Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-07 / 56. szám
/ PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A francia választások első fordulója a kommunista párt AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XL ÉVFOLYAM, 56. SZÁM ARA 50 FILLER 1967. MÁRCIUS 7., KEDD Választási gyűlés Dunakeszin Nemzeti programunk alappillére a béke " Barinkai Oszkárné beszéde Választási nagygyűlést tartottak tegnap délután a Dunakeszi Konzervgyár kultúrtermében. A nagygyűlésen megjelent és beszédet mondott Barinkai Oszkárné az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, országgyűlési képviselőjelölt. Az MSZMP Váci Járási Bizottságát Berkó Árpád osztályvezető képviselte. Pintér Béla a gyár üzemvezetője nyitotta meg a nagygyűlést. Barinkai Oszkárné beszédének kezdetén részletesen kitért a választás jelentőségére, pártunk és kormányunk politikájára, eredményeinkre és további céljainkra. — Ez a választás — mondotta Barinkai Oszkárné — ez a nagy politikai jelentőségű aktus, ünnepélyes körülmények között zajlik le. Nem szabad azonban elfelejteni: nem volt mindig így. A felszabadulás előtti munkásmozgalom egyik állandó követelése éppen az általános és titkos választási jog volt. 1938-ban az ország lakosságának 20 százaléka volt csupán választásra jogosult. Milyen volt akkor egy választás? Csendőr és rendőr osztagokat, huszárezredeket vezényeltek a falvakba. A jelölők nem nagyon ismerték a jelölteket, azok csak választás előtt bukkantak fel, hogy aztán el is tűnjenek a nép szeme elől. Sok választás tanúi voltunk a felszabadult Magyarországon. Volt olyan idő, amikor azért folyt a választási csata, hogy a földbirtokosoké, a gyárosoké vagy a munkásosztályé lesz-e a hatalom. Ez a harc már végérvényesen eldőlt. Nálunk ma azért folyik a harc, hogy munkába szólítsuk minden hazánkfiát, hogy megvalósítsuk a szocializmus építésének programját. — Mindenki kíváncsi arra, mit Ígérnek az előttünk álló esztendők. Kezünkben van a szocializmus felépítésének programja. Ennek megvalósulása nem történhet olyan rohammal, mint annak idején az államosítás. A párt mindnyájunknak csalódást okozott volna, ha határidőket tűzött volna most elénk. A párt és a Hazafias Népfront a IX. kongresszus programjával indítja a választásokra jelöltjeit. Olyan program ez, amely megnyerheti a választók aktív támogatását. A jövő munka alapja az elért eredmény, s mi bátran beszélhetünk eredményeinkről. Ezt a gazdaságpolitikát kell folytatnunk még következetesebben, felszámolva a hibákat, hozzáigazítva ezt a politikát a társadalmi feladatokhoz. A folytonos előrehaladás, a dinamikus munka ad lendületet pártunknak. Meggyőződésünk, hogy ez a politika jól szolgálja a megye lakosságának érdekeit. — Önök is tudják, hogy a jövő évtől változtatunk gazdasági irányításunk módszerén. A párt az idei esztendőt és a választást arra használja fel, hogy ezt a programot megvitassa a néppel. Szükség van erre azért is, hogy megcáfoljuk azokat, akik lebecsülik, vagy elferdítik ennek jelentőségét. Az új módszerekre azért van szükségünk, mert nagyobb hatásfokkal akarunk termelni, önállóságot és felelősséget akarunk adni a vállalatoknak. Azt akarjuk, hogy akik többet adnak munkájukkal a társadalomnak, azokat anyagilag és erkölcsileg is többre becsüljék. Barinkai Oszkárné ezután a nők helyzetéről beszélt: — A párt határozata biztosítja a nőknek, hogy gyermekük mellett maradhassanak, amikor erre legnagyobb szükség van. Nem akarjuk azonban, hogy az asszonyok, a nők (Folytatás a 2. oldalon) A kommunista párt előretörése a francia nemzetgyűlési választások vasárnap lezajlott első fordulójának legfontosabb eredménye. A végleges adatok szerint több mint ötmillió francia adta szavazatát a kommunista jelöltekre, egymillióval többen, mint az 1962. novemberi nemzetgyűlési választások első fordulójában. A kommunista párt az egyetlen politikai párt, amely százalékban is növelte szavazatainak arányát, az előző választáshoz képest: a leadott szavazatok 22.46 százalékát kapta meg az előző választás 21.84 százalékával szemben. A Gaulle-ista kormánytöbbség mintegy másfél millióval növelte szavazatainak számát, mindamellett ezzel alacsonyabb százalékarányt ért el, mint az 1962. évi választások első fordulójában: 37.75 százalékot, az akkori 37.88 százalékkal szemben. A Gaulle-isták azt remélik, hogy a második fordulóban elég mandátumot szereznek ahhoz, hogy megtartsák a parlamentben eddigi abszolút többségüket, ámbár a három nagy baloldali pártra adott szavazatok száma másfél millióval meghaladja a Gaulle-is- tákra jutott szavazatokat. Ez mindenekelőtt az igazságtalan választási rendszer következménye. Az első fordulóban a 470 franciaországi mandátum közül mindössze 73-nak a sorsa Megalakultak és letették az esküt a szavazatszedő bizottságok Hétfőn országszerte megalakultak a szavazatszedő bizottságok. A kevés híján 12 ezer testület csaknem hatvanezer tagja átvette megbízólevelét és letette az esküt az illetékes tanácsok végrehajtó bizottságának elnöke előtt. A városi, a kerületi és a községi választási elnökségek ugyancsak hétfőn — választási hirdetményt tettek közzé. A szavazás március 19-én 7- től 20 óráig tart. A szavazatszedő bizottság húsz óra előtt is befejezettnek nyilváníthatja a szavazást, ha a névjegyzékbe felvett valamennyi választó leadta voksát. Ugyanakkor kivételesen, ha a névjegyzékbe felvett választók egynegyede vagy ennél nagyobb része húsz óráig még nem szavazott, két órával meg is hosszabbíthatja a szavazás befejezésének idejét. A választók érkezésük sorrendjében szavainak. A különböző színű szavazólapokat a szavazatszedő bizottság elnöke adja át a szavazóknak, ugyanakkor a szükséges tudnivalókról is tájékoztatja őket. A szavazófülkében senki nem tartózkodhat a szavazás ideje alatt a szavazón kívül. Azok, akik nem tudnak írni, olvasni, vagy akiket testi fogyatékosságuk akadályoz, más választójogosult segítségét is igénybe vehetik. Gondoskodnak arról, hogy az otthonukban fekvő betegek is élhessenek jogaikkal; a szavazatszedő bizottság legalább két tagja keresi majd fel őket az urnával. A szavazás titkosságát azonban ebben az esetben is biztosítják. Március 18-án déli 12 órától március 20-án 13 óráig szesz- tilalmat rendeltek el. Szezon vége, Autóverseny jégpályán A naptárra rácáfolt az időjárás. A tavaszias enyheség a kirándulók ezreit vonzotta vasárnap a hegyekbe. Az országúton autókaravánok, a visegrádi Fellegvár tövében parkírozó kocsik az idei első csúcsforgalmat jelentik. A merészebbek sátrat vernek, a földre keveredve élvezik a napsugarakat. Ott öröm az enyheség, a városligeti Műjégpályán gond. Vasárnap, az idei utolsó jégnapon, a meleg, az olvadás miatt déli szünetet kellett tartani. Délután fél öttől este nyolcig tartott a „második félidő”, s este nyolckor: kapuzárás. A finálé napján négyezren szántották a jeget. A téli iskolai szünetben gyakori volt a 12 ezres létszám. A november 7-én rajtoló hűtőgépek március 5-én este 11-kor leálltak. Igaz, hétfő este is szükség volt még a jégre; az 5600 négyzetméteres csúszós felületet autók, golcartok szállták meg. De a megereszkedő, tapadó jég alkalmasabb az ügyességi és gyorsasági viadalra. A 87 nevező sorából a nők sem hiányoztak. Három évvel ezélőtt már tartattak autós jégversenyt. \ Úgy tervezik: ezután minden ^ évben ez lesz a Műjégpálya fi-§ náléja. % — reitter — *. Választói gyűlések Március 7-én, kedden délután 17 órai kezdettel Cegléden Benke Lajosné iskolaigazgató, országgyűlési képviselő- jelölt és Nyújtó Ferenc, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kutató Intézet osztályvezetője, városi tanacstagjelölt közös választói gyűlést tartanak a művelődési házban. dőlt el. Ebből 62-ben a Gaulle-isták, 8-ban a kommunisták, 2-ben a demokratikus centrum jelöltjei, 1-ben pedig a demokrata szocialista szövetség jelöltje kapta meg a szavazatok abszolút többségét. Az első fordulóban megválasztott ismertebb személyiségek között van a kormány 11 tagja, élén Pompidou miniszterelnökkel. Párizs 31 választókerületében sehol sem dőlt el a mandátumok sorsa. A francia választás nagy meglepetése a tartózkodások alacsony száma, amely nem érte el a 20 százalékot sem. Magyar kormányküldöttség utazott Szíriába A Szíriái kormány meghívására hétfőn Losonczi Pál földművelésügyi miniszter vezetésével magyar kormány- küldöttség utazott Damaszkuszba, hogy részt vegyen a Szíriái Arab Köztársaság nemzeti ünnepe, a március 8-i forradalom 4. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. Gépipari hét Hétfőn reggel a Technika Házában megkezdődött a IV. magyar gépipari hét. A Gépipari Tudományos Egyesület szakosztályai péntekig 19 ülésszakot tartanak. Foto: Mészáros A februári forradalom krónikája HARMADIK ÉVE TARTOTT A HÁBORÜ. Európa népei éheztek, nyomorogtak, nyomorékká váltak, pusztultak. Az egymással szemben álló országok uralkodó osztályai és kormányai újabb területek megszerzéséért, a „teljes győzelem” kivívásáért nem sajnálták odadobni katonáik életét. És az egyszerű emberek, mintha akarat nélküli bábok lennének, véreztek elnyomóik érdekében. De türelmük látszólagos volt, csak takarója keserű elszántságuknak. Jól tudta ezt Lenin, aki emigránsként élt Svájcban, onnan figyelte a világ proletariátusának minden szívdóbbanását. 1917. január 9-én, a „véres vasárnap” tizenkettedik évfordulóján Zürichben az ifjúmunkásoknak tartott előadást az 1905-ös forradalomról. 1905-öt ,,a közelgő forradalom bevezetésé”- nek nevezte, majd így szólt: „Ne tévesszen meg bennünket a2 a halotti csend, amely most Európában uralkodik. Európa forradalommal terhes”. Ugyanebben az időben, január 9-én, Pétervárott 150 000 munkás sztrájkolt, és egész Oroszországban sztrájkok, tüntetések, gyűlések zajlottak le. Messze hangzott a jelszó: „Vesszen a háború!”, „Vesszen a cári monarchia!”. Január- február folyamán falun is erősödött a háborúellenes hangulat, forradalmasodott a hadsereg, a frontkatonák mind gyakrabban tagadták meg a parancsok végrehajtását. A CARIZMUS a forradalmi mozgalmak elé gátat akart vetni. Megerősítették a csendőrséget, rendőrséget, különösen a fővárosban, hogy rendkívüli intézkedésekkel megóvják a munkások „zavargásaitól”. Elkéstek. A militarizált pétervári Pu- tyilov-gyár egyik műhelyének munkásai február 17-én (március 2.), sztrájkba léptek béremelésért és elbocsátott társaik visszavételéért. Még négy műhely csatlakozott hozzájuk. A katonai parancsnok válaszul 22-én (március 7.) bezárta a gyárat, 30 000 munkás utcára került. A Putyilov-gyáriak a bolsevikok javaslatára sztrájkbizottságokat alakítottak, bejárták a többi üzemet és támogatásra szólították fel a munkásokat. 23-án (március 8.), a nemzetközi munkásnőnapon a fővárosban már 90 000 ember vett részt a politikai sztrájkban. Tüntettek az éhség, a háború, a cári elnyomás ellen. A narvai téren gyűlést tartottak a Putyilov- gyár munkásai. Szónokaik már nem rejtették el arcukat, nem húzták ' szemükbe sapkájukat, hogy felismerhe- tetlenek legyenek, már nem féltek a rendőrségtől. A bolsevikok pétervári bizottsága február 24-ére (március 9.) tüntetésre a kazáni székesegyház elé hívta a munkásokat, a kiadott jelszó — „Le a cárizmussal! Békét!” — jegyében. Ekkorra a sztrájkolok száma az előző napinak több, mint kétszeresére emelkedett, a fővárosi munkások nagyobb fele részt vett a politikai harcban és forrongásuk a pétervári helyőrséget is hatalmába kerítette. Február 25-én (március 10.) a politikai sztrájk általánossá vált, nemcsak a gyárakban állt meg a munka, hanem a kisebb műhelyekben, a villamosvasútnál, a kereskedelemben is. Vörös zászlók alatt vonult a nép a külső kerületekből a központ felé, és a munkások sok helyütt lefegyverezték a rendőröket. A bolsevi- kok az egész ország népét csatlakozásra hívták fel és Pétervárott a legjobb erőket vetették be a katonák megnyerésére. EZEN AZ ESTÉN a cár táviratot küldött a főváros teljhatalommal felruházott katonai parancsnokának, Habalov tábornoknak: másnapra „szüntesse meg a fővárosban a zavargásokat”. És másnap a katonák egy része már nem a tüntetőkre, hanem a rendőrökre fordította fegyverét. Február 26-án (március 11.) este a munkáslakta viborgi városrészben — itt volt a forradalom góca — összeült a párt vezetősége. Úgy döntöttek, másnap kezdődhet a felkelés. A tanácskozáson részt vett a páncélos divízió bolsevik küldötte, aki bejelentette: az egész divízió a bolsevikok mellé áll. — Éjjel a forradalmárok bejárták a kaszárnyákat s másnap már több minit 66 000 katona a felkelők oldalán állt. . Február 27-én (március 12.) a katonák a munkásokkal egyesülve %lfoglaltak katonai központokat, a pályaudvart, kiszabadították a politikai foglyokat, letartóztatták a cári minisztereket és tábornokokat, lefegyverezték a tiszteket, a rendőröket. Egész nap tartott a harc, s majdnem az egész város a munkások és katonák kezére került. Vörös zászlók lobogtak az épületeken. Február 28-án (március 13.) Habalov tábornok megpróbálta megerősíteni az Admiralitás épületét, de reggelre katonák nélkül maradt. Az egész pétervári helyőrség, lf.7 000 ember, a felkelők ■ mellé állt Győzött a forradalom a fővárosban és csatlakozott hozzá Moszkva és az egész ország. Az orosz februári forradalom az egész világon elindította a népek harcát a békéért, a demokráciáért, a nemzetek szabadságáért. A munkások Magyarországon is ledöntöttek azt a gátat, amelyet a háború állított küzdelmeik útjába. 1917 elejétől a gyárakban, a bányákban, a vasúti műhelyekben, a különböző szakmákban egymást érték a sztrájkok. Élen jártak a küzdelemben az ifjúmunkások és nem maradtak el a férfiaktól az asszonyok sem. Újabb és újabb rétegek kapcsolódtak be a sztrájkharcokba: tisztviselők, művezetők, újságírók indítottak bérmozgalmat. S a háború kitörése óta először, 1917-ben megünnepelték má- . jus elsejét a dolgozók. 1917 FEBRUÁRJA, az öntudatra ébredt Oroszország népe felrázta az elnyomottakat és előkészítője lett a harcnak, amely néhány hónappal később az emberiség történetében gyökeres fordulatot hozott. Gábor Sándorné
