Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-23 / 70. szám
A fácánok, a foglyok helyett A vadásztársaság nevében Kopogtak. Nyílt a szerkesztőség ajtaja és belépett rajta egy fényes szőrű, karcsú vadászvizsla. Kicsit megszeppentem a szokatlan vendégtől, de pár lépéssel utána a gazdája is belépett: a Ceglédi- Húsipari Vállalathoz tartozó vadásztársaság vadőre. Az erdőt járó emberek nem beszédesek. Ö is csak néhány mondatváltásra érkezett. — A lényeget leírtam maguknak. Beszél ez a pár sor helyettem, olvassák el, írják meg. Nem a magam asztalára panaszkodom! — S köszönt, indult visszafelé barna bun- dás apródjával. A vadőr levele panaszos volt. Az igazát kereste és a munkájához járó társadalmi segítséget hiányolta. — Az Alföldön sok a szárnyas vad: a fácán, a fogoly. A húsukat sokan nagyon szeretik. De a madarakat... Január végén utasítást adtunk a vadőröknek, hogy kérjenek a termelőszövetkezetek valamelyikétől egy kis töreket, hogy a Bürgeház-dűlő felé kitett eleségre szórhassuk: A fácánok, foglyok ugyanis így nyugodtan fogyaszthatják a táplálékukat, s csipegetés közben nem félnek holmi váratlan veszélytől. Mit mondott erre a tsz? — Azt, hogy nincs, nem adnak. Pedig még a nedves, a rothadt is jó lett volna, de olyat sem kaptunk tőlük. A tél elején kinn jártam, s láttam, hogy tonnaszám volt... — Persze, nyáron nekik is jó, ha a férgeket, rovarokat ezek a vadmadarak felszedegetik a földjeikről! A húsa is jó ... — csak épp segíteni nehéz. Sok tsz tanulhatna ezen a téren a ceglédi Vörös Csillagtól, vagy a Dózsa Népétől egy kis állatszeretetet. A Lenin Tsz is sokat segített a télen. Hát — ezt szerettem volna elmondani, de inkább írtam. Az írás maradandóbb a szónál. Valahogy így szólt a vadász levele. Nem fűzök hozzá saját észrevételt, hisz mindenki levonhatja belőle a tanulságot — a neki szóló dicsérettel, vagy elmarasztalással együtt. S gondja lehet a jövő téli önzetlen segítésre. (—es) Kilenc ínyenc ceglédi falat Ás étel mellé receptet is adnak — Régi csemegék a mai ízlésnek megfelelően A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat kiadásában Fokmérő címmel igen érdekes és hasznos újságot bocsátott tíz évvel ezelőtt a megye vendéglátóiparának rendelkezésére. A színes összeállítású újság legutolsó — jubileumi — számában szó van a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat munkájáról, rendezvényeiről is, amit ötletes illusztrációkkal tettek érdekessé. A lap kedvesen emlékezik meg a jól sikerült Piroska bálról, amely Ceglédi farsang címmel íródott. Egy egész oldalon méltatja a rendezvény ötletességét, népszerűségét. A báli hagyományok felelevenítésének helyességét és kezdeményezését támasztja alá a Fokmérő. Pár oldallal arébb a ceglédi ételspecialitásokat olvashatjuk. Erről így ír a Fokmérő: „A Ceglédi Vendéglátóipari Vállalatnál új lendületet vett a helyi ételspecialitások felkarolása”. Megtudjuk még, hogy jelenleg kilenc ceglédi ételkülönlegesség szerepel az étlapon, melyeket a helyi receptek alapján kísérleteztek ki, illetve tettek a mai ízlés számára elfogadhatóvá. Az ételspecialitások — helyi és városunkban vendégként étkező — kedvelői a következő tájjellegű ételek között válogathatnak: Ceglédi juhhúsos káposzta, birkapörkölt ceglédi módra, ceglédi toros májleves, ceglédi juhhúsos kása, pörkölt máj ceglédiesen, ceglédi gömböcleves, ceglédi szi- vesleves, ceglédi paradicsomos bab — és legvégül a lecsós zöldbab ceglédi módra. A kitűnő ételek mellé a közeljövőben majd egy-egy ételreceptet is kap a vendég, ami a fentebb említett ételek elkészítési módjáról ad tájékoztatót. (csat—) PEST MEGYEI hIdLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM 1967. MÁRCIUS 23., CSÜTÖRTÖK Kétezer fiatal lelkes demonstrációja Ifjúsági nagygyűlés Ahányban Emlékművet, barátság parkot adtak át Kedden délelőtt ünnepélyes külsőt öltött Abony község. A községi tanács előtti park fáit zászlók díszítették, vörös nyakkendős úttörők, ünneplőbe öltözött gimnazisták és termelőszövetkezeti fiatalok gyülekeztek. A forradalmi ifjúsági napok keretében a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóját és a KISZ fennállásának tíz esztendejét ünnepelték. Az abonyi fiatalok a szolnoki járás fiataljaival közösen ünnepeltek. A Szolnoki úton várták az érkező vendégeket. Úttörők sorfáig között érkezett a községbe a több száz főnyi meghívott fiatal. Az ünnep emlékére a két szomszédos járás KISZ-szervezetének zászlajára kölcsönösen egy-egy szalagot kötöttek, majd együttesen vonultak az ünnepség színhelyére. Radeczki László, a KISZ járási bizottságának titkára, köszöntötte az ünnepségen megjelent Molnár György elvtársat, a KISZ Központi Bizottságának titkárát, a szolnoki fiatalokat, Varga Ferencet, az MSZMP járási bizottságának első titKárát, Angyal Károlyt, a járási pártbizottság másodtitkárát, és Gyigor Józsefet, a pártbizottság munkatársát. Dr. Somodi István, a községi pártbizottság titkára, mondott ünnepi beszédet. A Tanácsköztársaság jelentőségét méltatta, majd a KISZ tevékenységéről beszélt. Ezután Mucza János veterán szólt a fiatalokhoz. Szavai nyomán megelevenedtek a 19-es küzdelmek, harcok. Szűcs László, nács elnöke, az erre az alkalomra ké- ^ szítettetett zászlótartó- ^ emlékművet és a környező ^ parkrészt átadta a község ^ fiatalságának. Ez a barátságpark a két járás & közötti jó kapcsolatot jelké- § pezi ezentúl, a következő lékezésül 48. és a KISZ újjászervezésé nek 10. évfordulójára.” szönték a kedves, baráti fogadtatást és a barátság emlékére fát ültettek el az emlékmű közelében. Az emlékműnél és a tanácsháza bejáratánál levő 19-es veteránok emléktáblájánál koszorúkat helyeztek el. Az ünnepség, amelyen több mint kétezer fiatal vett részt, a DlVSZ-indulóval ért véget és a fiatalok tömege egy darabig elkísérte a távozó szolnoki vendégeket. (t) Ma déleiéit alakuló ülést tart a városi tanács Ma délelőtt 9 órakor kerül sor a városi tanács alakuló ülésére. A választások során S2 városi tanácstagot küldött a város lakossága képviselőjeként ügyeiket intézni. A széksorokban helyet foglaló tanácstagok között 55-en vannak, akik már az előző ciklus négy esztendeje alatt is részt vettek a tanács munkájában. Huszonheten először ülnek tanácstagként ebben a teremben. A tanácstagok megválasztása nagy körültekintéssel történt. Azok tárgyalnak a város életéről, fejlődéséről, a szükséges intézkedésekről, akik a leg- hivatottabbak arra, hogy a lakosság érdekeit képviseljék. Becsületes, jól dolgozó emberek, akik közéleti tevékenységükkel is a város előbbre jutását kívánják segíteni. A város országgyűlési képviselőjének, Benke Lajosné- nak és a négy megyei tanácstagnak tegnap- délelőtt adta át megbízólevelét dr. Lakatos József tanácstitkár. A városi tanács tagjai ma reggel kapják kézhez megbízólevelüket. a községi taS TEREFERE ipCSOIST'Ot Jcl-Kc“ ^ Az emlékművön ^ felirat áll: „Em-1 a Tanácsköztársaság ^ CISZ újjászervezéséAz ünnepség befejező ré-$ szében a szolnokiak megkö- ^ A Ki miben tudós ? döntője elolt HAJRÁ. ZUÁRD! Heteken keresztül izgatottan vártuk a televízió pénteki adását. A Ki miben tudós? földrajz versenyében indult ugyanis Puskás Zuárd ceglédi gimnazista. Magas színvonalú, nagy párharcokat láttunk. Zuárd biztosan jutott tovább az elődöntőből, majd a középdöntőből és így már csak egyetlen ellenfele van a döntőben. — A képernyőn úgy láttuk, nyugodtan versenyzel... — Valójában persze én is izgulok. Azt hiszem, ez természetes is. Nemcsak a verseny izgalma, hanem a televízió nagy nyilvánossága is hozzájárul ehhez. Telnek a sörösüvegek A Söripari Vállalat ceglédi töltőtelepére mostanában egyre gyakrabban érkeznek vissza az üres üvegeket szállító kocsik. Ahogy a hőmérő higanyszála felfelé halad, valahogy ezekkel a fokokkal arányosan növekszik a városban a sörfogyasztás is. Egyelőre nem okoz fennakadást ez a fogyasztásnövekedés, s mihelyt az idő még melegebbre fordul, a teljesítményüket is növelik a palackozók, a munkáslétszám emelésével arányosan. A képen: Sallai József és Sallai László palackozza a „kis Kőbányaiakat”. (Foto: Tomcsányi) — Gondoltál arra, hogy eljutsz idáig? — Sokat készültem, ez annak az eredménye. Már ősszel elkezdtem, rengeteg könyvet olvastam el. A tematikát előre megkaptuk, persze ez olyan széleskörű volt, hogy csak a felkészülés általános irányvonalát adta meg. — A kamerák nem befolyásolják szereplésed? — Különös, izgalmas érzés: tudom azt, hogy minden mozdulatom követi a sok százezer néző az országban. Kicsit zavar is ez engem. Különösen a villámkérdésektől tartok. A pillanatok döntenek ilyenkor, annak a javára, aki gyorsabban tud koncentrálni. Az írásbeli nyugodt körülmények között zajlott le, az én dolgozatom lett a legjobb. — Milyen a verseny rendezése a televízióban? — Nagyon jó. Gyorsan, pontosan megy minden. — A zsűri? — Szigorú — de természetesen'ez a helyes. — Hogyan készülsz a döntőre? — Nagyon nehéz ilyenkor a legfontosabbat kiválasztani: mivel is foglalkozzam még? Sok szakkönyvet, egyetemi ^ jegyzeteket szereztem Buda- ^ pesten, ezeket tanulmányo- § zom most. — Mit tudsz ellenfeledről? — Sokat utazott már kül földön, tudását gyakorlati is méreteivel mélyíti el. — Nem félsz? — A döntő, nagy szó ez, természetes izgalom jó szereplést segíti elő. — Mit vársz? — Nagy verseny lesz. .1 talán a S I pillanatra csendesen Egy majd szerényen: — Remélem... Pénteken este majd a elhallgat, | megjegyzi, | ott ülünk ^ képernyő előtt. Az § maja a Képernyő eion. az s egész város szurkol majd ne- ki. Ezzel búcsúzom tőle: „A^ döntő után, találkozunk majd. ^ Sok sikert, Zuárd!” (kohlmayer) Í! Foto: Jákfalvi Elmarad: Isten veled édes Piroskám... Mint vasárnapi számunkban hírül adtuk, népszerű, kedves vendégeket várt Cegléd városa március 23-ára, a Kossuth Étterembe. Dr. Dobos Attila szerzői estjére került volna sor, több fiaital fővárosi tánc- dalénekes közreműködésével. Az érdeklődők most hiába várták ezt a zenés találkozót: a könnyűzenei, slágerest a művészek külföldi turnéja miatt márciusban elmarad. Helyette április 7-én este fogják megtartani a Kossuth Étteremben ezt a táncdal, szerző és énekes bemutatkozást. PILLANATKÉPEK Kellemes hangulata van már ennek a hétnek. Várjuk az ünnepet. Megváltoznak az emberek ilyenkor: kedvesebbek, nem pattan könnyen indulat- szikra a súrlódásokból. Közös téma az ajándékozás titkolózó, izgalmas tervezgeté- se. Megkezdtem én is ezt a nagy körültekintést, találékonyságot igénylő feladatot. Pontos munkát végzek. Két füzetet vezetek. Az egyikbe azt írom, hogy kinek mit fogok venni. Az ünnep előtti várakozás jóleső percei ezek. A másik füzetbe azt írom, — hogy kinek mennyivel tartozom. Az ünnep utáni napok szomorú percei lesznek ezek. ★ Láttam a barátom, amint üvegekkel megrakottan jött ki az üzletből. Azóta is naponként fordul egyet, sörrel, borral. Megkérdeztem. „Hát te mit csinálsz?” „Edzek.” „Mire?" „Az ünnepekre.” Akkor annyit fogunk majd inni, hogy nem bírnám el bemelegítő edzés nélkül. — Apu, ugye sok mindent hoz nekem a piros szemű nyuszi? — Ha mindig jó leszel, persze. — Es neked? — Nekem már nem hoz semmit. — Miért, hiszen te nagyon jó vagy! — De én már felnőtt vagyok. — Azért hozhatna, csak a rossz felnőtteknek ne adjon semmit! ★ Megjött a postás. A lány izgatottan kap a levél után. Olvassa. „Kedves Katikám!” Ne haragudj, rossz hírt kell közölnöm. Az ünnepekre sajnos nem tudok hazajönni. Szolgálatban leszek. Menj csak el nyugodtan egy kicsit, érezd jól magad. A lány beszól az ajtón: — Anyám, nem megyek a szabónőhöz, nem sürgős már a ruhám ... ★ A műszaki bolt nagy kirakata előtt áll egy paraszt bácsi, mellette topog az asszony, türelmetlenül. — Mégis csak az lenne a legjobb a gyereknek, én azt mondom. Rámutat egy Danúvia motorra. — Nem értesz te se ehhöz, hiába mondtam, hogy hívd el a szerelőt. Az öreg morgott valamit és hirtelen elindult befelé. Az ablak mögött láttam, amint határozottan a fekete motorra mutatott. ★ Két párbeszéd. Az egyik: Feleség: Hová megyünk húsúéikor? Férj: Hová mennénk, hová mennénk! Feleség: Táncolni, jó? Férj: örül az ember, hogy egyszer pihenhetne, akkor is ugrálni menjen. A másik: Lány: Hová megyünk húsúéikor? Fiú: Táncolni, jó? Lány: Nagyon sokan lesznek mindenütt. Fiú: Nem baj, majd néha kimegyünk. Tavasz van már odakint. (—yer)
