Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-12 / 85. szám
MOSZKVA Megnyílt az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka Kedden, a márciusi választások óta első ízben ült össze az Oroszországi Föderáció — a legnagyobb szovjet szövetségi köztársaság — parlamentje. Az ülésszak munkájában részt vesznek: Leonyid Brezs- nyev, Alekszej Koszigin, Nyi- kolaj Podgornij és más szovjet vezetők. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM ARA 50 FILLER 1967. ÁPRILIS 12„ SZERDA GENF Az első felszólaló Bíró József magyar külkereskedelmi miniszter Genfben, a Nemzetek Palotájában kedden megnyílt az ENSZ európai gazdasági bizottságának jubileumi ülésszaka. Az EGB fennállásának 20. évfordulója alkalmából általában kormánytagok vezetik a delegációkat. A tanácskozást az elnöklő Szarka Károly magyar külügy- miniszterhelyettes nyitotta meg. A délutáni ünnepi ülésen a küldöttség-vezetők sorában az első felszólaló Bíró József külkereskedelmi miniszter volt öt esztendő munkája a mérlegen Tanácskozik a MÉSZÖV VII. küldöttközgyűlése Tegnap délelőtt Budapesten, az ÉDOSZ-székházban megkezdte tanácskozását a MÉSZÖV VII. küldöttközgyűlése. A 186 ezer földműves- szövetkezeti, takarékszövetkezeti és szakszövetkezeti tagot képviselő 144 küldöttön kívül megjelent a tanácskozáson Szirmai Jenő, a Központi BiKongresszusi készülődés Termelőszövetkezeti mozgalmunk nagy fontosságú, ünnepi eseményére kerül sor a közeli napokban: április 20-án a Parlamentben összeül a termelőszövetkezetek L országos kongresszusa. A kongresszus több hónapos előkészítés után kezdi meg munkáját. Az év elején 3184 termelőszövetkezet, 249 tszcs, valamint számos szakszövetkezet és halászati tsz tagsága küldöttgyűléseken vitatta meg a szocialista átszervezés óta eltelt időszak tanulságait, a gazdálkodás helyi eredményeit és fogyatékosságait és a közeljövő feladatait. A gyűlések jó alkalmat jelentettek arra. hogy az emberek megbeszéljék és összehangolják azokat a tennivalókat, amelyek a vállalatszerű gazdálkodás kialakításában a szövetkezeti közösségekre hárulnak. Emellett mindenütt megválasztották a küldötteket a megyei tsz^anácskozá- sokra, amelyek március végével valamennyi megyében lezajlottak. A megyei tanácskozásokon a küldöttek és a meghívottak nyílt szókimondással arról beszéltek a legtöbbet, hogy a növekvő önállóság viszonyai között miként kell megfelelően élni a nagyobb lehetőségekkel, s mi az, amire a kongresszustól vár konkrét választ a szövetkezeti pa- parasztság. Itt került sor a kongresszusi küldöttek megválasztására: 2200 termelőszövetkezeti tagra jut egy kongresszusi küldött. A termelőszövetkezeti csoportok 24, a szakszövetkezetek 15, a htsz-ek egy küldöttet választhattak a kongresszusra, amelyen a szövetkezeteknek összesen 520 választott képviselője vesz részt. A küldötteknek mintegy fele tsz-elnök, mintegy 30 százaléka brigádvezető, és tisztségnélküli szövetkezeti gazda, 20 százaléka különböző beosztásban dolgozó szakember. A küldöttek mellett részt vesznek a kongresszuson — meghívottként — a szövetkezeti mozgalom ma már többnyire nyugdíjas veteránjai, akik a maguk területén a nagyüzemi gazdálkodás úttörői voltak, a munkásságukkal országos hírnevet, nagy társadalmi megbecsülést szereztek. Az I. országos termelőszövetkezeti kongresszuson — amelynek munkájában részt vesznek többen pártunk és kormányunk vezetői közül — két beszámoló hangzik eL Épnek alapján a résztvevők megvitatják a szocialista átalakulás óta eltelt évek mérlegét, a közös gazdaságok működésének legidőszerűbb kérdéseit, valamint az új szövetkezeti és földjogi törvény irányelveit. Ezt követően sor kerül a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi termelőszövetkezeti szövetségek működési feltételeinek megtárgyalására. A kongresszus választja meg az országos tanácsot, amely eddig is működött, tagjait azonban a kormány nevezte ki, most viszont .választással kerülnek be a testületbe az arra leginkább méltó szövetkezeti emberek. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának 101 tagja lesz. Feladata ellátni a termelőszövetkezetek központi érdekképviseletét. Emellett javaslatokat tehet a közös gazdálkodás további fejlesztését célzó intézkedésekre az illetékes állami szerveknek, s irányítással szolgálhat a területi tsz-szövetségek számára. Kezdeményezheti szakmai tanfolyamok, tapasztalatcserék megrendezését, segíti a szövetkezeti versenymozgalom terjesztését, részt vesz azok értékelésében. Olyan társadalmi vezető testület lesz, amely nincs alárendelve miniszteriális szerveknek, a minisztériumokkal támadt vitás ügyek esetében a kormánynak van döntési joga. A kongresszus napirendjéhez tartozik továbbá a tsz- szövetségek mintaalapszabályának a megvitatása és elfogadása. Mint láthatjuk, a kongresszus a fejlődő közéleti demokratizmus jegyében ül össze és folytatja majd munkáját. Az ott hozott határozatok, a közösen kialakított állás- foglalások, nagy kihatással lesznek termelőszövetkezeti mozgalmunk, a közös gazdálkodás alakulására, a mezőgazdasági termelés további fejlesztésére. A közeli napokban összeülő kongresszus, amelyet a jövőben négyévenként rendeznek meg, a IX. pártkongresszuson elfogadott határozatok szellemében ülésezik majd, s készíti elő a tsz-eknek az új gazdasági mechanizmusra való áttérését. Ilyenformán új fejezetet nyit a közös gazdálkodás hazai történetében. A parlamenti tanácskozás szép, ünnepi aktusának ígérkezik egyébként, hogy ez alkalommal kerül sor a pártkongresszus! munkaversenyben a legjobb eredményt elért tsz-ek megjutalmazá- sára, s mintegy 150 szövetkezeti gazda kitüntetésére. K. I. Szikszai Sándor, a MÉSZÖV elnöke beszámolóját tartja zottság tagja, a SZÖVOSZ elnöke, Jám bor Miklós, a megyei pártbizottság titkára, dr. Bíró Ferenc, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, dr. Pénzes János, a megyei tanács első elnökhelyettese, Csákvári János, a SZÖVOSZ párttitkára, s az elnökségben még helyet foglaltak a MÉSZÖV vezetői s megyénk társadalmi szerveinek a képviselői. A megjelenteket dr. Foki László, a MÉSZÖV elnökhelyettese köszöntötte, rövid értékelést adott az elmúlt öt esztendő munkájáról, majd az írásban közreadott beszámolót Szikszai Sándor, a MÉSZÖV igazgatósági elnöke egészítette ki. Elöljáróban elmondotta, hogy az elmúlt öt évben megyénk földművesszövetkezeti mozgalma számára is a SZÖVOSZ ötödik kongresszusának határozatai jelölték meg a feladatokat. Ezek: a lakosság sokoldalú ellátása, a falu és a város közötti különbség csökkenése, a zöldség-gyümölcstermelés szervezése. Megállapította, hogy ezeket célkitűzéseket, ha nem iis maradéktalanul, de sikerült megvalósítani. Ma már a megye lakosságának több mint 55 százalékát a földművesszövetkezetek látják el különféle árucikkekkel. 1962-ben a bolthálózat 1079, jelenleg 1197 egységgel szolgálja a vásárlókat. A kereskedelmi forgalom 40, a vendéglátóipari forgalom pedig 44.6 százalékkal növekedett. Ez idő alatt a hálózatfejlesztésre fordított összeg meghaladta a 135 millió forintot. Közreműködtek a földműves- szövetkezetek a termeltetés szervezésében is. A közös gazdaságtól, valamint a háztáji termelőktől öt esztendő alatt több mint 13 ezer vagon burgonyát, 31 ezer vagon zöldségfélét, 10 ezer vagon gyümölcsöt, 174 vagon baromfit és több mint 37 millió darab tojást vettek át. Figyelemre méltó változás történt a szervezeti életben is. 1962-ben Pest megyében 108 földművesszövetkezet működött, jelenleg 42 az ftnsz-ek száma. Az egyesített szövetkezetek megerősödtek, javult a vezetés színvonala. A nagyobb felelősséggel együtt nagyobb önállóságra tettek szert Az eredmények láttán növekedett a földművesszövetkezeti mozgalom vonzóereje, 28 ezren léptek a tagok sorába. Ma már rendszeresek az olyan tanácskozások, ahol a tagok a felelős gazda módjával törődnek, a reájuk bízott helyi szervezet ügyeivel. Növekedett a tagok anyagi érdekeltsége is. Részjegy utáni részesedés címén több mint négy és fél millió forintot fizettek ki, míg a háztáji termékek után 17.4 millió forint visszatérítésben részesült a tagság. Ez alatt az idő alatt a földművesszövetkezetek 300 millió forint nyereséget értek el. Ennek a 48 százaléka a közös vagyont gyarapította, jutalmazás és nyereségrészesedés cía I (Folytatás a 2. oldalon) Befejeződtek a svéd—magyar tárgyalások A Gellert Szállóban találkozott Torsten Nilsson a sajtó képviselőivel Péter János, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere meghívására Torsten Nilsson, Svédország külügyminisztere, felesége társaságában 1967 április 6—12. között hivatalos látogatást tett a Magyar Nép- köztársaságban. Torsten Nilsson urat fogadta Kállai Gyula, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A látogatás során Nilsson úr megbeszéléseket folytatott Péter János külügyminiszterrel. » A szívélyes, őszinte légkörben lezajlott eszmecseréken a tárgyaló felek foglalkoztak a nemzetközi helyzettel, valamint Magyarország és Svédország kétoldalú kapcsolataival. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a megbeszélések a két ország közötti kölcsönös megértést szolgálták. A tárgyaló külügyminiszterek komoly aggodalmuknak adtak kifejezést a vietnami fejlemények miatt. Egyetértettek abban, hogy a háború fokozása Vietnamban tovább növeli a feszültséget és beláthatatlan következményekkel járhat. Éppen ezért szükségesnek tartják első lépésként a felek közötti tárgyaláshoz a VDK bombázásának beszüntetését, s azt, hogy a békét az 1954. évi genfi egyezmények alapján, valamennyi érdekelt fél bevonásával, a vietnami nép önrendelkezési jogának biztosításával kell keresni. A két külügyminiszter megállapította, hogy bár Európában jelenleg egyes vonatkozásokban > enyhülés mutatkozik, változatlanul fennállnak enyhülést akadályozó tényezők. A nemzetközi helyzetet értékelve a külügyminiszterek (Folytatás a 2. oldalon) A termelőszövetkezeti kongresszus napirendje Losonczi Pál földművelésügyi miniszter tájékoztatója Losonczi Pál földművelés- ügyi miniszter, az Országos Termelőszövetkezeti Tanács elnöke kedden a minisztériumban tájékoztatót tartott az április 20-án kezdődő termelőszövetkezeti kongresszus előkészületeiről és a kongresz- szus programjáról. Elmondotta, hogy a küldöttválasztó közgyűléseket és a megyei termelőszövetkezeti tanácskozásokat egyaránt a fokozott aktivitás és a közös gond iránti élénk érdeklődés jellemezte. De sóik helyütt érződött, hogy a tagság személyes problémáinak is megfelelő fórumot keresett A megyei tanácskozásokon 518 kongresszusi küldöttet választottak meg A kopgreszszus első és második napján a beszámolók hangzanak el, megvitatják a legfőbb problémákat és meghozzák a szükséges határozatokat A harmadik napon megválasztják az Országos Termelőszövetkezeti Tanácsot, majd ennek első ülésén a tisztségviselőket A kongresszus megnyitását megelőzően, . április 19-én ülést tart az Országos Termelőszövetkezeti Tanács. Ezen az ülésen terjesztik elő a termelőszövetkezetek országos termelési versenyében legjobb eredményeket elért közös gazdaságokat kitüntetésre és jutalmazásra, s egyúttal több mint 150 régi termelőszövetkezeti tagot tüntetnek ki az országban. SZÁZHALOMBATTA Júniusra felállítják az olajváros új feldolgozó tornyait Az idén újabb négy üzem épül Százhalombattán a Dunai Kőolajipari Vállalat már termelő, egymillió tonna kapacitású atmoszférikus vákuumdesztillációs feldolgozó üzeme szomszédságában évi kétmillió tonna kőolaj feldolgozására újabb atmoszférikus vákuumdesztillációs gyárrészleget építenek. Az új üzem hét hatalmas feldolgozó tornyának felállítása most a legfontosabb munka. A nagy teljesítményű új gyárrészleg csak akkor kezdheti meg 1968 júniusára tervezett üzemi próbáját, ha az idén június elején átadják szerelésre a toronytesteket. Az óriási acélhengerek felállítása bonyolult feladat: az átlagosan 100 tonna súlyú gyűrűket nagy teljesítményű „bikákkal” emelik a helyükre. A múlt hét végén már a (Folytatás a 2. oldalon) A tanácskozás részvevői
