Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-23 / 70. szám
4 *r<:/£íHap 1967. MÁRCIUS 23., CSÜTÖRTÖK _____ 4 Egy kés falu ma II. Hullámvölgy, hullámhegy Az igazsághoz mindenképpen hozzátartozik azonban, hogy 1949 és 1960 között erősen hatott a népességi mutatók alakulására az 50-es évek kemény törvénye, amely szigorúan tiltotta a terhesség megszakítását. Nem lehet elzárkózni a kétségtelenül jogos feltevés elől, hogy az a bizonyos 63 fős természetes szaporulat, amely Tök községben ezután az időszak után jelentkezett, tulajdonképpen ennek a törvénynek a következménye volt. A gyermekáldásban gazdagabb esztendők után ugyanis mind kevesebb és kevesebb születés következett, s az újszülöttek száma azóta sem közelítette meg az 50-es évek átlagát. Tehát igaz lehet, hogy a falu hovatovább csak az erőszaknak engedett, amikor frissítette, élesztette magát, s amúgy önszántából azonban nincs hozzá vitalitása? A tantestület igazgatója, ti agy László magyarszakos tanár kissé furcsállotta a kérdést, hogy fennáll-e valóban az iskola későbbi bezárásának veszélye, de különösebben •nem lepődött meg. Elismerte, hogy minden alapja megvan az aggodalomnak, ha mindjárt az iskolát nem is kell bezárni. Kétségtelen, hogy a tanuló- csoportokat a jövőben még összébb kell vonniuk, s a nyolcosztályos iskolában idestova nem lesz csak négy osztály.' Mindennél jobban beszélnek azonban a számok: 1957-ben 23 gyerek iratkozott be az első osztályba, 1958- ban: 24, 1959-ben: 28, 1960- ban: 29, 1961-ben: 24, 1962ben: még mindig 27, s ezután egyre csökken az elsősök száma. A most következő tanévben — az igazgató előzetes tájékozódása szerint — már csak 16 gyerek tanulja majd az ábécét, az ezt követő esztendőben 10, s az 1969—70-es tanévben csak 9. Itt azonban meg kell állni egy pillanatra, a látóhatár ugyanis nem 1969-cel zárul, hanem távolabb, de ezen a ponton mintha fordulat látszanék. Már óvodáskorúak, akik 1970-ben mennek iskolába, s azok is kinőtték a pólyát, akik egy évvel később, 1971- ben iratkoznak be az elsőbe. Az iskola tehát könnyen megállapíthatta a védőnő nyilvántartásaiból, hogy 1970-ben megközelítően 15, egy esztendővel később pedig 16 elsősre számíthat. Elmélkedés mutatkozik tehát, de ez olyan minimális, hogy lehet véletlen is. Ki tudná megmondani hirtelen, van-e számottevő jelentősége a jövőt illetően. Mindenesetre o grafikon felfelé mutat: hullámvölgyből, hullámhegynek. Most hát az a kérdés, hogy történt-e valami időközben a községben, ami ezt a csekélyke emelkedést is magyarázza, s amelyből távolabbi következtetések vonhatók le. Hangok, vélemények A közhangulatról, csak köz- bevetőleg. Tagadhatatlan, hogy a községben még fellelhetők a régi értelemben vett egykés hagyományok, noha természetesen nincs semmilyen társadalmi alapjuk. Annyiban élnek, hogy három gyereket egy családban máig is szokatlannak tartanak a faluban. Mindez nem egészen hatástalan. Példaként álljon itt egy kétgyerekes fiatalasszony, bizonyos V-né, aki nem tudott mit mondani, hogy két fia után miért nem vágyakozik még egyszer gyerekszülésre, holott annyira szeretne egy lányt is. „Kinek van itt három gyereke!” — Ennyiben foglalta össze érveit. Kiderült, hogy csakis a megcsontosodott szokások, vélemények kötik. Szó sincs anyagi megfontolásokról. A megélhetést meg tudnák teremteni öttagú család számára is, ugyanekkor semmi olyanra nem gyűjtenek, amiért lemondanának a harmadik gyerekről. Ez az asszony más környezetben szülne még nem is egy gyereket — maga sem tiltakozik a feltevés ellen —, természetesen ott, ahol mások is nagyobb családot alapítanak. Egyfajta közvélemény szerint már két gyerek is sok, nemhogy három. Egy másik megkérdezett — idős asszony, aki maga is egykés anya, s unokája sincs több csak egy — valósággal elfutott már csak a kérdéstől is, hogy nem szeretne-e még egy unokát. Ugyan! Minek? Csupa megütközés volt, s merő tiltakozás, hogy ez még valakinek egyáltalán eszébe is juthat: még egy unoka! Végül mindössze annyit lehetett kihallani a közvéleményből, hogy a kimondottan régies felfogás pusztán csak a nagyobb családok alapítását ellenzi, amennyiben két gyereknél több születne. Valójában az egyke sem jelentett mindig egy gyereket. Régen a fiúkat általában Istvánnak, a lányokat pedig Lizának keresztelték, s volt, hogy mind a kettőt hagyták megszületni: a Pistit is, meg a Lizit is. Visszatérve: ma nincs különösebb társadalmi alapja az egykés hagyományoknak. Létezésük csupán szokás jellegű, s ezt áttörni önmagában véve még nem is volna olyan nehéz. Ilymódon újabb kori okokat kell keresni, amelyek a születések számát így vagy úgy befolyásolják. Azok a magasabb igények! Ebben a községben a népesség alakulására vonatkozó közhelyeknek általában azt a változatát használják, hogy azért nincs gyerek, mert megnövekedtek a kultúrigények. Ez mindenképpen a szerencsésebbik eset, még akkor is, ha semmi vigasztaló nincs benne, amennyiben igaznak bizonyul. Jobb, mert nem panaszos hangvételű, s már eleve bizonyos jólétről tanúskodik; nem úgy mint a másik, amelyik körülményeket, lakáshiányt, s egyebeket nevez meg a gyermekáldás gátló okául. Taszító mégis, mert az e fajta kultúrigény, o születések rovására terjeszkedik, önzést, kényelmességet feltételez. A könnyebbik ellenfélnek látszik, s mégis ez a nehezebbik. (Mert olykor a gyakorlati életben sokkal egyszerűbbnek tűnik a népszaporodást serkentő javak megteremtése, mint a meggyőzés, hogy akiknek megvan minden anyagi lehetőségük, ne utasítsák el rendre a gyereket. Ez utóbbi eset már-már a féltő; agitátorok tanácstalanságáig; vezet. Ilyen tanácstalan ember a községi védőnő, Gimesi Ala- dárné is, aki 1939-ben kezdte működését a faluban, de még soha sem látott ilyen egyértelműen szomorú képet a születések számának alakulásáról, mint most. A múltban sem. Akkor ugyanis nem tudott róla sem ő, sem az orvos, i hogy hány esetben, s hogyan szegik útját a meginduló éle- j teknek. Volt valami titka a j falunak, valahová eljártak az | asszonyok akkor is — minden; bizonnyal pesti orvosokhoz — j de hogy egészen pontosan ho- j vá, ezt még az egykori ügyész- i ségi vizsgálat sem tudta kidé-: ríteni. i Ma a védőnő vizsgálja meg j az életkörülményeit minden! gyerektelen, vagy egykés nő- j nek, aki a terhessége megsza- : kítását kéri az illetékes bízott- : Ságtól. Évente általában tíz; ilyen eset van, amelyekből — ; dacára a védőnő jelentéseinek > — rendszerint egyszer sem lesz • gyerek. Ehhez vegyük még ! hozzá azokat, akiknek két gye- ! rekük lévén, a jelentkező har- j madik elvételéhez környezet-! tanulmány nélkül is hozzájárul > a bizottság, összegezve: éven-! te több mint feleannyi angyalt 5 csinálnak, mint ahány gyerek ! megszületik. Mindezt egyes vélemények | szerint a kultúrigények fokozó- 3 dúsának jegyében kellene el- ! fogadnunk. Furcsa véletlen i talán, hogy az az egyetlen há- 3 romgyermekes asszony is, aki > e témakörben folytatott vizsgálódások során megszólalt; végül ez is csak mintha azt bizonyította volna, hogy a nagy család bizonyos igénytelenség velejárója ebben a faluban. Hiszen ezek az emberek még nemrég valahol a tanyákon húzódtak meg egy istállóban, öten; a két felnőtt és három kicsi gyerek, néhány hónapja kaptak csak lakást a szövetkezettől. Elgondolkoztató Az orvos nem kevésbé borúlátó. A község Zsámbék egy részével alkot közös körzetet, amelyben immár 40 esztendeje dr. Meggyes József látja el az orvosi teendőket. A kérdést így tette fel: mit várhatnánk az egykés múltú Tök községtől, amikor idestova a közismerten gyerekszerető Zsám- békön is hasonló lesz a helyzet? Zsámbékon az 1930-as évek közepén esztendőnként 120 gyerek született, a háború előtt 96, most pedig 45 körül van az éves átlag. Az egykori hét-nyolctagú családok fiainak, lányainak is — meg lehet nézni — egy-két gyerekük van. Az orvos a 15 évvel ezelőtti szigorú törvényeket várja visz- sza, s csakis ilyen megoldásban bízik. Merthogy anélkül ki tudja meggyőzően bizonyítani az újszülöttek és a gépkocsik közötti értékkülönbséget, úgy hogy szülessen is gyerek? Valószínűtlen persze, hogy csak erős törvénnyel lehet segíteni. Sokak szerint ez a mostani viszonylagos gyermekel- lenesség is valamelyest a régi erőszakos törvények reakciója. El lehet gondolkozni rajta... Dékiss János (Folytatjuk.) 30 ezer olajoshordó a VDK-nak A Vietnami Demokratikus Köztársaság harmincezer olajoshordót rendelt a magyar ipartól. A Dunai Vasmű és a Jászberényi Hűtőgépgyár kapott megbízást a hordók előállítására. Eddig 11 200 hordót raktak vagonokba. A határidő előtt körülbelül két és fél hónappal, április 20-ig mind a harmincezret legyártják és átadják a külkereskedelemnek. Komlóssy Erzsébet nyerte el idén a Székcly-díszplakettet Az Állami Operaházban szerdán bensőséges ünnepségen adták át a Fészek Klub Székely Mihály emlékére alapított díszplakettjét Komlóssy Erzsébet operaénekesnőnek. A kitüntetést — Csillag István szobrászművész alkotását — Lukács Miklós igazgató nyújtotta át az ünnepeltelek, megemlékezve Székely Mihályról, a magyar operakultúra halhatatlan alakjáról, akinek tiszteletére minden évben a róla elnevezett díszes kisplasztikái alkotással jutalmazzák az évadban legjobb művészi teljesítménnyel kitűnt fiatal operaénekest. Az idén — ezúttal negyedik alkalommal — Komlóssy Erzsébet vált érdemessé a kitüntetésre. az egyetem páimaháza Jelentős új létesítménnyel gazdagodott az Eötvös Lóránd Tudományegyetem: a botanikus kertben kétmillió forint költséggel újjáépült a nagy pálmaház, s elkészült az új emeletes épület, amelyben korszerűen felszerelt laboratóriumok kaptak helyet. Statisztikai számvetés a tsz-kongres£zus alkalmából A Központi Statisztikai Hi- I szeresére nőtt. Az egy holdra vatal összeállította a tsz-ek1 számított közös vagyon azonfejlődésének érdekesebb adatait. Az ezeket tartalmazó kis könyvet megkapják a tsz- kongresszus részvevői, később pedig más érdeklődőknek is közreadják. A kiadvány a többi között megállapítja, hogy 1966-ban a szövetkezetek az ország termőterületének 68 százalékát művelték és a mezőgazdasági áruforgalom 75 százalékát adták. A tsz-ek szolgáltatták a kenyérgabona 74, a cukorrépa 92, a zöldségfélék 86, a vágósertés és a vágómarha 55, a tej 45 százalékát. A közös gazdaságok minden kataszt- rális holdnyi szántóterülete átlagban 2650 forint értékű terméket bocsátott az állam rendelkezésére, 850 forinttal többet, mint öt évvel korábban. Különösen vágóállatokból és állati termékekből adnak jóval nagyobb mennyiséget. A szövetkezetek közös vagyona 1961 óta több mint kétban némelyik helyen kétszer akkora, mint más, gyengébb tsz-ekben. A mezőgazdaságban, beleértve az állami gazdaságokat is, több mint 67 ezer traktor dolgozik, 23 000-rel több, mint 1961-ben, közülük több mint 52 ezer a szövetkezetek rendelkezésére áll, s ebből 45 300 sajátjuk. Tavaly a gabona 85 százalékát már géppel arathatták, a burgonyának 40, a cukorrépának pedig 50 százalékát géppel szedték ki. A községekben tartott színházi előadásokat egy év alatt 945 ezren tekintették meg, 80 ezerrel több, mint öt évvel ezelőtt. A falusi mozielőadásokra viszont a korábbi 60 millió helyett tavaly csak 48,6 millió jegy kelt el. Ez azonban nagy részt a tv elterjedésével magyarázható, a falusi televízióelőfizetők száma öt év alatt 43 ezerről 345 ezerre gyarapodott. DABASI BARKÁCSOLOK Félkész teknős Csillagvizsgáló Átfényezik a megállótáblákat Samponnal mossák az autóbuszokat A Fővárosi Autóbuszüzem is megszervezte a tavaszi nagy- takarítást. Ezekben a hetekben éjjel — s a szokásos ellenőrzések idején nappal is — samponnal és egyéb tisztító- szerrel mossák az autóbuszok utastérségét és kocsiszekrényét. Több atmoszférikus nyomással lövellt forró vízzel tá- volítják el az alvázakról és a kerékagyakról a télen odaragadt sarat, fáradt olajat. Március végén, április elején már ragyogó tisztán közlekednek az autóbuszok Budapest utcain. Ugyancsak április elejére a Fővárosi Autóbuszüzem 2568 megállótábláját is átfényezte- ti. Mi végett járt Pesten Juhász Sándor, a dabasi művelődési ház igazgatója? — A Technika Háza könyvtárát kerestem fel, műszaki könyveket szeretnénk vásárolni és kölcsönözni a dabasi műszaki szakkörnek. Három éve alakult. Vezetője Kosztolányi Gyula elektromérnök. Az alapító tagok maguk hozták otthonról a barkácsoláshoz elengedhetetlen eszközöket, mert 10 fillér értékű közös felszerelésük sem volt. Az eltelt három év alatt meggazdagodtak. Kik a szakkör tagjai? Akad köztük nyugdíjas, pedagógus, ipari tanuló, hangszerkészítő, s még számos érdekes foglalkozás képviselője. Ahány ember, annyiféle képesség és érdeklődési kör. Eleinte csak rádióztak, vagy a művelődési ház elektromos készülékeit javították. Aztán építettek erősítőt, tranzisztoros rádiót, gitárt. Az egyik szakköri tag még olyan elektromos rezgéskeltőt is konstruált, amelylyel reumát lehet gyógyítani. Hozzákezdtek egy kibernetikai teknősbéka építéséhez is, alkatrészhiány miatt m dt abba a próbálkozás. Az MHS is segített a szakkörnek. Kapcsolatot teremtettek a budapesti telefongyárral, több tízezer forint értékű, javításra szoruló műszert, készüléket kaptak onnan. Talán 35 ezret is megér most a birtokukban levő sok műszer, gép, szerszám. A helyi tsz már jelentkezett, hogy elektromos gépei ellenőrzését velük szeretné elvégeztetni. Terveik egyre színesebbek. Szemléltető eszközt barkácsolnak a tanyai népművelési munka megkönnyítésére. Csillagászati távcsövet szerkesztenek, tranzisztoros telepes erősítőt terveznek a művelődési autóhoz. Építenek maguknak egy elektromos orgonát is. Az MHS két rádióadó-vevő berendezést ígért, s hamarosan öt rókavadász készülék is lesz, amivel rádióállomásokat lehet felkutatni. Nagyszerű versenyeket rendezhetnek rövidesen. — d — Krimi a könyvben - krimi a vásznon Szabó László: .. .. Gamma-null eltűnik . s Szürke, szinte mindennapos I § rendőri hírrel kezdődik Szabó . ^ László új kalandregénye: egy ^ budapesti bérházban lakástűz ’ 3 támadt. Mire az esetet felfeI dezték, a tűz már mindent elpusztított, s a bennszorult lakó is meghalt. A helyszínre § érkező nyomozók körültekintő , I munkája nyomán azonban ha- 1 marosan kérdésessé válik: va- S lóban baleset történt, vagy I bűntény? ! v Ugyanazon éjjel betörnek a Pestvidéki Gyógyszergyárba s nagy értékeket rabolnak el a . páncélszekrényből, amely egy $ rendkívül fontos vegyipari § felfedezés titkát őrizte: A ^ Gamma-null elnevezésű kü- § lönleges új gyógyszer teljes kí- ^ sérleti leírását. Százezer fo- § rint is eltűnt. A nyomozás ^ szálai — furcsa módon — i ugyanabba a házba vezetnek, S amelyben aznap délután a la- § kástüzet felfedezték. S Hogyan jut a modern kri- § minalisztika eszközeinek fel1! használásával és a lélektani motívumok, az emberi sorsok és jellemek gondos figyelem- bevételével rövid időn belül eredményre a nyomozás, hogyan derít fel egy veszedelmes ä kémbandát — erről számol be rendkívül feszült, mindvégig izgalmas könyvében az író. A kalandregény számos valóságos motívumot dolgoz fel rendőrségi és kémelhárító szerveink munkájából, sőt, részben megtörtént bűnesetek nyomozati anyagát is felhasználja. Az olvasó tehát nemcsak a feszülten érdekes történettel ismerkedhet meg, hanem a rendőrségi szervek mindenre kiterjedő, fáradságos és veszélyes tevékenységéből is ízelítőt kap. Szabó László regényének központi figurája Pálos alezredes, a komoly, higgadt és tapasztalt rendőrtiszt, aki hivatását szívvel-lélekkel teljesíti. Nemcsak bravúros nyomozásairól, de egyszerű, póz- talan magatartásáról is ismert. A Zrínyi Kiadó Reflektor sorozatának új kötete — az eddigiekhez hasonlóan — feszültségben és érdekességben bővelkedő történetet ad az olvasók kezébe. H. G. Sellő a pecsétgyűrűn Berkes! András regényének filmváltozata A közelmúltban már második kiadásban jelent meg Berkesi András egyik legolvasottabb regénye, a Sellő a pecsétgyűrűn. Rádiójáték is készült belőle már, második részéből pedig önálló színdarab, amely Villa Bécs mellett címmel szerepelt a József Attila Színház műsorán. Nos, a népszerű történetet ezúttal új feldolgozásban, filmen láthatjuk viszont. A televízió és a MOKÉP közös produkciójában készült kétrészes film befejező része egészen új: különbözik mind a regény, mind a színdarab befejezésétől. A negyvennégy tavaszán kezdődő, . s napjainkban végződő film szereplői bátor ellenállók, külföldi kémszervezetek tagjai, antifasiszta értelmiségiek, kettős játékot űző ügynökök, kisstílű besúgók és nagystílű gazemberek. A filmet Mihály fi Imre rendezte, Főszerepét, Borsy Kálmánt, a népszerű színész, Latinovits Zoltán alakítja. A többi szerepben Pécsi Sándort, Kálmán Györgyöt, Várkonyi Zoltánt, Mensáros Lászlót, Molnár Tibort, Somogyvári Rudolfot, Szabó Tündét és Halász Jutkát láthatjuk viszont. Latinovits Zoltán és Halász Jutka a film egyik jelenetében
