Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-18 / 66. szám

Szentendre '— XI. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM s. ___ 1 967. MÁRCIUS 18., SZOMBAT 0 / A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA „Új szín” a közlekedésben Mindig jóleső érzéssel hallgatok meg olyan híre­ket, melyek arról tudósíta­nak, hogy — az illetékesek figyelmessége, intézkedései kapcsán — városunk élete újabb színekkel gazdago­dik. Nem csoda hát, ha örül­tem, amikor arról értesül­tem, hogy rendezik a „bel­város”, azaz a Marx tér és környéke közlekedését. Nos — gondoltam — szebb na­pok következnek, megszű­nik a parkírozó járművek tumultusa, gyorsabb lesz a közlekedés, felfrissül a vá­ros érverése. Annál nagyobb volt a csalódással vegyes meglepe­tésem, mikor megláttam Szentendre romantikusan szép centrumát — láncra verve. De — mint ahogy később tapasztaltam — ez csak az első csalódás volt. A rabbá tett Marx tér „mellére” ugyanis táblát tűztek — elriasztó bélyeg­ként —, mely megtiltja a parkírozást minden jármű számára. Jól jött ez az át­haladó autósoknak, de kér­dezzünk csak meg egy gép­kocsivezetőt, mi a vélemé­nye például a Péíer-Pál utca forgalmáról? Négy-öt parkírozó személyautó, vagy egy-két teherkocsi, esetleg lovas kocsi és egy- kéttonnás Skoda, amely át akar haladni ezen az utcán. Ijesztő látvány! Veszélyben a parkoló járművek sora, a fal mellé húzódó gyalogo­sok élete, s az utcát sze­gélyező házak épsége. Per­sze, ide sorolhatnám a Szentendrére érkező autós turisták panaszait is, akik örülnek, ha megússzák egy betétlappal, miután csaló­dottan hazakocsikáznak. Természetesen ez is új szín, de nem öregbíti jó hí­rünket! Lehet, hogy kissé soká vártam ezzel a cikkel, de mindmáig bíztam abban, hogy — az illetékesek — valóban helyes irányba te­relik a közlekedést! Tóth Zoltán Ráfér a korszerűsítés a kerámia üzem re Export New Yorkba — Senki sem kiván elmenni Amikor 1950-ben a szent­endrei Kerámia Szövetkezet megalakult, mint szövetkezeti kisüzem úttörő kezdeménye­zésnek számított a város fel- szabadulás utáni életében. Je­lentőségét csak növelte, hogy munkalehetőséget teremtett a szentendreiek, elsősorban pe­dig a nők számára. Az azóta eltelt tizenhat év során sok vihart élt át az öreg épület. falai között ott­honra lelt üzem. Nemcsak ve­zetői, de neve is többször vál­tozott, míg aztán egy szép napon önállóságát is elve­szítve a Budapesti Építő­anyagipari Ktsz kerámiarész­legévé vált. A köztudatban azonban továbbra is a Kerá­mia néven szerepel és a többszöri név­és gazdacsere úgy látszik dolgozóira sem volt különösebb hatással: a mintegy harminc főnyi mun­kásgárda java része már jó tízegynéhány éve itt dolgo­zik. Az üzem jelenlegi munká­járól érdeklődtünk Farkas István részlegvezetőtől. v« — A legtöbb megrendelést az építőipari vállalatoktól kapjuk: kerámia építészeti díszítőelemeket, különböző tí­pusú szellőzőrácsokat, csem­pe faliképeket, burkolati ele­meket készítünk számukra — tájékoztatott Farkas István. — 1966-ban mintegy 2 és fél millió forint értékű munkát végeztünk. Különben tavaly óta üzemi profilunk bővült: már exportra is dolgozunk. Ausztriába faldíszítő elem­ként kályhacsempéket, Nyu- gat-Németországba padlóvá­zákat, sőt a tengerentúlra, New Yorkba falbetétként használt kerámia díszcsempé­ket exportáltunk. Most ké­szítjük el — ugyancsak külföldi megrendelésre — 24 kis állatfigura prototí­pusát, melyekből rövidesen KALVARIA KÖRNYÉKÉN: jelentős megrendelésre szá­míthatunk majd... Az úgynevezett „művészeti vonalat” rokonszenves fiatal iparművész-házaspár, Bor- sody László és felesége kép­viseli az üzemben. Az ő fel­adatuk az egyes készítmé­nyek művészi megtervezése, kivitelezésük irányítása, sőt olykor a megrendelő kíván­ságára azok helyszíni „be- komponálása” is. Sétánkat az üzem „szívé­ben”, a formázóban kezdtük. Itt készülnek Zauer Magda ügyes keze nyomán az elké­szítendő munkák gipszfor­mái. Az ő munkáján ren­geteg múlik. Ha rossz a min­ta, rengeteg anyag és munka vész kárba. Ilyenre azonban alig akadt eddig példa. Az elkészült minták teszik lehetővé a „legyártást”. A formákat kézzel, vagy öntés­sel, agyaggal töltik meg. A munka termelékenységének növelését rövidesen egy prés beállítása is elősegíti majd. A „csömöszölés”, vagyis az agyagnak a formákba tör­ténő begyúrása nehéz munka és nagy tapasztalatot, hozzá­értést kíván. Ebben azonban nincs hiány, hiszen a „csö- möszölők” 8—10 év óta vég­zik ezt. A következő folyamat a szárítás, majd pedig az első égetés. Ekkor még csak szí­nezés nélkül csupán terra­kottává égetik a munkadara­bokat. Ha ez megtörtént, jön a mázazás és egy speciá­lis füstmentes kemencében a második égetés. Ha ez is megvan, akkor már csak a raktározás, illetve a szállí­tás van hátra __ — Üzemünkre ráfér a korszerűsítés. Kívül társadalmi munkában úgy-ahogy kipofoztuk, most a belső helyiségeken a sor. A termelékenységet a prések be­állításán kívül olajtüzelésű csőkemencével is elő kíván- ■ juk segíteni. — Büszkék vagyunk arra — mondja búcsúzóul Farkas I István, hogy dolgozóink jól végzik munkájukat, és ami a legfontosabb, szeretnek ná­lunk dolgozni, szeretik mun­kahelyüket. Nem kívánkozott eddig még senki sem elmenni tőlünk. Pedig elég nehéz és nem is túl tiszta munkát kell végezzenek. Ez pedig nagy szó: a veze­tők és dolgozók jó kollektív szellemét dicséri elsősorban. Horányi Sándor Tarr papa tizenhetedik unokája Névadó-ünnepség Pomázon Szombaton délután 9 órára megtelt a tanácsháza nagyter­me. Sokan eljöttek, hogy tanúi legyenek egy új élet elindítá­sának. Kocsondi Antalné tanárnő vezetésével a Zrínyi Ilona út­törőcsapat sorfala tette ünne­pélyessé a kis újszülött fogad­tatását. Brahms Bölcsődalának hangjai mellett érkeztek meg a szülők, Tarr Miklós tsz-tag és felesége, illetve a névadó­szülők, Akacs Ödön és felesé­ge a kis ünnepelttel. Pálos Miklós anyakönyvvezető a szülők és névadók fogadalom­tétele után bejegyezte az anyakönyvbe Tarr Erika ne­vét. Major Ilonka úttörő Pe­tőfi: Fiam születése című ver­sével köszöntötte, majd Nasz- vadi Sándor, a tsz párttitkára meleg szavakkal méltatta a szülők felelősségvállalását. A kis Erika ugyanis Tarr nagy­papának éppen tizenhetedik unokája. Zele Margit kisdobos elsza­valta József Attila örökszép, Altató című versét, Schiffer Andor tsz-elnök köszöntötte az ünnepeiteket, s az úttörők kamarakórusának hangjaival véget ért a kedves családias hangulatú ünnepély. „Anyukád mosson héttőn! Tv-nézés vagy hibajavítás? — xMunkaerkölcs az Elektromos Művek kirendeltségén Mert az Elektromos Művek helyi székhazának kapuján feltűnő tábla hirdeti, hogy Hi­babejelentés éjjel a Paprika­bíró u. 1. sz. alatt!— azért rö- könyödtem meg a beérkezett alábbi panaszon: A Vörös Hadsereg u. 9. szám alatt, mely házban négy dolgozó munkáscsalád lakik, az elektromos áramot a Duna- parton álló oszlop vezeték szolgáltatja. Szombaton este tíz óra tájban az országos mé­retű rendkívüli szélvihar ki­verte a biztosítékot, ami azt jelenti, hogy négy család áramszolgáltatása este tíz órá­tól megszűnt. Azon túl, hogy a dolgozó családok minden tagja melegítő, rádió, tv és egyéb nélkül maradt, Mirei- széknél be volt áztatva ruha, hogy mosógépen a szabadna­pos családtagok segítségével játszva elvégzik a mosást. Ducz Béla is ott lakik szülei­vel, ágyhoz kötött beteg fiatal­ember, akinek szombati, va­sárnapi időtöltése, súlyos rok­kantsága mellett, villanyfény és egyebek nélkül, még külön megpróbáltatássá lett. Mégis csak vasárnap reggel hét óra után szaladtak az Elektromosokhoz, ahol megle­petésükre az ügyeletes kijelerí- tette; csak hétfőn nézhetik meg a hibát. Tizenegy órakor ment oda a második küldött, de a tv-ké­szülék előtt szórakozó csoport- vezető megismételte reggeli kijelentését. A küldött gyer­mek volt ezúttal, aki édesany­ja nagymosására hivatkozott, de az ügyeletes kedvesen mondta: — Anyukád majd mosni fog hétfőn délután. Mireiszné papírgyári dolgo­zó, tehát papírgyári munka­társát, Heim Györgyöt kérte közbenjárásra. Erélyes közbe­lépése azonban a helyzeten semmit sem változatott. Az Elektromos' Művek ki­rendelt szerelői harmadnapon, hétfőn délelőtt fél tizenkettő órakor szálltak ki a négycsa­ládos házba, s helyrehozták a hibát. El nem hallgatható súlyosbító körülmény: az egyik bejelen­tés alkalmával, egy szerelő, a beteg Ducz Béla személyes is­merőse, hajlandó volt az azon­nali kiszállásra. Az ügyeletes csoportvezető azonban megtil­totta neki, hogy kimenjen. Kérjük, e megbotránkoztató, megtörtént eset érdemi ki­vizsgálását. S kérünk választ arra, hogy éjjel miért kell hi­bát bejelentenünk ezek után a Paprikabíró utcában? Horváth Levente Járási tanácstagjelöltünk: JENE!TIBOR Kisorosziban született és huszonnyolc éve ott is lakik. Apja villanyszerelő, ö maya Vácott érettségizett, s a múlt esztendeig a Helyiérdekű Vasút alkalmazottja volt. 1966 márciusától azonban Szentendrén is, a járás minden községében nagyon jól ismerik. Ugyanis azóta a Hazafias Nép­front járási titkára, járja a községeket, s jó munkáján, sze­mélyi kapcsolatain múlik, hogy minden községben megja­vult, megerősödött a népfrontbizottságok tevékenysége. Most a közvetlen ismerkedések és jelölő gyűlések során, Pomáz községben jelölték egyhangúan és őszinte szeretettel a járási tanács tagjáuul. Ha vasárnap bekerül a járási tanács­ba, a harminckilenc tagú választott testületben megfelelően fogja képviselni nemcsak a pomáziak, de az egész járás be­csületes dolgozóinak érdekeit. Mostoha viszonyok egy új városrészben X^'*''S'''''*SS'S*SSSS*S*SSySS*SSSSSSSSSSSSSSSSSSS**SSSSSSSJYSS*S*SSSSSSS*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS^ 1 A PILISI HEGYEKBEN munkából ^ Gyönyörűen épül és fejlő- sincs ebben az utcában. Pe-$: dik az új városrész, a szerb dig sokan járnak kálvária kori , emelkednek _______________ _________________ ^ ú j házak, s nyílnak újabb Pedig nagyon szép üzlete^ utcáink: Botond, Avar, Kun van a környéknek, öröm be-5 utca. Még a nevük is szép. lépni. A város minden ré-^ Az utcák azonban, valljuk szén megszeretett Szvinyuk $ meg, annyival csúnyábbak Erzsébet, a kitűnő boltvezető $ és járhatatlanabbak. A ve- három munkatársával együtt, $ rőfényes tavaszi napsütés- tényleg a környék közönségé- $ ben a Botond utcaiak sűrű nek kedvencei. Igaz, hogy $ panaszára rándultunk ki. Mit üzletükben minden kapható. ^ ér a szép ház, a modern la- Még élő csirke, tejszín, zöld- § kás, ha bokáig, nyakig sár- ség, gyümölcs is, s ami csak J ban közelíthető meg? E két utca lakói tüzelőjüket nem tudják házhoz szállíttatni, háziasszonynak szükséges. ^ De ennek a szép boltnak ^ sincs megfelelő kerete. Havi J mert olyan lovas fogat, gép- 200—250 ezer forintot for- ^ kocsi nincs, amely e házakat galmaz; megfelelő gyalogjár-% megközelíthetné. A Sánc utca dát, az előtte levő térségen 1 sarkáról embertelen körűimé- pedig virágos parkot érdé-1- nyek között kézi erővel hör- meine. S mintha kissé korai; dozható csak oda a min- lenne a délután fél öt órai dennapi életrevaló. zárás. Arról nem is szólva, $ Egy-egy sárga sódercsík hú- hogy a boltnak még ma ■ zódik ugyan mindkét utca sincs telefonja. Apró-cseprő; egyik oldalán, gondosan csak ügyekben személyes utánjá- az egyiken, megmutatva, így rásokra van szükség. * is lehet gyors segélyt nyúj- Ügy érzem, a felsoroltak tani. mindegyikén sürgősen vál­A Botond utcaiak elpana- toztatni kell! szólják: közvilágítási lámpa H. L. & Értesítés A városi tanács vb értesíti a lakosságot, hogy folyó hó 18, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 28, 29, 30 és 31-én az izbégi katonai lőtéren éles lőgyakorlat lesz! A lőtér veszélyességi határán felállított figyelmeztető táblák mögötti területre a megjelölt napokon belépni szigorúan tilos és életveszélyes. ★ Orvosi ügyelet: Szombat déltől hétfő regge­lig az orvosi ügyeletet dr. Ka­tona Gyula körzeti orvos látja el. (Gőzhajó u.) Sürgős járó- betegek részére a körzeti or­vosi rendelőben vasárnap de. 9—10-ig ügyeletet tartanak. ★ — A városi szövetkezeti bi­zottság közli, hogy a munkás- akadémia legközelebbi előadá­sában folyó hó 20-án, hétfőn este 6 órakor a művelődé­si otthon klubhelyiségében Szentendre városról fognak hallani. Érdeklődőket szíve­sen várnak.

Next

/
Thumbnails
Contents