Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-22 / 69. szám

1967. MÁRCIUS 22.. SZERDA fül MKHI ‘&££rlap Az országban másodiknak Szakszövetkezeti szövetség, Szentendrén Szentendrén megalakult a szakszövetkezetek területi szö­vetsége. A szobi, a szentendrei és a budai járás 14 szakszö­vetkezetének 62 küldötte el­határozta, hogy a gazdaságirá­nyítás reformjából adódó le­hetőségek minél jobb felhasz­nálására területi szövetséget hívnak életre. A szakszövetke­zetek érdek- és jogi képvi­selete lesz, de egyúttal azok felügyeleti és irányító szerve is. Az országban ez a második szakszövetkezeti szövetség. Négyszáz hold parlag két határban Erdő, gesztenyés és víkendtelek lesz belőlük Nagymaroson meg Verőcén Nagymaroson 338, Verőcén 74 katasztrális hold hever par­lagon, legnagyobbrészt nagy­üzemi termelés alá nem is vonható részek. A földvédelmi törvény alapján azonban minden földterületet meg kell művelni és ha erre a tulajdonos nem képes, vagy nem hajlandó, in­gatlanát állami tartalékföld­nek kell minősíteni. Az elhanyagolt földekből Verőcén 48, Nagymaroson 176 hold magántulajdon. A két községi tanács tehát most fo­lyamatosan felkutatja a tulaj- donosokat és felszólítja őket, A munkások védelmében: Ártalmas-e a szintetikus festék? Szabadban festenek Egészségre ártalmas munka­kör — napi hét óra munkaidő­vel. Tilos a túlóráztatás. Még­is: rendszeresen túlóraztak itt az emberek. Ráadásul: a fes­tők egy része a szabadban dolgozik, Viták sorozata a Szakszervezetek Megyed Ta­nácsa és a Csepel Autógyár vezetősége között. — Ha nem találnak meg­nyugtató megoldást, betiltjuk a festőüzem működését — je­lentette ki Frits István mun­kavédelmi felelős. „Akkor leállhat az egész gyár”, érveltek a vezetők. Az SZMT végül is a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz fordult Javasolta, hogy a har­madik ötéves terv beruházási tervében hozzák előbbre a fes­tőüzem építését Ha nem talál­nak gyors megoldást, kényte­lenek leszünk... — Mégis, mit lehetne tenni? — Már tettünk is. A festő­üzemben megszűnt a túlóra — válaszolja Szőnyi Miklós gyár­igazgató. — Hogyan? — Harmincöt régi festőnek szakmai továbbképzést tartot­tunk. Uj embereket is felvet­tünk, s átképezzük. — De még mindig a szabad ég alatt is festenek? — Még — igen. De er­re is találunk megoldást. Emellett felkértük a KÖJÁLT, vizsgálja meg, az új festék ár­talmas-e az egészségire. Ha nem ártalmas, akkor a festő­üzemben visszatérünk a napi nyolcórás munkaidőre. Mire jó a „bajnét"? Kisnémeditől Mogyoródig: tizenöt községben dolgozott a családi betörőbanda Pikács István 26 éves erdő- kertesd szíjgyártó, a Rákospa­lotai Bőr- és Műanyagfeldol­gozó Vállalat szakmunkása, később bedolgozója közmegbe­csülésnek örvendett Erdőker­tesen. Saját erőből és OTP- kölosönnel házat épített, há­rom gyermekét szépen nevelte, jól élt a feleségével, alá ugyanannál a vállalatnál be­dolgozó. Részegen nem látták, nem járt a kocsmába — egy­szóval mindenki csak jót mon­dott róla. Ezért bukott le későn. Mert a nyomozóknak, akik évek óta keresték az Erdőkertes tágabb környékén elkövetett betöré­sek tetteseit, eszükbe sem ju­tott, hogy Pikácsra figyelje­nek. Rá meg az öccsére, Pi­kács Józsefre — és a két só­gorra, Radics Józsefre és Gás­pár Józsefre. Hiszen mindany- nyian rendesen dolgoztak, sze­rényen éltek, s az ifjabb Pi­kács és Radics is házat épített- úr 1966. december 23-án lebuk­tak. S a nyomozók, akik a helyszínre vitték őket, csodál­kozva látták, hogy az emberek összeverődnek és értetlenül nézik Pikácsékat: — Ök lennének azok? A nyomozók később még jobban csodálkoztak. Mert né­hány tsz-ben csak akkor tud­ták meg a disznólopást, ami­kor Pikácsék megmutatták, hogy melyik ólból hányat vit­tek el. Az őrnagy, aki a nyomozást vezette, alig látszik ki a papí­rok közül. Rengeteg az irat, a fénykép: 91 helyszínen kellett; jegyzőkönyvet készíteni, fény­képezni. És még Gödöllőre és Szadára is el kellett menni; Pikácsék itt csak megkísérel­ték a betörést Alacsony, riadt ember Pi­kács István, a „vezér”. Azt mondja: „Kellett a házra”. Ti­zenegy alkalommal egyedül dolgozott, majd 1965 októberé­ben beszervezte az öccsét Pi­kács József „csak” nyolcvan betörésben vett részt A két sógor jóval kevesebbszer: Ra­dics 36, Gáspár ü alkalommal ment el az éjszakai portyákra. ★ Lakóhelyükön, Erdőkertesen 28 ügyük volt. Veresegyházon kilenc. A gödöllői járásban — e két községen kívül — Vác- egrest, Galgagyörköt, Mogyo­ródot tisztelték meg működé­sükkel. A váci járás falvai kö­zül Vácbottyán, Örszentmiklós, Váokisújfalu, Kisnémedi, Ácsa, Csornád, Püspökszilágy és Vácrátót szerepelt a listán. Két Nógrád megyei helységet is felkerestek: Bércéit és Galga­gutát Mindenhová vitték a „baj- nétot”. A 70 centis acélfegy­verrel ajtót lakatot feszítettek, disznót öltek, tetőt, falat bon­tottak. Útjaik után becsülete­sen osztozkodtak. Összesen 185 000 forint kárt okoztak. Széles a zsákmányskála. Ru­hanemű, konyhafelszerelés, cserép, cement ital, készpénz, kerítésdrót demizson. Egy szalmakazlat felgyújtottak. Százkilencvenhárom baromfit 4 birkát és 23 sertést vittek el. ★ • A rendőrség hat sertést visz- szaadott a vácbottyáni tsz-nek A bűnjelként lefoglalt 10 ezer forint értékű ruhaneműt is visszaszolgáltatták. A két Pi­kács és Radics újonnan épült házát bűnügyi zárlat alá vet­ték, hogy az okozott kár meg­térüljön. M. J. hogy földterületük rendelte­tésszerű használatáról záros határidőn belül gondoskodja­nak. A Börzsönyi Állami Erdő- gazdaság tulajdonát képező nagymarosi 58 hold elpariago- sodott legelő összefügg az er­dőséggel és miután egyéb mű­velésre alkalmatlan, az erdé­szet fával ülteti be. Sokkal nehezebb problé­ma a nagymarosi Dunakanyar Szakszövetkezet kezén levő 104 és a verőcei Reménység Szakszövetkezet 26 holdjának hasznosítása. A nagymarosi szakszövetkezet mindössze tíz hold használatára vállalkozik, ezen gesztenyét telepít. A ve­rőcei szakszövetkezet a terüle­tén levő 12 hold parlagföld művelését vállalja, a további szétszórt parcellákban levő 14 holdét viszont nem. Ezek szerint a két községben 300 holdnál nagyobb földterü­let marad továbbra is műve­letlenül. Hasznosításukra egyetlen lehetőség, ha kedvez­ményes áron és eladási felté­telek mellett nyaralók és ví- kendházak építkezésére áru­ba bocsátják. Miután mindkét község üdülőhely és házhely egyikben sem sok akad, nem kétséges, hogy a mintegy 2000 telek ha­marosan gazdára talál. Zebegényben is sok a par­lagterület. Ebben a községben most veszik számba a megmű- veletlen parcellákat, hogy ha­sonló módon hasznosítsák azo­kat. 1967. március 22„ szerda, Izolda napja. A nap kél: 5.44 árakor, nyugszik: 17.59 órakor. A hold nyugszik: 4.20 óra­kor, kél: 12.58 órakor. VAR HATÓ IDŐJÁRÁS Felhőátvonulások, többfelé, főként az ország északi ré­szein eső, a magasabb helye­ken havaseső. Az élénk, he­lyenként erős északi szél mér­séklődik, a nappali felmelege­dés kissé emelkedik. A leg­magasabb nappali hőmérsék­let 8—13 fok között. JÁTÉKVÁSÁR A napokban nyílt meg Budapesten a Rákóczi út 6. szám alatt az önkiszolgáló „Mackó” játékbolt. A húsvéti ünne­pek előtt máris nagyon népszerű az új üzlet. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.22: Együttesek Mozart operái­ból. 9.00: Orvosi tanácsok. 9.05: Kóczé Gyula népi zenekara ját- zák. 9.34: Munkásakadémia. 10.10: Zenekari muzsika. 11.00: Iskolará­dió. 11.30: A Szabó-család. 12.15: Tánczenei koktél. 13.03: Válaszo­lunk hallgatóinknak. 13.20: Melis György énekeL 14.15: Bolivar or­szága. Dokumentumműsor. 14.45: A fjordok hazájában. Norvég nép­dalokból — II. rész. 15.15: Rádió- egyetem — zenei tagozat. Előadó: Molnár Antal. 10.05: Tamássy Zdenkó műveiből. 16.37: Arany János költészete — XI. 17.15: Far­kas Gyula féld. Menyasszonybú­csúztató. 17.24: A mi pénzünkből. A hazai földgázprogramról — Hl. rész. 17.38: Arturo Toscanini Brahms-számfóniákat vezényel — L 19.00: Közvetítés a Szarajevó— Újpesti Dózsa KK labdarúgó­mérkőzés II. félidejéről. 19.58: Nyil­vános tánczenei hangverseny a Rá­dió 22-es stúdiójából. 20.28: Lány — a tanyáról. Szec&kő Tamás írá­sa. 20.38: Lemezek közt válogat­va... 21.05: Székely Mihály ma­gyar nótákat énekel. 21.20: Gondo­lat. A rádió irodalmi lapja. 22.27: Arturo Toscanini Beethoven interpretációi — H. rész. 23.07: Könnyűzene. 0.10: Gusztáv Erne- szaksz kórusműveiből. PETŐFI RÁDIÓ 10.00: Mezei csokor. 10.19: Hófe­hérke és a hét óriás. Zenés játék. 12.00: Versenyművek. 12.47: Gazda- szemmel a nagyvilág mezőgazda­ságáról. 13.02: Könnyűzenei híradó. 13.32: Lskolarádió: 14.08: Melis György énekel. 14.20: Rimszkij— Korzakov: Spanyol capriccio. 14.35: Orvosi tanácsok. 14.40: Szerelmi kettősök operettekből. 15.00: Zon­gorán előadja: a szerző. 15.15: Tavaszvárás. Versek. 15.25: Szóra­koztató zene nyugdíjasoknak. 16.05: Márta. Flotow operájából. 16.30: Falusi percek. 16.35: A Ven­tures együttes negyedórája. 16.50: Üdültetésről a szezon előtt. Ri­port. 17.00: Nedbal: Andersen — balettszvit. 17.20: Hirdetőoszlop. 17.30: Délutáni frissítő. 18.10: Isko­larádió. 19.11: Táncdalok. 19.20: Verdi: Othelló. Négyfelvonásos opera. 22-17: A hídépítő emlékezik. Tomkai Judit riportja. 22.42: Nép­dalok. URH’ 18.05: Tánczenei koktél. 18.50: Ze­nekari muzsika. 19.35: Közvetítés a Zeneakadémiáról (élő) Zempléni Kornél zongoraestje, közben: 20.20: Láttuk, hallottuk... kb. 21.20: Operaáriák. 21.40: Bartók művészi pályája. XX. rész. 22.26: Boulez. A’ gazdátlan kalapács. (Kamaraegyüttes, vezényel a szer­ző.) TELEVÍZIÓI 17.00: Hírek. 17.05: A Magyar Hir­dető műsora. 17.15: A mi őrsünk... 17.45: Hazai tükör. Jegyzet. 17.50: „Hazám, hazám, te mindenem*’ Amatőr ifjúsági együttesek mű­sora. Közvetítés Debrecenből fel­vételről. 18.25: Mindenkiért... A polgári védelem kisfilmje. 18.45: Ifjúsági Filmklub. A filmszínész. 19.30: A Rozmaring. Riportfllm a budai Rozmaring Tsz-ről. 19.50: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Hét ország, hét filmje. Négy lé* pésre a végtelentől. Magyarul be­szélő román film. (14 éven felü­lieknek.) 21.55: Parabola. 22.15: Tv- híradó — 2. kiadás. A wolfram izzószál szabadalmaztatása 50 EVE, 1917. március 22-én nyújtotta be szabadalmaztatásra Pácz Aladár vegyészmérnök nagy jelentőségű találmányát a 0218 elnevezésű wolframotvözetet, amely alkal­mas olyan Izzószál előállítására, amely a magas izzás állapotában Is megtartja alakját. Ezzel vált lehetővé a fémszálas izzólámpa nagyipari gyártása. Később en­nek az ötvözetnek révén fejlő­dött ki a spirális izzószál gyár­tása. Pácz Aladárnak egyéb je- lentékeny találmányai is voltak a metallurgiában. Köztük egyik legkiemelkedőbb az az alumí­niumötvözet, amely eddig ismert alumíniumötvözetnél tágabb hő- mérsékleti határok között önt­hető, lehűlésekor kevésbé zsugo­rodó, kisebb hőtágulási együtt­hatója, nagyobb a húzás! szilárd­sága, jobban, nyújtható, könnyen megmunkálható és amellett ol­csóbb is. Az 1931-ben szabadal­maztatott ötvözet szílumin néven terjedt el világszerte. — Hétfőn elhunyt Blasko- ' vich János, a tápiószelei múzeum igazgatója és leá­nya, Nagy Mihályné, a mú­zeum dolgozója. A Múzeu­mok Pest megyei Igazgató­sága saját halottjának tekinti mindkettőjüket. Temetésük­re csütörtök délelőtt 11 óra­kor kerül sor Tápiószelén. — A Pest megyei és bu­dapesti mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek, termelő­szövetkezeti csoportok és szakszövetkezetek küldöttei­nek megyei tanácskozására pénteken kerül sor Buda­pesten, a MOM művelődési házban. (XII., Csörsz u. 18.) Egymáséi lettek — Emlékezzünk... cím­mel rendez ma délután ün­nepélyt a Pest megyei MÉ­SZÖV a Tanácsköztársaság kikiáltásának 48. és hazánk íelszabedulásának 22. évfor-' dulója tiszteleténe, ame­lyen fellépnek a Magyar Néphadsereg Művészegyüt­tesének tagjai. Az ünnepséget a MÉSZÖV kultúrtermében tartják. — Az isaszegi vasútállo­máson áthaladó személyvonat halálra gázolta Kiszel Mi­hályné 71 éves háztartásbeli, isaszegi lakost. A baleset kö­rülményeinek vizsgálata fo­lyamatban van. — Isten veled, édes Piros­kám! Csütörtökön dr. Dobsa Attila slágerszerző a ceglé­di Kossuth Étterem Pálma­kertjében szerzői estet tart Közreműködnek: Kovács Kati, Harangozó Teréz és Aradszky László. — Harminctagú, főként pedagógusokból álló turista­csoport indul — különrepü- lögépp>el — március 28-án a ceglédi • járásból Moszkvába. Az első csoportot — a TIT szervezésében — egy hóna­pon belül még három köve­ti. — ötvenezer facsemetével áll a vásárlók rendelkezésé­re a ceglédi faiskola. Kertész László rajza — A közeljövőben meg­nyílik Vecsésen a Somogyi Béla és Vörösmarty utca sarkán az önkiszolgálóvá át­alakított élelmiszerüzlet Az olvasó kérdezi: Kérdőíveink egyikén zett: érke­MI AZ OKA, HOGY BAR NAGYON FONTOS LENNE, MÉGSEM ÉPÍ­TENEK ÜLLŐN ALTA­LANOS ISKOLÁT? A Pest megyei Tanács ok­tatási osztályáról Miklós Ká­roly válasza: Körülbelül 500- ra tehető a szükségtanter­mek száma a megyében. A harmadik ötéves terv ja­vaslatai elkészültek a járási tanácsok által megállapított szükségességi sorrendben, de itt Üllő nem szerepel. Sajnos, nincs elég pénz. Nagyon sok jogos igényt nem tudunk kielégíteni. MIÉRT NINCS MONO­KON IVÓVlZTARSULAT? Szepesi Árpádot, a Pest me­gyei Tanács építési osztá­lyán kértük válaszra: Ez elsősorban a lakosság­tól függ. Monor ugyanis sze­repel a harmadik ötéves terv­ben, de a társulat csak ak­kor lehet törvényes, ha az ér­dekelt lakosság 60 százaléka bekapcsolódik ebbe a megye szerte hasznosan, jól műkö­dő társulási rendszerbe. Elismerést - érdem szerint Tegnap a Gundel Étterem különterme sok meghívóval érkezett vendéget fogadott. A KPVDSZ Pest megyei Bizott­sága tartotta küldöttértekezle­tét. A eseményről Bodnár Miklós titkár így nyilatkozott: — Természetes, hogy a la­kosság, a közönség jobb kiszol­gálásáról a köz érdekében álló kereskedelemről beszéltek a szakszervezeti küldöttek, s er­ről szólt a beszámoló jelentős része. Szóba került, hogy a korábbinál sokkal job­ban kell ismerni a vendé­gek, a vevők igényeit. A vállalatok és szövetkezetek piackutatást szerveznek a jö­vőben. A felszólaló küldöttek kifogásolták a formai megkö­töttségeket, fizetéseknél, jutal­mazásoknál és kitüntetések­nél. így érthetetlennek tart­ják, hogy miért kell az adott vállalat létszámának tíz száza­lékában maximálni a kitünte­tendő kiváló dolgozók számát. Ha szükséges, akár kétszer annyi ember is kaphassa meg az elismerést. Örömmel üdvö­zölték, hogy a jövőben maguk határoz­zák meg a bérek szétosz­tását, s azt, hogy hányán láthatnak el egy-egy feladatot A határozat kimondja, hogy a szakszervezet feladata az egyéni és társadalmi érdeket közös nevezőre hozni. Annyi elismerést kell adni mindenki­nek, amilyen értékű teljesít­ményt nyújtanak. A kár: 900 ezer forint Befejezték a nyomozást a váci könyvterjesztő és társai ügyében Keresztes Tibor, aki a Vác és vidéke Körzeti Földműves­szövetkezet faluellátó könyves­boltjánál állt alkalmazásban, majd később féllegális munka­viszonyban, Lelkes Sándornak, a könyvesbolt vezetőjének se­gítségével nagyszabású csalás- sorozatot követett el hosszú éveken keresztül. Az ország csaknem minden megyéjében volt üzleti kapcsolata. Keresz­tes 689 ezer, Lelkes 147 ezer forinttal károsította meg a vá­ci földművesszövetkezetet, s hozzászámítva Keresztes egyéb ügyeit is: ketten összesen 896 ezer forint kárt okoztak a tár­sadalmi tulajdonban. A szer­teágazó bűnügy nyomozását a rendőrség most befejezte. Részleteket hétvégi beszámo­lónkban közlünk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents