Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-05 / 55. szám
1967. MÁRCIUS 5„ VASÁRNAP fHl JfECVEI tJÜHap 3 Részleges autonómiát! A Csepel Autógyár új mechanizmusáról Nem a megszokás, vagy a hivatali kötelezettség, hanem a szó szoros értelmében vett érdekeltség fűti az ország minden polgárát, amikor az új gazdasági mechanizmus újdonságairól érdeklődik. Közvetlen következménye a valóban érdem szerinti honorálás, a rugalmasabb, mindenki számára nagyobb hasznot hozó gazdálkodás. Ezért várták érdeklődve sokan a Csepel Autógyár pártbizottságának legutóbbi ülését. Terjedelmes anyagot készítettek. Nehéz kiválasztani a legérdekesebb részleteket, így a gyár pártbizottsági titkárát, Lovász Vincét kértük arra, hogy az általa legfontosabbnak ítélt egy-két részletet ismertesse. — Szeretnénk közelebb jutni a sokat emlegetett és végre kivitelezéshez közeledő nagyobb önállósághoz. Az előterjesztés lehetővé tenné az egyes gyáregységek részleges autonómiáját is. Kísérletként a Normába-, a Dugattyú- és Csapágy öntöde kap lehetőséget arra, hogy a mindennapi munka közben, de a nyereség szétosztásánál is maga döntsön. Ha például az egész gyár általában gyöngébben dolgozik, de valamelyik egysége átlagon felül kitesz magáért, úgy tekintélyesebb összeg üti a markukat. Mindez csak egy téma a sok közül. Közgazdászok, mérnökök, munkások, társadalmi aktivisták elgondolásait gyűjtötték egy csoportba az elmúlt hónapokban. Ebből állította össze a gyári pártbizottság a most előterjesztett anyagot, így szeretné megvalósítani az igazságosabb, ösztönző bérezést. A kongresszus határozata utat . jelölt, de nem volt, s nem is lehetett feladata a helyi kivitelezés, a megvalósítás receptjét is megadni. Ennek elkészítésében vállalt oroszlánrészt a gyári pártbizottság most előkészített és elfogadott előterjesztésével. A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy maradt még egy pár nyitott, vitatott kérdés is. Csak a későbbiek folyamán derül ki, hogy a jövőben mekkora lehet a nyereségrészesedés, s előírják-e, hogy ennek hányadrészét kell szociális alapra fordítani, s hánvadát oszthatják ki. Mindez zsebbevágó. Rendkívül jelentős lépés az új mechanizmus megvalósításának útján. Választás előtt ITTA TAVASZ? Most keresse tel pilisi és monori méretes szabóságainkat AJÁNLATUNK; Habszivaccsal bélelt szövet, gyürtelenftett terlyster és orkánanyaqok KÉSZÍTŐNK: Női kosztümöket, pliszéaljakat, férfi- és gyermekkabátokat, öltönyöket, pantallókat. kabátokat RÖVID HATÁRIDŐ. FIGYELMES KISZOLGÁLÁS Pilisi Ruházati és Szolgáltató Ktsz HÉTFŐN ÉS KEDDEN békekölcsönsorsolás Az Országos Takarékpénztár márpius 6-án és 7-én Budapesten, a Nemzeti Bank Rosenberg házaspár utcai kultúr- otthonában tartja az I., az V. és a VI. békekölcsön 1967. első félévi sorsolását. Hétfőn délután az I. Békekölcsön sorsolását bonyolítják le. Kedden délelőtt tíz órai kezdettel először az V. Békekölcsön, majd a VI. Békekölcsön sorsolására kerül sor, A nyertes kötvények beváltása március 13-án kezdődik. GÉPESÍTVE GYORSABB Az is nagy dolog, hogy a dunakeszi csatorna korszerű gépekkel, gyorsan épül. Nagyobb azonban, hogy Dunakeszin — noha csak község — rövidesen csatornázás lesz. Foto: Gábor A FELSZABADULÁS ÓTA i képviselő vagyok. Tagja lettem már 1945-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, és azóta minden „ciklusban” j (megválasztottak. Tehát sok I választást megértem már. Az első időszakban, tíz évig, Sza- i 'bölcs megyében voltam képviselő — bár a „Viharsarok”- I 'ból származom. 1945-ben a I koalíció erőviszonyai ebbe a j számomra kezdetben meglehetősen idegen megyébe parancsoltak — de aztán megismertem és nagyon megszerettem az ottani népet. Képviselői pályafutásom igen szép és emlékezetes élményei fűződnek oda. Ám talán mégis érthető, ha örültem, amikor az ellenforradalom utáni első választáskor hazahívtak, szűkebb pátriámba, Békés megyébe. És még jobban örülök most, hogy — az egyéni .választókerület kialakításával — a szülőfalumban, illetve immár szülővárosomban, Orosházán jelöltek. Ügy hiszem, az öröm okát nem is kell magyaráznom. A huszonkét évi képviselőség sok tapasztalást adott. Es rengeteg élményt. Sokféle élményt; — szépet is, keserveset is. Sose felejtem el a fel- szabadulás utáni első hónapokat, amikor a füstből és a romok alól egy új reménység emelte föl az arcát. Aztán a koalíciós pártharcok. idejét, a í reakció megújuló rohamaival. A „fordulat éve" , utáni első választást, 1949-ben, amikor a reakciós erőknek a hatalomból való kiszorítása után egy egészséges népfrontegység körvonalai látszottak kibontakozni. Majd a személyi kultusz torzításait; azt a keserves folyamatot, ahogyan egyre nőtt a szakadék az akkori hatalom és a nép között, örökké emlékezetes és figyelmeztető marad a számomra az 1953-as tavaszi választás. Mennyi keserűséggel, ellentmondással találkoztam a nehéz életű szabolcsi falvakban! I S aztán az 1956-os ellenforradalom utáni idők, amikor a párt új politikája alapján fokról fokra megteremtődött a konszolidáció, kibontakozott a szocialista építés sok nagy eredménye, helyreállt, minÍRTA: DARVAS JÓZSEF den addiginál magasabb ßzinten, a kölcsönös bizalom vezetés és nép között... Történelem volt ez a huszonkét esztendő; és nem is akármilyen., Sikerek és kudarcok, győzelmek és átmeneti vereségek váltották egymást — de közben minden ellentmondáson át, mégis egyre magasabbra ért országunk, népünk élete. MOST ÜJRA VÁLASZTÁS ELŐTT ÁLLUNK. A jelöltek — a képviselőjelöltek és a tanács tagjelöltek — már hetek óta gyűlések ezrein találkoztak és találkoznak a választókkal. Választási hadjárat? Nem; inkább (egy hatalmas, országos méretű tanácskozás. Ezeken a gyűléseken aránylag kevés szó esik az elmúlt huszonkét év tanulságairól; annál több a jelen és á jövő tennivalóiról. Mégis azt érzi az ember — én azt éreztem minden gyűlésen, amelyen résztvettem —, hogy valójában minden kimondott szó mögött ott él ez a huszonkét év. Mindenekelőtt éppen abban, ahogyan az emberek a ma és a holnap feladatairól beszélnek. Nincsenek, vagy alig vannak nagy szavak és hangzatos ígéretek. Erre az országos tanácskozásra a felelősségteljes realizmus a legjellemzőbb. Ha valamelyik előadó, vagy hozzászóló mégis régifajta vezércikk szólamokkal próbál hatni, vagy megelégszik a semmitmondó, nagy általánosságokkal, hallgatás rá a válasz. S ez a hallgatás egyértelmű az elutasítással. Az emberek megkívánják, hogy felnőttekként beszéljenek velük. Mondják meg, mondjuk meg világosan, hogy mi a helyzet; mit lehet és mit kell tenni, hogy előre menjen az ország dolga? Mondjuk el az eredményeket is — van mit elmondani! — de a legteljesebb nyíltsággal beszéljünk B problémákról is. És ne elégedjünk meg mindennek az elmondásával; hallgassuk meg őket is. Sokszor elmondottuk — és igaz —, hogy a fejlett kapitalista országok formális demokráciájával szemben a mi szocialista demokráciánk magasabb rendű, mert tartalmi demokrácia. A néphatalom demokráciája. Én e tartalmi demokrácia szerves részének érzem ezt az emberekben meglevő és egyre növekvő igényt: felelős és cselekvő részesei akarnak lenni mindannak, ami ebben az országban történik. A mostani választási előkészületek külsőleg mintha alig különböznének mondjuk a négy év előttitől. Pedig én fontos különbségeket érzek. És ezek között a leglényegesebbnek nem is azt érzem, hogy az országgyűlési képviselőket nem területi listák alapján, hanem egyéni választókerületekben választják. Lényeges, persze, ez is, mert tovább szélesíti a demokratizmus kereteit és növeli a képviselők felelősségét. De az igazi különbséget én mégis abban érzem, hogy az emberekben tovább nőtt az igény a cselekvő demokratizmus iránt. EZ AZONBAN EGYÁLTALÁN NEM JELENTHETI azt. hogy most már megnyugtassuk magunkat: mindent megtettünk a szocialista demokrácia fejlesztése terén. Éppen ellenkezőleg: arra kell, hogy ráirányítsa a figyelmünket, milyen hatalmas erőtartalékokat szabadíthat fel az egészségesen fejlődő demokratizmus. Növeli a felelősségtudatot. Erősíti a közösségi érzést. Egyáltalán, fejleszti azokat a jellemvonásokat, amelyek a szocialista ember sajátjai. Lenin mondotta, hogy az emberek gondolkodását legjobban a forradalmi cselekvésben való részvétel formálja. Nos, a szocialista demokrácia a mi építő korszakunkban a forradalmi cselekvésnek az a kerete, amelyben a legsokoldalúbban fejlődhet az új ember. Ezért fontos az, hogy a választás ne egyszerű közjogi aktus legyen, hanem a szocialista demokrácia erősítésének, fejlesztésének az alkalma. S ezért fontosak a IX. kongresszus határozatainak a demokratizmus további szélesítéséről szóló tételei. Nem véletlenül hangsúlyozza például a kongresszusi határozat, hogy a gazdasági irányítás készülő reformja nem pusztán gazdasági kérdés, hanem magával kell, hogy hozza az emberek, a tömegek még aktívabb részvételét a tervek, a döntések kiformálásában és tudatos végrehajtásában. Tehát: a szocialista demokrácia erősítését. TERMÉSZETESEN, A TELJESSÉG KEDVÉÉRT azt is meg kell mondanunk, hogy az emberek most tapasztalható, nagyfokú közéleti érdeklődése nem véletlen dolog, s nem is önmagától teremtődött, Sok• forrása van ennek. Az egyik nyilván az, hogy a fel- szabadulás óta eltelt idő — minden gondjával és nehézségeivel, olykor tragikus eseményeivel is — nagy történelmi iskola volt a nép számára. A másik az, hogy kitágult az emberek látóköre; tudják már, hogy bármi történik a világban, az nem közömbös a mi számunkra. És mostanában bizony, különösen az amerikaiak vietnami agresz- sziója és a kínai vezetők szovjetellenes kalandorsága következtében, eléggé feszült a nemzetközi légkör. De a legfontosabb mégis: a bizalom a párt politikájában. És annak a határozott tudata, hogy a bizalomnak megvan a reális fedezete; mindenekelőtt abban a programban, amely a IX. kongresszus határozataiban fogalmazódott meg. A Hazafias Népfront Otszáges Tanácsának választási felhívása erre a programra épül. Ez a felhívás tömör summázata az elmúlt évek során megtett útnak és az elkövetkező évek tennivalóinak. De a tömör, néha majdnem általánosnak tetsző mondatok mögött a valóság egész bonyolultsága áll. Rengeteg munka, sok töprengés és felelősségteljes döntés. Vegyük például csak azt a tételt, amely azt mondja, hogy a munkás-paraszt szövetségre támaszkodunk. Népfront-politikánknak eddig is ez volt az alapja — de a munkás-paraszt szövetség erősítéséért állandóan dolgozni kell. Nem véletlenül szól a kongresszusi határozat arról, hogy a parasztság életkörülményeit fokozatosan, erőnkhöz képest közelíteni kell a bérből és fizetésből élőkéhez. S nem véletlenül történtek erre máris intézkedések, például a szövetkezeti parasztság nyugdíjáról. De ugyanígy sorra vehetnénk a választási felhívás minden egyes tételét: reális tennivalók, jogok és kötelességek, elérendő célok sorjáznak mind mögött. EZEKRŐL SZAVAZ MAJD AZ ORSZÄG NÉPE március 19-én. Egy nemzetépítő programról; s egyben arról is, kikre bízza az országgyűlésben, a tanácsokban e program végrehajtásának a munkáját. BEMUTATJUK KÉPVISELŐJELÖLTJEINKET Foglalkozása: agronómus, programja: a jól végzett munka Lényén az ünnepi díszt öltött és zsúfolásig megtelt kul- túrotthonban felszólalt Vámos Géza. Nem állt szándékában „kortes" beszédet tartani, annyira meghatotta a bényei- ek melléállása, lelkesedése, hogy elmondotta, ha megválasztják mit is szeretne tenni. Hangsúlyozta: a „programját" a IX. pártkongresszus határozatai szabják meg. Idős, parasztember szólt közbe: „ez a mi emberünk". Csakugyan,' Vámos Géza a 30 esztendős agronómus a bé- nyei, a gombai, a pilisi és a monori földművelők embere. Egyszerű parasztszülők gyer- ! meke, aki még fel sem serdül, az apa közbejött halála miatt, egy négytagú családot tart el. A tizenkétholdas kis gazdaság inkább csak arra jó, hogy még jobban kifejlessze benne a föld iránti szeretetet. Gyerekfejjel elhatározza, hogy mezőgazdász lesz. Elgondolása mellett a legnehezebb időkben is kitart. 1949-ben beiratkozik az Agrártudományi Egyetemre. Diplomamunkájával — amely a termelőszövetkezetek tervezéséről szól — elnyeri a Magyar Tudományos Akadémia jutalmát. Nemsokra rá, mint gyakornok Turkevén ismerkedik a nagyüzemi gazdálkodással. ★ 1954-ben az Albertirsai Gépállomás agronómusa, később üzemgazdásszá nevezik ki. Itt választják járási tanácstaggá. Két év múlva a Gyömrői Gépállomás főagro- nómusa. Ritkaság, hogy valaki 24 éves fejjel ilyen felelős posztot töltsön be. Vámos Géza azonban kifogástalanul ellátja ezt a munkakört —rövidesen megkapja a kiváló szakember oklevelet. S hogy nem méltatlan a kitüntetésre, a társadalom megbecsülésére, arról 1956 őszén a legnehezebb napokban tesz tanúságot. Sokan megtévednek körülötte, ő józan marad, védi a társadalmi tulajdont, a nép rendszerét. Aztán a konszolidáció időszakában is olyan posztra szólítják, ahol talpig férfira van szükség. 1957 nyarán a Gödöllői Gépállomás főagronómusa lesz. Vámos Géza nem elégszik meg a felelősségteljes munkakörrel — tovább nyugtalanítja a tudásszerzés vágya. Saját kérésére 1959 februárjában, szűkebb hazájába, Győr-Sop- ron megyébe költözik. Ügy mondja, egy kis kirándulás volt ez az életében, vissza a szülőföldre, a Lajta-Hansági Állami Gazdaságba. Az ország egyik legnagyobb mezőgazda- sági üzemének, a 46 ezer holdas állami birtoknak kerületvezetője hat esztendeig. Itt főként az öntözéssel kapcsolatos problémákkal foglalkozik, s közben megszerzi az agráregyetem szakmérnöki diplomáját. Ma is vallja, hogy a mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb éltető eleme a víz. Nagyon sok múlik azon, hogy ezzel a kinccsel hogyan gazdálkodnak. 1958-ban nősül meg, gyömrői lányt vesz feleségül. Házasságával végképp elkötelezi magát Monor környékével. 1965-ben kerül a Monori Állami Gazdaságba, ahol jelenleg is központi agronómus. A 8000 holdas gazdaság több község határát kapcsolja ösz- sze, Csévharaszttól—Pilisig, Gombán, Bényén át egészen Pándig. Vámos Géza állandóan járja az üzemegységeket, ellenőrzi, megfelelő-e a növényvédelem, melyik határrészbe milyen vetőmagfajta a legalkalmasabb; hol lehet a legjobb minőségű takarmányt termelni. Mintáin közben az emberekről sem feledkezik meg, s egy-egy falu életét is tanulmányozza. Jól ismeri Monort, Pilist, a hepehupás domboldalak között meghúzódó Gombát, Bényét. „Hobbyja” a vízgazdálkodással kapcsolatos kutatási terület. Szabad idejének egy részét is a földeken tölti, vizsgálgatja, hogyan lehetne megváltoztatni a mostoha körülményeket, felhasználni a még oly sok gondot okozó vizet. Amikor megtudta, hogy képviselőnek jelölik, nagyon meglepődött. Bár eddig is részt vett a közügyek intézésében, érdekelték beosztottjai ügyes-bajos problémái — jelenleg is az MHS-ben dolgozik — mégis arra gondolt, vajon nem túlzás-e ilyen felelősségteljes feladatot elvállalnia, ha megválasztják. Nem jutott rá még ideje, hogy részletesen is átgondolja, mit tesz majd, ha képviselő lesz. Azt mondja, a legfontosabb, hogy az ember a rábízott munkát maradéktalanul elvégezze. Ez a felfogás, vagy ha úgy tetszik, életelv vezérli, s arra törekszik, hogy megszerezze választói bizalmát. Persze — és ezt a jelölő gyűléseken is mindenütt elmondotta — csak úgy tud segíteni választóinak, ha azok is támogatják majd őt. ★ Vámos Géza vázlatos portréjához odakívánkozik feletteseinek véleménye is: „Dinamikus, tettrekész fiatal ember, aki ha valamilyen feladatot elvállal, azt minden körülmények között végre is hajtja. Munkáját kifogástalanul végzi, szenvedélyesen érdeklik a közügyek. Sokat tesz embertársai felemelkedéséért." Ez is bizonyítja, hogy a monori lles választókerület jelöltje nem érdemtelen a megtisztelő bizalomra. Súlyán Pál
