Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-29 / 74. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM 1967. MÁRCIUS 29., SZERDA Sürget az idő és a munka A markoló ssír ja a tavakat Apró „tengerszemek” hul- lámzanak mindenfelé a határ­ban. Látványnak szép a feke­te földeken csillogó sok tükör­darab, de amilyen szép, olyan káros. A Petőfi Termelőszövetke­zet I. és II. üzemegységének földjein találkoztam Szűcs Ist­ván növénytermesztő bri­gádvezetővel, amint az egyik dűlőúton kifelé baktatott az országúira, egy fából készí­tett ölmérő háromszöggel a vállán. Néhány perc alatt tá­jékoztatott brigádja munka- területévé kijelölt 1100 hold pillanatnyi helyzetéről. — ISO holdat szántani még nem lehet. Nagyon ragadós, süppedős. Hatvan hold őszi búza nagy részét ki kell szán­tani. A tavaszi munka elké­sik az idén. A vetésekkel is csak kínlódunk. Három hold mákot elvetettünk ugyan, de a negyven holdra tervezett borsóból még csak nyolc hold került földbe. A többi vetése­ket sem tudom, mikor végez­zük el, annyira hátráltatja a víz a munkát. Azért dolgo­zunk. A fejtrágyázást száz­húsz hold búzán, 59 hold ősziárpán, 60 hold takar­mánykeveréken és 40 hold lu­cernán elvégeztük. A trágyát is állandóan hordjuk. — Eresztik-e a vizet? — Várjuk a markológépet az Arany János Termelőszö­vetkezetből, hamarosan talán meg is érkezik. Ez a gép 10g­ja elkészíteni az úgynevezett „vashalmi” csatornát, amely az én 1100 holdas területem­ből az Arbóz-tóba vezeti le a vizet. Innen a Kőrös-érig a pár évvel ezelőtt megásott csatornát is ki fogja tisztíta­ni. Ez a terület így vízmentes lesz. Már nagyon sürget az idő és a munka. (fehér) Legyen a neve „Pálma a Pénteken nyüt meg az al­szegiek örömére a Szolnoki úton a presszó. Nincs neve, nincs még táblája, az ajtón csak annyi áll: Megnyílt! — Rég vártunk már a meg­nyitásra — mondják az első vendégek. — A „Velkei” féle kocsma megért a becsukásra. Eztán idejárunk. Belépünk, a nagy cukrász­dából ismert Bakó Jutka fo­gad. Minden új. Tágas helyi­ség, középen fehér kályhában Kijeva>Políavn­Mosikvn Vonattal és autóbusszal utaznak a Kijevi—Poltava— Moszkva IBUSZ-út részvevői. Programjukban szerepel a Lenin-mauzóleum, a Kreml és a Tretyakov-képtár megtekin­tése. Ellátogatnak a poltavai csata színhelyére és Harkovban megnéznek egy nagy gyárat vagy mezőgazdasági üzemet. Az út részvételi díja 3045 fo­rint. Áprilistól októberig in­dít az IBUSZ csoportokat. Je­lentkezni lehet a művelődési ház emeleti 38. számú szobá­jában, Patay Károlynál. A kifutókat bevetették búzával A csibenevelő környékén nagytakarítást tartanak a Pe­tőfiben. A rendbehozott csibe- lüfutókat bevetették búzával és kölessel, majd az egész te­rületet beszórták finom sárga homokkal. A kifutó rozsdamar­ta drótkerítését most foltoz­gatják. Az épület külső mesze­lésével eltűnnek a ráfröcskölt foltok és a színes „ceruzaraj­zok” is. A Bojtos-házaspárt ennyire izzadni még nem lát­tam. A hűvös idő ellenére mind a ketten levetettek már minden fölös ruhadarabot és felakasztották a kifutóban ma­gasodó nyárfák alacsony ágai­ra. Kabát, sapka, mellény, fej­kendő leng a tavaszi szélben. — Nem akarjuk, hogy szó érje a ház elejét — mondja Bojtosáé. Az év elején már leadtak hatezer hampshire csirkét 75 mázsában. Most 6500 fehér hibrid nevelkedik. Már négy hetesek. Ez a két első csoport még melegházi csirke volt. De a harmadik csoport, amelyet 5—6 hét múlva vá­runk, már a kifutóban is él­vezni fogja a meleg napsuga­rakat és a frissen nőtt zöld búzát. Ebben az évben — mini mondotta Bojtosáé — még semmiféle csirkebetegség nem látogatta meg a telepet, ezért az elhullás ilyen kevés még ta­lán soha sem volt. Egy-két na­ponként ha előfordul egy-egy. A csirkék erősek és jól táplál­tak. (fehér) Irány a vágóhíd A beadásra kijelölt napon, csütörtökön mindig nagy a mozgás az állomás előrakodó- ja körül. Itt veszi át az állato­kat Simon György, az Állatfor­csikról. Lemérlegelik, és az er­re a célra szolgáló vaskorlát­hoz kötözik, sorjában egymás mellé. Az állatorvosi vizsgá­lat után az állatokat ismét fel­galmi Vállalat helyi megbí- vezetik és különböző vágó- zottja, és itt vizsgálja meg az hidakra szállítják. állatorvos. Az autókon érkező állato­kat hídon át vezetik le a ko­Rózsa... rózsa harmatos A kocséri Petőfi Termelő- szövetkezetben négy évvel ez­— Harminc éve vagyok kertész, ezért vállaltam szíve­előtt húszezer rózsatövet kel- sen a nemes rózsatövek árusí­tettek magról. A kis töveket kétéves korukban különleges futó- és bokorrózsa fajtákkal szemezték be. Felkutatták a legnemesebb rózsaújdonságo­kat, és gyakran súlyos pénze­ket fizettek egy-egy szemző­hajtásért. A rózsatövek áru­sítását tavaly kezdték meg, az idén pedig az egész ró­zsatelepet kiárusítják. így a megye legtöbb részébe elke­rülnek a kocséri rózsatövek. A piacon Várady Ferencné virágkertész árusítja a Petőfi Termelőszövetkezet színeket és illatokat ígérő rózsatöveit. tását. Talán ezzel is elősegít­hetem, hogy városunk. virá­gosabb legyen. Ezek a ho­mokban nevelt rózsák valók a körösi talajba. A messze- földről hozott fekete vagy agyagos földben nevelt rózsa, ha ki is fakad nálunk, csak senyved és elpusztul. — Nem kell ahhoz sok szak­tudás, hogy rózsás legyen a kert. Mélyen forgatott föld­be kell ültetni és a jó meleg napsugár nemsokára kicsal­ja a földből a hajtást. (kopa) duruzsol a tűz. Sok kis asztal, ízléses, szép függöny. — Mi a neve a presszónak? — kérdezzük Bakó- Jutkát. Mosolyogva válaszol. — „Pálma eszpresszó”! — Van elég vendég? — Nem panaszkodhatott!. Most is elég szépen vannak. A nyitás óta eltelt néhány óra I is azt mutatja, hogy vendég- 1 ben nem lesz hiány. Közben újabb vendégek ér­keznek, alszegiek vagy épp er­re járók. Egy sem megy el, hogy meg ne jegyezné: — Nagyon ízléses, nagyon szép, itt csakugyan megpihen­het az ember. — Egy kislányt a kocsmába nem lehet bevinni, de ide nyu­godtan — nyilatkozik egy fia­talember. — Mit mondhat a kiszolgáló a vendégeknek? — teszem fel a kérdést Bakó Jutkának. — Csak annyit, hogy a Szol­noki úton megnyílt a Pálma presszó, és ha erre jár, legyen vendégünk. (tóth) Lányok a tejkezelőben Az istálló déli oldalához tá­maszkodva, összebújva me­legszik a két leány. Nem fáz­nak, pedig Benedek neih mo­solyog rájuk. Az Ország-Világ legújabb számába temetkez­nek. Orrocskájuk is cinkét fo­gott a friss időtől, de azért nem ismerik be, hogy fáznak. Az egyiket Krisán Máriá­nak, a másikat Filó Zitának hívják. Mindketten tejkezelő­tanulók. — Mit jelent a tejkezelőség? — kérdem a két mosolygó leányt. — Munkahelyünk ez a fe­hérre meszelt szoba, szeparáló géppel, tartályokkal, kannák­kal felszerelve. Lehetne labo­ratórium is, olyan tisztán tart­juk. A tejke^elők dolga, a tej "es a tejszín kezelése, és a-tej- csarnökba szállítása —, mond­ják a lányok. A lefölözött tejet pedig az itatásos borjak kapják meg. Egyszer havonta zsírpróbát is tartanak, amiről naplót ve­zetnek. Természetesen — mondja Mária — a munkahe­Minigolf, vízisí, játéktermek — a Balatonnál Lehet-e hinni még? „Szabad-e felejteni? S lehet-e hinni még?” Efthija mondja ezeket a szavakat egy emberségből kivetkezte­tő, testet-lelket gyötrő kálvária utolsó stációjain. Tizen­két lány a legyőzött Görögországban, prostituáltak, újoncok a hadsereg bordélyaiban. Kit a vére vitt rá, kit a keserű kénytelenség, mást az éhség. Az egyik lány beszél erről a hadnagynak. A kis önkéntes hadnagynak, aki így válaszol az öreg ezredesnek arra a kérdésére, hogy fasiszta-e? „Ezredes úr, én nem politizálok”. En­nek a hadnagynak mondja el Efthija történetét. Tudod, te hadnagy, hogy mi az éhség ? ... Nem, nem tudod... És akkor elvittem a madamehoz és alá­írta a szerződést. Az enni adott neki és ö órákig csak evett... és evett, evett... és ha láttad volna, sírtál vol­na. És most már nem éhes, és mégis azt kell magának mondania, mindig, hogy csak azért vagyok itt, mert ezek enni adnak. Ezt nem tudja elviselni. Emészti ma­gát. Ugye, hadnagy, te azt hiszed, hogy gyűlöl téged? — pedig ő nem téged gyűlöl. Önmagát gyűlöli... És megy az autó a kopár utakon és viszik egy mű­velt ország éhes lányait. Menni kell. S adják le őket, „kettőt a tisztibe, egyet a legénységnek”. És túl a pok­lok poklán, az emberré válás tisztító tüzén, Efthijára is sor kerül, ö szemen köpi az első olaszt, aki ágyába akarja vonszolni. Elégtételt vesz magának és társainak, hogy aztán önként szabad, akaratából odafeküdjön a kis olasz hadnagy mellé, aki emberré tudott lenni, és ember tudott maradni az embertelenség hömpölygő fo­lyamában, amely mindent elnyel, ami az emberséghez kell. A szépséget, a jóságot, a segítőkészséget. Aztán Efthija elindul a hegyekbe, az övéihez. Elindul egy éjszaka után, egy rekviem után ... „Mintha meghalt gyermekünkért mondanék imát” mondja a hadnagynak az ágyban — pedig ezt az imát a meg sem születette­kért mondta el. „Ez nem élet, ami most történik, ez nem számít”, „Megaláznak bennünket, téged is, engem is" — Efthija és a hadnagy mondják egymásnak, fojtottan üvöltő fájdalommal... ★ Ennyi volt a film, A katonalányok. Nem láttam anti­fasisztábbat, antimilitaristábbat. Pedig nem direktbe mu­tatta a háborút. Amiért ezeket a sorokat megírtam, egy elkapott mondat volt: „Nem kell ilyen. Nekem ne mutas­sanak filmet, amelyik után altatót kell bevennem." De. Kell az olyan film, amelyik után nem tudunk, aludni. Mert nem szabad felejteni. De — hinni kell... Bányász Hédi A külföldi túristák kívánsá­gára az idén a Balaton part­ján minigolf-pályákat állíta­nak fel. Az első ilyen pályát tavaly a tihanyi motel szom­MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? A Hóhér. Magyarul beszé- szélő szélesvásznú spanyol— olasz tragikomédia. Csak 16 éven felüliek látogathatják. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Cirkusz rex. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. szédságában levő sporttelepen alakították ki, majd ennek mintájára a siófoki szálloda­sor mellett építenek hasonló pályát. Idén többek között a bala- tonföldvári nemzetközi kem­ping vendégeinek is lesz mi- nigolf-pályájuk. Balatonföldváron, Siófokon és Tihanyban idén is megszer­vezik a vízisí- és vitorlásisko­lát. lyünkef és annak környékét tisztán tartjuk. Később sok más feladatunk is lesz, amit még most tanulunk az iskolá­ban. — Hova járnak iskolába? — Elsőévesek vagyunk és az év, hat hónapjában bent­lakással elméleti oktatáson veszünk részt. — Ősszel Tápiószentmár- tonban voltunk. Az év máso­dik fele gyakorlati idő. Há­rom év múlva leszünk tejke­zelő szakmunkások. Krisan Mária nagykőrösi. Édesapja a Petőfi Termelő- szövetkezet I-es üzemegysé­gében tehenész és ott is lak­nak az üzem területén. Kis diák korában sokszor segí­tett szüleinek az állatok kö­rül, meg a fejesnél. Szívesen marad a szövetkezet tagja, a szülők szárnya alatt. Kényel­mesebb itthon dolgozni, mint az 5—6 kilométerre levő város valamelyik üzemébe bejárni — véli. Az esetleges tovább­tanulást is jobban meg tudja oldani a szülői házból. Filó Zita édesanyja a kon­zervgyárban dolgozik. Édes­apja elhunyt. — Nem lett volna jobb édesanyja mellett a gyárban dolgozni vagy ott tanulni? — Először is Máriával együtt jártunk iskolába. Ba­rátnők lettünk, ö is hívott, hogy újabb három évig együtt legyünk. Másodszor az iskolá­ban pályaválasztási beszélge­téseken sokat hallottam a ter­melőszövetkezetek jövőjéről. Jobban tetszik a mezőgazda­ság, mint a gyári munka. Jól érzem magam itt. És a kijárás sem probléma az autóbusz- szal. Mi nem éjszakázunk. (fehér) Legutóbb harmincnégy mar­hát és tíz szopós borjút hoz­tak beadásra. — A kis borjakat hová vi­szik? — kérdem Simon Györgytől. — Eladjuk tovább tenyész­tésre. A jövő évi marhaállo­mány alapanyagáról így gon­doskodunk. — Szerződéskötések? — Ez egész évben folyama­tosan kötünk szerződéseket. Mind a sertés- mind a marha- hizlalási szerződéskötések jó mederben haladnak, de több marhára kötnek szerződést, mint sertésre. A háztájiban ki­fizetődő a marhanevelés. Va­lami igazuk van, mert 19,50— 21,50 forintos áron egy 5—6 —7 mázsás hízott marha sok pénzt hoz a házhoz. Azonkívül a marha takarmányozása könnyebb, mint azsertésé. De a sertés sincs lemaradva. Egy szó mint száz, akár sertés-, akár marhahizlalás, minden­képpen jövedelmező foglal­kozás. (fehér) Mesterművek“ 9? Már megírtuk, hogy váro­sunkban rendezik az ipari ta­nulók megyei kiállítását. — A kiállítást a helyi vá­rosi tanács, a KISZ és az ipa- ritanuló-iskola szervezi, — mondja Szokonya László, a városi tanács iparügyi cso­portjának vezetője, — az ösz- szes szakmákból a megye húsz városából, illetve községéből tíz iskola és tíz szakkör vesz benne részt. A kiállítást a KIOSZ helyi­ségében április 3-án délelőtt 11 órakor, ünnepélyesen nyit­ják meg és tíz napig tartják nyitva. (kopa) ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Nagy János és Miklós Ilona: Ti­bor, Győri János és Somod! Kata­lin: János, Mokos Sándor és Ju­hász Mária: Albert, Angyal Im­re és Papp Mária: Imre, Szilágyi Sándor és Oláh Erzsébet: Ildikó és Kiss György és Bekő Sára: Erika nevű gyermeke. Házasságot kötöttek: Székely Ferenc és Illés Terézia, Tóthpál László és Mihók Mária, Gomai László és Pap Mária, Tur- kevi-Nagy László, és Boros Mária, Besenyei István és Serényi Ildikó. Meghaltak: Kiss Ambrusné Szűcs Mária (Losonczy u. 88.), Mogyorósi Lászlóné Módra Mária (Bolygó u. 9.), Tóth Ferencné Fehér Erzsébet (Rákóczi u. 31.), Andó László (Har­gita u. 14.), Cseri Sándomé Sólyom Juliánná (Szabadság tér 11.), Kiss Sándomé Székely Mária (Hősök tere 4—5.). Nagykőrösi Konzervgyár ápri­lis 6-án megkezdi a nyári sze­zonmunkára szóló munkavállalói szerződéskötéseket. Jelentkezés: a munkaügyi osztályon naponta 7-töl 12 óráig. A szerződéskötés­hez előzetes orvosi vizsgálatok (tüdöröntgen, vér. bacilusgazda és testi) szükségesek valamint 2 db igazolványkép. Bővebb felvi iágosítást a munkaügyi csoport ad. Kiskunfélegyházán az ARANY KUPA Az Arany János Gimnázium fiataljai hétfőn, és kedden gaz­dag műsorú emlékünnepségen és eseménysorozaton vettek részt, amelyet a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 48. és a KISZ megalakulásá­nak 10. évfordulójára rendez­tek. A KISZ-napok alatt a szel­lemi és a gyakorlati sportban folytak versenyek. A fiatal fiúk és lányok szavaltak, vi­táztak, sportoltak — szívvel- lélekkel. Kedden délelőtt és délután rendezték az „Arany János Kosárlabda Kupát”, amelyet másodszor írt ki a gimnázium. Négy város tíz csapatának fiai és lányai küz­döttek a pontokért A mérkő­zéseken érdekes megoldásokat és jó kupaküzdelmet láthatott a szépszámú diáknézősereg. A Kiskunfélegyházi Móra Fe­renc Gimnázium és férficsapa­tát emelhetjük1 ki jó játékuk alapján. Soltész Dezső edző fe­gyelmezett, technikás csapatot kovácsolt össze a fiatalokból. Mind technikailag, mind erőn­létileg magasan a mezőny fölé emelkedett a Móra Ferenc Gimnázium női és férficsapata. Az egész napos verseny ered­ményei: Nők:­Nagykőrösi Arany János Gimnázium—Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium 18:39. Nagykőrösi Arany János Álta­lános Iskola—Kiskunfélegyhá­zi Móra Ferenc Gimnázium 13:41. Nagykőrösi Kinizsi— Nagykőrösi Arany J. Gimná­zium 16:29. Nagykőrösi Arany J. Gimnázium—Nagykőrösi Arany J. Általános Iskola 47:20, Nagykőrösi Kinizsi— Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium 26:27. Férfiak: Kiskunfélegyházi Móra Fe­renc Gimnázium—Ceglédi ITSK 35:27. Nagykőrösi Arany J. Gimnázium—Váci Gimná­zium 26:32, Váci Gimnázium— Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium 43:37, Nagykőrösi Arany János Gimnázium— Nagykőrösi Petőfi Általános Iskola 34:15. Ceglédi ITSK— Nagykőrösi Petőfi Általános Iskola 51:16, Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium— Ceglédi Gimnázium 39:16, Vá­ci Gimnázium—Ceglédi Gim­názium 25:36. Nőknél a kupa­védő a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium csapata. II. Nagykőrösi Arany János Gim­názium, III. Nagykőrösi Kini­zsi, IV. Nagykőrösi Arany Já­nos Általános Iskola. A fiúk­nál a kupa egy évig, úgyszin­tén a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium birtokában marad. II. Ceglédi ITSK, III. Ceglédi Gimnázium, IV. Váci Gimnázium, V. Nagykőrösi Arany János Gimnázium, VI. Nagykőrösi Arany János Álta­lános Iskola. A kupaküzdel­mek során a lányoknál Szellő Julianna 27 (Nagykőrös), Erük Mária (Kiskunfélegyháza) 17, Szarvas Jutka (Nagykőrös) 14 pontot dobott. A fiúknál Magas Árpád (Vác) 35. Ungvesán László (Cegléd) 26, Mészáros György (Kiskunfélegyháza) 24 ponttal terhelték meg az ellenfél ko­sarát. (mitru)

Next

/
Thumbnails
Contents