Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-15 / 63. szám

Munkához láttak a kertészek Tizenhét „kertészpalántát" nevelnek Kedvez az idő az albertirsai Szabadság Tsz kertészetének. A dánosi út menti hetvenhol- das táblán serényen dolgozik « kertészeti munkacsapat. Őszi vetésű zöldborsójuk és zöldhagymájuk révén már igen korán piacozhatnak. Táp­kockába ültetett karalábéjuk is kikelt már, s ha továbbra is jó lesz az idő, nemsokára meg lehet kezdeni a kiültetést. A tavalyi paprikatábla egy ré­szébe csíráztatott burgonya ke- tüL Szépen áttelelt az ősszel elvermelt káposzta: mintha csak most szednék fel a föld­ről, ez szép bevételt jelent a tsz számára. Az asszonyok egy része a melegágyak készítésé­nél foglalatoskodik. Paradi­csommagot vetnek bele hama­rosan. A primőrök termesztése mellett még egy különlegesen í fontos és magasrendű „palán- tdnevelés” is folyik a kerté­szetben. Tizenhét fiatal ta­nulójuk szakmunkássá nevelé­sére gondolunk. A Zrínyi Ilo­náról elnevezett szocialista bri­gád minden bizonnyal ezt a feladatot is sikeresen végzi el. J. Z. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 252 fonna kenyér egy évben A vidékiek a tájjeílagűt, a városiak a fehéret szeretik Sokszor látni a Kossuth Fe­renc utcai kenyérboltba lisztes zacskót cipelő embereket. A boltból kijövet azonban már zacskó helyett ropogós, kerek vekni illata száll a hálósza­tyorból. Mint megtudtuk, ezt fc „varázslatos” cserét azok a fogyasztók teszik, akiknek a kamrájában liszteszsákok biz­tosítják az egész évi kenyér­szükségletét. Persze, azért a városi „ínyencek” is kaphat­nak ebből a kenyérből, ha a boltban vásárolt lisztet csere­kenyérre óhajtják változtatni. — A városban két kenyér­bolt foglalkozik cserekenyér eladásával — mondja Horváth József, a ceglédi 3. számú Sütőipari Vállalat 1. és 2-es üzemegységének vezetője. — Ezenkívül még Nagykőrösön és Nagykátán működik ilyen bolt. A tájjellegű kenyér igen népszerű, különösen a falusi és tanyai fogyasztók körében. Az elmúlt évbein összesen mintegy 252 tonna cserekenye- . rét szolgáltunk ki. A Kossuth és a Pesti utcai kenyérbol­tunk heti forgalma 4—5 má­zsa. Érdekes még, hogy ez is időszakos, ugyanis a nyári mezőgazdasági munkák ideje alatt kevesebb cserekenyeret igényelnek, mint télen. A téli hónapokban, úgy látszik, job­ban ráérnek a falusi asszo­nyok és inkább otthon sütik a kenyeret. A városiak inkább az egyre javuló minőségű 3.60-as kenyeret veszik, elvét­ve akad egy-két cserevásárló. — Mennyi és milyen lisz­tet fogadnak el cserekenyér fejében? — Búzakenyér és tiszta rozs­lisztért adunk kenyeret, de a boltban kapható kétféle minő­ségű lisztet is elfogadjuk. 73.4 deka lisztért adunk 1 kilo­gramm kenyeret, amire a fo­gyasztó — kilogrammonként — 1,40 forint sütési díjat fi­zet. így körülbelül 3 forintos kenyér kerül az asztalukra — mondotta Horváth József. (csat—) XI. HVfOLIAM, 62. SZÁM 1967. MÁRCIUS 15., SZERDA A ceglédi malom számára naponta 7 vagon búzát szállítanak, a takarmány­keverő üzemek pedig ki- leucvagonnyi alapanyagot, Ma délelőtt: ifjúsági nagygyűlés a Szabadság (éren Ma délelőtt 10 órai kezdet­tel a KISZ Pest megyei Bi­zottsága és ceglédi járási és városi szervezete rendezésé­ben, a forradalmi ifjúsági na­pok keretében megemlékező nagygyűlést tartanak Cegléden a Szabadság téri Kossuth-szo- bornál. Az ünnepi nagygyűlés szónoka Arató András, a KISZ Pest megyei Bizottsága első titkára. 3Mésssnros Ísírtin nevét veszik fel Március végén bensőséges ünnepséget rendez a csemői fiatalok KISZ-alapszervezete. Elhatározták, hogy a KISZ megalakulásának 10. évfor­dulója alkalmából egy 1956- os fiatal mártír nevét veszik fel. Mészáros István az ellen- forradalom első napjaiban a Magyar Rádió épületénél vesz­tette életét. Csemő szülötte volt, s a csemői fiatalok most az ő nevét adják alapszerve­zetüknek. A névadó ünnepségre már­cius 25-én a kora délutáni órákban kerül sor a művelő­dési ház klubjában Csemőben. „Revolvert vegyenek" Megtalálták Illés Béla egyik elveszettnek vélt színmű-kéz­iratát: orosz nyelven készítet­te a szerző — „Revolvert ve­gyenek” címmel. Moszkvában bukkant rá Bottka Ferenc iro­dalomtörténész. Pénzbüntetés: 1000 forint Török Géza, a Ceglédi Ven­déglátóipari Vállalat csaposa két esetben az előírt mennyi­ségnél kevesebbet szolgálta­tott ki „véletlenül”, próbavá­sárláskor a. társadalmi ellen­őröknek a kért mennyiségű italnál. A Ceglédi Járásbíróság első fokon hathónapi javító­nevelő munkára és 20 száza­lékos bércsökkentésre ítélte. A vádlott fellebbezett a Pest me­gyei Bírósághoz, amely most jogerősen az ítéletet 1000 fo­rint pénzbüntetésre változtat­ta. ÚJVÁROS JELÖLTJE Amíg az ablaka világít lalását, kérdéseit, javaslatait a végrehajtóbizottsági ülése­ken, számtalanszor találkoz­tunk a Hazafias Népfront ren­dezvényein, s mint a népfront városi tisztségviselője, a jelölő gyűlések egész során vett részt az elnöki asztal mellett. Détári István a KGV döm- perszereldéjének művezetője, szocialista brigádtag és nyolc éve tagja a városi tanácsnak. Ennyi ideje vesz részt a vég­rehajtóbizottság munkájában is. A város vezető testületében az újvárosiakat képviseli, most a 41-es választókörzet jelöltje a vasárnapi választás­ra tanácstagul. — Eddigi tanácstagi mun­kám során a körzetemhez tartozó utcák járdáit rendez­tük. Most változatlanul ezt tartom az egyik legfontosabb teendőnek. Akkor az utcabe­liek társadalmi munkájával szállítottuk és raktuk le a jár­daszegélyeket. — Az a fontos, hogy a ta­nácstag ne tétlenkedjen, ha­nem tudja, mi a dolga. Eh­hez pedig az szükséges, hogy állandó kapcsolatban álljon választóival, ismerje gondjai­kat, orvoslásra váró panaszai­kat. — A lakosság érdekeit szol­gálja a város fásítása is. Két évvel ezelőtt 500 facsemetét ültettünk el a körzet utcáiban. Ismét szervezni kell egy ha­sonló akciót. A mostani 1 millió forintos parkosítási ösz- szegből erre is gondolhatunk. A Körösi úton a közvilágítás korszerűsítése szükségessé tet­te, hogy a fák egy részét ki­vágják. Sajnos, erre szükség volt, mert a vezetékekhez ér­tek az ágak. Ezek helyére alacsony növésű, megfelelő; fajtákat kell ültetni. i-- z ujvaiuaiaA igeiig egy ö nálló postahivatal, ahol vég- fre a nyilvános telefon kérdé­se is megoldódhatna. A Vö­rösmarty tér sarkán lenne is erre hely. Itt kaphatna elhe­lyezést egy korszerűbb, na­gyobb fodrászüzlet is, mert erre szintén nagy szükség vol­na. — A Vörösmarty térrel a népfrontnak is tervei vannak. A gyermekek számára szeret­nénk KRESZ-parkot létesíte­ni itt, hogy játszva tanulhas­sák meg a szabályos közleke­dést. A terv és a makett már elkészült, ezt bemutatjuk a környék lakóinak is, akiknek társadalmi munkájárá , szin­tén számítunk. — Szívesen foglalkozom a körzetemben élő emberek ügyes-bajos dolgaival. Nyolc év alatt tapasztalhatták, munka után minndig szívesen fogadom őket, amíg az abla­kom világít. (tamasi) fi „Kossuth Lajos azt üzente... II. A turini zarándokok KOSSUTH ÉS A VAROS íövetkező találkozására 1849 úliusában került sor, amikor ■gy hétig tartózkodott Ceglé- len a kormány tagjaival. A ’esti út 6. számú házban ren- leztók be a kormányzósági rodát. Ez a hivatal volt egy létig a magyar kormány: szá- nos rendelet kibocsátója és gy haditanács színhelye, Ceg- éd pedig az ország fővárosa. mién indult tovább Kossuth úlius 9-én Aradra, majd to- ább az emigráció útjára. Városunk népe az emigráció leje alatt is figyelemmel ki­érte Kossuth munkáját. A zabadságharc után is őt te­intette politikai vezérének, és nnek bizonyságául 1867. má- us 28-án a város díszpolgárá­vá választotta. A határozatot neleghangú levélben küldték neg Turinba. Kossuth a levél :ézhezvétele után, a követke- ő év márciusában köszönte neg a hűséges ragaszkodást, ^eveiében így ír: „Annak a [érék magyar város jóakaratá- iak záloga ez, hol a naigyem- ékű múltban legelőször talált űdozatkész visszhangra a Hon negmentésére hívó szózatom. Íz a város azóta is, sem a núlt szenvedései alatt, soha neg nem Ingott, sem a jelen :ételyei között irányt soha nem 'esztett, hanem erélyt és ki- artást merítve a romlatlan lazafiság ösztönéből, most is, nint mindig, tántoríthatatlan live a hitnek, reménynek és mbizalmas határozottságnak, nelytől Hazánk jövendője ügg. Mindig büszke leszek rá, logy magamat Cegléd városa lolgárának nevezhetem.” Álig telt el két év, s 1869. őszén levelet írt Kossuthnak Bobory Károly ceglédi plébá­nos, melyben a helybeli Nép­kör tiszteletbeli elnökévé tör­tént megválasztásáról értesí­tette Kossuthot. Hatalmas, hatoldalas levélben köszönte meg a figyelmességet. így írt: . mint Czegléd egyik vá­lasztott polgára, minden új kapcsolatot nagyra becsülök, mely e derék Városhoz csatol”. Ezután oldalakon át adott programot a Népkör számára negyvennyolc gondolatának és a függetlenségi törekvések éb­rentartásához. A ceglédi Nép­kör példáját és törekvéseit ki­emelve írta: „Én nem látok okot kétségeskedni a felől, hogy az ellenzék nem győzhet — ha mozog”. A CEGLÉDI ELLENZÉK pedig mozgott. Ezt mutatja az a tény, hogy amikor 1876. de­cember 3-án meghalt Cegléd város országgyűlési képvise­lője, a képviselői mandátumot Kossuth Lajosnak ajánlották fel. Levélben értesítették elha­tározásukról, s többek között ezt írták: „Cegléd város sze­rencsésnek fogná magát érez­ni, ha a körülmények úgy alakulnának, hogy lehetővé te­gyék a magyar nemzet régi forró óhaját, önnek hazájába való visszatérését”. A mandátumot nagylétszá­mú (114 fő) küldöttség vitte Turinba. 1877. január 24-én találkoztak Kossuthtal Turin melletti villájában. Délelőtt 11 óra volt, mikor az egykori ; 48-as nemzetőrzászló alatt fel­sorakozva köszöntötték a nagy száműzöttet. A küldöttséget Simonyi Ernő országgyűlési képviselő mutatta be Kossuth­nak, majd Dobos Jánosnak, a ceglédiek szónokának ünnepi beszéde következett. Szavaiban felidézte a 48-as nagy találko­zás képét is: „Akkor Te mon­dád, hogy vész fenyegeti a Ha­zát. Te kértél minket, hogy ne hagyjuk, hogy mentsük meg minden áldozattal, ha kell, vé­rünkkel. Most mi jöttünk Hoz­zád, körülfogva Téged, mi mondjuk szorongó kebellel, hogy Hazánk veszélyben fo­rog, mi kérünk, hogy ne hagyd, jer, segíts megmente­ni ... Ott szeretnék látni Ha­zánkat, hol Te vagy. S Téged ott, hol van Hazánk!” Kossuth meghatottan hall­gatta az ősz szónok szavait és kijelentette, hogy még egy ilyen jelenetről nem tud a tör­ténelem. A megtisztelő megbí­zatást azonban politikai néze­teire való tekintettel vissza­utasította. „Én hazamenete­lemmel — úgymond — nem­csak magam hajlanám meg, hanem azon ügynek, amelyet képviselek, zászlóját is leten­ném azon viszony (az osztrák császár és a magyar király kö­zös személye) zsámolya előtt, melyet nemzetem állami lété­vel összeférhetetlennek tar­tok” — mondotta. A HOSSZÚ ÜT nem érte el célját, de január 24-e a vá­ros ünnepévé vált. A nagy za­rándoklatot a küldöttség min­den évben megünnepelte, és az elhunyt tagok helyére min­den évben tiszteletbeli tagot választott. A turini zarándo­kok utolsó tagja 1933-ban hunyt el. Ifj. Kürti Béla (Folytatjuk.) Törvényen kívüli lovag Ne rémüljenek tmeg, kedves járó­kelők: nem a po­kol szabadult el, nemis a tatárjárás ismétlődik valami­vel szolidabb for­mában. Csupán a tanítási nap ért véget, s hangosan csivitelve, a nap eseményeit végre teli torokból szét- kürtölve kicsik és nagyobbak indul­nak hazafelé. Az áradatban halad egy kis moz­gó sziget. Két fiú, egy lány. Gimna­zisták. Mögöttük lépkedve hallom a beszélgetést. Én is járókelő vagyok — tehát, fülelek. Va­jon kit szapul a sziget, hogy így összetart a „trium­virátus?” — Nem bántanak senkit. Sőt: hühű, — itt hódítás fo­lyik! Mégpedig egészen komoly. Szánté párbaj 'for­ma. A két fiatal­ember vív komoly szócsatát, míg kö­zépen a pisze hölgy, hol jobbra, hol balra fordulva mosolyog — min­dig a beszélő felé. Egymást licitál­ják, ki-ki érdek­lődési területe sze­rint. Idegen meg­határozások, szak- kifejezések röp­ködnek a levegő­ben: „a glinkó bi­tóba, vagy a ka- mencipárisz szul- furea gyakori fe­nyőféleség ...” „Engem nem érde­kelnek a növé­nyek. A kémia, öregem, a kémia! A múltkor isteni dolgot olvastam az űrrakéták bevonó­anyagának szili­kát vegyületeiről — az az igazi!” A hölgy forog, mosolyog, hallgat. Amikor a sarok­hoz érnek, nyújtja karcsú kis kezét a kamencipáriszos- nak: — Viszlát, Gra- barics! Tanulj lel­kesen! — És indúl a győztessel, a szi- likátossal, az űr­hajósok űrhajói­nak istenítőivei. A fiú, mint va­lami törvényen kí­vüli lovag, lassú léptekkel hagyja el a mezőt, ahogy a veszteshez illik. Még húsz lépést sem haladunk, mint a villám, mellette terem a lány. — Tudod, engem mégis jobban ér­dekel az a ginkó bilomiacsuda, mint a szilikátok! — és kéz a kézben in­dulnak, csillogó szemmel belene­vetnek a tavaszi napsugárba. (—e k—) TAVASZI RÜGYEK Foto: Jákfalvi amelyből az állatállományok számára a takarmánytápot ké­szítik. Ezzel a táppal a járás 30 termelőszövetkezetét látják j el. \ Folyamatosan végzik a szer- j ződéskötéseket is az idei ter­mések felvásárlására. Kenyér- gabonára, sör árpára és napra­forgómagra szerződtetik a tsz-eket, felkeresik valameny- nyit, és végleges tervek alap­ján kötik meg a szerződéseket. Eddig húsz termelőszövet­kezettel szerződtek, rész­ben a ceglédiekkel, rész­ben járásbeliekkel és nagykőrösiekkel. * 700 vagonnyi kenyérgabonát, 50 vagon napraforgómagot, 7 vagon sörárpát jelölnek eddi­gi szerződéseik összesítésében. (—es) / / Szabad, mint a madár ... (Kertész László rajza) folyamatosan végzik a jövőre szóló szerződéskötéseket és a felvásárlást is. A tavaszi mezőgazdaság tennivalók kezdetén bőve akad munkája a budapesti 4 Pest megyei Gabonafel vásári és Feldolgozó Vállalat cégiéi járási kirendeltségének i Amellett, hogy a napi szállíts si teendőket ellátják, a köve; kező szezonra is gondolni kel Napi 16 vagon búza és takarmány Folyik a szerződ éskötés a felvásárlónál

Next

/
Thumbnails
Contents