Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-25 / 72. szám

1 AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI Tavaszi jelentés: Befejeződött a gépszemle LAPJA Megválasztották a termelőszövetkezeti kongresszus fővárosi és Pest megyei küldötteit PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A fővárosi és a Pest megyei termelőszövetkezetek küldöt­tei pénteken a MOM Művelő­dési Házban tartották meg a termelőszövetkezetek első or­szágos kongresszusát megelő­ző tanácskozásukat. A nagy­számú meghívott vendég kö­zött ott volt Cservenka Fe- rencné, a Pest megyei Párt- bizottság első titkára, Loson- czi Pál, földművelésügyi mi­niszter, Szépvölgyi Zoltán, a Budapesti Pártbizottság tit­kára és Varga Péter, a Pest megyei Tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke. Dr. Pénzes János beszámolója Dr. Pénzes János, a Me­gyei Termelőszövetkezeti Ta­nács elnöke tartott beszámo­lót. Pest megye mezőgazdasá­gának — mondotta — egyik legfontosabb feladata a fő­város ellátása. E feladat meg­oldására törekedve a második ötéves terv idején csaknem 16 000 hold szőlőt, gyümöl­csöst telepítettek, zöldségter­melő területeiket pedig meg­közelítően 30 000 holdra nö­velték. A főváros termelő- szövetkezetei ugyanakkor 832 hold szőlő és gyümölcsös te­lepítésével járultak hozzá az árualap növeléséhez. A há­romszázas állományú tehené­szet kialakításával a megva­lósulás stádiumába lépett a főváros teljellátó körzetének kialakulása is. A harmadik ötéves terv időszakában előre­láthatólag 22 tejkombinát épül a megyében. Dr. Pénzes János elmondotta, hogy a megye adottságait és fekvését figyelembe véve a termelőszövetkezeti területi szövetségek kialakítását tartja célszerűnek, mindegyikében 50 —100 közös gazdasággal. A felszólalók jó része kérte az országos kongresszusra megválasztott küldötteket, hogy tárgyalják meg a jelen­legi felvásárlási rendszer tö­kéletesítésének módját. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter hozzászólása A vitában felszólaló Lo­sonczi Pál földművelésügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeti kong­resszus belpolitikai életünk egyik legjelentősebb esemé­nye lesz. A területi szövet­ségekkel kapcsolatban többek (Folytatás a 2. oldalon) XI. ÉVFOLYAM, 72. SZÄM ÁRA 50 FILLÉR 1967. MÁRCIUS 25., SZOMBAT Puccsra puccs Sierra Leonéban A Reuter pénteken reggel gyorshírben jeléntette, hogy katonatisztek egy csoportja Sierra Leonéban átvette a ha­talmat és letartóztatta David Lansana dandártábornokot, a vezérkar főnökét, valamint Sir Albert Margai és Siaka Stevens volt miniszterelnökö­ket. A katonatisztek Ambrose T. Genda alezredes vezetésével létrehozták „a Nemzeti Újjá­születés Tanácsát". A katonai hatalomátvétel tényét Charles Blake őr­nagy jelentette be a free- towni rádióban. Az őrnagy, aki maga is tagja a Nemzeti Újjászületés Taná­csának, közölte, hogy a kato­natiszti csoport azért vette át a hatalmat Lansana vezérkari főnöktől, mert a tábornok vi­selkedéséből megállapították, hogy nem annyira a nemzeti egységkormány létrehozása a célja, mint a múlt pénteki vá­lasztásokig kormányon volt Sir Albert Margai visszaülte- tése a miniszterelnöki székbe. Blake őrnagy bejelentette, hogy a Nemzeti Újjászületés Tanácsa felfüggesztette az al­kotmányt, minden politikai pártot feloszlatott és tilosnak nyilvánított minden politikai tevékenységet. A hatalomát­vételről szóló bejelentést azzal fejezte be, hogy a Nemzeti Új­jászületés Tanácsa visszaadja majd a teljhatalmat a politi­kusok kezébe, az új katonai kormányzat tiszteletben kívánja tarta­ni Sierra Leone korábban vállalt nemzetközi kötele­zettségeit és — mint a brit nemzetkö­zösség tagja — II. Erzsébetet ismeri el uralkodójának. Dr. Pénzes János beszámolóját tartja Az irányítók felelőssége SzerelőváUalatok dolgo­zóival beszélgetünk, örülve a mind melegebben sütő napocskának a kőolajipari vállalat nemrég elkészült új' egysége szomszédságában. . A kőolajipari meg a vegy­ipari gépgyár csak kettő a Százhalombattán dolgozó vállalatok seregéből, mun­kásai azonban — éppen te­vékenységük jellegénél fog­va — sok dolgot áttekint­hetnek, sok mindennel ta­lálkoznak. Vannak közöt­tük olyanok, akik jó né­hány helyet megjártak, s ezért van súlya annak, amit mondanak. Például, hogy igen sokat javult a szerve­zettség itt, a nagy beruhá­záson, többet törődnek az emberekkel, s így tovább. És ezért van súlya annak is, amit úgy fogalmaznak meg, hogy: mikor dolgozik szívesen a munkás? Érdekes és elgondolkoz­tató, hogy — bevallom, ma­gam ezt vártam első helyen — nem a fizetéssel, a jó pénzzel hozakodnak elő. Látszatra — de csak na- gyonis látszatra! — távol eső dologgal. A munkás ak­kor dolgozik szívesen — fo­galmaz társai szapora bólo- gatása közepette egyikük — ha ott az anyag, ha előké­szített a munkahely, azaz ha érzi ■ a szervezettséget! És bármennyire is javult a helyzet, még mindig van tennivaló — mondják. Kedvszegő dolog, amikor erre is, arra is küldözgetik a csoportot, mert elfogyott a munka pillanatnyilag, fél napra menjenek máshová, azután jöjjenek vissza ide. Ilyenkor kezdődnek a viták, de ettől ők még nyugodtan szedhetik szerszámaikat, s mehetnek máshová. A szervezettség valóban fontos tényező. Igaz, itt Százhalombattán összeha­sonlíthatatlanul másként mennek a dolgok, mint egy- egy nagy beruházáson tíz vagy öt évvel ezelőtt. * Az előrelépés, a fejlődés, az erőkoncentráció sokféle je­le megtalálható, s legin­kább — mint maguk a sze­relők is mondják — nem is a „nagy”, hanem a kicsi, a helyi szervezettséggel van baj. Az úgynevezet* cso­portszinttel. A munkacso­port irányítója felelős em­ber! Felelőssége azonban kétirányú, ennek ellenére legtöbbször csak egyik ré­szét hangsúlyozzuk. Azt, hogy a csoport irányítója a felsőbbségnek, a kirendelt­ségvezetőknek, a kivitelező fővállalkozónak, a beruhá­zónak felel. És az emberei­nek? Tekintélye csakis az olyan munkacsoportvezető­nek lehet, akinek szava van felettesei előtt is, aki — hétköznapi nyelven — ki tudja verekedni az anya­got, a folyamatos munka biztosítását, a kellő után­pótlást, s így tovább. Fele­lősségének ez a része sem­mivel sem elhanyagolha- tóbb, kisebb, mint a másik, s elengedhetetlen feltétele annak, hogy valóban irá­nyítója legyen embereinek. Ma még sűrűn megtörténik, hogy az építők tovább kül­dik a szerelők emberét, kérdezd meg „odafönn”, azaz az irodán, az egyik szerelővállalat ugyanezt te­szi a másikkal, s így to­vább, mindezt azért, mert a helyi vezető nem elég ön­álló, bátor, vagy — s ez sem ritkaság — nem ka­pott megfelelő tájékoztatást feletteseitől. Egy olyan beruházás, mint a százhalombattai olajváros, ahol hat-nyolc- százmilliót költenek el egy év alatt, az általánosnál is fokozottabb mértékben igényli az irányítók magas színvonalú munkáját, hi­szen ilyen nagy összeg mellett egy-egy félmilliós melléfogás semmiségnek tűnhet. Az irányítás töké­letesedése, a nagyobb ön­állóság, s ami ezzel együtt­jár, a nagyobb felelősség, jogos követelmény, s egy­ben annak feltételei is, hogy az olajváros munkáshadse­rege — érezve a szervezett­séget, tudva a mit és a miértet — szívesen dolgoz­zon. Mert ez a „szívesen” nemcsak fogalmazásbeli, nagyonis ténybeli különbö­zőséget jelent... M. O. Május 3-án összeül a magyar szakszervezeték XXI. kongresszusa A Szakszervezeték Orszá­gos Tanácsa péntekén az ÉDOSZ székhazában ülést tartott. Bldhd Béla elnök be­számolt a legutóbbi tahácsülés óta végzett munkáról, s rész­letesen értékelte a szakszer­vezeti választások tapasztala­tait. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára ismertette a magyar szakszervezetek kö­zelgő XXI. kongresszusa elé terjesztendő dokumentumo­kat, amelyet a korábban létre­hozott munkabizottságok dol­goztak ki. A SZOT ülése elhatározta, hogy a magyar szakszerveze­tek XXI. kongresszusát má­jus 3-ra hívja össze, s annak napirendjéül a következő té­mákat javasolja: O A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának be­számolója a XX. kongresszus óta végzett munkáról és a ma­gyar szakszervezetek soron következő feladataid Előadó: Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára. O A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa szám- vizsgáló bizottságának je­lentése. Előadó: Somogyi Mik­lós, a számvizsgáló bizottság elnöke. A magyar szakszerveze­tek alapszabályának mó­dosítása. Előadó: Gál László, a SZOT főtitkára. O A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának és számvizsgáló bizottságának megválasztása.- egyre több traktor áll barázdába Hiába borong, fagyoskodik március — Tavasz kisasszony ellenállhatatlanul hódít, csa­logatja a hajtásokat. Duzza- doznak az orgonarügyek, a dé­li fekvésű erdőkben szirmot bontott az ibolya. És ha Sán­dor, József, meg Benedek az idén is cserbenhagyta a me­legvárókat, a bölcs gázdaem- berek azt tartják: inkább most legyen még hűvösebb, szelesebb a tavasz eleje, mint később forduljon dermesztőre az időjárás. Az alacsony hő­mérséklet ugyanis fékezi a ve­getációt, s egy-egy váratlanul érkező fagyos éjszaka nem tehet komolyabb kárt a lassan ébredező hajtá­sokon. A kinti munkákat már úgy sem hátráltatja a hűvösebb periódus. Mozgalmas a határ Jászkara jenőtól egészen a Börzsöny aljáig Ahol a talaj- viszonyok engedik, már az északi fekvésű tájakon is dolgoznak a szántó-vetők. A szobi járásban, Vác és Szent­endre környékén ugyancsak teljes erővel halad a kinti munka. Vetik a borsót, nevelik a palántákat, dolgoznak a gyümölcsösökben, szőlők­ben. Nagykőrös, Cegléd és Monor környékén továbbra is nehe­zíti a tavaszi tennivalók vég­zését a belvíz. Az elmúlt na­pokban is többször előfordult, hogy egy-egy ekesort két erő­gépnek kellett vontatnia. Most már nyilvánvaló, hogy a bel­vizes területeken szokatlanul nagy erőpróba elé állítja a ta­lajmunka az erőgépeket. Biz­tató viszont, hogy a tavaszi gépszemlék — amelyeket most fejeztek be a termelőszövet­kezetek — általában jobban sikerül­tek, mint a múlt évben. Paukó Árpád megyei gépesí­tési előadó, elégedett a gépek tavaszi vizsgájával; a termelő- szövetkezetekben a szántás­vetéshez szükséges erőgép­park munkára készen, min­denütt rendelkezésre áll. — SP — rrsrsssssrss*ssssrsss-/-ssssssssssssssssrsssssssssssssssssssssssss/rf/ssssssssssssssssssssssssssxssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssssss/s**ssssssssssssssssssss* VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR Foto: Kotroczó 1

Next

/
Thumbnails
Contents