Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-05 / 55. szám
Választásra készül az ország. Az elmúlt hetekben megyénkben is megtartották a 28 országgyűlési választókerületben, 110 megyei, 352 városi, 558 járási és 6568 községi választókerületben a képviselői és a tanácstagi jelölő gyűléseket. Olyan akció volt ez, amely megmozgatta a megye egész lakosságát, a lakosság valamennyi rétegét. A gyűlések résztvevői, területük gazdáiként számot vetettek az elért eredményekkel, visszatekintettek a megtett útra, s felelősségteljes körültekintéssel az elkövetkező évek feladatait is felvázolták. A több mint húszezer felszólalás tükrözte ezeken a jelölő gyűléseken, hogy nincsen a megyében olyan város, olyan község, de még nagyobb külterületi lakott rész sem, ahol az elmúlt esztendőkben ne javultak volna a lakosság élet- és munka- körülményei, ahol ne jelezné a megtett utat a gazdasági eredmények növekedése, a lakosság jobb anyagi ellátottsága, növekvő vásárlóereje, s ne történt volna az élet ezernyi más területén is lényeges előrelépés. Ezekben a változásokban benne vannak megyénk földművesszövetkezeti mozgalmának sikerei is és bármily szerényen fogalmazzuk is meg, ezek a sikerek számottevőek. Kézzelfogható jelei megtalálhatók minden városban, minden községben, a növekvő, szépülő, modernizálódó üzletek, vendéglátóipari egységek, takarékszövetkezetek, szakszövetkezetek, felvásárló telepek formájában. Megyénk legnagyobb tömegszervezetének, a közel 140 ezres tábort számláló földművesszövetkezeti mozgalom tagságának kollektív sikere ez. Hiszen az eredményekben a tagságnak a szövetkezeti mozgalom iránti odaadása, áldozatkészsége, alkotnivágyása realizálódik. Ezt bizonyítja egyebek mellett az is, hogy a lakosság társadalmi munkával járul hozzá a földművesszövetkezet kereskedelmi hálózatának bővítéséhez, a jobb áruellátáshoz, tehát a földművesszövetkezet funkcióinak jobb ellátásához. A második ötéves terv időszakában például több mint két és fél millió forintnyi összeget tett ki az ilyen társadalmi munka. A földművesszövetkezeti mozgalom tömegszervezeti jellegét és a lakossággal váló szoros összeforrottságát bizonyítja még az a tény is, hogy bár a mezőgazdasági foglalkozásúak száma abszolút és relatív mértékben állandóan csökken iparosodó megyénkben, a földművesszövetkezeti mozgalom taglétszáma mégis növekszik. A második ötéves terv időszakában például ez a növekvés meghaladta a huszonhétezer főt. Természetes, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom munkája az élet minden területén összefügg a párt, a helyi tanácsok és a tömegszervezetek városi, községi szerveinek munkájával. Az erőfeszítések közösek, az egész lakosság erőfeszítései, s most, amikor a közelgő választások előtt számvetést készítünk, joggal tekinthetjük mindannyiunk eredményének a szövetkezeti mozgalom, ezen belül pedig a földművesszövetkezeti mozgalom sikereit is. A földművesszövetkezetek tagsága ebben az időszakban elkészíti a maga külön mérlegét is, mert rövidesen sor kerül a VII. megyei küldöttértekezletre, majd a SZÖ- VOSZ VI. kongresszusára. Megyénkben utoljára 1962-ben tartott küldöttértekezletet a földművesszövetkezeti tagság. Az azóta eltelt időszak, tehát gyakorlatilag a második ötéves terv időszaka, így ha a végzett munkát összegezzük, egyben a második ötéves terv földművesszövetkezeti vonatkozású feladatainak, célkitűzéseinek sikeres, avagy kevésbé sikeres teljesítését is vizsgáljuk. PEST MEGYE FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEI A MÁSODIK ÖTÉVES TERVBEN Korszerű üzletek A földművesszövetkezeti tevékenység egyik legkiterjedtebb és legfontosabb funkciója a lakosáág bőséges, s kielégítő választékú ellátása valamennyi fogyasztási cikkből. A földművesszövetkezetek ennek a feladatnak messzemenően eleget tesznek. A megye lakosságának több mint felét kizárólagosan a földművesszövetkezeti hálózat látja el. Az elmúlt öt esztendőben több mint száz új üzlet épült, s ma, a különböző áruházak, élelmiszerboltok, ruházati, vas-műszaki, kultúrcikk, s vegyesboltok, valamint szaküzletek száma a megyében meghaladja az ezeregyszázat. Ezeknek zöme korszerű, s igen tetszetős önkiszolgáló, vagy önkiválasztó üzlet. Az üzlethálózat, valamint az építőanyágtelepek bővítésével, s áruellátásának javításával egyenes arányban nőtt a forgalom is. A lakosság stabil életkörülményeire mutat például az a tény, hogy elsősorban az építőanyag és a tartós fogyasztási cikkek, például bútor, háztartási gép, televízió stb. terén nőtt meg a forgalom az elmúlt években. A második ötéves terv időszakában a kiskereskedelmi forgalom 35,6 százalékkal emelkedett a megyében. Kulturális tevékenység A földművesszövetkezetek kiterjedt és rendkívül hatásos kulturális tevékenységet is végeznek, egyrészt a szorosan vett földművesszövetkezeti tagság körében, de ezen túl a falvak és a városok lakossága körében is. A járási könyvesboltokon és a nyolcszáz könyvbizományoson keresztül például rendszeres akciók során évenként több millió forint értékben ad el könyvet. 1962-ben 11 millió forint értékű, 1966ban pedig közel 16 és fél millió forint összegű könyv talált gazdára megyénkben. Az egész megye lakosságát véve alapul, a földművesszövetkezeti könyveladás egy főre eső értéke 28,18 Ft-ra emelkedett. Ez az arány — ismerve a nemzetközi szociográfiai felmérések hasonló adatait — igen jó. Évenként 80—100—120 alkalommal szerveznek íróolvasó találkozót, irodalmi estet, irodalmi vetélkedőt is. A falusi könyvtárak Gyümölcstelepítés a szakszövetkezetekben A földművesszövetkezetek közvetlenül is kapcsolódnak a mezőgazdasági termeléshez a szakszövetkezeteken és a kertszövetkezeteken keresztül. Szak- szövetkezetek olyan területeken alakultak, ahol a természeti adottságok speciális felkészültséget, s speciális mezőgazdasági kultúrát kívántak. Így alakultak meg a földművesszövetkezetek kebelén belül a budai, a szobi, a váci és a szentendrei járás dimbes- dombos vidékén azok a szakszövetkezetek, amelyek ma már virágzó szamóca, málna, szőlő stb. telepeken gazdálkodnak. Ezek a szakszövetkezetek az 1960-as évek elején alakultak meg, illetve alakultak át termelőszövetkezeti csoportokból és szakcsoportokból. Ma számuk 15, több mint három és félezer taggal, s mintegy 15 ezer katasztrális hold földdel, amelyből három és félezer katasztrális hold a közös művelésű terület. Az elmúlt években négy új kertszövetkezet is alakult a megyében, főleg idősebb, nyugdíjas kerttulajdonosok részvételével. Taglétszámuk megközelíti az ezret, s tevékenységük eredményes. ' A szakszövetkezetek az alapszabályukban azt írták elő, hogy a közös telepítésű terület a parcellás területhez viszonyítva évi négy százalékkal növekszik. A második ötéves terv időszakában azonban, az előirányzott 4-iS katasztrális holddal szemben 788 katasztrális holdon végeztek közös telepítést. Ezen belül jelentős mértékben nőtt a szamócáskertek területe. A szakszövetkezetek közös értékesítése az 1963—65-ös években megközelítette az 52 millió forintot. Termékük tekintélyes része primőráruként, közvetlenül exportra ment. Felvásárlás, termeltetés A földművesszövetkezetek jelentős mértékben hozzájárulnak az ország élelmiszerellátásához, felvásárló tevékenységükkel. Bár a mezőgazdaság szocialista átszervezése lehetővé tette a mezőgazdaságban is a tervszerű, nagytételű áruszállítást, amelyet a MÉK a szövetkezetekkel közvetlen kapcsolatban bonyolít, a földművesszövetkezeti felvásárló telepekre még mindig nagy feladat vár, hogy a háztáji gazdaságok termékeit felvásárolja, s eljuttassa az ország ellátási vérkeringésébe, másrészt, hogy szerződésekkel, különböző takarmányjuttatásokkal, VENDÉGLÁTÁS fejlesztésére pedig közel kétmillió forint értékű könyvet ajándékoztak a szövetkezetek. A földművesszövetkezetek a kulturális, ismeret- terjesztő feladataikat mesz- szemenően összehangolják a községek, városok művelődési otthonaival, így nem párhuzamos, hanem összehangolt tevékenységet folytatnak. Az említett kulturális munkán kívül meg kell említeni a nagyhírű, népszerű együtteseket is, amelyeket a földművesszövetkezetek tartanak fenn. Ilyen az abonyi, .„Szocialista kultúráért” érdeméremmel kitüntetett Rozmaring együttes, az ugyancsak „Szocialista kultúráért” érdeméremmel kitüntetett vecsési Jókai együttes és a szigetújfalui nemzetiségi tánccsoport, valamint a dabasi, a tápiósze- lei, a gödöllői, a taksonyi, a péceli és a kiskunlachá- zi tánccsoport. A kulturális tevékenységhez tartozik, ha közvetve is, a falusi lakosság ízlésének fejlesztése, a giccs és a maradiság elleni harc. Ennek jegyében a földművesszövetkezetek rendszeresen tartanak a megye falvaiban divatbemutatókat, lakásberendezési kiállításokat is. A földművesszövetkezeti vendéglátóipar nagy gondot fordít arra, hogy fokozatosan megszüntesse a füstös falusi kiskocsmákat, s helyettük modern bisztrókat, kulturált körülményeket biztosító kisvendéglőket, éttermeket létesítsen. Ez a törekvése az elmúlt években igen eredményes volt. Megyénkben jelenleg a földművesszövetkezetek kezelésében az italboltokon kívül 41 étterem, 37 cukrászda, 51 eszpresszó, 45 büfé, valamint szálloda és több kifőzde van. A hálózatfejlesztés tekintettel van az idegenforgalomra is, így létesült egyebek között a nagyon tetszetős tahi Vöröskő Étterem a Dunakanyarban és a herceghalmi bisztró, a bécsi országút mentén. Az ötéves terv idején lényeges változást jelent az is, hogy hét cukrász termelőüzem kezdte meg működését a lakosság szolKölcsönzés, ipari szolgáltatás A falusi igények növekedésével arányban a földművesszövetkezetek, a lakosság érdekelt figyelembe véve, a legszükségesebb területeken megkezdték az ipari szolgáltató üzemek szervezését. így létesítettek például egyebek között betonüzemeket, villanyszerelőműhelyeket, szikvízüze- meket, hűsítő italokat előállító kisüzemeket. Ezzel párhuzamosan, a belkereskedelmi kölcsönző vállalathoz hasonlóan kiépítették a saját kölcsönző bolthálózatukat, ahol a háztartási gépektől kezdve a lakodalomhoz szükséges edényig minden a lakosság rendelkezésére áll. Az ipari szolgáltatás az 1961. évi 28 millió forintról 1965-re 48 millió forintra nőtt, s a lakossági szolgáltatás ez időszak alatt 142 százalékkal emelkedett. A kölcsönzési forgalom pedig 1962- ben, az intézményes bevezetés évében 150 ezer forint volt, í965-ben pedig megközelítette a másfél millió forintot. A takarékszövetkezet, a falu bankja A városi ember az élet legkülönbözőbb területein veszi igénybe az OTP előnyös kölcsöneit. Ami a városi embernek az OTP, az a falusi embernek a takarékszövetkezet, azzal a különbséggel, hogy a takarékszövetkezet, mint minden más szövetkezet választott vezetőséggel rendelkezik, s a tagok részjegyet jegyeznek, a közgyűléseken részt vesznek, s így módjuk van az intézmény működésébe beleszólni, annak munkáját irányítani, bírálni. Megyénkben 23 takarék- szövetkezet működik, számos községi kirendeltséggel. 1961-ben a takarék- szövetkezetek taglétszáma 12 ezer volt, a részjegyállomány pedig alig több mint egymillió forint. 1965. év végére a taglétszám több mint 34 ezerre, a részjegyalap több mint négymillió forintra, és a betétállomány 78 millió forintra nőtt. öt év alatt gálatában. A vendéglátó- ipari hálózat gondot fordít a falusi asszonyok élet- és munkakörülményeinek javítására is, ezért az előfizetéses étkeztetéssel siet segítségükre. Az előfizetéses étkeztetéssel, valamint a korszerű konyhával rendelkező kisvendéglők számának gyarapításával sikerült elérni, hogy az ötéves tervidőszak alatt, a csaknem ötven százalékos forgalomnövekedés nem az italfogyasztás fokozódásából tevődött ki, hanem jórészt az ételfogyasztás emelkedéséből. Az öt év alatt az ételforgalom 106,4 százalékkal, az italforgalom pedig csupán 30 -százalékkal nőtt. Ez az arány- eltolódás országos viszonylatban is szép eredményt jelent. könnyítésekkel, átfogó növényvédelemmel, előleggel, hitellel, támogassa is azt. Ezek az erőfeszítések meghozták az elmúlt években is a várt eredményeket. A lakosság többletjövedelemhez jutott, a városok, ipari körzetek ellátása pedig javult. Zöldségből és gyümölcsből például az 1960. évi 4884 súlyvagonról 1965-ben 6542 súlyvagonra nőtt a felvásárlás. Ez egyharmados növekedést jelent. Rendkívül jelentős az ország ellátása szempontjából a baromfi- és tojásfelvásárlás is. 1960-ban 2944 mázsa, 1965-ben pedig 4307 mázsa baromfit vásá-. roltak fel a földművesszövetkezetek csupán Pest megyében. Tojást pedig, csupán 1965-ben, tehát csak egy esztendő alatt, s csak Pest megyében, 10 millió darabot vásároltak fel a földművesszövetkezetek. Ez a baromfi- és tojásmennyiség mérsékelt áron, állami és szövetkezeti üzleteken keresztül került a lakossághoz. A további eredményekhez a földművesszövetkezetek különböző akciókkal, például a törzsállomány fajtacseréjével, a zöldség-gyümölcs termelésben pedig palánta, melegágyi és ablakkeret juttatással, gyümölcsfacsemete akciókkal járulnak hozzá. Róka, vas-műszaki bolt Tahi, Vöröskő Étterem o takarékszövetkezetek 200 millió forint összegű kölcsönt nyújtottak tagjaiknak. Az ötéves terv időszakában sor került a mezőgazdasági lakosság körében is az építési kölcsönök folyósítására, amelyet korábban csak az OTP nyújtott majd később a háztáji gazdaságok fejlődését segítve bevezették a háztáji kölcsönök folyósítását is, amely rendkívül nagy népszerűségnek örvend a falusi lakosság körében. Gazdára talál a könyv
