Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-04 / 54. szám

rt*r MIC. Y Kl i&Ctrlap 1967. MÁRCIUS 4., SZOMBAT Varga Péter megyei tanácselnök választási beszéde Törökbálinton (Folytatás az 1. oldalról) gyobb politikai-gazdasági fel­adat végrehajtásáról van szó a mi rendszerünkben, ez csak a tömegek támogatásával való­sítható meg eredményesen. Pest megye lakossága az el­múlt időszakban megadta ezt a támogatást. Nemcsak a napi munkában álltak helyt, hanem a Hazafias Népfront bizottsá­gok és a tanácsok felkérésére 82 millió forint értékű társa­dalmi munkát végeztek. Kétezer közérdekű bejelentés Sok ezer kezdeményezés, ja­vaslat hangzott el, amelyek gyorsították a megye fejlődé­sét. A budai járásban például a jelölő gyűléseken több mint kétezer közérdekű bejelentés hangzott el. Ebből községfej­lesztéssel foglalkozott 1378. Utat, járdát 727-en, a vízellá­tás kiterjesztését 356-an, vil­lanyhálózat bővítést 721-en, a kiskereskedelmi bolthálózat növelését 157-en, a szolgálta­tások javítását 81-en kérték és egészségügyi javaslatot 171-en tettek. Engedjék meg, hogy Pest megye fejlődéséről, terveiről és a tanácsi munkáról is szól­jak. Az iparban és a mezőgaz­daságban a termelés az orszá­gos átlagnál gyorsabb ütem­ben nőtt és az utóbbi években igazi ipari megyévé váltunk. A megye üzemei ma már 80 ezer munkást és alkalmazot­tat foglalkoztatnak, és napon­ta rendszeresen mintegy 150 ezer ember jár be a fővárosba dolgozni. Termelőszövetkezeteink több­sége ma már a jól, vagy köze­pesen dolgozók kategóriájá­ba tartozik. A változást nem volt könnyű elérni, de az eredmények minket és a pa­rasztság becsületes helytállá­sát bizonyítják. A megyei pártbizottság kezdeményezé­sével az állami szervek, a ter­melőszövetkezeti vezetők, va­lamint a tagok közreműkö­désével nemcsak a napi kö­telezettségeknek sikerült ele­get tenni, hanem az elmúlt években kialakultak a mező- gazdaság távlati tervei. Ez egy mondatban összefoglal­va: „Erősíteni a megye me­zőgazdaságának városellátó jellegét.” A tervek fokoza­tos valóraváltását mutatja, EGY VILLANYSZERELŐT (motortekercselő gyakorlattal) EGY VILLANYSZERELŐT (telepkezelői vizsgával) azonnali belépéssel felveszünk Csak váci lakosok jelentkezzenek. HÍRADÁSTECHNIKAI ANYAGOK GYÁRA Vác, Zrínyi u. 17. hogy létrejöttek a főváros kö­rül az első, három-négy szá­zas állományú tehenészetek és 1970-ig újabb 22 termelő- szövetkezetben teremtjük meg az ilyen lehetőségeket. Kialakulóban van az új nagy­üzemi zöldségtermesztés. A második ötéves tervben álla­mi gazdaságaink és termelő- szövetkezeteink 27 ezer hol­don telepítettek szőlőt és gyümölcsöst. Évről-évre tel­jesítjük, illetve túlteljesít­jük kenyérgabonafelvásár­lási kötelezettségünket és a rossz időjárás ellenére, az utolsó három évben kukori­cából az átlag májusi mor- zsoltban, meghaladja a hol­danként! 15 mázsát. Hol van már az az idő, amikor pél­dául a dabasi járás termelő- szövetkezeteiben azt vitatták, érdemes-e hibridkukoricát vetni! Az ipar — és a mezőgaz­daság együttes eredményei­nek köszönhető, hogy nőtt a dolgozók életszínvonala. Az ipari munkás átlagkeresete nálunk havi 1600, a mezőgaz­daságiaké 1000 forint. Az el­térés még mindig jelentős. Ezért is indokoltak a terme­lőszövetkezeti tagok szociá­lis ellátását és jövedelmét ja­vító kezdeményezések, ame­lyek a IX. kongresszuson szü­lettek. Egy városnyi bevándorló A lakosság életkörülmé­nyeit nagyban befolyásolja a kommunális, szociális, egész­ségügyi és kulturális ellátás. A Pest megyei változásokat e téren nem kell szégyellni. Je­lentősen javult a járóbeteg­ellátás, 269-re nőtt a körzeti orvosok száma és most 60 új körzeti, 18 gyermekgyógyász és 50 fogorvos kezd majd mű­ködni. 258 tanteremmel eny­hült az iskolagond, fejlődött az üzlethálózat , javult az egészséges ivóvízellátás, te­rebélyesedett a villanyháló­zat és új lakásokat építet­tünk. Ezt a munkát tovább folytatjuk. 1970-re a lakos­ság legalább 60 százalékának közmű, vagy mélyfúrott kút szolgáltatja az ivóvizet. Eddig 384 kilométer szilárd járdát építettünk és legalább ugyan­ennyit tervezünk. 414 kilo­méter volt a villanyhálózat- bővítés és még sok kilométer­A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregysége FELVÉTELRE KERES gyakorlattal rendelkező gépészmémáöt, férfi segédmunkásokat és éjjeliőröket Jelentkezni lehet: Vác, Derecskéi dűlő Telefon: 223 re van szükség, hogy az igé­nyekkel lépést tarthassunk. Korszerűbbé vált, de csúcs- forgalmi időben még zsúfolt az elővárosi közlekedés. A tervek szerint 1970-ig 850 mil­lió forintot fordítunk beru­házásra. Ehhez számítódik még a tanácsok rendelkezé­sére álló 500 millió forint- ; , nyi községfejlesztési alap. A jelen iős beruházás ellenére sem tudunk lépést tartani a lökésszerűen jelentkező igé­nyekkel. Az utóbbi öt évben ugyanis egy várost kitevő em­bersereg telepedett le a pe­remközségekben. Korlátozott lehetőségeinkből fakad, hogy a jogosan érett igényeket is kénytelenek vagyunk vissza­utasítani és csak javítani, il­letve enyhíteni tudunk a helyzeten. De hogy milyen mértékű lesz ez a javítás, a lakosság társadalmi aktivitá­sán is múlik. A tanácsi gaz­dálkodás csak fokozatosan ha­ladhat előre. Ugyanakkor visszatérő nehézségeink van­nak. Előteremtjük például a terveket, az anyagot és nincs aki építsen. Sok tanács és termelőszövetkezet úgy segí­tett magán, hogy önálló építő­ipari brigádot szervezett. A tanácsok munkájáról is szeretnék néhány szót szólni. A IX. kongresszus határozatá­nak szellemében tovább nö­vekszik az országgyűlés’ és a tanácsok szerepe. A mostani tapasztalatok szerint nemegy­szer hosszú úton-módon ke­rülnek az ügyek a tanácsülés elé. A költségvetést például központilag meghatározott keretek jellemzik, ugyanakkor mégis évente kétszer meg kell tárgyalni. Az elmúlt hónapok­ban már történt néhány jó hatású kezdeményezés. Nem szólnak bele, hol építsen a megye például egy 12 tanter­mes iskolát és más szervekkel közösen kezdeményezhetnek építkezéseket. Az idei költség­vetésbén már megnőtt a taná­csok anyagi érdekeltsége is, Az év végi megtakarítás nem vész el, mint eddig, hanem a következő évi keretet növeli. Jóhatású lesz az 1968-ban be­vezetésre kerülő kommunális adó, amelyet a helyi üzemek fizetnek majd a tanácsoknak. CSAK RÖVIDEN... MAGYAR KORMÁNYKÜL­DÖTTSÉG utazott a lipcsei vá­sárra. HARMADIK NAPJA TART az adeni általános sztrájk; a lángoló Adent a felkelők csa­tatérré változtatták; a ható­ságok kénytelenek voltak el­zárni az adeni kikötőt és re­pülőteret WILSON angol miniszterel­nök csütörtökön este a parla­ment feloszlatásával fenye­gette meg a kormánypolitika ellen lázadó képviselőket. PÉNTEKEN LONDONBAN megkezdődtek az angol—ame­rikai—nyugatnémet tárgyalá­sok az NSZK-ban állomásozó brit és amerikai csapatok lét­számáról és költségeiről. ROMÁNIÁBAN is megem­lékeznek Arany János születé­sének 150. évfordulójáról. A KENNEDY-MERÉNYLET ÜGYÉBEN indított New Orle- ans-i nyomozás egy bizonyos Mr. Bertrand ra összpontosul, aki valószínűleg megegyezik a most letartóztatott Clay Shaw New Orleans-i üzletemberrel. Hogy került kézre a treblinkai főhóhér? Csütörtökön este Brasiliá- ba, a Brazíliai Egyesült Álla­mok fővárosába szállították Franz Paul Stanglt, az egyko­ri sodibori és treblinkai náci haláltábor kedden letartózta­tott parancsnokát. A brazil külügyminiszté­rium még mindig nem nyilat­kozott arról, hogy Stanglt, akit Mengele és Eichmann után a harmadik számú tömeggyil­kosnak tartanák, kiadja-e Ausztriának, vagy Nyugat- Németországnak, amely or­szágok kérték kiadatását Csütörtökön késő este Amsz­terdamban televíziós nyilatko­zatot tett Simon Wiesenthal, a bécsi zsidó dokumentációs központ vezetője, abból az al­kalomból, hogy könyve, „A gyilkosok köztünk vannak", a közeljövőben kiadásra kerül. Wiesenthal azt állította, hogy Franz Stangl hollétét egy volt „gestapós” árulta el az általa vezetett irodánál. A volt A Szakszervezeti Világszövetség nőnapi felhívása A március 8-i nemzetközi nőnap alkalmából a Szak- szervezeti Világszövetség nyi­latkozatot adott ki, amelyben testvéri üdvözletét küldi a világ asszonyainak. A Szakszervezeti Világszö­vetség felszólít minden szak­szervezetet, minden dolgozót, fokozottabban harcoljanak a nők jogainak kivívásáért, megvédéséért, illetve kiterjesz­téséért. Az SZVSZ forró testvéri üdvözletét küldi a vietnami asszonyoknak. Franz Paul Stangl, a hírhedt treblinkai haláltábor egykori parancsnoka. náci — nevét természetesen nem közölte — bosszút forralt, amiért csak a „legmagasabb rangú Gestapo-vezetáket vé­dik meg a felelösségrevonás- tól” és információja fejében Stangl minden egyes áldozata után egy centet kért. „Hajlan­dó vagyok kifizetni neki a hét­ezer dollárt” — mondotta Wiesenthal. Mint ismeretes, Stanglt hétszázezer zsidó meg­gyilkolásában való közremű­ködéssel vádolják. vssssMtmssssssssssssssssssssssssssssss/í Hát, így vagyunk... Kevesebb ülés — helyi ügyintézés Vállalatok, közületek, szövetkezetek FIGYELEM! Árusításra alkalmas alumíniumból, fémből készült sokszögletű KÖRPAVILONOK BÉRELHETŐK HAVI 550,— FORINTÉRT BELKERESKEDELMI KÖLCSÖNZŐ VÁLLALAT Budapest IX., Közraktár utca 30. sz. Telefon: 336—499 Megint eltelt négy év, jött az ötvenes választás. Akkor Nemzeti Bizottság volt a ré­tegek összefogására, a mai Népfront elődje. Nagy harc, éles versengés volt, ki kerül­jön listára. A kommunista párt győzelmével megalakul­tak a tanácsok, a hatalom egy kézbe jutott. De nehogy azt higgye, fáklyás menet volt az életünk. Jött a kuláklista, a tagosítások, a jó és rossz ren­delkezések. Nem volt irigyelt hely a tanácstagi pozíció. Fa­lun nagy volt az ellenállás. Kihirdettük például, hogy ja­vítsuk meg a Kossuth utcát, mert már térdig ér a sár. aki tud, jöjjön társadalmi munká­ba. Piacon, templomban más­ról sem beszéltek. Végül az út­építésből nem lett semmi, nem tettek az emberek egyetlen kapavágást sem. Javaslom: nézze meg most a Kossuth ut­cát. Végig bitumenes, száz- húszezer forintos társadalmi munkát építettünk bele! Ugrálok itt össze-vissza, pe­dig csak ötvennégyben va­gyunk. A választáskor a sze- leiek ismét jelöltek, sőt vég­rehajtó bizottsági tag lettem. Ugyanakkor a Keleti Fény is megkért, venném vissza a ve­zetést. ötvenhat nem vitte szét a szövetkezetét. Volt ugyan mozgolódás, az új tago­sítás volt gazdái elmentek a miniszterhez, de végül a föld és a tsz egybemaradt. • ötvenhét februárjában hi­vattak a járáshoz és kérdez­ték, vállalom-e, ha megbíz­nak a tanácselnöki tenniva­sokra jutunk, ezért júniusban közös értékesítő szövetkezet­be fogtunk, én meg elnöke let­tem a parasztszakszervezet­nek. -y ; r , ., A negyvenötös választás még lajstromos volt Nem­csak nekem hozott választást, engem is választottak. Negy­venkilencben jött az első szö­vetkezetszervezés. Vittem a hét holdam, és az egyszál lo­vamat, a Keleti Fény Tsz „iga­erejét”. Már lehetősen men­tek a dolgok, kezdtem bele­jönni a tsz-elnökségbe, amikor küldtek Ceglédre, építőipari vezetőnek. Tudja, hogy volt ez akkoriban. — Elvtárs, rád itt és itt van szükség — mondták — és az ember nem szólt ellen, hanem ment. lókkal? Mondtam, miért ne vállalnám, idevalósi vagyok. Bár a kedélyek még akkor eléggé cifrák voltak. Amikor megalakítottuk a faluban a takarékszövetkezetet, ■ bejött hozzám egy rokonom. Elém- állt az asztalhoz, úgy kiabált: — Mi az, Nagy Jancsi? Negy­venötben földet adtál, negy­venkilencben elvetted, most- már a pénzünk is kellene? Ehhez még csak annyit, hogy azóta ő is megcsendesedett. Tavaly férjhezment az unoká­ja, a szövetkezettől kapott szép kölcsönt. Itt tartottunk, amikor elő­ször jöttek értem. De nem hagyhattuk abba a beszélge­tést. — Idáig csak rosszat mond­tam. Most jön a java. Mert megfordultak az emberek. Csak az alatt a hat év alatt míg elnökösködtem, tizenhá­rom kilométer vízcsőhálózatot, huszonkét közös kutat, har­minc kilométer hosszúságban villanyt vezettünk be. Ma százhatvan házban van fürdő­szoba. Persze, nem mindent csináltunk jól. Egy időben végképp nem volt pénzünk, de azért nem hagytuk abba a járdaépítést, csali éppen na­gyon keskenyre, félméteres szélességűre sikerültek. Múlt­kor arra jártam, jön velem szemben egy fiatalember. Ahogy meglát, hopp, kapja a hátára a feleségét . Kérdem tőle, édes fiam, te meg mit csinálsz? — Láthatja, Jancsi bácsi — feleli — olyan keskenyre ren­delte felénk a járdát, hogy nem férünk rajta. • Kajánság is van. Nagyon szorgalmazzuk a szocialista ünnepségeket. A temetéseken én szoktam a gyászbeszédet tartani. Az egyik veterán te­metésén odalép hozzám egy földim és azt mondta: — Meglásd, Nagy Jancsi, a te temetéseden nem sokan lesznek. — Nem baj — válaszoltam rögvest. — Az én temetése­men ott lesznek az utak, a . járdák, meg a te házad vízve­zetéke. — Hát így vagyunk. Letelt az időnk, magáért is jöttek, én a Népfrontba megyek, en­gem ott várnak. Nagyon sok a dolgunk, pár hét és itt a vá­lasztás. Majd akkor jöjjön el a falunkba. Komáromi Magda í A tápi ószelei nyugdíjas ta- ^ nácselnök neve mindenna- ^ pibb már nem is lehetne. ^ Nagy Jánosnak hívják. Az ^ élete is az a bizonyos „vete- § ránsors". Summásparaszt, 8 majd háború, hamu alatti iz- 8 tás 1945-ig Utána földo&z- ^ tás és különböző társadal- ^ mi funkciók. Fogalmak, ame­lyek a középkorba knak emlé- ^ két idéznek, az egészen ifjak 8 azonban legyintenek, hogy $ hagyjuk már a szürke, „volt ^ egyszer egy szegényember” ^meséket. De aki behatol a fa- ^ kult önéletrajzi adatok mö- ^gé, sokszor úgy jár, mint a ^ diák a kötelező iskolai ol- $ vasmánnyal: muszájból nyúl $ utána, s izgalomtól égő fű- elekkel nem tudja letenni. ^ Így vagyok most Nagy Já- §nossal. Mondták, olyan em- «bér, aki első perctől ott állt 8 a tanácsok bölcsőjénél, maga ^ is ringatta. Nem fogyott ki ^valamilyen elnökségből, róla ^ írjak. Sütött a téli nap, ami­dkor leültünk az asztal mellé ^ és öreg este kétszer küldték 8 értem a gépkocsivezetőt, men- 8 jek már, mert csak énrám Cárnak. ! • ^ — Voltam én már minden 8— kezdte, miután megállapod- 8 tunk, hogy Nagy Jancsi bá­csinak szólítom, mint min- ^ denki élete folyamán. — Pa­rasztnak születtem, de újat ^ kellett próbálnom, mert a 8 környék intézői rajtam tar- 8 tották a szemüket, mivel vitá- C° ember voltam. De ez is kel­lett valamire. Később hogy ^ jött a szövetkezés, volt akit ^emlékeztettem, együtt áll- 8 tunk szembe az intézővel... 8 Na, eljöttem Pestre a Sorg An- § tál építővállalathoz, biztosan ^ hallott felőlük. Évek múltán ^ művezetőjük lettem, aztán ^ jött a háború, zűrzavar, de 8 magát nem ez érdekli ugye? 8 Ott folytatom, hogy negy- ^ venöt február első hetében $ megalakítottuk itt Szelén is C pártot. Csupa magamfajta Cőrember. Ez most már meg- ^ volt. összejártunk, ki ezt mon- 8 dott, ki azt, de nem tudtuk, 8 mihez kezdjünk, ha jön a szép |idö, kié legyen a föld? — Mást Cent lehet tenni — gondoltuk, ^ minthogy magunk kezdünk C magunk dolgához. Március ^ 8-án este az én lakásomon 8megalakítottuk a földigénylő ^ bizottságot, aztán osztottunk. $ Megkezdtük nagy remények­en a gürcölést. Csakhát se ^ kitartás, se semmi, csak az %üres föld. Láttuk, így nem munka formális elemeinek! csökkentésére is. A jövőben a : községi tanácsoknak nem kell; havonta kötelezően ülésezniük; és az állandó bizottságok is a! munka ütemének megfelelően! tanácskoznak. Nem határozzák! meg az állandó bizottságok! számát sem, így azok jobban! igazodhatnak a helyi követel-! ményekhez. Az első lépések i után, újabbak következnek. A: tanácsi dolgozók politikai és; szakképzettségének növelésén; kívül szükséges az is, hogy a; helyi jelentőségű ügyekét, első) fokon intézhessék. A budai! járás egyes községeiben pél-! dául bevezették, ha kész a! községrendezési terv, egy jól! képzett építész operatívan in-; tézi a lakosság építéshatósági; ügyeit. A jövőben a szabály-\ sértési és más kisebb ügyeket\ helyben kell elintézni, mert a ! múltban gyakran többe került! az utazás a járási székhelyre,! mint amennyi kár a társadal-! mi-személyi tulajdont érte. ! Alkotóbbá, érdekesebbé vá-i lik a tanácsi munka, növek- i szik a választott szervek dön- > tési, méltányolási joga, kezde- ; ' ményező szerepe. Az elkövet-! kezendő idők hatósági munká- > jának alapelve; az állampolgá-\ roknak jogaik és kötelességeik ; vannak. Aki ezt becsületesen; teljesíti és nem kíván, vagy! szerez jogokat mások, vagy a; közösség rovására, annak; mindenkor biztosítani kell a\ nyugodt állampolgári életet.! Befejezésül ezt mondta:; „Olyan tervek végrehajtása i vár ránk, amelyek megyénk \ lakosságának felemelkedését > szolgálják. Ezeket minden ha-; zafias erőnek kötelessége tá-i mogatni. Céljainkért élni és j dolgozni, ha szükséges, küzde- \ ni kell.” K. M. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents