Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-01 / 51. szám

Széles körű önállóságot Ismerjék meg jobban a fogyasztók igényeit A SZÖVOSZ VI. kongresszusára készül a Tápiósülyi Földművesszövetkezet A Tápiósüly és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet igazgató elnöke választott ve­zetősége'részére a „SZÖVOSZ VI. kongresszusának irányel­vei” címmel előadást tartott. A sülyi kisvendéglőben, ezen az összejövetelen nemcsak a régi, hanem a megválasztásra kerülő új vezetőségi tagok is szép számmal megjelentek. Spanits Gyula elmondotta: flz Országos Földművesszövet­kezeti Tanács a SZÖVOSZ- székházáfcan nemrég megtar­tott ülésén értékelte az V. kongresszus óta elért fejlő­dést. A földművesszövetkezeti tagok érdekeltségét növeli a vásárlási és értékesítési visz- szafizetés rendszere. A két kongresszus közti időszakban a gazdasági eredmények nö­vekedtek. A munka javulásá­hoz hozzájárult az is, hogy a szövetkezeti dolgozók­nak 95 százaléka megsze­rezte a szükséges szak­képesítést, e vezetők pedig 100 százalék­ban rendelkeznek az előírt iskolai és szakmai képzettség­gel. Az Országos Földművesszö­vetkezeti Tanács főbb irány­elvei a következők: A számítások szerint a szö­vetkezetek kiskereskedelmi forgalma a harmadik ötéves terv időszakában 22 százalék­kal növelhető. E cél érdeké­ben a szövetkezetek fordítsa­nak nagyobb gondot a fo­gyasztók igényeinek meg­ismerésére és a forgalomba hozott áruk minőségére. A gazdasági irá­nyítása reform adta lehetősé­gekkel élve törekedjenek a közvetlen árubeszerzésre. Fo­kozzák üzleteikben az árukí­nálatot. A kereskedelmi köz­pontokban létesítsenek mo­dern üzletházakat és korsze­rű iparcikk-áruházakat. A vendéglátóipar forgalma 28—30 százalékkal növeked­het. vnm A P E S’f yM E G Y É I H Í R L A P. K|J L ÖNKI A P A S A IX. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1967. MÁRCIUS 1. SZERDA Nagyobb gondot kell dítani a kulturális s kozásokra. for­nevezetesen: a teke, a biliárd, a sakk biztosítására, a színvo­nalas rendezvények tartá­sára. valamint a jó zeneszol­gáltatásra. A szövetkezetek adjanak se­gítséget a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehető­ségeinek jobb kihasználására. Segítsék elő a szőlő- és gyü­mölcstermesztés átalakítását. E tevékenységet fejleszteni kell a kisállattenyésztésben is. Fejleszteni kell az ipari, valamint a szolgáltató te­vékenységet. így különösen a szikvíz- és üdítőital-termelést, a zöldség- gyümölcs tartósítását. Fordít­sanak gondot a kölcsönzésre és a különféle javító ipari szolgáltatások előmozdításá­ra. Arra kell törekedni, hogy széles körű önállósággal rendelkezzenek mind a szö­vetkezeti vezetők, mind az egységek vezetői. Tevékenyebb közreműködé­sükkel, javaslataikkal vegye­nek részt a szövetkezeti moz­galom célkitűzéseinek megva- i/' lósításában. f A A beszéd elhangzása után többen véleményüket nyilvá­nították. Volt, aki a vásárlási visszatérítés rendszerét hely­telenítette. Javasolta, hogy a felosztásra kerülő pénzössze­get a tagok birtokában levő részjegyek arányában osszák széjjel. Értékes volt ezzel szemben Kerkuska János KISZ gazdasági felelős felszó­lalása. Kijelentette, hogy a tápiósápi fiatalok szí­vesen vállalnának társa­dalmi munkát a földmű­vesszövetkezetben is. Spanits Gyula igazgató el­nök válaszában többek között — a jelenlevők élénk helyes­lése mellett — megjegyezte, hogy a vásárlási és értékesí­tési visszatérítés rendszere megfelel a szocialista elvek­nek. A részjegyek arányában javasolt felosztás nem jó, mert a kapitalista módszerek­re emlékeztet. Az igazgatósá­gi elnök végül örömmel jelen­tette ki, hogy örül a tápió­sápi fiatalok munkavállalásai­nak. Bármikor részt vehetnek a tápiósápi boltok csinosításá­ban. Kérte továbbá a fiatalo­kat, hogy havonként tartsanak klubestet a sülyi cukrászdá­ban is. Itt minden szombat és vasárnap színvonalas zenét hallgathatnak és kitűnően el­szórakozhatnak. Krátky László EGY PANASZ NYOMÁN Őszintén a kalauzokról Havasi Tiborné Gyöirlrő, Steinmetz kapitány útja 22. szám alatti lakos mesélte az alábbi furcsa történetet: — A közelmúltban történt a Monorról Gyömrőre induló 19 óra ötös autóbuszon. Időszakos Maglódnyaraló és Péteri kéri tanácstagjaitól A jelölő gyűléseken elhangzottakból Adám József maglódi lakost jelölték a nyaralóiak immá­ron negyedszer a járási ta­nácsba. A gyűlésen minden hozzászóló közösségi gondok­ról szólt. Egyetértett minden jelenle­vő azzal, hogy rosszak, sárosak az utak és a járdák Nyaralón. Pedig a lakosság nagyobbik része bejáró munkás. Minden nap igénybe veszik a járdát. A másik igen nagy gond ezen a településen, hogy szinte egyet­len jóvizű kút sincs. Szükség lenne nagyon a törpevízmű megépítésére, vagy valami­lyen más fámában megolda­ni a telep ivóvízellátását. Mert víz egyébként van bő­ven, sőt ősszel és tavasszal, ha több csapadék hull, még gon­dot is okoz a belvíz. Megoldásra vár Maglódnyara ló csatornarendszerének a kiépítése is. Persze ez nem könnyű, és nem is olcsó fel­adat. Szóvá tették, hogy a Nyaraló és az úgynevezett Petőfi-telep (volt Klenova) közötti részen nincs üzlet. Az fmsz már tett Ígéretet az üzlet nyitására, de helyiség hiányában még ed­dig nem került rá a sor. Pa­naszolták többen, főleg bejá­rók, hogy a községben levő egyetlen textil- és papírbolt nyitvatartási ideje nem meg­felelő. Nem a lakosság, de fő­leg nem a bejárok érdekeit tártja szem előtt. Ugyanis az üzlet — mind a kettő —, korán bezár, délután fél négy, négy órakor. A bejáró dolgozók ilyenkor érnek haza, és mire bemen­nek a községbe vásárolni, a két üzlet már zárva van. Ezért kénytelenek Pesten vá­sárolni, vagy szabadságot ki­venni, ha vásárolni akarnak. Szó esett arról is, hogy Mag­lód kevés állami segítséget kap a község problémáinak megoldásához, pedig Pest kö­zelsége megszabja az igénye­ket is. A másik jelölő gyűlés Pé­teri községben zajlott le. A községi 6-os választókerület­be jelölték tanácstagnak Sza­badkai Mihálynét. A jelenle­vők egyöntetűen kérték a je­löltet, segítsen elintézni, hogy minél előbb épüljön meg a bekötő a Petőfi utcától a tsz Üj-ta­nya központjáig. A Dózsa György utcai lakosok helyze­te igen siralmas. Térden felül érő kátyúk tarkítják az utat teljes szélességben. ősszel, tavasszal és télen szinte lehetetlen tüzelőt az udvarokba beszállítani. A té­len összegyűlt trágyát sem lehet kihordani. A tsz trakto­rai teljesen tönkretették az utat. Még gyalogosan sem lehet egyik oldalról a másik­ra átmenni jelenleg. A község és a tsz erejét meghaladja a körülbelül 5—600 méter hosz- szú bekötőút megépítése. Ezért a felsőbb szervekhez is for­dul a körzet lakossága, hogy ha lehet, még ez évben épít­sék meg a bekötőutat. (MJ) jegyet kértem Gecser József kalauztól, aki arra hivatkozva, hogy nincs ideje kiállítani a jegyet, nem adta ki azt, s így kénytelen voltam „maszek jeggyel” utazni. Közben fel­szállt egy ellenőr is, aki elma­rasztalta a kalauzt, mert nem adott jegyet. Egy hétre rá ismét ezen a vonalon utaztam, s újból idő­szakost kértem. A szolgálatot teljesítő kalauz igen szolgálat- készen kiállította részemre a jegyet. Két hét múlva ismét Gecser József teljesített szolgálatot a buszon. Újból kértem a jegyet, de egyre csak azt hajtogatta, hogy nem lesz ideje a jegyet kiadni. Már befejezte a jegy­kiadást, de még mindig nem adott jegyet. Eltelt az idő a sok magyarázkodással, s ismét nem kaptam jegyet, csak négy forint 30-ért. ★ Felkerestük a monori MÄ- V AUT-kirendeltség vezetőjét, s elmondtuk az esetet. Cser­háti Árpád azt válaszolta, hogy az utóbbi időben sok pa­nasz hangzott el a kalauzok ellen. — A panaszok többsége jo­gos. Fegyelmi útján igyek­szünk elejét venni az effajta eseteknek. Úgy véljük, helyesen. (gér) A tizenötödik születésnap után Mér!egzáró közgyűlés a Monori Vasipari Ktsz-ben A vasipari ktsz mérlegzáró forint költségfelhasználással közgyűlése nemcsak az el- érték el. múlt év után tesz pontot. A tizenöt éves ktsz legeredmé­nyesebb évéről számolhatott be a ktsz elnöke, Varró Géza. Az elmúlt 15 év alatt —f egy év kivételevei — mindig túlteljesítették tervüket. Nemcsak a járás, de a megye legeredményeseb­ben gazdálkodó ktsz-e a Monori Vasipari Ktsz. — Ha megkérdeznének, mi történt a múlt évben, vagy az azelőttiben, azt mondanám, semmi különös, dolgoztunk — mondta Varró Géza. Pe­dig ilyenkor, amikor a kol­lektíva előtt kell beszámol­nunk, sorra véve az esemé­nyeket, ilyenkor jövünk rá, milyen hosszú utat tettünk meg, s amíg végigjártuk a „15 évnyi utat”, sok nehéz­séggel kellett megküzdenünk. Magasra állították a mér­cét, s minden évben sikerült „átugraniuk”. A múlt évben kötetlenebb tervszámokkal dolgoztak, többet bíztak a kezdeményezőkészségükre, öt­letességükre, önállóságukra. A kísérlet sikerült, tudtak élni az önállóság­gal, nyolcmillió 300 ezer forintos termelési tervü­ket nyolcmillió 597 ezer forintra teljesítették. A tervtúlteljesítést kisebb ön­költséggel, hétmillió 37 ezer' Fő profiljuk a hajtóműgyár­tás — ezt négymillió 523 ezer forint értékben terme­lik. Ha profilváltozást nem is terveznek, a piac igényeit figyelembe véve, a hagyomá­nyos termékek korszerűsíté­sét, azok modernebb, kere­settebb változatát igyekeznek a jövőben termelni. Az elmúlt gazdasági év, ha­sonlóan a többi tizennégy­hez, sok nehézséget, problé­mát hozott. Több százezer forint ér­tékű munkákat kellett abbahagyniuk, mert nem volt alkatrész. S ha megindult az anyagszál­lítás — akkor bepótolva az elmaradást, annyi anyagot kaptak, hogy néha kétmil­lió forintot is meghaladta az üzemben felhalmozódott anyag értéke. A nehézségek ellenére si­keres évet zárt a vasipari ktsz. A szövetkezet bruttó nyeresége egymillió 520 ezer 978 forint, a felosztható nye­reség ebből 637 ezer 761 fo­rint. Egy dolgozónak 46 és fél nap nyereségrészesedést fizetnek. A szövetkezeti tagság átlag- életkora 31 év. Az elnök el­mondta, sokan kérték felvé­telüket az elmúlt években a szövetkezetbe. Ez jó, ez mu­tatja, hogy a szövetkezet köz- megbecsülésnek örvend, anya­gilag kiegyensúlyozott. Az emberek tudják, aki becsü­letesen dolgozik, jól keres. De megnézik, kit vesznek feL Aki a szövetkezet kollek­tívájához hasonlóan be­csületesen dolgozik, aki érti a szakmáját, azt szí­vesen fogadják be ma­guk közé. Az elnök elmondta, hogy március elején rendezik az alacsony és középszintű bé­reket. Éppen azért, hogy az alacsony keresetű szövetkezeti tagokat is érdekeltté tegyék a termelésben. Az elmúlt években jó né­hány dolgozó egy évben 28 ezer forint körül keresett. Az elmúlt gazdasági évről szóló beszámoló után Varró Géza ismertette azokat a cél­kitűzéseket, melyeket az új évben kell elérnie a ktsz- nek. Kétmillió forintot kíván­nak építkezésre költeni, és egymillió 200 ezer forintot gépi beruházásra. Az építkezés és a gépek be* szerzése után a dolgozók kulturáltabb körülmények kö­zött dolgozhatnak. így köny- nyebben kihasználhatják az új gazdasági mechanizmus kí­nálta nagyobb lehetőségeket, élni tudnak a nagyobb ön-, állósággal. (d) TŰFORGATÓ ASSZONYOK Vecsésen, a múlt év szep­tember elsején — öt taggal — megindult a budapesti Modell Női Szabó Minőségi Ktsz be­dolgozta tó telepe. A telepet az OKISZ határozata alapján hozták létre, megszervezése pedig a ktsz elnökének: Dési Jenőnek érdeme, aki nemcsak javaslatot tett ez ügyben, ha­nem mindent elkövetett, hogy e telep megvalósuljon, s a munka megindulhasson. A telep vezetését a község egyik lelkes tanácstagja, aki egyben kiváló szakember is: Dezső Györgyné' vállalta. Nagy kockázatot vállalt, mert ott­hagyta régi, jó munkahelyét: az Üj Élet Ktsz-t, hogy meg­szervezze az új telephelyet. Mivel azonban magabiztos és szakképzett volt, a szervezés sikerült. A múlt hónap végén a te­lep tagjainak száma elérte a negyvenet. Egyelőre női blú­zokat varrnak, de szeretnének már mást is csinálni. Ígéretet kaptak ugyanis női ruhák ké­szítésére is. A tagság megosz­lása: öt szakmunkás és 35 be­tanított munkás, illetve var­rónő. Négyen endliznek (sze­gélyt varrnak), egy az ujjakat varrja be és 35 a blúzvarrónő. Eddig novemberben volt a maximális teljesítményük: öt­ezer darab blúz készült el 250 ezer forint értékben. A ja­nuári minimum után e hónap­tól kezdve megint mind na­gyobb lendülettel halad a munka. A szakképzett varró­nők havonta 1500 forintig ke­reshetnek itt, a betanítottak pedig 1200 forintig dolgoznak. A vecsési nők közül sokan Örülnek annak, hogy e telep által helyben dolfbzhatnak, gyermekeiket maguk nevelhe­tik és házukat is könnyebben rendben tarthatják. De a köz­ségi tanács gondján is enyhí­tenek, mert kevesebb a prob­léma a bölcsődével, a napközi otthonokkal. Lehetséges, hogy egyes helyi szervek vezetői munkájuk sikerét látják ve­szélyeztetve e telep létezése által, ez azonban nem fedi a valóságot. Az az igazság, hogy Vecsés községben, tekintettel lakóinak nagy számára, még több ilyen bedolgoztató telep is elférne anélkül, hogy mun­kájuk egymás sikerét vészé- lyeztetné. Befejezésül csak annyit; di-= cséretet érdemel a telep veze­tője: Dezső Györgyné, aki an­nak idején utcájában létre­hozta a község legszebben vi- rágosított utcáját. Kiváló munkát végez, mint szervező s vezető egyaránt. Pápay István KRESZ-szabadegyetem Gyomron Hogy kevesebb legyen a közlekedési baleset Az eddigi ingyenes tavaszi, őszi KRESZ tanfolyam helyett ebben az évben tíz előadásból álló KRESZ akadémiát ren­elnökhelyettese, április 17-én a szabálysértések elbírálásáról dr. Tusnádi Endre megyei fő­ügyészhelyettes, a közúti bal­Sok a belvíz Sürgős a levezetése Szomorú kép fogadja a határban járó-kelő embert. Jó néhány esztendeje már, hogy a szokottnál több csapadék hul­lik, magas a talajvíz szintje és a mélyebben fekvő területek isimét víz alá kerülnek. Őszi vetés, őszi mélyszántás, parlag­terület egyaránt víz alatt áll. Álcád több község határában olyan terület, amit már évek óta nem is tudnak művelni, mert állandóan ott a víz. Az őszi mélyszántás teljes elvégzé­sét is az akadályozta meg — pedig minden közös gazdaság el­határozta, hogy 1966 őszén elvégzik a mélyszántást az utolsó talpalatnyi területig —, hogy sok volt a csapadék és elsüllyed­tek a gépek, a lófogatok. Nincs még tálán annyi terület víz alatt, mint tavaly ilyenkor. De azér\ nem ártana kicsit nagyobb szorgalommal tevékénykedni a vizek levezetésében. Az időjárás a víz elve­zetésére kedvező. Minden késedelem, főleg az őszi vetések­nél, csökikentőleg hat a termésre. (mj) deznek. A részvevők névre szó- esetek nyomozása és az ezzel kapcsolatos eljárás jogi kérdé­sekről április 24-én dr. Csabai Sándor megyei főügyészségi ügyész, a büntetéskiszabás szempontjairól a közúti közle­kedéssel kapcsolatos bűntet­tek elbírálásakor és a Legfel­sőbb Bíróság állásfoglalásáról dr. Isztray József megyei bí­rósági tanácsvezető bíró május 8-án, a gépjárművek biztonsá­gi berendezéseiről, a műszaki hibák következményeiről má­jus 15-én Kertész Károly hon­véd őrnagy, a reflextevékeny­séget befolyásoló tényezőkről (szeszes ital például) május 22-én dr. Záhonyi Aladár igaz­gató főorvos, a biztosítással kapcsolatos gyakorlati tudni­valókról (közúti balesetek ese­tében) május 29-én tartanak • lőadást. Id) ló részvételi jegyet kapnak, melyet előadás után lebélye­geznek. A tíz előadás részvé­teli díja 30 forint. A szabad- egyetem előadásai magas szín­vonalú elméleti tájékoztatást nyújtanak. Ismertetik az elő­adók a közúti közlekedés ál­talános szabályait, a közleke­dési balesetek leggyakoribb okát. Esetenként filmvetítéssel teszik szemléletesebbé, érde­kesebbé az előadásokat. A KRESZ szabadegyetem előadásait Gyömrön a műve­lődési házban tartják, este hatórai kezdettel. A közúti közlekedés általános szabályai­ról március 6-án Bemáth An­dor rendőr hadnagy, a Pest me­gyei Közlekedési Osztály elő­adója, a közúti közlekedés for­galmi szabályairól március 13-án dr. Bíró Imre járási ügyész, a közlekedési balese­tek leggyakrabban előforduló okairól március 20-án Huszka János rendőr alezredes, a Pest megyei Közlekedési Osztály vezetője, a közúti közlekedés­sel kapcsolatos bűntettek elbí­rálásáról április 10-én dr. Nyíri Béla, a megyei bíróság MA« vi^QR Mozik Maglód: Szamurájhűség (széles). Monor: Drága John (széles). Tá­piósüly: Akna veszély nincs. Úri: Hős, vagy áruló? Vecsés; Hős, vagy áruló?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents