Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-26 / 73. szám
! 1967. MÁRCIUS 26., VASÁRNAP rtst JMECICI i^iiríau A íejjlSdés új s&akas&úhos érkezett a termelós&öretkezeti mozgatom * Tsz-küldöttek tanácskozása Mint már röviden beszámoltunk róla, pénteken a MOM Művelődési Házában tartották meg a fővárosi és Pest megyei termelőszövetkezeti küldötteik tanácskozását- Á nagyszámú meghívott vendég között ott volt Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest meigyed Párt- bizottság első titkára, Losonczi Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, földművelésügyi miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a Budapesti Pártbizottság tátikára és Varga Péter, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Megyénk termelőszövetkezeteit, termelőszövetkezeti csoportjait, valamint a szakszövetkezeteket és a fővárosi termelőszövetkezeteket 229 küldött képviselte. A megjelenteket Jámbor Miklós, a megyei pártbizottság titkára üdvözölte, majd dr. Pénzes János, a megyei tanács elnök- helyettese, a Megyei Termelőszövetkezeti Tanács elnöke adott számot a megye és a főváros szövetkezeti mozgalmának fejlődéséről, a közös gazdaságok előtt álló feladatokról és az országos tsz-kongresszus- ra való felkészülés tapasztalatairól. ' Új fejezet a szövetkezeti mozgalomban — A IX. pártkongresszus — mondotta bevezetőben — új fejezetet nyitott a szövetkezeti mozgalom fejlődésében. Érzik ezt a szövetkezeti gazdák is, akik közül e tanácskozást megelőző közgyűléseken nagyon sokan elmondották, hogyan képzelik él jövőjüket Megyénkben a termelőszövetkezeti tagok száma meghaladja a nyolcvanezret, s számuk egyre növekszik. A közös gazdaságok többsége az elmúlt években megszilárdult, mind anyagilag, mind pedig műszakilag megalapozta jövőjét. Megerősödött a vezetés, fejlődött a mezőgazdasági termelés. Néhány év leforgása alatt a közös gazdaságok egyre inkább'árutermelő, korszerű mezőgazdasági üzemekké váltak. Jelentékenyen emelkedett a kenyérgabona, kukorica, cukorrépa s a zöldségfélék hozama. Kialakult a nagyüzemi zöldségtermelés, a nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítés eredményeként növekszik az intenzív kultúrák termelése. Pest megye mezőgazdaságának egyik fontos feladata a főváros ellátása. Erre törekedve, a második ötéves terv éveiben csaknem 16 ezer hold szőlőt, gyümölcsöst telepítettek, zöldség- termelő területeiket pedig megközelítően 30 ezer holdra növelték a közös gazdaságok. A főváros termelőszövetkezetei ugyanakkor 832 hold szőlő- és gyümölcsös telepítésével járultak az árualap növeléséhez. A 300-as állományú tehenészetek kialakításával a megvalósulás stádiumába lépett a főváros tejellátó körzetének megteremtése. A harmadik ötéves terv időszakában előreláthatóan 22 tejkombinát épül a megyében. Dr. Pénzes János részletesen kitért a termelőszövetkezeti mozgalom időszerű kér» déseire is. Beszélt a háztáji gazdaságok szerepéről, az alacsonyabb típusú szövetkezetek működéséről és megállapította, hogy az elmúlt években a termelőszövetkezeti csoportok és szakszövetkezetek egészségesen fejlődtek, növekedett termelésük, erősödtek szocialista vonásaik is. Jelenleg a termelőszövetkezeti csoportok 124 millió forint értékű közös vagyonnal rendelkeznek, a szakszövetkezetek közös vagyona eléri a 20 millió forintot A verseny eszköze a termelésnek — A termelőszövetkezetek politikai, szervezeti és gazdasági megerősödésében — mondotta az előadó — nagy szerepük van a párt és KISZ szövetkezeti szervezetének, valamint a nőbizottságoknak. Javult a politikai munka, eredményesebb a tagok nevelése és mozgósítása. Nemcsak a termőföld képe változott, átalakulóban van a parasztság élete is, kialakulóban az egységes szövetkezeti parasztság. A gazdasági eredmények kölcsönhatásban vannak a termelőszövetkezeti demokráciával. Székely István, a dánszentmiklósí tsz elnöke, vette át a szövetkezetnek ítélt díjakat, amit a szünetben sokan megcsodáltak. I Bebizonyosodott, hogy azok a termelőszövetkezetek fejlődnek kielégítően, ahol a vezetők figyelembe veszik a tagok véleményét, ahol a választott testületek jól működnek. A szövetkezeti önállóság növelése, vállalati jellegű fejlődése nem mond ellent a szövetkezeti demokráciának. Kitért az előadó a mezőgazdasági munkaversenyre is. Mint hangsúlyozta, a verseny eszköze, mozgósító ereje a termelésnek. Kérte a résztvevőket, igyekezzenek kihasználni a munkacsapatok, brigádok és termelőszövetkezetek közötti vetélkedőket. — Gazdasági építésünk alapja — folytatta a továbbiakban dr. Pénzes János — j akkor szilárd, ha sikerül megtalálni a legmegfelelőbb ará- I nyokat, az ipar és a mezőgazdaság fejlesztése között. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szocialista viszonyokban végbement termelési változásokat, amelyek új módszereket igényelnek a mezőgazdaság irányításában. Három területi szövetség Ezt követően az előadó részletesen ismertette, milyen főbb változásokat tartalmaz az új termelőszövetkezeti törvénytervezet, milyen elvek érvényesülnek majd.,a szövetkezeti földtulajdon kialakításánál. Ismertette a képviseleti, illetve az önigazgatási szervezet létrehozásáról szóló irányelveket Beszélt a termelőszövetkezetek rövidesen összeülő kongresszusáról, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának létrehozásáról és a megválasztásra kerülő területi szövetségekről. — Pest megye adottságait és fekvését tekintve — hangsúlyozta az előadó — a megyei szervek három szövetség, a fővárosi szervek és szövetkezetek egy szövetség megalakítását tartják célszerűnek. Abban az esetben, ha a megyében három területi szövetség alakul, egy szövetséghez 65—70 termelőszövetkezet tartozna. Elgondolásaink szerint az egyik szövetséghez a dabasi, ráckevei, budai és a szentendrei járás termelőszövetkezetei, a másik szövetséghez a monori, nagy- kátai, a ceglédi járás. Cegléd és Nagykőrös város termelő- szövetkezetei, míg a harmadik szövetséghez a gödöllői, a váci és a szobi járás termelőszövetkezetei tartoznának. A megyében működő szakszövetkezetek külön szövetséget alakítottak s így ez a szövetség csatlakozik a területi termelőszövetkezeti szövetséghez. A termelő- szövetkezetek önként léphetnek be a szövetségbe. Mire terjed ki a szövetségek tevékenysége? A munkaszervezés, munkadíjazás, az értékesítés és a beszerzés, szakmai tanfolyamok, tapasztalatcserék szervezése, az építés és gépjavítás feladatainak az összehangolása mind a szövetség feladata lenne. De a revíziós vizsgálatoktól kezdve a versenyszervezéséig és az önsegélyező csoportokkal kapcsolatos tennivalók elvégzéséig még nagyon sok érdekvédelmi ' feladatot is ellátna. Más szóval a szövetség minden főbb, a szocializmus felépítéséből fakadó feladat megoldását elősegítené. A tsz-ek feladatai Végezetül dr. Pénzes János a harmadik ötéves tervvel kapcsolatos termelőszövetkezeti feladatokról beszélt. — A gazdaságirányítási rendszer reformjának bevezetésével — mondotta —, a szövetkezeti mozgalom új szakaszba lép. Mindez új követelményeket támaszt a gazdaságok vezetőivel és tagjaival szemben. A mozgalom továbbfejlesztésének, s így az új gazdasági mechanizmusnak alapvető célja a termelés fellendítése, a különböző igények jobb kielégítése. A szövetkezetek önigazgatási szervezetének kialakítása a szövetségek létrehozása újabb erőket szabadít fel — fejezte be beszámolóját Pénzes János. A vita A vitában huszonkilencen jelentkeztek felszólalásra, de az idő előrehaladottsága miatt végül csak 14-en kaptak szót. Koós László, a kerepesi Kossuth Tsz elnöke a termelőszövetkezetek működését közvetlenül érintő problémával, a mezőgazdasági termékek értékesítésével foglalkozott Hangoztatta, hogy a begyűjtési rendszer megszüntetése után a szerződéses felvásárlás nagy előrelépést jelentett, de nem fejlődött úgy, ahogy azt a jelenlegi helyzet megköveteli. Részletesen elemezte milyen hátrányok nehezítik a szerződéses texmelést. Megkérdezte Koós László, hogy mivel az ország élelmiszerellátását a mezőgazdaság adja és ennek egy jelentős részét az élelmiszeripar dolgozza fel, nem lenne-e célszerűbb a tanácsi mezőgazdasági és fel- vásárlási szakigazgatás, valamint' ezzel párhuzamosan a Földművelésügyi Minisztérium és az Élelmezésügyi Minisztérium egyesítése. Kovács Antalné a megyei nőtanács titkára, elmondotta, hogy a közelmúltban érvénybe lépett intézkedéseknek nagyon örülnek a termelőszövetkezeti nők. — A mi asszonyaink tudnak számolni és meggyőződtek róla, hogy mind a tsz-nyugdíj, mind pedig a gyermekgondozási segély növeli az asszonyok termelési kedvét, biztonságát. Elmondotta, hogy egy-egy versenykampányból az asszonyok becsületesen kivették a részüket. Annál inkább elgondolkodtató, hogy nagyon sok gazdaságban elhanyagolják a vetélkedők szervezését, nyilvántartását. A jól szervezett mezőgazdasági verseny nagy hasznára válna a közös gazdaságoknak. Végül az asszonyok nevében arra kérte a kongresszusi küldötteket, hogy jól képviseljék Pest megye érdekeit. Győré Sándor, az abonyi Kossuth Termelőszövetkezet elnöke hangsúlyozta, hogy Cegléd környékén is sok javaslat, ötlet, észrevétel hangzott el a tsz-tanácskozásokon. A szövetkezeti gazdák sokat várnak a tsz-szövetségtől. A siker azonban nem azon múlik, hány szövetség dolgozik majd a megyében, hanem azon, hogy a benne dolgozó szakemberek hogyan szolgálják a közös gazdaságokat. Nem lesz könnyű feladatuk, márcsak azért sem, mert sok gazdájuk lesz. Felhívta a figyelmet Győré Sándor, hogy a napi gondok mellett — most, hogy a tsz-ék a kongresszusra készülnek — sokhelyütt megfeledkeznek a munkaszervezésről. Pedig az egyik legfontosabb feladat, hogy a gazdaságok minél ol- csóbbaú és többet termeljenek. Ennek kapcsán bírálta a termelőszövetkezetek jelenlegi táppénzes rendszerét. Sok példa van rá, hogy a táppénzes tsz-tagok nyugodtan dolgoznak odahaza a háztájiban, vagy másutt. Meg kell szigoLosonczi Pál földművelésügyi miniszter is felszólalt rítani az ellenőrzést, hogy az „ügyeskedők" ne károsíthassák meg a közöst. Bírálta Győré Sándor a nyugdíj-rendele- tet is, mert mint mondotta, azokra nézve hátrányos, akik már idős fejjél, de közvetlenül az átszervezés után lettek tsz-tagok. Felhívta a megjelentek figyelmét a termelőszövetkezeti verseny-mozgalomban rejlő lehetőségekre. Bejelentette, hogy az abonyi Kossuth Termelőszövetkezet ez alkalommal hívja ki versenyre Pest megye összes tér- | melőszövetkezeti szocialista brigádját. Boros Károly, a kartalí Űj Élet Termelőszövetkezet elnöke a gödöllői járás közös gazdaságainak a múlt esztendei jó eredményeiről beszélt. 1966- ban a huszonhét termelőszövetkezetben 16 267 forint volt a tagok átlagrészesedése. A termelőszövetkezeti szövetségekről szólva, javasolta, hogy hozzanak létre olyan jogi csoportokat is, amelyek a termelőszövetkezetek belső ellenőrzését végeznék. Szabó Ferenc, a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke a termelőszövetkezetek gépesítési problémáiról beszélt. Felhívta a figyelmet, mekkora károkat okoz, különösen esős esztendőkben a szárító berendezések hiánya. Szóvátette a belvíz elleni védekezés problémáit is. Cegléd környékén különösen nagy kárt okoz a határban össze- gyülemlett csapadék. A vizek levezetését nehezíti, hogy a két vízügyi társulat, amelynek feladata lenne a vízszabályozásban való részvétel, egymásrf hárítja a felelősséget. Elismerés a Pest megyei termelőszövetkezeteknek Felszólalt a vitában Losonczi Pál földművelésügyi miniszter is. Elöljáróban tolmácsolta a Központi Bizottság és a kormány üdvözletét, majd elismerését fejezte ki a Pest megyei termelőszövetkezeteknek. Hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeti kongresz- szus belpolitikai életünk egyik legjelentősebb eseménye lesz. A területi szövetségekkel kapcsolatban elmondotta, nem az a cél, hogy adminisztrációs hivatalokat hozzanak létre. A szövetségek vezetőit a termelőszövetkezetek titkosan választják meg, munkájukat a közös gazdaságok határozzák meg, s maguk a termelőszövetkezetek őrködnek majd tevékenységük felett. A szövetségek megalakulásának nincsen határideje, a cél, hogy a lehető leggondosabb, legalaposabb előkészítés után jöjjenek létre. Inkább lassabban, megfontoltan alakuljanak meg, mintsem a képviseleti bizalmat aláássák. Sokan persze azt hiszik, hogy a szövetség csodaszer lesz. Erről szó sincs. Nagyon nehéz lesz a szövetségben dolgozni. Gondosan felkészült, a szövetkezeti problémákat ismerő emberekre lesz szükség. Az új gazdasági irányítás lényege többek között, hogy azok döntsenek a legfontosabb ügyekben, akik a kérdést legjobban ismerik. Persze, ha a termelőszövetkezetek maguk igazgatják önmagukat, akkor is lesznek értékesítési nehézségeik. A földművelésügyi miniszter több felszólalónak választ adott. Végül arra kérte a termelőszövetkezeteket, hogy miközben a kongresszusra készülnek, ne feledkezzenek meg a legfontosabb feladatról, a termelésről, a lakosság áruval való ellátásáról. Kalácska Jánosné, a kemencéi Üt a szocializmushoz Tsz küldöte arról beszélt, milyen szerepet töltenek be a szobi járásban a termelőszövetkezeti asszonyok. Rakusz József, a toki Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke elmondotta, a budai járás közös gazdaságai helyeslik, hogy Pest megyében három szövetség jöjjön létre. Beszélt a vállalati jelleg kialakításának a szükségességéről és külön kitért a szövetkezeti demokrácia szélesítésének fontosságára. A vitát dr. Pénzes János foglalta össze s megállapította, hogy a sok javaslat, vélemény elősegíti a szövetkezeti mozgalom megyei problémáinak a felismerését és megoldását A verseny győztesei A vita lezárása után az 1966- os kongresszusi munkaverseny díjait adták át a legjobb termelőszövetkezeteknek. Cservenka Ferencné nyújtotta át a megyei pártbizottság zászlaját Székely Istvánnak, az első helyre került dánszentmik- lósi Micsurin Termelőszövetkezet elnökének. A második helyre került abonyi Kossuth Tsz oklevelet, a harmadik helyezést szerzett ceglédi Vörös Csillag Tsz ugyancsak oklevelet kapott. A 3000 hold alatti kategóriában az elsőbe-, lyezést a kakucsi Lenin Termelőszövetkezet kapta meg. Második lett a csömöri Haladás, a harmadik a kiskunlac- házi Petőfi Tsz. Losonczi Pál földművelés- ügyi miniszter több termelőszövetkezeti tagnak adott át miniszteri kitüntetést, és miniszteri oklevelet. Végül Varga Péter, a megyei tanács elnöke az országos versenyben kiváló eredményt elért dánszentmik- lósi Micsurin Termelőszövetkezetnek — immár másodszorra — átadta a „Megye legjobb termelőszövetkezete" vándorzászlaját. Végezetül a tanácskozás megválasztotta az I. országos termelőszövetkezeti kongresz- szusra Pest megye 36, és a főváros közös gazdaságainak két küldöttét. Súlyán Pál
