláshe­lyet kell biztosítani. Ennek szellemében • kerül átadásra a Budapest toronyszálló, fejező­dik be a margitszigeti Nagy­szálló rekonstrukciója. Ba- latonfüreden és Almádiban tovább folyik a szállodák épí­tése, de szállóbővítésre kerül sor még több vidéki város­ban is. Új éttermek, szórakozó­helyek nyílnak a külföldiek által keresett üdülőhelyeken, tovább gazdágodik úthálóza­tunk, növekedik a benzinku­tak, autójavítók száma. Elkészült a sport- és kultu­rális program. Csak néhá­nyat említsünk; Az év leg­jelentősebb eseménye az Ide­genforgalmi írók és Űjságírók Nemzetközi Szövetségének bu­dapesti kongresszusa lesz, amelyre mintegy 750 külföldi újságíró érkezik. Úgyancsak Budapesten találkoznak majd a nemzetközi ifjúsági utazá­si irodák vezetői is. Április­ban „idegenforgalmi hónap”, május 10—17. között pedig „idegenforgalmi hét” kerül megrendezésre. Májusban avatják a Kőszeg—Rédics kö­zötti Barátság útját, amely mentén május 1-én a felkért külföldi idegenforgalmi szer­vek vezetői facsemetéket ül­tetnek el. A külföldieket és hazaiakat egyaránt érdekli majd az „Értékek, kincsek Magyarországon” című kiál- 5 lítás, valamint a nemzetközi re- ^ pülőbélyeg-kiállítás. Termé- ^ szetesen ezeken kívül a szó- ^ kásos fesztiválok, kiállítások ^ és kulturális, sportrendezvé- * nyék sem maradnak el. AZ IDEGENFORGALMI ÉV sikere nemcsak a felsőbb irá­nyító szervek jóindulatán, vagy anyagi hozzájárulásán i múlik. A megyei idegenfor- jgalmi hivataloknak, a tanácsi : szerveknek minden eddiginél I többet kell törődniük a helyi ; fejlesztéssel, a műemlékek, j történelmi nevezetességek és j érdekességek karbantartásá- ! val, az új bisztrók, üzletek, he- í lyi elszállásolási lehetőségek ! teremtésével. Sokkal több i házigazdára lesz szükség, • mint az idegenforgalommal hi­• vatalosan foglalkozók száma [Valahogy el kellene érni, ! hogy képletesen szólva „tíz- ! millió idegenvezető” legyer ;az országban; valamennyi ál- ! lampolgár segítse a népek kö- ; zötti barátság fejlődését, fo- ! gadja szívesen a hozzánk ér- J kezőt, ugyanakkor legyer ! büszke , eredményeinkre, ha- ! zánk szépségeire, s mindar- Jra, amit a munkáskéz alkotott ;a legutóbbi húsz esztendő­iben. ^ Mindez természetesen nem- icsak politikai érdek, s nem j egyedül azért szükséges, hogj S jól vélekedjenek rólunk a vi­lúgban, Az idegenforgalom je­lentős szerepet tölt be az or­szágok gazdasági életében: serkenti a kereskedelmet, sok embernek teremt munkaal­kalmat, és lehetőséget nyújt egyes elmaradottabb orszá­gok, vidékek fejlesztésére. Bizonyíték erre, hogy éven­te körülbelül 150 millió em­ber utazik, s ebből a turiz­musból a bevétel 10 milliárd dollárra tehető! A magyaror­szági idegenforgalom — ha szerény mértékben is — szintén hozzájárul a népgaz­daság gyarapításához. Szá­munkra se lehet közömbös, hogy ez az arány milyen mér­tékben és milyen ütemben nö­vekedik. A NEMZETKÖZI idegenfor­galmi évnek minden bizony- nyál nagy sikere lesz, hozzá­járul a nemzetközi kapcso­latok gyarapításához, a turiz­mus fejlődéséhez, és eléri cél­ját: „Az idegenforgalom — út a békéhez.” Kapalyag Imre Miénk a színház — 1500-an? — Igen, szombaton délután miénk .a Vígszínház, . — És el is jönnek? — Már megvették a jegye­ket: ifjúsági elődás, 50 szá­zalékos árak. Másfél hóna­pon át húszasával, negyvene­sével vitték el tőlünk az alapszervezetek a jegyeket. Az utolsó héten már egy sem volt, pedig még legalább 200-an jelentkeztek. — Csak budai járásiak és csak KISZ-tagok? — Csak budai járásiak, de nemcsak KISZ-tagok. A jegye­ket a KISZ-alapszervezetek vették, de bárkit, rokont, is­merőst elhozhatnak maguk­kal. Tavaly már volt telt­házas rendezvényünk, bevált. Az idén ez az első. A Néma leventét látjuk. — A járási KISZ-bizottság is ott lesz? .— Természetesen. A szer­vezésért jutalomjegyeket kap­tunk a színháztól. Bővebb választék: mélyhűtött készételekből és gyümölcslevekbői Ugzhy József, a Belkereske­delmi Üzemi Vendéglátó Tröszt vezérigazgatója pénte­ken tájékoztatta a sajtó kép­viselőit az üzemi vendéglátás várható fejlesztéséről. A kecskeméti, a nagykőrösi és a szegedi konzervgyárban folytatott eredményes kísérle­tek alapján az idén tovább bővítik a mélyhűtött készéte­lek, továbbá az egészséges és ízletes gyümölcslevek forgal­mát és választékát. A kecskeméti és a szegedi konzervgyár 16 hónapig rom­lási veszély nélkül felhasznál­ható tartósított fagylaltot ké­szít tíz változatban. így az or­szág legtávolabbi falvaiba is eljut a népszerű „fagyi”. A mindenütt azonos minőségű tartósított alapanyagból fél­óra alatt osztásra kész az áru. BÉKÉSCSABA \l első „Béke és barátsági- vonat Pénteken hajnalban a bé­késcsabai vasútállomásról el­indult a jubileumi év első „Béke és barátság” vonata a Szovjetunióba. A vonattal mintegy 300 Kőrös vidéki szö­vetkezeti gazda utazott el, s tölt kilencnapos jutalomsza­badságot Kijevben, illetve Leningrádban. Delegáció utazott Birkenauba A nácizmus üldözöttéi bi- .zattságának képviseletében pénteken reggel háromtagú küldöttség utazott Lengyel- országba, hogy részt vegyen az egykori hírhedt náci ha­láltábor területén, Ausch- witz-Birkenauban felállított nemzetközi emlékmű ünne­pélyes leleplezésén. A dele­gáció vezetője Gáti Ödön, a NÜB ügyvezető titkára. Lágymányosi istenek Vasárnap, április 16-án este fél hat órai kezdettel tartja har­madik összejövetelét a Royal Irodalmi Presszó az Európa és a Szépirodalmi Könyv­kiadó közös rendezésében. Színhely: a Royal Nagyszálló bárja. A műsor címe: Lágy­mányosi istenek. Hogy miről lesz szó ebben a műsorban? Kalandozásokról a Feneket­len-tótól Budapest irodalmi pincéin, padlásain és esetleg az Állatkerten át egészen az Olümposzig. Az irodalmi ka­landozás vendégei: Devecseri Gábor, Tersánszky Józsi Jenő, Zelk Zoltán. A műsorban verssel, prózával, dallal köz­reműködik Csernus Mariann. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX> Pulsoton söngettek. Az asszony — az orvosfeleségek meg­szokott természetessé­gével — ki sem nyitotta Megindultak a Zeneművé­szeti Főiskola új, korszerű hangversenyorgonájának fel­állítási munkálatai. A lud- wigsburgi orgonagyár Klóm nevű mestere, valamint a bu­dapesti orgonaüzem Szeidl János és Polczer Rudolf mes­terek által irányított szakem­berei az oldalművek szerelé­sét végzik. A középső rész munkálatait április 24-e, a koncertévad befejezése után kezdik meg, eddig az időpon­tig a Zeneakadémia nagyter­mében zavartalanul bonyolít­ják az Országos Filharmónia hangversenyprogramját. Az új orgonának 7413 sípja van, — ezerrel több, mint a réginek —, ehhez még 24 ha­rangjáték járul. Az új hang­szer regiszterszáma is több, mint a régié, 72-ről 86-ra nőtt a hangszín száma. Külsőre hasonló lesz a régihez, rész­ben a terem architektúrája, részben a hagyományok mi­att, azonban teljesen újszerű a hangszer játszóasztala. Bel­seje is sokkal modernebb, korszerűbb, mint az 1907-ben épült, s a közelmúltban lebon­tott régi nagy orgonáé. Az utóbbi főként a romantikus művek lejátszására volt alkal­mas, a hangversenyélet és az elektroakusztika rohamos fej­lődése azonban az orgonakul­túra újabb funkcióit alakítot­ta ki, ezért kellett új orgonát építeni. A hat évtizede szolgált és számtalan szép zenei élményt nyújtott öreg orgona — ame­lyet a bontás előtt Pécsi Se­bestyén szólaltatott meg utol­jára — búcsúzó hangjait mag­csak segéd, tanársegéd ... Bezzeg az öreg Klauber, az a mi orvosunk ... A kétköbcentis koffein nem hatott. Vártak. Pulsoton kö­vetkezett. A halálsápadt fickó lassan magához tért. Majd hirtelen kijött belőle minden. Jutott a tanársegéd pizsamá­jára is. Fél öt volt. Bodor bácsi leg­idősebb csemetéje feküdt az ágyon. Az apja szidta. Az anyja védte. A nagymama sírt. — Ugye mondtam, hogy nem kell az az öreg Klau­ber ... — zokogta. — Hiszen itt van a mi doktorunk ... Isten fizesse meg a jóságát. A tanársegédet Bodor bácsi személyesen kísérte a lifthez. Udvariasan kinyitotta előtte az ajtót, a fülkében felgyúj­totta a villanyt, nem feledke­zett meg arról sem, hogy meg­nyomja az indító dugót. A ta­nársegéd álmos volt; dider- gett a nyirkos hajnalban, émelygett is a pizsamájáról áradó szagtól Állt, várt. Csön­desen remélte, hogy Bodor bácsi rácsapja már az ajtót, s mehet végre fel, vissza a la­kásába. De a felvonó nem in­dult. Bodor bácsi rosszalló te­kintettel nyújtotta felé kitárt tenyerét: — A liftpénzt el tetszett fe­lejteni ... László Miklós netofonszalagra vették, de a; régi hangszer nem „vonul; vissza” teljes egészében.; Anyagából — megfelelő fel- > újítással és átépítéssel két 1 középnagyságú orgona készül, i A tervek szerint az egyiket a ! debreceni Arany Bika Szálló \ kamaratermében, a másikat i pedig Sopron új művelődési i otthonában állítják majd fel. j Az új orgonában — a szak- j emberek szerint — egy igen i korszerű, nemzetközi viszony- i latban is elsőrangú instru- i mentumot kap a Zeneművé-1 szeti Főiskola nagy hangver- I senyterme. A tervek szerintj szeptember 15-re készül el, j köszöntő hangjait — hason- ] lóan a búcsúzó régihez — | hangszalagon örökítik meg, s i a műsor ugyanaz lesz, amely- ; lyel a régi hangszer elköszönt, i I — Laci, ébredj már __ i S a másik oldalára fordult. : Éjszaka fél három volt. : Már nem csöngettek. Dö­: römböltek. Az ajtóverést szó- : áradat kísérte: ; Az ördög vigye el vala­! mennyit... „Agyon” keresik ;magukat... Ha meg baj van, i akkor... i A házmester volt. Bodor bá- \ esi. Amikor behívták az elő- ! szobába, felháborodása hatá- I rozott követeléssé változott. i — A fiam ... Eszméletlen!... ! Jöjjön!... Azonnal!... Egy ! percig sem lehet várni ...! : A tanársegéd ment. Azon- ; nal. Pizsamában. Csak kistás- | kát vett a hóna alá. Papucsa \ csattogott a folyosón. \ — Pszt... — szólt rá fi­! gyelmeztetően a házi rend : gondos őre — lassan... Fel- ! ébrednek a lakók...! : A páciens, Bodor bácsi leg- | idősebb csemetéje valóban i eszméletlen volt. Tökrészeg. [ Az apja szidta. Az anyja véd- \ te. A nagymama sírt: ; — Miért ezt hívtátok? ... i zokogta. — Nem is doktor —

Next

/
Thumbnails
Contents