Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-30 / 75. szám

«Cl( I '^MirBap 1967. MÁRCIUS 30., CSÜTÖRTÖK Egy Fordulóban 27 tonna teher Hat új óriásdömpert kapott a Középdunántúli Kőbánya Vállalat. A 375 lóerő teljesítményű szovjet gép egy fordu­lóban 27 tonna hasznos terhet szállíthat, háromszor any- nyit, mint az idáig használt típusok. ] Új korszak nyílt a peronoszpóra elleni védelemben Uj korszakot nyit a szőlők peronoszpóra elleni védelmé­ben a veszprémi Nehézvegy­ipari Kutató Intézet por alak­ban készülő növényvédőszere. A korábban használt porok fi­nom szemcséit az esők vagy szelek rendszerint elhordták, s emiatt a termelők idegenked­tek a használatuktól. Az új szer feleslegessé teszi a hegy­vidéki szőlők védelmét rend­kívül megnehezítő vízszállí­tást A gombás fertőzések el­len használható védőszer nem tartalmaz rézvegyületet, ami a mezőgazdasági szakemberek szerint a talajgazdálkodás szempontjából nagyon hasz­nos. omÓTÉRKÉPEK ­A VÁCI KÖNYVBARÁTOK TERVE A váci járási könyvbarát- bizottság tartalmas munkater­vet dolgozott ki a könyvtárak fejlesztésére és az olvasómoz­galom fellendítésére a harma­dik ötéves terv időszakában. Jellemzésül egy-két számadat: ini n tégy kétmillió forintot fordíta­nak könyvvásárlásra, 5 így akarják elérni, hogy Í970 végéig a járás minden ^zer lakosára ezerötszáz könyvtári könyv jusson. Az éhhez szükséges anyagi fede­zetet a községek különböző pénzügyi erőforrásainak egye­sítéséből teremtik elő. A lakosság egyes rétegeiben rrmtatkozó olvasói „fehér fol­tok” felszámolása érdekében még ebben az évben Csőváron és Váchartyán- ban elkészítik az olvasó­térképet. A felmérés tanulságai alapján tudatos olvasó-szervező mun­kát végeznek azzal a céllal, hogy minden házba eljusson a könyv. A különböző irodal­mi és szakfolyóiratok olva­sottságának fokozására is meg­van a tervük. A tapasztalat mutatja, hogy a hivatalok, in­tézmények, szövetkezetek ál­tal járatott folyóiratok kevés olvasónak kerülnek a kezébe. Ezért javasolták a járási ta­nács művelődési osztályának, intézkedjék, hogy az olvasók által leglátogatottabb helyre gyűjtsék össze, s biztosítsák a folyóiratok olvasottságát. Munkatervük legérdekesebb pontja a klubkönyvtárak léte­sítése. Ahelyett — javasolták a könyvbarátok —, hogy a községekben a különböző tár­sadalmi közösségek és gazda­sági egységek külön-külön ■rendeznék be a maguk klub­ját, egyesítsék erőiket, jól fel­szerelt községi klubkönyv­tár létesítésére. Itt bármelyik szerv megtart­hatja klubösszejövetelét, az ismeretterjesztő előadásokat, szakköri foglalkozásokat. Kí­sérletképpen még ebben az évben Vácdukán és Alsógö- dön rendeznek be ilyen klu­bokat, s majd a gyakorlati ta­pasztalatok tanulságainak fi­gyelembevételével, 1970-ig a járás valamennyi községében megszervezik a klubkönyvtá­rakat. f. L ÉRD, 67 Heíy a nap alatt Itt, a főváros peremén, ki­nőtte magát egy falu. Har­minckétezer ember lakja. Nincs falu széles e hazában, amely ennyi embernek ad­aki nem él itt közöttünk, an­nak tűnik úgy, hogy egy hely­ben topogunk. Az elmúlt négy számai valóban a na hajlékot és ekkora terű- bizonyítják. Közel esztendő változást tizenkét­leten foglalna helyet. Utcái­nak hossza megközelíti a négyszáz kilométert! Talán éppen ez a nagy ki­terjedés, kerületeinek szét­szórtsága kárhoztatja még ma is mostoha sorsra, s mindarra, ami ezzel együtt jár: sáros, sötét utcák, házak százaiban még petrófény, kevés üzlet, rossz áruellátás, a művelő­dési, szórakozási lehetőségek szinte teljes hiánya és így tovább. Pedig az érdiek mű­velt, kultúrált, igényes em­berek. A főváros szinte kéz- nyújtásnyi közelségben van és naponta több, mint tizen­kétezer ember utazik buda­pesti munkahelyére a falu­ból. Érd helyet követel magának a nap alatt. Oly­annyira kinőtte önmagát, hogy sürgősen felül kell vizsgálni jelenlegi helyzetét és meg kell határozni továbbfejlődése — mi több, pozitív irányú to­vábbfejlődése útját. Annál is inkább, mert szomszádságá- ban gyors ütemben fejlődik Százhalombatta, sőt a másik szomszéd, Diósd is egyre in­kább előbbre lép. S Budapest, Százhalombatta és Diósd ipari gyűrűjének centrumában ott fulladozik Érd, a maga elma­radottságával, szinte egy helyben topogva. , — Nem pontos a kifejezés — igazít ki Birinyi Ferenc, a községi tanács vb-elnökhe- lyettese. — Sok minden meg­változott falunkban is az elmúlt négy esztendőben. Csak Mennyit nő a cseppkő évente? Az Építőipari és Közleke­dési Műszaki Egyetem tíz évvel ezelőtt korszerű kutató­állomást rendezett be a jósva- fői Szilicei-fennsíkon, a föld­tani változások megfigyelésé­re és a mémökjelöltek gya­korlati oktatásának elősegí­tésére. A föld alatti laboratórium fegyik érdekes és idegenfor­galmi szempontból is izgal- trias témája: a cseppkövek növekedési idejének megállapítása. Ékre , a célra úgynevezett robot cseppköveket használ­nak. A barlang mennyezetén függő 10—20 centiméteres hosszú szalma cseppkövek, az úgynevezett sztdlaktitok kö­zül néhányat letörnek, sú­lyukat pontosan megmérik, majd egy kis műanyagcső se­gítségével visszahelyezik őket eredeti helyükre. Ezt a mű­veletet havonta megismétlik és minden alkalommal föl- jegyzik a kövek súlygyarapo­dását, vagyis azt, hogy' a fel­színi csapadékból mennyi mészkő rakódott le rájuk. Ez­zel a megfigyelési módszerrel megállapították, hogy átlagos mennyiségű víz­csöpögéssel, a sztalaktítok évente hat millimétert, száz esztendő alatt 60 centimétert növekednek. Ez nagyobb növekedési sebes­ség, mint amennyit eddig ki­számítottak. A függő sztalaktitnál jóval lassabban növekszik a szta- lagnitnak nevezett álló csepp­kő, mégpedig azért, mert a , barlangmennyezeten függő ^ cseppkövekről az álló csepp-^ I „ Egy hét Siófokon Új nyaralási forma a Balatonon 66 „Egy. hét Siófokon” címmel új üdülési formát valósítanak meg az idei nyáron a Balato­non. A siófoki üdülésre az ország valamennyi idegenfor­galmi hivatalában lehet je­lentkezni. A vendégeket első osztályú, fizetővendéglátó szol­gálatos magánnyaralók'ban he­lyezik el. A beutalóval együtt egyhetes strandbérletet, pros­pektusokat és balatoni térké­pet is adnak. Reggelivel a szállásadó látja el vendégeit. Az egyhetes siófoki nyaralás költsége szállással, reggelivel, strandbérlettel, kétszeri ebéd­del és két kirándulással fősze­zonban 7 31, az előszezonban 633 forint. Az egyhetes siófoki program természetesen nem korlátozza a nyaralás időtar­tamának meghosszabbítását. A nyaralók előzetes bejelen­tésre akár meg is kétszerezhe­tik az üdülési időt. millióért gimnázium épült. Nyolcmillióba került az új érdligeti iskola. Húsz kilo­méterrel kibővült a község vil­lanyhálózata. Négy év alatt közel kétannyival gyarapo­dott az egészséges ivóvízrend­szer — negyvenkilenc kilo­méterrel! — mint az összes megelőző esztendőkben együtt­véve. Az utak felújítására is több, mint kétmillió forin­tot fordítottak. Mégis, bármerre jártam a faluban, bárkivel beszélget­tem — mindenki panaszko­dott. Amikor mondom az elnökhelyettesnek, rábólint. — Tudom ... Mert hiába épült négy év alatt húsz ki­lométer villanyvezeték hu­szonnyolcmillió forintért, még negyvenöt kilométer hiány­zik! Évente öt kilométer a gyarapodás. Vagyis még ki­lenc esztendei gond, ha ... Vagy a vízvezeték-hálózat. Van hetvenhét kilométer, de kétszázhúsz kilométernyi kel­lene összesen, ha ... Vagy... — Aki á-t mond: mondja ki a b-t is! Miért a ha, minden mondat végén? — A* magyarázat egyszerű. Hatvankettőben még csak huszonhétezer volt a község lakossága. Ma a választópol­gárok száma húszezer! Évente ezer emberrel nő a község lélekszámú. Nyolcszáz új csa­ládi ház épült négy esztendő alatt. így aztán hiába fejlő­dik évről évre a község kom­munális ellátottsága, utolér­ni soha nem tudjuk önma­gunkat. Évi kétszáz új családi ház mellett az öt kilométernyi új villanyvezeték legfeljebb az új igények kielégítésére elég. " Valóban: csepp a gondok tengerében. És a falu anyagi ereje nagyon csekély. Évente még másfél millió forint sem jut községfejlesztésre. Az igé­nyek pedig hagyok. És a leg­többjük: jogos igény. — Négy év alatt felépült ti­zennyolc új általános iskolai tanterem. De a régiek közül nyolcat meg kellett szüntetni. Azt a bizonyos erdősített is­kolát, amelynek minden osz­tálytermét legalább húsz fa­oszloppal dúcolták alá... így aztán még mindig ötvenhat gyerek jut egy-egy tanterem­re. Két iskolánkban azonban hetvenöt! Azán az óvodák! Kétszázhatvanhárom gyerek­nek jut hely bennük. Az óvodáskorú gyerekek száma azonban ezerötven. Ma még.» — Milyen az egészségügy helyzete a faluban? — Ez talán a legerősebb oldalunk — mondja végre elégedett hangon az elnökhe­lyettes. A községben nyolc körzeti orvos működik, hétnek közülük önálló körzeti rende­lője van. És még az idén lesz egy kilencedik orvosunk is. A szakorvosi ren­delőintézetünk is jól dolgo­zik, bár... ez már nem problémamentes. Több szak­ágnak nem jutott hely. Be kell járni Pestre. Pedig a szakorvosi rendelőt már nem­csak az érdiek veszik igénybe, hanem a környező községek lakói is. Mintegy ötvenezer ember! — A község új országgyű­lési képviselője orvos — jegy­zem meg. — Igen ... — bólint rá Biri­nyi Ferenc. — <3 talán majd ebben is segít... Nem vélet­lenül mondtam: ebben is»-. Mert nagyon sok mindenben várjuk segítségét Nem lesz könnyű dolga, az bizonyos. Itt van például a vendéglátóipar helyzete... — Nemrég ebédeltem az egyik kisvendéglőben — szó­lok közbe. Piszkos térítők; csorba tányér, kulturálatlan- ság... — A község tizenkilenc ven­déglátóipari egysége tökéle­tesen megoldotta az italellá­tást. Hatvanötben például több, mint húszmilliós for­galmat bonyolítottak le! De jószerivel nincs egyetlen olyan éttermünk sem, ahol nyugodt lelkiismerettel vendégül lát­hatnánk egy idegent. Pedig ta­vasztól Őszig a falun keresz­tül bonyolódik a Balaton autó- forgalma. Nincs olyan hely, ahol megállhatnának... Re­ménykedünk, hogy egyszer majd erre is felfigyelnek az illetékesek. Mert nemcsak gondunk, reményünk is sok van. Érdi gondok és érdi re­ménykedések. Ebből is, abból is nagyon sok van. Még az a vigasztaló, hogy az elmúlt két évtized a reménykedések ja­vára billenti a mérleget. — Ha reménykedni akarunk — mondja Birinyi Ferenc —, elsősorban a gondokról kell beszélni, hadd ismerjék meg minél többen azok is, akik nem itt laknak ... Prukner Pál kövekre lecsöpögő víz már ^ jóval kevesebb meszet tártál- s máz. A lecsöpögő víz mész- 5 tartalmának méréséből arra § a következtetésre jutottak, ^ MISKOLCZI MIKLÓS; hogy például a világ egyik ^ legnagyobb cseppkőképződ- ^ ménye, az aggteleki barlang-^ ban látható 25 méter magas ^ és alul nyolc méter széles | „csillagvizsgáló” — nem több- § sbáz ezeréves — mint eddig ^ hitték — hanem „csak” öt- § venezer esztendős. A telekre ház Épül az M—7 t idei év | Mátyás király Debrecenben — Tápiószecsőn A tápiószecsői Damjanich Művelődési Ház színjátszói új bemutatóra készülnek. Április 3-án este, hétórai kezdettel mutatják be Hegedűs Géza: Mátyás király Debrecenben című három felvonásos törté­nelmi játékát Ofella Sándor rendezésében. A Mátyás ki­rály visegrádi várában és Debrecenben játszódó derűs történet előadását — az előze­tes nagy érdeklődésre való tekintettel április 4-én este megismétlik Tápiószecsőn, majd a tervek szerint a kör­nyező községekben is bemu­tatják. A tervek szerint az végéig — mintegy 145 lió forintos költséggel az mil­meg-fc épül az M—7-es út Marton vásár—Székesfehérvár közötti^ szakasza. Még az idén élőké-1 szítik az M—7-es út Székesfe- ^ hérvár utáni szakaszának épí- ^ tését is. Az út kikerüli a vá-^ ____l r_ ___________'________' ____ ^ s zékesfehérvári vas-fc majd siófokon k .. .. ............. ^ r ost és a úti állomást, túl, Zamárdi előtt torkollik be§ a mostani 7-es útba. .----------------------------, ! I gaza van! — Mit szólsz hozzá, olva- J som az újságban, hogy S Amerikában megalakult a : szenvedő férjek klubja... ; — És melyik férj mer J oda belépni?! $ B. * Abban az időben, de hiszen tíz éve sincs még, a leleményes budapestiek minden bomba okozta foghíjra kedves kis kerthelyiségeket varázsoltak. Ilyen volt a Fő utcai Gdrden Paris is. Két tűzfal között, háttal a Várhegynek. — Emlékszel, tojáslikőrt ittunk? — És te körbenyáltad a pohár cuk­ros szélét. — Bolondság volt tőlem. Pedig vi­gyáztam arra, hogy komoly férfinak tarts. Többnek annál — világfinak. — Annak tartottalak. — Ha szombaton mentünk valahova, már kedden terepszemlét tartottam, hogy majd otthonosabban mozogjak veled, és te jól érezd magad. — Kedves vagy. — Voltam. Emlékszel, akkor taxin mentünk haza Újpestre. — Igen, úgy volt. Te elengedted a taxit, pedig már éjjel két óra volt. Ott beszélgettünk a ház előtt három óráig. Akkor éppen zongorista akartál lenni. — Tudod, miért engedtem el a taxiV Mert nem volt egy vasam sem. Kisebb lettem előtted? — Bolondos. Inkább kedves vagy. amiért elmesélted. — Tudod, mit fütyültünk akkor? — A Féltékenységet. Az volt a slá mer. — Te nem szeretted. — Mert te valóban féltékeny voltál — Te is. — Jó volt. Azóta sem voltam félté­keny. — Mondjam, hogy én sem?. — Nem kell. Ellenben emlékszel a versre, amit akkor este szavaltál ne­kem? — Remélem, nem én írtam, mert ak­kor ne is említsd. — Ugyan már! Kosztolányi írta, ha jól emlékszem. — Tudom. Valahogy így: száraz pa­rafa nyelvem, minden elsárgul köröt­tem, jobb a némának, jobb a vaknak, mert rettenetes ennyi vággyal szegény­nek lenni és fiatalnak. — Úgy mondod, pontosan úgy, mint akkor. Szegény vagy most is? — Nem. — És fiatal? s — Azóta most először. — Zongorista lettél? — Nem. Közgazdász. Bár néha még szeretnék zongorista lenni. Akkor csak a Féltékenységet játszanám szívesen. — Ne udvarolj. — Miért ne? Elszoktál tőle? — A fe udvarlásodtól? Sohasem ud­varoltál. Legfeljebb azzal, hogy ko­rábbi szerelmeidről regéltél. Mondd, igazak voltak? — Nem. — Sejtettem. De olyan átéléssel me­séltél. Azóta biztosan rólam is ilyen szépeket mesélsz. — Nem. — Nem szépeket? — Nem, rólad nem mesélek. Te vol­tál nekem igazán és kész. Csak gondol­tam rád, eleinte sokat, aztán csak ked­ves évfordulókon, később csak akkor, ha véletlenül eszembe jutottál. — És az sűrűn volt? — Egyre ritkábban. Tíz év nagyon hosszú idő. Sok, nagyon sok. — Az. — Tudod mit? Ha beérünk Kelen­földre, gyere velem. Elmegyünk, meg­nézzük a Garden Parist. — Ne őrülj meg. A Déliben vár a férjem. — Tedd meg! Nem vagy kíváncsi ar­ra a helyre, ahol utoljára ültünk együtt? — Tél van. Az asztalok úgy sincse­nek kinn. — Na és!? De a hangulatot azt ma­gunkkal visszük. Azóta sem jártam ar­ra. — Én sem voltam. Talán szándéko­san. — Kedves vagy. ★ — Itt a Kacsa utcánál leszóltunk a villamosról. Innen két sarok, és onnan két ház. ' — Öh, te kis terepszemlész. Csak nem most is előre ... ? — Ugyan! Honnan tudtam volna, hogy ennyi idő után, pont ezen a vona­ton találkozunk? — Hát akkor állj. Lásd, én is emlék­szem. A kerítéstől néhány lépésre van egy kis mélyedés, ott ültünk. — A sarokról már odalátni. Karolj belém, hunyd be a szemedet, és én is. öt lépés után kinyitjuk és meglátjuk. — Jó. Hát akkor egy, kettő, három négy, öööt. Most! A négyemeletes új társasház közöm­bösen állt a telken. Huszonnyolc két- szoba összkomfortos lakást rejtegetett, ugyanennyi friss boldogságot. — Hát... — Akkor ... — Akkor én megyek. Kimegyek a Délibe, hátha ... — A kilencessel menj, azzal közelebb. — Mindegy, már úgyis elkéstem. — Elkéstünk.

Next

/
Thumbnails
Contents