Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-17 / 65. szám

Négy évenként megismét­lődő nagy ünnep az életünk­ben az a vasárnap, amikor az urnák elé járulva, a kö­zülünk legrátermettebbekre rábízzuk az ország, a megye, a járás és a községek ügyes­bajos dolgainak intézését Hogy képviseljenek bennün­ket az országgyűlésben, a me­gyei, járási, városi, községi tanácsokban. Csendesebb, bensőségesebb ez a választás, mint a ré­gebbiek. Az ország családi ünnepe, nem a terített asztal­nál találkozunk, hanem az urnáknál, s nem élőszóban, de szavazatunkkal kívánunk egymásnak békét, eredmé­nyes, sikerekben gazdag esz­tendőket. Csévharaszton ezen az ün­nepi vasárnapon 773-an já­rulnak az urnák elé a köz­ség három szavazókörében. Az állami gazdaságból két teher­autó hozza be a választókat. A fekvőbetegekhez elviszik a vándorurnát, az idős, vagy beteges választókat pedig gépkocsival, vagy az erdő­gazdaság hintájával viszik el szavazókörébe. Március 19-én a község la­kosságát zeneszó ébreszti. Is­kolások járják végig az utcá­kat. Azok, akik életükben először szavaznak, emlékla­pot kapnak. Hogy a nagy ese­mény zökkenőmentes legyen, 64 társadalmi aktivista iga­zítja útba a választópolgáro­kat, segít a szavazóhelyisé­gekben. Vecsési mozaik Kara Lajos, a Vecsési VI- ZÉP SC elnöke 40 éves korá­ban elhunyt. ★ A közeljövőben megnyílik az újjáépített, önkiszolgáló üzlet­té átalakított vecsési 58-as élelmiszerüzlet a Somogyi B. és Vörösmarty utca sarkán. ★ Az első választók gyűlését pénteken hat órakor tartják a vecsési művelődési otthonban. ★ Megkezdték Veosésen a kor­szerű, higanygőzlámpák felsze­relését. ★ Csanádi Lajos sakkmester vezetésével minden szerdai napon tart összejövetelt a mű­velődési otthonban a szakma­közi bizottság sakik-köre. ★ Fővárosi művészek közre­működésével 23-án csütörtö­kön két előadást is rendeznek a vecsési úttörők. (Ua) Március 22-én a péteri tsz pártszervezete taggyűlést tart. Napirenden szerepel a KISZ-választás és az április 4-i ünnepség. Meghalt özvegy P. Kovács Jánosné, 88 éves, Monor, Acsádi utca 14. szám alatti lakos. Vecsési garázdák Az elmúlt év tavaszán szép vas hirdető objektumot he­lyezett ki vállalatunk, amin a filmszínház műsorát hir­detjük. Az objektumra foto- szekrényt is építettek egy- egy film fotóinak bemuta­tására. A modern hirdető szerke­zetet a tanácsház előtti park­ban helyeztük el, sokaknak örömére és gyönyörködésé­re. Sajnos, garázda személyek egy hónap óta sok bosszúsá­got okoznak nemcsak ne­künk, de a közönségnek és a szépet szerető lakosságnak is. Két alkalommal betörték a fotoszekrény üvegablakát, sőt két fotótartó táblácskát is letörtek. Nem tudom, mi örömük telik abban, hogy törnek-zúznak? Mindenesetre nem a legrendezettebb észjá­rásra vall az ilyen cseleke­det. Nemcsak anyagi kárt okoznak, de rontja a község szép parkjának képét is az üresen tátongó hirdetőtábla. Vagy ilyen garázda szemé­lyek miatt szüntessük meg a hirdetést? Nem hiszem, hogy ez lenne a helyes! Éppen ezért felkérjük köz­ségünk lakóit, hogy aki va­lamilyen felvilágosítást tud adni ezekről a garázda sze­mélyekről, jelentse be akár a mozinál, akár a rendőrsé­gen, hogy vége legyen effaj­ta szórakozásaiknak. Vereczkei Valéria moziüzem-vezető, Vecsés ÚTJELZŐ TABU AZ ÁROKBAN Péteriben a Petőfi, a Ber­csényi és a Dózsa György ut­ca kereszteződésében már évekkel ezelőtt az illetékesek felállítottak egy irányjelző táblát, mely az ismeretlen uta­soknak mutatta, hogy Monor— Üllő—Gyömrő—Ecser milyen irányban, s milyen messze van. A tábla előtt, míg állt, többször megálltak — főleg autósok és motorosok — tá­jékozódni. Még a múlt évben történt, hogy illetéktelen sze­mélyek — talán a nagy „Luca- éjszakai” lázban — a vasosz­lopon álló táblát tőből kitör­ték és belökték az árokba. Ott lepte be, s ott olvadt el róla a hó. Senkinek nem tűnt fel, hogy hiányzik az irányjel­ző tábla. Ugyanis még most sem tette fel senki. Pedig kez­dődik az autós-motoros sze­zon. Jó lenne, ha minél előbb felállításra kerülne az új írányjelző tábla. (mi) Aki világgá ment MOZIK: Monor: Utánam, gazfickók (szé­les). Vecsés: Othello Gyulaházán. Megemlékezés 181#T március 15-ről [ Koszorúzás a monori Kossuth-szobornál Szerdán délután négy órakor Magócsi Károlyné nyitotta meg azt a gyűlést, amelyen Monor lakossága megemlékezett nemzeti ünnepünkről, március 15-ről. A József Attila gimná­zium énekkara az ünnepség nyitányaként énekelte el a Him­nuszt. Ezt követően Kecskés Katalin szavalta el Ady Endre A fűz márciusa című versét. Ünnepi beszédet mondott Lelkes Béla, aki részletesen ismertette az 1848-as forradalom és sza­badságharc történetét. Hivatkozott Petőfi, Jókai, Vasvári, Tán­csics és Kossuth érdemeire, majd többek között a következő­ket mondotta: — A történelem során beigazolódtak Ady szavai: Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek... A továbbiakban párhuzamot vont a magyar történelem három nagy dátuma között: 1848, 1919 és 1945. Mind a há­rom évszám a magyar nép szabadságáért folytatott harc szim­bóluma. Az ünnepi beszéd után Halmai Gabriella elszavalta Petőfi Sándor: Európa csendes, újra csendes című versét. A gyűlés [ a gimnázium énekkarának szereplésével zárult, majd a részt- ] vevők a művelődési otthonból zászlók alatt átvonultak a já- { rásbíróság előtt levő Kossuth-szoborhoz. Közben annyi em­ber gyűlt köréjük, hogy a járdát és az útmenti parkirozó- helyet mintegy 20—30 méter szélességben teljesen elfoglalták. A szobor előtt Gaszner Judit gimnazista szavalt, majd a KISZ-esek és úttörők koszorúikat helyeztek el Kossuth Lajos mellszobra előtt. Fellegi László I Az ország családi ünnepe ^ Évi 34 milliós forgalom Több burgonya, zöldség és baromfi _ Megtartotta küldöttközgyűlését az üllői i Ritkán tapasztalt nagy ér­deklődés előzte meg az Üllő és Vidéke Körzeti Fmsz kül­döttközgyűlését, amelyen Pásztor László, az igazgatóság elnöke szép eredményekről számolt be. Ismertette az új terveket is, amelyeknek meg­valósításához minden reális alap, tárgyi feltétel biztosított­nak látszik. Alapos szakmai tudás jellemzi a bolti dolgo­zókat, amely szorgalommal is párosul. Ez jellemzi az ipari üzemek és a központi iroda dolgozóit is, s az irányítás is hozzáértő kezekben van. De lássuk az elért eredmé nyékét: És mit várunk 1970-ben? A tervezés szerény, évi félmilliós emelkedés mellett, 36 millió forgalmat. Amíg a kiskereskedelem for­galma hat év alatt 50 száza­lékkal nőtt, addig a vendéglá­tóiparnál az emelkedés elérte a 100 százalékot. Míg 1961-ben az évi eredmény nem egészen hárommillió 200 ezer forint volt, addig 1966-ban már meg­haladta a hatmillió 600 ezret is. Az 1970. éves terv nyolc, és félmillió! A burgonya felvásárlásá­nál az 1966. évi 209 má­zsával szemben 1970-ben el kell érni a 700 mázsát, s a kilenc vagonos zöldáru-fo­gyasztást is 14 vagonra kell emelni. Pedig Üllőn a zöldáru­fogyasztás így is jóval az or­szágos átlag felett van! Vegyescikk felvásárlásánál is meglepő az eredmény! 1962-ben felvásárolt 273 kiló baromfi már a múlt évben túljutott az 1300 ki­lón. Persze, ezen a téren vannak még kihasználatlan lehetősé­gek. A 13 ezres tojásmennyiség is elérte három év alatt a 45 ezer darabot. A méz felvá­A kiskereskedelmi iizem- ág 1961. évi forgalma 21 millió volt, 1965-ben már túljutott a 30 millión. 1966 a gyors felfutás éve: a for­galom 34 millió. sárlása is 40 mázsánál tart. Az ipari üzemek is sikeres évet zártak. A gazdálkodás eredménye mindezzel egyenes arányban emelkedett. Az 1961. évi 747 ezer forint, 1966 évben már meghaladta az egymillió 600 ezer forintot, amelyből 883 ezer forint beruházási célra jut. Kiss Sándor Vízfagyasztásos öntés Az Özdi Kohászati Üzemek­ben a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem vaskohásza­ti tanszéke szakembereinek segítségével vízfagyasztásos öntési eljárást kísérleteztek ki a hegeszthető acélfajták gaz­daságosabb gyártására. Az új módszer az eddigi tapasztala­tok szerint jól bevált. Alkal­mazásával számottevően csök­kent az anyagveszteség és ja­vult a minőség. Mindezek eredményeképpen a vízfa­gyasztásos öntési eljárással 50 forinttal csökken az acél tonnánkénti önköltsége. wyaregynazan zu»u vaiasz- tópolgár, négy szavazókör­ben adja le szavazatát. A szavazóhelyiségek, a középü­letek ezen a napon ünnepi díszbe öltöznek. Ifjú vöröskeresztesek egy monori iskolában A monori Ady úti általános iskolában évek óta nagy lelke­sedéssel és ügybuzgalommal szervezi, vezeti a Vöröskereszt ifjúsági szervezetét az iskola földrajz-biológia szakos tanára, Pólyák Mária. A tanulókból alakult kis közösségnek külön faliújsága van, ügyes rajzok, híradások keltik fel az isko­lába látogató figyelmét, de ott találjuk a Vöröskereszt tagjait minden május elsejei felvonu­láson, ahol hagyományos „egyenruhájukban”, elsőse­gélynyújtó táskájukkal, kar­szalaggal képviselik iskoláju­kat. A lelkes kis kollektíva a na­pokban adott számot az eddig elsajátított ismeretekből. Az V.—V7. osztályosok elsősegély- nyújtásból vizsgáztak. A Vö­röskereszt járási titkára el­mondotta: tetszett a kis pajtá­sok ügyessége, szakértelme. Fej-, láb- és karkötözést mu­tattak be. A vizsgabizottság pontozással értékelte az ered­ményeket. A legügyesebb há­rom tanuló: Kisvárt Erzsi (VI. b.), Hatvani Margit (VI. a.) és Lelesz Judit (V. b.) volt. Kö­szönet és dicséret illeti az őket felkészítő, s tanfolyamu­kat vezető Plangár Sándornét lelkiismeretes munkájáért. A VII.—VIII. osztályosok csecsemőgondozásból vizsgáz­tak. Nekik i»- nagy sikerük volt. Mint leendő „kismamák” bemutatták a fürösztés és pá­lyázás szakszerű művelését, de emellett sokoldalú elméleti tudásukról is számot adtak. Tanfolyamukat Bán Mária vé­dőnő vezette. Az első három pajtás: Tóth Mária (VIII. a.), Bokros Mária (VII. a.) és Kis- pál Ági (VII. b.) könyvet ka­pott. Az ifjú vöröskeresztesek majd bizonyára hálásan emlé­keznek vissza nevelőikre ak­kor, amikor a most megszer­zett hasznos ismeretek igazi alkalmazására kerül sor. A ta­nárnő, s a védőnéni munkájá­nak pedig — amit az egészség­ügyért tettek — ez lesz a va­lóságos dicsérete. (f. o.) A VlII-osok már a varrógépet is ügyesen használják (y) Gyakorlati foglalkozás A monori Ady úti iskola 280 felsőtagozatos növendéke : nyolc osztályra, illetve 16 csoportra oszlik. Az ötödikesek pa- , pír-, a hatodikosok fa-, a hetedikesek fémmunkát készítenek. , A nyolcadikosok elektromossággal foglalkoznak. Működik még az iskolában ezermester-szakkör is. A lányok foglalkozását Nemes Erzsébet tanárnő vezeti, ők főleg varrással és kézimunkával foglalkoznak. Ötödikben fejkendővarrással kezdik, s mire nyolcadikosok lesznek, egy szoknya elkészítése is sikerül. Munkájukat népművészeti hím­zéssel díszítik. Nemcsak ügyesednek, hanem a későbbiekben sok pénzt is megtakarítanak tudásukkal. Sőt, akad, aki hiva- i fását is itt fedezte fel: a gyakorlati foglalkozások hatására ' Tönköly Erzsébet varrónő akar lenni. '■ Rendbehozzák a községi parkot Házuk előtt pázsitot létesítenek A sápi úttörők felajánlásai lomban Fóris József pedagó­gus nagy szeretettel és oda­adással formálja, tanítja a szocialista erkölcsre a gyere­keket. Az úttörőket minden évben táborozásra viszi. Meg­kedveltet! velük a szabad éle­tet és megismerteti őket a ter­mészet titkaival. A gyermekek legnagyobb élményét a nyári táborozás jelenti. A költsége­ket a fiatalok közösen terem­tik meg. A község minden ze- gét-zugát végigjárják. Nagy kedvvel gyűjtögetik és értéke­sítik a vas-, a rongy- és papír­szeget közös kasszába helyezik. Ez a lelkes úttörőgárda nem­rég a KISZ-tagokkal együtt közös gyűlést tartott. A fiata­lok együttesen elhatározták, hogy társadalmi munkával szebbé teszik a községet. Leg­előbb az elhanyagolt községi parkot állítják helyre. Az út­törők ezenkívül valamennyien vállalták, hogy házuk előtt pá­zsitot létesítenek és virágot ültetnek. A gondozásukról sem feledkeznek meg. Példájukat bizonyára sokan fogják követni a járásban. (ky) MAI MŰSOR L egény a talpán. Már most, kis korában. Okos — és szeret is tanulni. Hamarább ismerte meg a betűket, mint az iskolát. Persze, csintalan. Sokan azt mondják, azért ilyen, mert fiúgyerek. Titok­ban meg irigylik a szüleit. Két fia is van a mamának, lánya egy sincs. Mondják is: ez az­tán a szerencse! Tény, hogy a múltkorjában megúnták csintalanságait, s mint már ilyenkor megtörtént: „világgá” küldték. Nem hamu­ba sült pogácsával, miként a mesében teszik, hanem a tás­kájával. jjogy aztán mi történt? Ö, íl semmi különös. Vállán az iskolatáskával, bal kezével kis batyujával, elindult világgá. S nagy bátran el is jutott a — szomszédig . Ott Matild néni fogadta, aki éppen tejeskávét evett foszlós kaláccsal. — No, mi újság, kis írástu­dó? — kérdezte az ajtóban ta­nácstalanul álldogáló fiúcskát. — Elküldték: menjek világ­gá! — mondta kissé szepegő- sen. — És mit csináltál megint? — Berúgtam a labdát a kertbe, s a virágok közt utána szaladtam. — És letapostál egy csomó virágot — egészítette ki Matild néni. — A, nem — tiltakozott. — No, akkor ülj csak le a kis sámlira, nyisd ki a táskád, s vedd elő a holnapi leckéd. Csináld! — Közben Matild néni befejezte az uzsonnázást, ami neki már vacsorának is számított, mivel korán szokott lefeküdni. Térült, fordult, s úgy tett, mintha elfelejtette volna kis vendégét. Az meg­csinálta a leckéjét, elővette olvasókönyvét, olvasott. Az­után a kis számológépen szá­molgatott. Közben egyre több­ször és egyre nagyobbakat ásított. Eltette a „zseb” számo­lót, s nézegetett körben, a szobában. Nagyon tetszett ne­ki a stájer kakukkos óra, amit Matild néni fia küldött Auszt­ráliából. Azután meg Matild néni után forgolódott, aki — szegényre — rá sem nézett... Megint elővette írásfüzetét. Lapozgatta, nézegette. Majd hirtelen felállt, s az udvar vé­gébe ment... Az idő számára ólomlábakon járt, de mégis beesteledett. Egyre jobban el­nehezült benne a várakozás, honvágya lett, mint a disszi­dáltaknak. Hej, pedig közben nagy dol­gok történtek a háta mögött! Nem tudta 6. hogy Matild né­ni a szüleinél járt. Nem hal­lotta, mit suttogott-buttogott össze velük. Várt csak, várt. Matild néni sehol! Egyszer Wz///////////////////////////////////////. csak fogta magát és kimene­kült a lakás sötétjéből. Táská­ját a hátára téve, rándított egyet vállán. Az udvari kapu nem nyílt ki. — Bezárt a néni — gondol­ta. Rúgdosta az ajtót, verte a kilincset. Megpróbált a kapura mászni, hogy azon át az ut­cára jusson. Nem sikerült. Ek­kor az öreg körtefa alatt le­ült egy nagy köre s keserve­sen sírni kezdett. Csak egy cirmos cica vigasztalta, ahogy a lábához dörgölődzött. Persze végre csak megsaj­nálták a szülők, s haza vezet­ték a száműzöttet... jegyszer aztán megint el­MZj küldték, de táska nélkül. De ő követelte, azt is adják oda, mert csak így tud világ­gá menni. A táska volt egyet­len kikötése. A szüleié meg az, hogy most a járda helyett csak a vizesárokban mehet világgá. Igen, mert azért haragudtak rá, hogy délben nyakig sáro­sán tért haza, mintha eddig a kacsaól és környékén élt volna. Eső utáni idő volt, az árkok félig vizesek. Am ő most is megmutatta, legény a talpán! Elindult hát az. árokban. Nem tetszett neki, de édesapja biz­tatta. Lábai eláztak. Szepegett. Azután megbotlott, elesett, csupa vizes lett. Sírt keserve­sen. Sokat tanult e „leckéből”, Azóta sohasem kell őt „világ­gá” küldeni. Pápay Iván A tápiósápi választók hangja Tápiósápon a választási el­nökség titkára több jelölő 'yűlésen vett részt és fel­egyezte a választópolgárok avaslatait, panaszait. Az :gyik gyűlésen megjegyezték, íogy az Ady Endre utca foly­atásában mintegy tíz ház :pült. Ennek a településnek nőst zsákutca jellege van. A cözeli üzletbe csak úgy tudnak írut szállítani, ha megkerülik \z egész környéket. Sürgősen ■endezni kell tehát a házso­rokat. Az utat kisajátítani, az embereket pedig kártalanítar kell. A másik gyűlésen a válasz tók kifogásolták, hogy a Kos suth Lajos utcában három év épült három kilométer hosz szú járda több szakaszon erő sen töredezik. Mindez a mű szaki ellenőrzés hiányára ve zethető vissza. Ezért a válasz tók arra kérik az új tanácsol hogy a jövőben az utak épí tésénél körültekintőbben jár janak el. (-ky)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents