Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-31 / 76. szám

XI. ÉVFOLYAM, 75. SZÄM 1967. MÁRCIUS 31., PÉNTEK Végre/végre, végre! \yNíaátadják a művelődési házat Hosszú huzavonára, viták­ra, jegyzőkönyvek tömegére, akták kilóira tesz pontot a mai műszaki átadás. Néhány héttel ezelőtt vitázó hangok töltötték be szerkesztőségün­ket, és onnan úgy távoztak a részvevők: a Ceglédi Építőipa­ri Vállalat főmérnöke, a vá­rosi tanács titkára és a váro­si tanács művelődési osztályá­nak gazdasági előadója, hogy elkezdődik valami. Fennakadásokkal bár, de el­kezdődött a munka. Az aka­dályokat a munkások, kőmű­vesek és villanyszerelők, fes­tők, mázolok és padlóburko­lók jóakarattal hidalták át. ök is érezték a tét nagyságát, hiszen nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy az ápri­lisi Arany-napok prog­ramját már itt a művelő­dési ház termeiben bo­nyolíthassuk le. Ök is tudták, hogy nem mind­egy, milyen körülmények kö­zött fogadjuk a belföldi és az esetleges külföldi vendégeket. Hogy megkopott, vagy vidám vaníliasárga, borsózöld falak várják-e a vendégeket, nyers színű fényes faasztalokkal, kárpitozott székekkel és piros kókuszszőnyeggel. Heteken át csattogott a véső és a kala­pács. Uj kábelek kerültek a tóttá ünnepi alakuló közgyű­lését a városi tanács. Patay Károlyt, a művelődési ház gazdasági előadóját kér­deztük meg a munkák állásá­ról. Mint elmondotta ma délelőtt 10 órakor a Pest megyei Tervezőiroda és a Ceglédi Építőipari Vállalat, valamint a váro­si tanács képviselőinek jelenlétében megtörténik a műszaki átadás. Elkészült tehát a födémcsere, sőt az építők a korábbi mu­Már elkészült a hazánk fel- szabadulásának 22. évforduló­jára tervezett ünnepségek programja. Ezek szerint ápri­lis 4-én kilenc órakor az in­tézmények a temetőben meg­koszorúzzák a harcokban el­esett hősök sírját. Ünnepi be­szédet Nagy Ferenc, az MSZMP városi bizottságának osztályvezetője mond. A ko- szorúzókat és a küldöttsége­ket háromnegyed kilenckor külön autóbusz viszi a MÁVAUT-megállótól a teme­tőbe. A központi ünnepség a Sza­badság téren lesz. A konzerv­gyári fúvószenekar térzenéje lasztásokat jóvátették azzal, hogy a második ütemből elő­rehozva, elkészítették a vil­lanyszerelési munkákat és az előcsarnokot. így tehát az Arany-napokon már megszé­pülve, világos falakkal, meg­erősített födémmel, új búto­rokkal, reprezentatív külsővel várja a művelődési ház a ven­dégeket ★ Egyetlen kérdésünk lenne csupán: Nem lehetett volna mindjárt az elején így csi­után 10 órakor elhangzik a magyar és a szovjet himnusz, majd megnyitó beszédet mond Pacsa János rendörőrnagy, a városi rendőrkapitányság ve­zetője. Ezután kerül sor az új KISZ-tagok ünnepélyes foga­dalomtételére, ahol a Magyar Szocialista Munkáspárt zász­lót ad át. Ünnepi és avatóbe­szédet mond Káló József, a KISZ városi bizottságának tit­kára. Az új KISZ-tagok lete­szik a fogadalmat. A DIVSZ- induló után az iskolák, üze­mek és intézmények megko­szorúzzák a hősi emlékművet. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ér véget. Közgyűlés Ma délután három órakor a művelődési ház tanácstermé­ben tartja mérlegzáró közgyű­lését az Épület- és Lakáskar­bantartó Ktsz. Az ülés napi­rendjén szerepel a vezetőség beszámolója is az elmúlt év munkájáról, a mérleg ismer­tetése, az ellenőrző bizottság és a szövetkezeti bizottság be­számolója. Ezután a ktsz tag­jai szólnak hozzá, a válaszok után pedig ismertetik a módo­sított alapszabályt. Megváltozott! A KRESZ egyetem Miután munkanap lesz, a vasárnapi KRESZ-előadást délelőtt tíz óra helyett délután öt órakor tartja dr. Szondi György ceglédi vezető ügyész, a hétfőit pedig délelőtt tíz órakor dr. Hadalich Gyula me­gyei föügyészhelyettes. Egy perc telefon Itt a rózsa — Halló, földművesszövet­kezet, felvásárlás? — Igen, Kohan Mária va­gyok. — Azt hallottuk ... — Igen, megérkezett a ró­zsa vetőburgonya. Akik elő­jegyeztették, már átvehetik a Kustár utca 2. alatt. — Mennyibe kerül egy má­zsa? — Kétszáznégy forintba. nálni? (b. h.) jY 22. évfordulón Szeretem a csirkéketí Hegedűs Éva nagy kedvvel, vidáman hordja az eleséget, ahogy ő mondja, a „hibrid pi­pikéknek’’. Nagyon szereti ezeket a gyámoltalan jószágo­kat, „hiszen még anyjuk sincs”! Bojtesné keze alatt ta­nulja a baromfinevelés gya­korlati csínját-bínját. — Csodálatos — mondta Éva —, hogy ezek a kis álla­tok rövid négy hét alatt mennyire megismerik gondo­zójukat. Nemcsak az etetés idején, bármikor meghallják a hangomat, máris tódulnak az ajtó felé, pedig nem éhe­sek. Mindig ott marad a ki- porciózott ennivalóból valami. De jólesik nekik, ha érzik, hogy tartoznak valakihez ... Éva nagykőrösi lány. Édes­apja a ládagyárban dolgozik, édesanyja a 150-es népbolt egyik eladója. — Ilyen messzire esett tá­volságban és foglalkozásban is a szüleitől? Sokkal köze­lebb van mondjuk a konzerv­gyár, a női munka megbecsült helye. — Szeretem a baromfit. Eze­ket a repülni nem tudó mada­rakat. Változatos, szép foglal­kozás ez. A gyári gépek lár­máját, a bezárt falakat nem bírom. És itt is lehet még ta­nulni. Szabadabb az élet ide­kint, a napsugaras természet­ben. A nyáron egyéves tanu­ló leszek és egyre jobban megszeretem leendő szakmá­mat és a termelőszövetkezetet. — A Budapesten eltöltött 5 hónap elméleti oktatás örökös emlékem marad. Még kétszer töltök ott 5 hónapot. Két fehér csirkét fog és ar­cához értetve beszél hozzájuk. Látszik, hogy szereti nevelt­jeit. Főnöknője, Bojtosné nagyon meg van vele elégedve. (fehér) * Április 1—5-ig Mentesítő vonatok A MÁV az ünnepek előtt is­mét mentesítő vonatokat indít Budapest és Szeged között: Szombaton Reggel 7 óra 11 perckor gyorsvonat indul Budapestre, 16 óra 24 perckor személyvo­nat ugyancsak Budapestre és 18 óra 24 perckor gyorsvonat Szegedre. Vasárnapra virradóra 1 óra 08 perckor személyvo­nat megy Szegedre. Vasárnap Reggel 7 óra 11 perckor gyors Budapestre, 16 óra 24 perckor személy Budapestre és 18 óra 24 perckor gyorsvo­nat Szegedre. Kedden 16 óra 24 perckor személy- vonat indul Budapestre és 18 óra 24 perckor gyorsvonat Szegedre. Szerdára virradóra 1 óra 08 perckor személyvo­nat megy Szegedre, egy perc­cel később, 1 óra 09 perckor ugyancsak személyvonat indul Budapestre. Szerdán Reggel 7 óra 11 perckor gyorsvonat megy Budapestre. Ma: falakba, átalakították, korszerűbbé tették a mii- ' yelődesi ház világítását. őket a kőművesek követték, akik levakarták, lecsiszolták a régi vakolatot, hogy egyszínű­re festhessék 'a falakat. Az­után jöttek a festők és mázo­lok és átfestették az ajtókat Tegnap már a parkettá- zók is befejezték a mun­kát. Az emelet már készen van. Megfeszített munka után az elmúlt csütörtökön már az emeleti tanácsteremben tar­SZEPUL A VENUS A hét közepén sok törzsven­dég hasztalan próbált benyitni a Vénus-presszóba. Az ajtó zárva, és a máskor fehér kö­tényben, fityulában dolgozó nőkön most munkaköpeny és fejkendő. Tatarozzák a Vé- nust, eltűnnek a porfogók, a falakról a foltok, sugárnyalá­bok és más „díszítőelemek”. A felszolgálók és kávéfőző­nők pedig asztalokat, padokat és demizsonokat hordanak — szabadság helyett. Ugyan a központ véleménye szerint most nincs munkájuk... A törzsvendégeknek az ablakon túl erről más a véleményük, ők azt mondják, „csak bele ne szakadjanak”. Remélhetőleg négy nap alatt ez is elrendeződik és legkésőbb vasárnap megnyílnak a Vé- nus „termei”. A törzsvendégek és a személyzet legalább is így szeretné. f,""""rr'rs*ssss/sssssss/s/ssssssss/sssssssssss/ss/ssS/sssssssss/sssss/yssss//ssssssssss/ss/ssss/sss/ssssfsssssss/s/sssssss//s/ss'$ I. Nótás kedvű nagyapáink, da­los ajkú nagyanyáink öröme, bánata csendült. Kedvenc hangszerük a citera volt. Ci- tera volt a tanyák táncos ösz- szejövetelein is a legáltaláno­sabb hangszer. A „patkaporos” bálák.' teljes zenei igényét ki­elégítette, de a városban élő parasztember házából sem, hiányzott. Disznótorban, ku- koricafosztáskor és szüretkor is elővették a munka befeje­zése után. A jó termés beta­karítása örömet okozott, így azt illő volt megünnepelni. Előkerült a zeneszerszám téli estéken is. A nők fontak, vagy fosztottak, a férfiak poharaz- gattak és nótáztak. A korcs­mákban, ladodalmakban, az urak házánál muzsikus banda játszott. A muzsikus banda nem mindig cigányzenészekből állott. Voltak szegény nap­számos vagy nehezebb munká­ra alkalmatlan, zenélni tudó emberek, akik zenekart alakí­tottak. Cigányzenészekkel már év­századokkal előbb is találko­zunk az írott forrásokban. A városi levéltárban a XIX. szá­zad első feléből származó összeírásokban 6—8 muzsikus foglalkozásút találunk. Ci­gánymuzsikusok is találhatók közöttük. A nép maga készítette hang­szereit. Annak módját elődei­től tanulta. Jó citerát és furu­lyát nem mindenki tudott csi­nálni. Ahhoz, hogy a hangszer jól hangolt legyen, szakérte­lemre volt szükség. A zene- >zer zámok használatának el­A körösi dalos ajkak sajátítása is apáról fiúra szállt, vagy olyan valakitől tanulták, aki mesterien kezel­te a hangszert. Az ilyen ember híre messzire szállott. Hívták is, ha zenét kívántak. Cigányzenészek is hal­lás után tanulták a muzsiká­lást, egymástól ellesve a tudo­mányt. Sokan lettek előadó- művészei nótakincsünknek. Sok híres cigány muzsikált a Fehér Lóhoz címzett nagyven­déglőben (ma művelődési ház), a városkapunál levő kocsmák­ban, a Nagykűpincében. So­káig beszéltek róluk. Egy-két muzsikus olykor megjelent a pusztai csárdák­ban is, hogy jövő-menő és jó­kedvre kerekedett emberek dalait zenével kísérje. Egy­két garas is hullott ilyenkor. A vásári korcsmasátorban is daloltak, muzsikáltattak. A pásztornép, a jó vásárt csi­náló paraszt, a kupec, mulat­sággal fejezte be a vásárt. A cselédember is vásáros alka­lommal kérte ki a gazdától pénzbeli járandóságát. Nótáskönyvek még nem voltak az elmúlt évszázad első felében. A dalokat hallás után tanulták, a nótakincs apáról fiúra szállt. A régi dalokból elfeledtek, de mindig szület­tek újak. Körösi dalok is. de, hogy melyek voltak és kik énekelték először, nem tudni. Az oktatott zenét egyházi és világi emberek alkották és ad-i ták tovább tanítványaiknak. $ Ennek a zenének hangjait már^ a középkorban hangjegyekkel ^ jelölték. ^ A körösi egyházi éneklés ^ egyidős a kereszténység itteni k meghonosodásával. Amikor a ^ városlakók evangélikusok, i majd reformátusok lettek, az !j egyházi ének- és zeneoktatás 5 tovább fejlődött. A város ^ XVII. századi számadásköny- ^ veiben is találunk bejegyzése- ^ két, amelyek kántáló diákok k megajándékozásáról tesznek ^ említést. Bíróválasztáskor, ^ Szent György napján, Kará-§ csonykor, Húsvétkor és Pün- ^ kösdlcor volt szokásban, hogyS a diákok a város tisztikarát \ kántálással köszöntötték. Nó-§ táik szövege és dallama az ^ öreg diákoktól vagy a rekto-§ SZEMED SZONETTJE Mint antik oltár antracit kövén imbolygó lángba révedt barna vének — úgy térdelnek pupilládnál a fények szivárványhártyád imaszőnyegén. Kristályvirágok hajolnak felém s megszépülnek opálos messziségek ha szirmot bont az áldozati lélek e pogány szertartás fényeinél. Áldott a tűz, mely csillagokra rebben engem csodáló két bogár-szemedben: Míg lengő lángok szárnyukat kibontják mint drágamívű sátor égi ivén •ájuk borul s megcsókolom szelíden szempillád sugaras horizontját. Karai László Mensáros László Ma este hét órakor a műve­lődési ház színháztermében Mensáros László, a Madách Színház művésze, megismétli önálló estjét. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Sellő a pecsétgyűrűn I—II. Berkesi András regényéből készült izgalmas, szélesvásznú magyar film. Dupla helyárak! Korhatár nélkül megtekinthe­tő. Kísérőműsor: VItavai had­művelet. Előadások kezdete: 4 és fél t órakor. SPORT LABDARÚGÁS Jó mérkőzés — nehéz győzelem roktól származtak. A népdalok^ tanításáról nincs említés, de ^ az iskola szabályai tiltották, 4 hogy a városi legények bemen- < jenek a diákok szállására^ (convictus) és ott daloljanak.^ A tilalomból kitűnik, hogy $ bejártak. A convictus azért § volt vonzó, mert a diákok § között sok jó dalos volt. Kö- ^ zülük sokan az ország messze^ tájairól jöttek ide tanulni és § hozták magukkal szülőföldjük 5 dalait. A besüt rant legénye-§ két nyilván nem az istenes^ énekek, hanem az ismeretlen^ népdalok vonzották. Bizo- § nyos, hogy bort is becsempész-^ tek. Az ilyen szórakozásban^ a professzorok és az egyház tanács veszélyt láttak és azért ^ tiltották. & (Folytatjuk) Dr. Balanyi Béla § Nagykőrösi Kinizsi—Duna- haraszti MRK 2:0. Ideális körülmények között — jó pálya, jó idő — játszot­ta idei első bajnoki mérkőzé­sét a Kinizsi labdarúgócsa­pata, a következő összeállí­tásban: Vadnay — Voss, Szo- molányi, Baranyai — Csikós II, Pécsi — Jeszenszki, Kle- novics, Józsa, Decsi, Tornyi. A dunaharasztiak védeke­zésre rendezkedtek be, a kö­rösi csapat állandóan tá­madott, de a góllövés nem sikerült. A körösi fölény el­lenére nem volt egyoldalú a játék, a vendégek gyors el­lentámadásokkal veszélyez­tettek, de ezeket a jól záró hazai védelem biztosan há­rította. Fordulás után fokozó­dott a Kinizsi fölénye, de gól csak a 83. percben született. Tornyi két védő közül hátra- húzással maga elé emelte a labdát, és kapásból nagy gólt lőtt. Ezzel eldőlt a mérkőzés sorsa. A 90. percben egy ha­zaadást Decsi ügyesen el­csípett, és megszerezte a má­sodik gólt. Végig a várt színvonalú, iz­galmas, változatos, jó játék folyt a pályán. Mindkét csa­pat jó felkészültségről tett ta­núbizonyságot. A körösi csa­pat jó átlagteljesítményt nyúj­tott. Látszott a játékosokon, hogy nagyon akarnak bizo­nyítani. Ha nehezen is, de sikerült. (Ha vége jó, minden jó.) A játékrendszerben vol­tak még hibák, nem volt tel­jesen tökéletes az összhang a hátsó alakzat és a támadó­sor között. Nem voltak elég gyorsak és pontosak az in­dítások. De a legtöbb javí­tani való a csatársor játékán van. Egyénileg: Vadnay be­leélte magát a játékba, ki­futásai jók voltak. Vass ha­tározottan és jól játszott. Szomolányi biztos pontja volt a védelemnek, Baranyai jól semlegesítette ellenfelét. Csi­kós II sokat volt játékban, de a csatársor gólképtelensé­gének 5 is részese. Pécsi védőfeladatát jól látta el, az indításainak kell gyorsabb­nak és pontosabbnak lenni. Jeszenszki bátortalan, igaz, nem sok pontos labdát ka­pott. Klenovics az egyéni já­tékot erőltette, feleslegesen. Józsa nagyon sokat vállalt magára, jól játszott. Decsi a gólnál szemfüles volt, de már az első félidőben is sze­rezhetett volna gólt. Tor­nyi volt a legerélyesebb csatár. A sportszerű mérkőzéshez hozzájárult a játékvezető ha­tározott, tárgyilagos és jó játékvezetése. Nagykőrösi Kinizsi ifi—Du­na haraszti ifi 1:0. Vezette: Varga—Tóth. Kinizsi ifi: Vilcsák II — Tóth, Balogh, Gulyka — Hegedűs (Máté), Farkas — Tolnai, Manger, György, Len­gyel, Baka (Aszódi). Az ifik a vártnál gyengébb teljesítményt nyújtottak, nem lehet közülük kiemelni senkit sem. A gólt a 15. percben György lőtte. P. 8. Ezúton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik szere­tett jó feleségem és édesanyánk; Kiss Sándorné szül. Székely Mária elhunyta alkalmából rész­vétükkel fájdalmunkban osztoz­tak, a temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyez tek. A gyászoló család. Mindazoknak a rokonoknak ismerősöknek. szomszédoknak, akik szeretett jó férjem, édes­apánk. nagyapánk és testvérünk: id. Kecskés Balázs temetésén Nagykőrösön megjelentek, rész vétükkel nagy bánatunkban ofez toztak. síriára koszorút, virágo helyeztek, fogadják hálás köszö netünket. özv. id. Kecskés Ba- lázsné és családja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents