Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-07 / 56. szám

Úri és Mende „megyei tolmácsa“ Fazekas Ernőt, a Mendei Téglagyár igazgatóját ebben az évben újra megyei tanács­tagnak jelölték. Negyedszer. Négy évig községi tanácstag volt, s hogy megszolgálta az előlegezett bizalmat — bizo­nyítja, hogy a jelölő gyűlésen választói újra őt tartották ar­ra legalkalmasabbnak, hogy Űri és Mende község ügyes­bajos dolgairól referáljon a megyei tanácsnak. Ha vala­ki ilyen sok évet tölt a köz­ügyek szolgálatában, sajátjá­nak érzi a közösség problé­máit, és megtanul „köz­ügyekben gondolkozni”. S ha a választáson újra bi­zalmat szavaznak Fazekas Ernőnek, tevékeny négy esz­tendő elé néz. Hiszen Mende község legfájóbb problémá­ja, hogy nincs központi isko­lája. A pedagógusok egyik is­kolából járnák a másikba, így öt-tíz perc mindig elvész az órából, arról nem is beszél­ve, hogy a kényszerű táv­gyaloglás még nyáron sem kellemes, de különösen ké­nyelmetlen télen. A mendei Szemt István telep eléggé messze van a községtől, és nintis rendes összekötőútja. A jelölő gyűlésen sokan kérték, tolmácsolja majd a megyei tanácsban a község lakosságá­nak kérését: nagyon kellene egy összekötőút, hogy ha be­teg van a telepen, a mentő be tudjon menni. Milyen tennivalókat bíztak még rá a választói? Olyan vo­natkozású közügyeket, melyek megoldása néhány éve még a nehezen megoldhatók közé tartozott volna, most az új A napsugárüzenet postásai Olyan volt az este, amilyen ilyenkor kora ta­vasszal szokott lenni. A nap gyen­ge napsütéssel kezdődött, aztán feltámadt a szél és visszafújta az erőtlen sugarakat a felhők mögé. Pi­ci kopogás az ab­lakon. Cinke. Sze­mérmesen pislog. A szél 1 eleborzol a tollába de a cinke osák topor- goit az ablakpár­kányon, és szor­galmasan kopog­tatta az üveget. Egy éve állandó téli kosztosa a tsz-nek. Napra­forgómagot ebédel az ablakpárká­nyon. Mikor elő­ször kopogtatott be az ablakon, Csett a hó. Akkor csak találomra főtt, talán nem enni kért, csak menedéket kere­sett. Néhány nap múlva a jelentke­ző ingyenkoszto- sok számának nö­vekedése miatt a tsz kénytelen volt a nagyüzemi ma­dáretetésre áttér­ni. A madáretető mindennapi ven­dégei közé tarto­zott egy harkály, egy-egy vörösbegy és egy cinkecsa­pat. Bekopogtak az ablakon, fejüket szégyellősen ol­dalra billentve pislogtak be az ablakon. Szomo­rúak voltak és hallgatagok. Nem szerették a telet, a hóesést, a hideg elvette a kedvü­ket az énekléstől. Majd ha kibújik a földből a fű, majd megérkezik a napsugárüzenet, hogy énekelni kell, cinkenyelven kell elmesélni a hóvirágnak, az ibolyának, az öreg tölgynek: tessék csak nyugodtan rügyezni, levelet bontani — nem kell félni a szi­rombontástól sem, tavasz van. És február vé­gén nemcsak ko­pogtatták az ab­lakon, nemcsak megették a nap­raforgómagot, ha­nem átadták az üzenetet is. Izga­tottan csicsereg­ve közölték a nagy újságot, ta­lán azért, mert az erdő, mező kis önkéntes postásai végigjárták már aznap az ismerős fákat, megsúgták a titkot a vacogó hóvirágoknak — s ezen a szeles ta- vaszeleji estén el­mondták az embe­reknek is. Cinke­nyelven persze. A madárnyelv szak­értői kétfélekép­pen is fordítják az üzenetet. Egyesek szerint a cinke azt csicsergi, hogy „nyitni kék”, mások szerint azt, hogy „kis cipőt”. Lehet, hogy mind a. két tábor­nak igaza van. Hi­szen taixisszal tényleg „nyitni kék”, ablakot, vi­rágot, szivet. S ha kis cipőt kérne, jogos lenne a kí­vánsága, hiszen a hóban esőben, hi­degben elázott, el- rongyolt cipő nem illik a tavaszhoz. Deli Mária mechanizmus adta nagyobb önállóság lehetővé teszi, hogy helyben meg is oldják ezeket. Amikor először vá­lasztották megyei tanácstag­nak, fogadóóráin választói nagyrészt egyéni problémái­kat, sérelmeiket, panaszol­ták el. Mindenkinek igyeke­zett segíteni. A két községben művelődé­si ház épült, egymillió 200 ezer forint költséggel beve­zették a villanyt Mendén a Szent István telepen. S nem kell bakáig * érő sárban járni a művelődési otthonba, mert a két községben hat-nyolc ki­lométer hosszú járdát építet­tek. Nem lesz könnyű a kö­vetkező négy év, hiszen az emberek igényesebbek let­tek, de szép négy év lesz, mert a választók nemcsak programot adtak, nemcsak el­mondták, melyek a legégetőbb problémák, de felajánlották a segítségüket is. A nyugdíja­sok kérték, a gondjaiból, ten­nivalóiból juttasson nekik is, szeretnének ők is hasznosan tevékenykedni, mert a pihe­nés nem egyenlő a semittevés­sel. S ha a jelölő gyűlésen het­ven problémát említettek meg, akkor abból talán ha öt volt olyan, mely magánügynek ne­vezhető. Mert nemcsak a két község lett gazdagabb új létesítmé­nyekkel, de az emberek is gyarapodtak — dicséretes tu­lajdonságokkal. (d) A PEST MEGYEI. HÍRLAP K IX. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM 1967. MÁRCIUS 7., KEDD Úf haltok, bővülő Több mint másfél millió nyereséggel zárta az évet a Sülyi Földművesszöve kezet Ki mit tud? - Gyomron Jól sikerült „Ki mit tud?”-ot rendezett az elmúlt héten szombaton az 1088-as számú Zrínyi Ilona úttörőcsapat. Már hetekkel a műsor előtt nagy volt a készülődés, és a sok munka meghozta gyümölcsét. A győztesek, ének: Kovács Kati; szavalat: Kiss Éva; me­semondás: Kákái Irén; egyéb: kategóriában a Barátság őrs szerezte meg az első helyet. A rendezésért dicséret ille­ti Kovács Sándor tanárt, aki mindent megtett annak érde­kében, hogy a műsor jól sike­rüljön. A Tápiósüly és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet március 4-én tartotta veze­tőség- és küldöttválasztó köz­gyűlését. A gyűlésen a meg­hívott küldött tagokon kí­vül megjelent a SZÖVOSZ részéről Gyenes József, a MÉSZÖV nevében dr. Foki László elnökhelyettes, vala­mint Kovács Pál az SZJK képviseletében. Spanits Gyula igazgatósági elnök ismertette a földműves­szövetkezet munkáját. Mivel a választott vezetőség ötéves mandátuma lejárt, nemcsak az elmúlt évről, a legutóbbi öt év eredményeiről is szá­mot adott a közgyűlés előtt. — Az elmúlt öt év alatt a három község lakóinak igé­nyel alapján növeltük az áru­kínálatot. A kiskereskedelem áru­forgalma az 1961. év 21 milliós forgalmát alapul véve az 1966. évben 34 millióra emelkedett. Ez 180,4 százalékos felfutás­nak felel meg. Jelentős mér­tékben javult a húsellátás. Sa­ját vágású birkahúst hoz­tunk forgalomba. Ezenkívül a heti húskereten felül a bu­dapesti sertésvágóhídról fel­vágott árut rendszeresen szál­lítottunk. Textilüzletünk is ki­elégítette a közönség igé­nyeit, ezt a ruházati szak­bolt évről évre növekvő for­galma biztosítja. A tartós fo­gyasztási cikkekből az el­múlt évben 524 mosógépet, 359 kerékpárt, 761 tűzhe­lyet és 385 darab kályhát adtunk el. A vendéglátóipari üzemág forgalma az elmúlt öt év fo­lyamán 72 százalékkal emel­kedett. A lakosság kultú­rált szórakoztatása érdeké­ben Tápiósüly és Úri köz­ség eszpresszóiban megszer­vezték a rendszeres szombat­vasárnapi zeneszolgáltatást. Ezenkívül fővárosi művé­szek felléptével vacsorával egybekötött műsoros estéket rendeztek. Elmondotta: a jelentős ered­ményeket nagymértékben elő­segítette, hogy a földműves- szövetkezet vezetősége nagy gondot fordított a boltok és vendéglátó egységek korsze­rűsítésére. Fellendült a szövetkezet felvásárlási tevékenysége is. A felvásárolt áruk forgalma háromszorosára növekedett. Ez főként annak köszönhető, hogy segítettük a háztáji gaz­daságok termelését. Ipari te­vékenységünk a többi üzem­ághoz viszonyítva már mér­sékeltebb ütemben fejlődött. Mindent összevetve: az 1962. évi 458 ezer forintos nyere­séggel szemben az 1966. évi nyereség egy­millió 560 ezer forintot tett ki. Az elmúlt öt év során ötmil­lió 222 ezer forint nyereséget ért el a szövetkezet. Ebből az összegből ez idő alatt a tagok részére 250 ezer fo­rint visszatérítést fizettek a vásárlások után. — Erre az évre szövetke­zetünk — folytatta beszá­molóját — a kiskereskede­lemnél 40 milliós forgalmat tervezett, ez 5,1 százalékkal magasabb a tavalyinál. forint értékben új élelmiszer- boltot építünk. Ezen az új településen mintegy 300 fő lakik. — Nagy gondot fordítunk a nemrég alakult méhészeti szakszövetkezet és nyúlte- n yésztési társulatok megerő­sítésére is. A lakosság jobb ellátásának érdekében továb­bi bizományi szikvízleraka- tot létesítünk. — A beruházások zök­kenőmentes lebonyolítá­sára létrehozunk egy há­zilagos építőbrigádot. — Ez évi tervezett nyeresé­günket egymillió 680 ezer fo­rint összegben hagyta jóvá az igazgatóság. Ez 120 ezer fo­rinttal haladja meg a múlt évit. Az igazgatósági elnök be­számolója és tisztségéről va­ló lemondása után a felügyelő bizottság tett jelentést mun­kájáról. Ezt követően Czirin- kó Sándor ismertette a mér­leget és az eredménykimuta­tást. A beszámolók után sokan felszólaltak: méltatták az fmsz szép eredményeit, de nem fukarkodtak a bírálatok­kal sem. A hozzászólásokra megadott válaszok után a jelölő bizott­ság javaslata alapján a kül­döttgyűlés 15 tagú igazgató­ságot és tíztagú felügyelő bizottságot választott. Az igaz­gató elnök újból Spanits Gyula lett. Krátky László Árvízvédelmi Első választók bálja Vecsésen PÉTERIBEN kihasználják a jó időt Szombaton este tartották meg az „Első választók bálját” Vecsésen, amely az első ilyen rendezvény volt a járásban. A bál előtt a Színművészeti Fő­iskola II. éves hallgatói mű­sort adtak. Az egész rendezvény külön érdekessége, hogy az előadók is első választók voltak: Bene­dek Péter, Jóba Gabriella, Körtvélyesi Zsolt, Walcz Péter és még sokan mások. A 12 fő­iskolás színészjelölt közül he­ten jöttek el Vecsésre. Walcz Péter konferálta a műsort, ő köszöntötte a meg­jelent több mint száz fiatalt. A műsort bál követte, ame­II A I MÖSOR MOZIK: Gyömrő: A rövid emlékezet. Maglód: Nyugtalan ház (széles). Mende: Yoyó. Monor: Jó napot, én vagyok (széles). Pilis: Az apa. Tápiósüly: Hős vagy áruló. Üllő: Jánosik I—H. (széles). Vecsés: Ta­lálkozások (széles). lyen a vecsési Jókai Klub ze­nekara játszott. Mire a táncra került a sor, már megtelt a te­rem, és a megjelent fiatalok vidáman szórakoztak éjjel kettőig. Külön meg kell emlékezni Magó László lelkes szervezői és rendezői munkájáról. A bál sikeréhez nagyban hozzájárult a szülők aktív segítsége is. így például Magó-papa vállalta a pénztáros szerepét, ami szin­tén nagy segítséget jelentett a vecsési KISZ-eseknek. ★ Vecsés községben 1020 fiatal választ először az idén. Ez a magas szám nagy munkát há­rított a községi pártszervezet­re, valamint a helyi KISZ csúcsvezetőségre is. Körzeten­ként elbeszélgetnék a fiata­lokkal a választással kapcso­latos problémákról, feladatok­ról. F. L. Vecsésen játsszák a Találkozások című, jugoszláv filmet, melynek egyik kockáját mutatja be képünk Hrutka János tsz-elnök ép­pen a határból jött meg, ami­kor kerestem. Mi újság a ta­vaszi munkák végzése terén? — Igaz, hogy még a tavasz nincs itt hivatalosan, de et­től függetlenül is igyekszünk­kihasználni minden jó időt. Régi mulasztást pótoltunk. Minden istállótrágyánkat ki- hordtuk, a zömét még a téli fagyon, összesen 113 hold te­rületei szervestrágyázunk most tavasszal. Elvégeztük az őszi vetések fejtrágyázását is, mintegy 660 holdon. Ügy ter­vezzük, hogy ha az időjárás továbbra is kedvező lesz, még a héten megkezdjük a tavaszi árpa vetését is — fejezte be rövid tájékoztatóját a tsz-el­nök. (mj) Ieuka és Margitka A sülyi fmsz 2. számú önki- szolgáló boltja a község egyik legnépesebb pontján bonyo­lítja le a forgalmat. A szép, világos, modern berendezés­sel ellátott üzletbe szívesen megy be minden vásárló. A figyelmes kiszolgálás és a bő­séges árukészlet mindig nagy tetszésre taldl. A népszerű bolt elárusító személyzete nemrég két főről négyre szaporodott. Két ked­ves tanulóleány csomagolja a lisztet, a sót, rendezgetik a polcokra rakott sokféle árut. Mindketten szolgálatkészek és igyekvők. A bolt vezetője: Varga Klá­rika mindössze két-három év­vel idősebb e kislányoknál. Ennek ellenére — jól vezeti az üzletet, a két lányt ő ta­nítja áruismeretre és keres­kedelmi számtanra. A lányok fogékonyak és igen udvaria­sak a vevőkkel. Az egyik tanuló Úriban la­kik és Antalicz Ilonkának hívják. Azt mondja, kedveli az eladói munkakört. Már má­sodik éve van a szakmában. A másik Tápiósápról jár a boltba. Pálinkás Margitkának hívják, ő még csak első éves tanuló. Mindazonáltal azt mondják, hogy „ég a keze alatt a munka.” Ieuka és Margitka pályafu­tása egyaránt Tápiósápon, a 6-os számú önkiszolgáló bolt­ban kezdődött. Mindketten szomorúan emlékeznek meg erről az időszakról. Elmond­ják, hogy az üzlet 21 éves ve­zetője minósithetetlen, durva hangot használt velük szem­ben. Midőn Ieuka emiatt mél­tatlankodott, az ifjú titán csú­nyán letorkolta. Egyébként Laczkó János — mert így hív­ják a 6-os bolt vezetőjét — az üzlet irányításában sem mutatott fel valami nagy jár­tasságot, ugyanis az első lel­tározásnál 3600, a második­nál pedig 15 ezer forint hiánnyal számolt el. Ez egyút­tal megpecsételte a sorsát is. A lányok panaszát a köz­pontban kivizsgálták és helyt adtak áthelyezési kérelmük­nek. így került Icu és Mar­gitka a sülyi 2-es számú bplt- ba. Sorsukkal itt meg vannak elégedve. Manci néni és Klá­rika odaadó szeretettel oktat­ja mindkettőjüket. A két ta­nulólány most jó munkával igyekszik meghálálni a bizal­mat. (-ky) Áruválasztékunk javulni fog, mert a termelő üze­mektől közvetlenül is be­szerezzük az árut. — Egymillió 200 ezer fo­rintot kívánunk fordítani a hálózat fejlesztésére. Tápió- sülyben, mint kiskereskedel­mi központban, egy nagy eladóterű ruházati szakbol­tot létesítünk. Erre a célra 300 ezer forintot fordítunk. A TÜZÉP részére 150 ezer fo­rint költséggel új irodahe­lyiséget és mosdót építünk. A tápiósápiak régi kívánságát is teljesítjük. Persze 150 ezer készültség a Bodrogon Sátoraljaújhelynél a Ronyva patak az áradás tetőzése óta mintegy 90 centiméterrel apadt, visszatért medrébe. A Bodrogon viszont emelkedett a víz. Az Eszak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság harmad­fokú árvízvédelmi készültséget rendelt el, s szorosan együtt­működik a kassai csehszlovák vízügyi szolgálat szakemberei­vel. « Barátságos labdarúgó-mérkőzések Maglód—Ecser 3:0 A háromharmados mérkőzé­sen biztosan győzött a jobb erőnléttel rendelkező maglódi 11. Góllövők: Remport, Szá­mán, Horváth S. Jók: Bógyis, Sziráki, P. Nagy, Varga G. (a mezőny legjobbja). Gombás játékvezető hiba nélkül vezette a mérkőzést. Maglódi ifi—Ecser ifi 5:0 A lelkesen játszó maglódi ifik biztosan nyertek az ecse- riek ellen. Pilisi KSK—Monor 2:1 Péteri—Monor II. 2:0 (kertész) A lövészcsapat kiváló edzője Aschenbrenner József nevét jói ismerik Monoron. A csen­des, szerény, rokonszenves fia­talember a monori lövészcsa­pat vezető edzője. Emellett az MHS monori alapszervi kikép­zési osztály vezetője is. Nem­csak a szervezési munkában, hanem mint a lövészcsapat tagja is kiváló eredményeket ért el. Az MHS-ben végzett jó munkájáért többször részesült már jutalomban. „Civilben” a Járási Szolgál­tató Ktsz gumijavító részlegé­nek dolgozója. Itt is megbe­csülik. Sokirányú elfoglaltsága mel­lett népi ülnök is, sok társa­dalmi munkát végez. Méltán lehet példakép a fiatalok szá­mára. (g)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents