Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-12 / 61. szám

elépés csak a Pest megyei Hírlap olvasói­nak! Műterem­látogatásra in­vitál bennünket Balogh László festőművész. f\ki nem tudná — már Szent- ;ndrén vagyunk. Ügy is nondhatnánk, hogy a festők /árosában, de úgy is mond- íatnánlc, hogy a műemlékek /árosában. Elmondhatatlanul ;ok itt a látnivaló. Naphosz- >zat járhatnánk utcáit, s még nindig újabb és újabb cso- lák. Pedig Szentendre az or- izág legkisebb városa. Terü- ete mindössze 44 négyzsetkilo- néter. Nemcsak a múlt, ha- íem a jelen és a jövő városa s. Üzemei, ipari vállalatai izámtalan kéznek biztosíta­lak munkaalkalmat, és épül­lek bele termelésükkel a me- ;ye iparába. Szentendre külö- íösen szép helyre épült. A gyönyörű táj számos képző- nűvészt kötött a környékhez, itt alapították meg a különös ájért rajongó művészek az izóta már országos hírű és agjának naey rangot bizto- >ító szentendrei művésztele- let. Itt él a világhírű Czóbel Béla. itt dolgozik Barcsai íenő, és itt festi konstrukti- /ista, modern hatású képeit Balogh László. S ha körülné- :ünk a műteremben, még a gyakorlatlan szem is könnyen felfedezi a szentendrei táj ih­letését. Még egy rövid láto­gatás a híres szoborkertben, melyet Kucs Béla szobrász- művész alapított, és amely évről évre gazdagabb és szebb. Nézzük meg Kucs Béla egyik szép szobrát, azután búcsúznunk kell a csodálatos Duna-kanyartól, hív bennün­ket Vác... De mielőtt búcsút vennénk, nézzünk még egyszer vissza. A Duna-kanyar néhány év alatt az ország egyik legfon­tosabb idegenforgalmi körze­tévé vált. Ezt jelzik azok a hatalmas új létesítmények, amelyek itt néhány év alatt gombamódjára bújtak ki a földből. Gomba módjára? Sok munka, sok tehetség és sok pénz. Említsünk csak néhá­nyat. Látták már önök nyá­ron a papszigeti campinget? Nemcsak megnézni, de kipró­bálni is érdemes. Ha éppen van hely. Mert a Duna-ka- nyarban egymás után épülő campingeket, éttermeket, tu­ristaszállókat ezerszámra özönlik el a pihenésre és szó­rakozásra vágyók. A Duna-ka- nyar Intéző Bizottság elkészí­tette e páratlan szépségű táj távlati fejlesztési tervét, s a tervek ismeretében úgy tűnik, néhány év, s a Duna-kanyar nemcsak szépségével, hanem forgalmával is vetekedni foga Balatonnal. tazásra hívom az Olvasót! Hivatá­sos idegenvezető vagyok, s ezennel arra vállalkoztam, hogy végigkalau­zolom önöket Pest megye leg­szebb és legérdekesebb tájain S miközben az ország legvál­tozatosabb tájegységeinek ke­retet adó Pest megyét járjuk, s ámulunk a természetadta csodákon, felmérhetjük azt a hatalmas munkát is, melyet az ember végzett, hogy a termé­szetet saját hasznára átalakít­sa. Kezdjük sétánkat a megye „tetején”. Nézzünk szét innen fentről, a dobogókői kilátó­ról. Talán sokan tudják, az idegenvezetőnek mégis felada­ta, hogy elmondja, ahol já­runk, Pest megye az ország legnagyobb, legsűrűbben la­kott megyéje. 860 ezer lakója van, s ez a szám évente mint­egy tízezerrel növekedik. Köz­igazgatásilag 10 járásra tago­lódik, 5 városa van. Területén 468 ipartelep működik, ame^ lyek a 140 ezer Budapestre be­járó munkás mellett, 77 ezer embernek adnak biztonságos megélhetést. Mezőgazdasága több mint 100 ezer tonna bú­zát, negyedmillió tonna máju­si morzsolt kukoricát, 150 ezer tonna cukorrépát és 120 ezer tonna burgonyát termel az or­szágnak. Még néhány szá­mot ... 277 óvodája, 362 álta­lános iskolája és 33 középis­kolája van. Itt működik az or­szág legnagyobb mezőgazda- sági egyeteme a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem. A megye számtalan olyan Kucs Béla szobra ipari termékkel büszkélked­het, amelyet az országban csak itt gyártanak. Itt készül a vi­lágszerte ismert Forte fotópa­pír és film, csak itt gyártanak tv-csövet, alumínium vízibuszt és árammérő órát. De ereszkedjünk le a nagy számok magasságából... Hogy ezek a számok, mindenki szá­mára érthetővé váljanak, ja­vaslom, hogy utazásunk során szenteljünk különös figyelmet azoknak a létesítményeknek, melyek az utóbbi években váltak tervből valósággá. Négy évvel ezelőtt járult utoljára urnák elé az ország. Ezeknek a terveknek bizalmat szava­zott és most az új választás előtt nem lesz haszontalan fá­radság visszatekinteni az el­múlt időszakra, felmérni, ho­gyan öltöttek testet az álmok, hogyan realizálódtak a tervek. Es ereszkedjünk most már le a hegyről is, és induljunk megye körüli útunkra... Jó utazást!... légi pompájában áll ismét Má­tyás egykori pa­lotájának fo­lyosója Visegrá- 1 dón. Tötrténel- mi időkről beszélnek a kö­vek, s a látogatót a rene­szánsz építészet e csodája lát­tán különös hangulat fogja meg. Sok pénzt és fáradsá­got áldoz az ország, hogy helyreállítsa műemlékeinket. Nemzeti múltunk fontos pil­léreit ássák itt ki a föld alól, tisztítják meg az idő lerakó­dásaitól tehetséges és lelkes régészeink. Lépjünk ki a folyosóról. Itt a Mátyás-palota környékén folynak még az ásatások, be­fejezés előtt áll a híres Sala- mon-torony restaurálása. Es lépjünk vissza a jelenbe. Hi­szen a látogató, aki a messzi földön híres műemlékeket jön megtekinteni, modem ember. Ha megéhezik, jól fel­szerelt, ízléses éttermekben akar enni, sima úton szeretné futtatni kocsiját, s ha gyalog jár, alkalmat kell adni szá­mára a kényelmes pihenésre, így fonódik itt Visegrádon össze a múlt és a jelen. Az utóbbi években korszerűsítet­ték a Vár éttermet, s hogy el tudják látni a nyáron töme­gesen érkező turistákat, új önkiszolgáló étterem épült. Lassan átformálódik Visegrád képe. Sima betonút vezet a fellegvárhoz, turistaszálló épül, s harmonikusan illesz­kedik a tájba az új ABC-áru- ház üvegtömbje...

Next

/
Thumbnails
Contents