Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-10 / 59. szám
1967. MÁRCIUS 10., PÉNTEK nat mb evei <cfúrlap 3 Metszik a gyümölcsfákat EMLÉKLAP Első választók a budai járásban Ürömben, Érden, Pátyon, Piliscsabán, Érdligeten, Zsám- békon már megtartották az elmúlt hetekben az első választók gyűlését. Ezeket a rendezvényeket legtöbbször a KISZ és a sportszervezet közösen rendezi, mindenütt műsoros klubesttel kötik össze, s ekkor kapják meg a szavazó urnához először járuló KISZ-tagok a KISZ emléklapját. . Március 11-én, szombaton három helyen is tartanak gyűlést az első választóknak. Budaörsön a rendezvényen részt vesznek a honvédség először szavazó fiataljai is. Pilis vörös váíott a gyűlés utáni klubesten a községi művelődési otthon kul- túrcsoportja ad műsort. Budakeszin a sportolók részvételével rendeznek gyűlést. Március 14-én Solymáron, március 15-én Nagykovácsiban kerül sor hasonló gyűlésekre. D. J. AZ OLVASO KÉRDEZI: Miért nincs Sziiment és Ihor? Országszerte hozzáláttak a gyümölcsfák metszéséhez. A fiatal barackfák koronáját alakítják ki, hogy kedvező legyen a termés. Naponta hozza a posta köz- véleménykutatásviak megválaszolt kérdőíveit. Igen érdekes — s a mezőgazdasági gépjavítások miatt szerfelett időszerű „témát” javasol megírásra egyik olvasónk, aki magát 1 „egy gépjavító állomás anyag- beszerzőjének” nevezi: „írja- ! nak arról, miért nem lehet kapni szilánkmentes üveget a traktorokhoz”. A választ az Üvegipari Országos Vállalat műszaki-gazdasági igazgatója, Vindt László adja meg: — A kereskedelem valóban nem foglalkozik sem ragasztott, sem edzett üveggel. Ezt a nagyvállalatunkhoz tartozó Budapesti Üvegfeldolgozó Gyár és a Salgótarjáni Síküveggyár Zagyvapálfalván, készíti. E két gyártól lehet rendelni. Meglepő azonban, hogy ezekSzavalóverseny - budaörsi győzelemmel Szavalóversenyt hirdetett a budai járási KISZ-bizottság a járás ifjainak a forradalmi ifjúsági napok alkalmából. Részvevőinek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójához, a KISZ 10 éves jubileumához, vagy József Attila halálának évfordulójához kapcsolódó verseket kellett választaniok. Huszonöt versmondó vett részt vasárnap a Budapesten megrendezett versenyen. Kiemelkedően szerepeltek — az első három helyezést megszerezték a budaörsi gimnázium szavalói. ben a hónapokban a megrendelők milyen.nagy igényekkel lépnek fel, s bár csaknem kétszer annyit gyártunk, mint tavaly, nehezen tudjuk teljesíteni a megrendeléseket. Zagyvapálfalván új üzem épül, mely a szilánkme|ites „Szilmentet” és az edzett Ihor üveget gyártja majd. Előreláthatólag már év végén megkezdi a temelést Hol lehet hát gyorsabban beszerezni, s hogyan? A telefonkönyv segít: az Üvegesek Ktsz-t hívom. — Elfogadunk megrendeléseket. A sziláokmentes ragasztott üveget azonnal bevágjuk a megadott sablon szerint, az edzett Ihor üveget — ha hozzák a sablont —, körülbelül egy héten belül készítjük el, minthogy azt a kivágás után edzetnünk kell. Ahol a segítség kamatozik Régóta vallott meggyőződésem, hogy ha egy város, vagy község, vagy vállalat egészséges patriotizmusa cselekvő erővé lép elő, akkor ez az erő addig szilárdnak tartott akadályokat képes elmozdítani. Az okos, bátor — fantáziát sem nélkülöző — tevékeny kezdeményezés, sokat képes megvalósítani céljából. Ott, ahol egy kisebb közösség és vezetői bele mernek vágni valami újba, ott legtöbbször felülről is akad támogatás. Nincff igazuk tehát a cselekvésig el nem merészkedő álmodozóknak. Itt van a Békés megyei Gyula városa. Kilenc évvel ezelőtt mindössze egy álmos, az egykori vármegyei szék- helységének elvesztésétől kissé sértődött település volt. Várszínházáról, diáknapjairól, zenei életéről Is híres fürdőváros lett belőle, s ez nem valamely központi döntésből indult ki, hanem vezetőinek kísérletezéstől nem félő tehetségéből, lakóinak kezdeményezéséből. Más példa: senki sem biztatta felülről. Pilis községet, ahol zeneiskolát, korszerű politechnikai műhelyeket, gyógypedagógiai osztályokat létesítettek. Amikor a falu vezetői és a pedagógusok belevágtak a dologba, a járásiról támogatást kaptak. Ha a helyiek leteszik az alapot, felülről is segítenek felhúzni a falakat, ráhelyezni a tetőt — erősödik bennem a képletes igazság, amikor Leányfalun beNéhány napon belül... a tanácselnökasszannyal szélgetek. Szelényi Istvánná is azokhoz a kezdeményező emberekhez tartozik, akiknél jó arányban keveredik a tervezőképesség a realitás iránti érzékkel. Feleség, édesanya, háziasszony. Évekig vb-titkár volt Leányfalun, - s amikor i nemrég megüresedett a tanácselnöki tisztség, nem véletlen, hogy rá esett a választás. Miközben új, és újabb kérdéseket intéztek hozzá, furdal a lelkiismeret; bizonyára nagyon feltartom. Hiszen, mint hallom, most egyszerre lűírom nagy feladattal találta szemben magát: az új elnöki beosztással, a választások előtti zsúfolt munka- programmal, és saját egyetemi vizsgáival. Magyar—történelem szakot végez. Mégsem tudok gyorsan elköszönni tőle, mert számomra nagyon érdekes ez a beszélgetés. Ami itt épült, az általában a község kezdeményezésére épült De nézzük sorjában. — A DIB és a KFM — helyesbít mosolyogva. Strandot szeretnének 1962-ben, + Tavaszodik. A MAHART rövidesen megindítja a dunai személyhajó járatokat A Belg- rád rakparton a központi hajóállomás kikötőhelyeit már előkészítették, a hajók többségét felújították, s megtisztítva várják a jövő heti indulást Pipafüst saját költségükre, néhány ezer forintért elkészítették a vízhálózat tervét Azután, elsőnek a járásban, megalakították a víztársulást Egy-egy családra általában 2000 forintos hozzájárulás jutott Ekkor a megyétől 300 ezer forintot, központi állami hozzájárulásként pedig egymilliót kaptak. — — Ügy kezdődött, hogy mihelyt lehetőség nyílt a társulat megalakítására, gyorsan a zsebünk mélyére nyúltunk, — nem sajnáltuk a pénzt a tervezési díjra. S ma már az utcák 80 százalékában 200 méterenként új kutat találni, a családok általában saját költségükre bevezették a vizet a házakba. Aztán ,itt van az utcai neonvilágítás. Az ötlet itt született. A tervet is ők- készítették el. | (Megint nem sajnáltak a zse- i bükbe nyúlni). Az Elektromos ! Művek vállalta, hogy fedezi a ■ kiadás nagy részét, de az oszlopok felállításáról nekik kellett gondoskodniuk: ez egymillió forintos költséget jelentett. — Elmentünk a megyéhez, a Dunakanyar Intéző Bízott| Sághoz és a Pénzügyminisztériumba. A három szerv összeadta az egymilliót Autóparkolót terveztettek. Kivitelező után kutattak — néhány környékbeli tsz vállalkozott csak a munkák elvégzésére. Megkötötték az alkut A pénzt a szokásos módon ... (A megye, a DIB ...) Egy park létesítésének és a Duina-part rendezésének ter- § vét a Kertészeti Főiskola :gyik tanára készítette társadalmi munkában. — A pénzt a megye és a DIB adta... — veszem át a szót a tanácselmöknőtől. a verandán lehet pipázni. A szobában nem szabad. Élvezettel, halkan cuppogtat- ja a bácsi, száll a füst, s valahol a messzi múltban érzem magam itt az ámbituson. Pedig nem ámbitus ez, hanem veranda. A bácsi pedig, aki beszél és eregeti pipájából a füstöt, nem régi nemesúr, hanem állami nyugdíjas. — Mondok én magának valamit. Én érettségizett ember voltam, s akkor még,ez olyan nagy dolog volt, mint most az egyetem. Hivatalt sehol nem kaptam. Aztán adódott egy állás a városházán, így nevezték, ne nevessen: „kisegítő helyettes segédvégrehajtó’’. Hogy megörültünk a feleségemmel ennek az állásnak! Végre havi fixből élünk majd ... Talán nem is tudja, de sláger is volt erről... Az első napon egy öreg paraszthoz mentünk végrehajtani. Amikor végeztünk ezzel a munkának csúfolt micsodával, a paraszt kiköp az udvaron és azt mondja: „Mégiscsak jobb ember vagyok én maguknál!” „Miért?” — kérdezi a társam, aki már állandósított végrehajtó volt. „Azért, mert nem turkálok mások szemétdombján.1” — mondta a bácsi. Hát elképzelheti, mit éreztem én, fiatal ember erre a szóra. Hazamegyek, mondom a feleségemnek, anyukám, ha éhenve- szünk, akkor sem csinálom én ezt. Nem kotorászok én bele mások életébe! sírt, meg könyörgött, mégis otthagytam azt a biztos, szép állást. Ne féljen, akadt rá száz más jelentkező... ,------------------- eregeti a füsj Elhallgat; | töt.-------------------- — így lettem a ztán kortes. Egy aláírásért 1 pengőt fizettek. Mekkora pénz volt az nekünk, elmondani sem lehet. Persze amíg tapasztalatlanok voltunk nem kerestünk sokat. Na. szóval az úgy ment, hogy jártuk a ta- nyavilágot, mert azt osztották ránk. Vittünk egy ajánlási ívet és egy borítékban névre szóló levelet a választónak, amely az illető párt programját tartalmazta. Elejiben úgy csináltuk, még tapasztalatlanok, hogy odaadtuk a levelet, aztán kezdtük csak agitálni a polgárt, hogy szavazzon mondjuk a kormánypártra, mert akkor éppen Ráday Gedeon grófnak korteskedtem. De hát így nem nagyon akartak a tanyasiak kötélnek állni. Nagy felhajtást csinált akkor Milotay, a későbbi nyilas- párti képviselő. Nem írta alá a mi ívünket majdhogy senki... No, én kitaláltam valamit ... Ismét elhallgat az öreg, mintha gondolkodna, vajon mit is talált ki akkor, de inkább csak azért hallgat, mert az érdeklődésemet akarja felHavonta ötször jött ki lakásomra a telefonközponttól a szerelő, hogy megvizsgálja készülékemet. Helyreállította az ösz- szeköttetést. Közölte, hogy minden rendben van. Nagyon örültem szavainak, végre újból jól műlcödik a készülékem. Ám a következő napokban ugyanabban az órában a jól ismert hang újból felébresztett. Mintha semmi sem történt volna. — Korynt szövetkezet? — Nem! — Bocsánatért esedezem — restelkedett — újabb téves kapcsolás történt. — Csekélység — válaszoltam. — Hozzászoktam, nem tesz semmit Megpróbáltam újból elaludni. Eredménytelenül. Az udvarias ember ismételten és ismételten felhívott, hogy azután illedelmesen bocsánatot kérjen. Tanácstalanságomban egy hónap múlva barátom segítségét kértem. Javasolt is egy szerelőt. — Nem lesz olcsó mulatság. Rendkívül tehetséges, meg kell hát fizetni. A technika minden csínját-binját ismeri. Arany kezei vannak, okos feje. Remek fickó és ráadásul rokonszenves is. Erről majd magad is meggyőződhetsz. Délután jelentkezett a szerelő. — Hány órakor szokták megzavarni? — 8-kor. — 7.30-kor önnél leszek — ígérte. Pontosan érkezett, a készülék közelében leült és reggelizni kezdett. Zsebkésével kolbászt szeletelt vastagon, és néhány kortynyi italt nyelt le az üvegtermoszból. Nyolckor csengett a telefon. A szerelő lenyelte a kolbász maradékát, felemelte a hallgatót és higgadtan a füléhez emelte. — Nem! — kiáltotta. — Nem a Korynt szövetkezet, hanem magánlakás. És ne merészelj még- egyszer hívni, te nyomorult! Most pedig takarodj! — Villámokat szórt szemeivel és a hallgatót a vülára helyezte. Ettől kezdve nyugodtan és mélyen alhatom, lassanként elfelejtem a zavarásokat. A szerelő valóban rendkívül tehetségesnek bizonyult. i A tervet — szoKasuK szerint — a községfejlesztési alapból már elkészítették. A költségvetés végösszege hatmillió. Most „mecénást” keresnék; eddigi tárgyalásaikból ítélve, nem is lesz olyan nehéz dolguk, hiszen a Dunakanyarban még nem épült strand, és ez is szerepel a fejlesztési tervben. Az ő előnyös helyzetük itt abból adódik, hogy mire a felettes szerveknél akad egy szabad keret, addigra ők már konkrét, kidolgozott elképzelésekkel jelentkeznek. Ha valaki rosszindulattal nézné tevékenységüket, azt mondhatná: maguk rájöttek, hogy ha megteszik az első kapavágást, a többit már megcsinálja az állam. Erre eddig valóban volt lehetőség, s az ügyes helyi vezetők ezt kihasználták. De mit fognak csinálni az új mechanizmusban, amikor élesebben megvonják majd a helyi, és az országos vállalkozások közötti határt? — Mi azt szeretnénk, ha a jövőben a külső, vagy központi beruházásoknál még jobban figyelembe vennék törekvéseinket, ha még nagyobb be-; leszólási jogot kapnánk. És két példát mond kívánságának alátámasztására. Amikor Leányfalun a Dumaparti campinget építették, kérésük ellenére lebontották a régi gátat, mondván, hogy az nem szerepel a tervrajzon. Aztán jött az árvíz, elöntötte a tábort, amely ezért alig fogadhatott vendégeket. Vagy itt van a camping melletti, Duna-partra tekintő új vendéglő. Az országútról nézve csak egy hosszú téglafal látszik. Hiába mázolták rá, hogy ez vendéglő; az átutazó általában a camping fürdőhelyiségeinek véli. A helyi tanács annak idején kifejtette, hogy ez a típusterv itt használhatatlan ... Utolsó kérdésem már azt kutatja: mitől lesz valakiből ilyen rátermett, sikeres vezető, mint amilyen Szelényiné? Mert az ilyenfajta eredményeik mégis csak a vezetők képességeiről, munkájáról tanúskodnak. Amikor elbúcsúzom tőle, arra gondolok, hogy jó volna, ha a jövő mechanizmusában is 6 járna jobban. Ha azok a területek kapnának többet az országos elosztásnál, ahol megtervezik, elősegítik a beruházást, ahol érdemben törődnek a kapott javakkal. Hiszen adni is csak oda érdemes, ahol a segítség leginkább kamatozik. Padányi Anna csigázei. Eregeti nagy karikákban a füstöt. — Bemegyünk a tanyára. Mondom: „Jó napot Károly bácsi!” — „Adjon isten.” — Erre én: „Üdvözletei meg egy levelet hoztunk Pesti János főjegyző úrtól.” Evvel átadja a társam a levelet, én meg tartom az ívet, hogy írja alá, hogy átvette ... Hát kerestünk is szépen akkor nyáron. Nem kérdezek, de mintha eltalálná gondolatomat, folytatja: — Hogy nem volt ez egészen tiszta ügy? Mit érdekelt az minket... A szükség vitt rá minket, hogy kortesek legyünk ... Meg aztán olyan mindegy volt nekünk Milotay vagy Ráday. Egyiktől se kaptunk állást a választás után. — Talán éppen azért kellett volna egy harmadik utat választani? — kockáztatom meg. j---------------- kiveszi a szá| Az «reg I jából a pipát.------------------------------ Látom, ezen m aga is elgondolkodott már sokszor, egy pillanatra zavarba jön. Zavarát nagy mosoly- lyal és újabb adomával oldja fel. — No meg az az eset... Elmeséljem? Bólintok. Ismét szájába veszi a pipát és mesél: — Azt mondja egyszer a társam, akinek egyébként már két családja is volt akkor, azt mondja a kormánypárt fŐkor- tesének: mit ad , akkor, ha megszerezzük a másik párt fő- kortesének az aláírását? Nevetett nagyot, na ha megszerzik, akkor száz pengő üti a markukat. Száz pengő? Nem láttunk még olyat egészben. Én még nem tudtam mit akar a társam. Hát volt nekem egy kéményseprő barátom. Vele megbeszéltük, menjen kisöpörni a kéményt az ellenpárt főkorteséhez, aztán a kiskönyvbe hajtsa bele az ajánlási ívet és írassa alá vele. El is ment a barátom, ki is seperte annak rendje módja szerint a kéményt, de közben elment hazulról az úr. Aláírta a fia. No, ez nem elég, mondtuk, pedig már ebből is alapos botrány lett volna ... Elmegy két nap múlva a barátom ismét seperni... A gazdasszony nem akarta engedni, nem kell a mi kéményünket minden nap söpörni — kotkodácsolta, de azt mondja a barátom, már hogyne kéne, a múltkor csak az'egyikkel végzett. Tette a dolgát, aztán aláírta az ajánlási ívet az úr. Hát így szereztük meg Aítlo- tay főkortesének — a nevére már, ha megöl sem emlékszem — az aláírását a Ráday^ Gedeon ajánlási ívére... Nagyot nevet. — Hát így volt valahogy... — mondja és ravaszkásan hunyorít. — Aztán hallott már ilyen régi választási verseket? Mert nagyon mocskolták egymást ám a jelöltek. ] Elmondja | két és még-------------------- nagyobbakat n evet a kisöreg. A jelöltek valóban mocskolták egymást, de azt, hogy hogyan, sajnos leírni nem tudom. A versike amit a falra, az úttestre mázoltak, nem tűr ma már nyomdafestéket. Nádas Péter AN ATOL POTENKO VSKI: A szakember
