Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-10 / 35. szám

I NINCS MÉRLEGHIÁNY, NŐTT A TAGOK JÖVEDELME Péteriben Az elmúlt héten reggel ün­neplő sötét ruhában gyüleke­zett a péteri Rákóczi Tsz tag­sága. Aznap tartotta zárszám­adó közgyűlését. Az elmúlt évek zárszám­adásai nem sok örömet okoztak a tagságnak. Kis jövedelemről, mérleg­hiányról szólt akkor a vezető­ség beszámolója. Mi hangzott el 1967. februárban a tsz-elnök által előterjesztett vezetőségi jelentésben: A péteri tsz a kis tsz-ek kö­zé tartozik, hiszen összes terü­lete 1474 hold. Taglétszáma 278, közülük 107 nyugdíjas és járadékos. A tsz tiszta vagyo­na négymillió 108 ezer forint. Tíz erőgépe és tíz pár lófogata van. A tavalyi értékesítési terv hárommillió 984 ezer forint volt, és négymillió 291 ezer forint­ra teljesítették. Ez 307 ezer forinttal több a tervezettnél. A múlt évi időjá­rás nem kedvezett a növény- termesztésnek. A sok eső és a magas talajvíz miatt az őszi kalászosokból 292 ezer forint, a kukoricából pedig 168 ezer forint volt a ki­esés. Egyedül burgonyából és a cu­korrépából termett meg a ter­vezett mennyiség. A kertészetben jobb volt a helyzet, bár probléma ott is akadt. Teljes bevételi ter­ve 374 ezer forint volt, ezt 479 ezer forintra teljesítették. A dinnyések a 210 ezer forin­tos bevétel helyett 220 ezer fo­rint hasznot hoztak. Bár diny- nyéből kisebb volt a bevétel a tervezettnél, de a kiesést pó­tolta, hogy több uborkát, sü­tőtököt és paprikát termeltek, mint amennyit terveztek. örvendetes, hogy az állatte­nyésztés is lényeges javulást mutat. A tervezett árbevétel egymillió 369 ezer forint volt. A tényleges árbevétel pe­dig egymillió 425 ezer fo­rint. Átlagosan 118 literrel növeke­dett az egy tehénre eső évi tejhozam. így ebben az évben egy tehéntől 2218 liter tejet kaptak. A vezetőség szerint a közeljövőben komoly tenyé­szeti munkát kell ezen a té­ren végezni, és ebben az eset­ben a meglevő fajta megad­ja a háromezer-háromezer - ötszáz litert is évente. A baromfiállomány a terve­zett 161 ezer tojás helyett 241 ezret hozott, a bevétel 274 ezer forint helyett 395 ezer forint volt. Bár a pecsenyecsibe négy mázsával kevesebb volt a ter­vezettnél, a kedvező árak mellett ezer forinttal mégis túlteljesítették a tervet. A sa­vanyítóüzem 291 ezer forintot 'jövedelmezett. A kovács-, bog­nár- és építőrészlegek jó mun­kát végeztek. A tervszerű gazdálkodás eredménye nem maradt el. Bár a tsz-ben bevezették az új bérezési formát (munkanap­ban mérik a teljesítést), de ha az új bérezést á régi munka­egységben számoljuk, kiderül, hogy egy munkaegység értéke 43,55 forint. Egy munkanap értéke pedig 65,33 forint. Az egy tagra eső jövedelem a tervezett 7144 fo­rint helyett 7575 forint. Kemény, fáradságos munkát végeztek tehát az elmúlt év­ben a péteri vezetők és tagok. Az eredmény nem maradt el. Nincs mérleghiány, nőtt a ta­gok jövedelme. <MJ) A PEST MEGYEI. R L A P IX. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 1967. FEBRUAR 10., PÉNTEK a monon jarasr égy esztendő munkája a számok tükrében Utak, járdák, hidak 2Ő kilométer út „meggyógyítása” A alatt MEZÖGAZDASAG Járásunk — bár az elmúlt négy év alatt iparilag is fej­lődött — mégis elsősorban agrárjellegű. Jelenleg két állami gazda­ság 20 mezőgazdasági ter­melőszövetkezet és egy Péteri község járási tanácstagjelöltje: dr. Itta János Csatlakoztak Béky Ferencné és dr. Fördős István jelöléséhez Emlékezetes nap volt a keddi nap Péteriben. Este, a község járási tanácstagjának jelölő gyűlésére több mint kétszázan gyűltek össze a művelődési otthonban. A je­lölő gyűlés elnöke Kalina Já­nos, Péteri község tanácsel­nöke volt. Az elnökségben helyet foglaltak a párt, a ta­nács és a tömegszervezetek képviselői. Molnár József, a Hazafias Népfront-bizottság elnöke el­mondotta, hogy olyan embert kell jelölni, aki megfelelően képviseli majd a község ér­dekeit a járási tanácsban. Több név is szóba került, végül a jelenlevők egyhangú­lag dr. Muka János tsz-jog- tanácsos jelöltsége mellett döntöttek. A jelölt köszönetét mondott a bizalomért és megígérte, hogy minden tőle telhetőt megtesz a helyi problémák megoldása érdekében. A jelölő gyűlés résztvevői ezután egyhangúlag csatla­koztak Béky Ferencné jelö­léséhez az országgyűlési kép­viselőségre és dr. Fördős Ist­ván jelöléséhez a megyei ta­nácstagságra. (G. J.) Évzáróra készül a Kossuth Szombaton tartják a közgyűlést Nagy a sürgés-forgás a Kos­suth Tsz központi irodájában. S. Kovács Béni elnök „házon kívül” van, az elnöki irodában Bánczy Kornél főmezőgazdász ad tájékoztatást a most folyó munkákról. — A jövő hétfőn kezdjük el a több mint 1100 holdon a fej- trágyázást. A 110 hold új tele­pítésű szőlő trágyázása folya­SPORT Bemutatjuk az üllői öregfiúkat A vezetőség különös gondot fordított a fegyelemre. Erről nyilatkozhat Gecsetovszky Bandi. — A csapatban hátvédet ját­szottam. Nagy szükség volt rám. Nősülés előtt álltam, egy monori kislánynak udvaroltam, és ezért az edzésekről, sőt mér­kőzésekről is elmaradtam. Ha a csapat vidékre ment, rend­szerint elkéstem. Felszólítást kaptam, minél előbb nősüljek meg, hogy vége legyen a bi­zonytalanságnak. Szótfogad- tam. A futballhoz pénzre volt szükség. Elhatározta a vezető­ség, hogy egy színjátszó cso­portot alakít. A rendezéssel Túróczy Józsefet bízták meg. A fiatalság zenekart is össze­hozott, Nyárady Sándor veze­tésével. Rendező és zenekar is volt, így egymásután játszották az operettet, népszínművet és egyéb színdarabokat is. Meg­szűnt a szegénység. A sport ki­adásait a műkedvelő előadások jövedelméből fedezték. A ze­nekar tagjai: Nyárady, Bohus G. Árpás, Fusch, Poleszák, Schweizer és Schiwampl vol­tak. Az. egyesület olyan jól állt anyagilag, hogy „Üllői Sportegylet Értesítője” címén lapot indított. Az értesítő he­tente egyszer, szerdán 'jelent rieg, ára 40 korona volt. 4 há­lón! után csak egy-két szám Ixaradt meg, ezekből idézünk léhány hírt: A Monori SE 25 éves fennállását 1926. augusz­tus 20-án ünnepli. A tréneri feladatokkal Gösztel Ferencet bízzák meg. Az ÜSE egyesületi jelvényt készíttet. A tagsági dijakat havi száz koronára emelik fel. Az egyesületen be­lül fegyelmi bizottságot alakí­tottak. Molnár Béla, a csapat kiváló játékosa Franciaország­ba szerződött.” A fiatalság felzárkózott az ÜSE mellé, s ennek következ­tében a színházteremmel ren­delkező Üllői Dal- és önképző­kör terme üresen maradt. 1932-ben a két kör egyesült Üllői Dal-, Sport és Önképző­kör címén. Ami ezután követ­kezett, az nem volt régen, er­re emlékezni tudunk. A mai fiatalságnak könnyű a helyzete. Fiaivá fogadta őket egy anyagilag erős termelőszö­vetkezet. Élvezik a‘társadalmi szervek támogatását. A tanács biztosított számukra egy na­gyon szép, modem épülettel ellátott, füvesített pályát. Fog­lalkozhatnak atlétikával is. Cserébe csak lelkesedést, küzdeni akarást kémek és várnék tőlük. (em) W les). VI \ I MŰSOR Mozi irelem játék (szé termelőszövetkezeti cso­port gazdálkodik a 61 ezer 354 holdon. Mint ismeretes, Monor kör­nyékén 1960-ban fejeződött be a mezőgazdaság szocialista át­szervezése, ekkor került fö­lénybe a szocialista szektor. 1962-től 1965-ig a legfonto­sabb feladat a termelőszövet­kezetek szervezeti, gazdasági és politikai megerősítése volt. Ezeket a célkitűzéseket meg is tudtuk valósítani, a gazda­ságok évről évre erősebbek, közös vagyonuk egyenlete­sen gyarapodik s a kezdeti passzivitás után a tagok mind nagyobb hányada kapcsolódik be a rendszeres munkába. Szövetkezeteink többsé­gében szilárd a vezetés, kialakult a törzsgárda, jó a pénzügyi helyzet, és kedvező lehetőségek kínálkoznak az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségek kihasználására. Termelőszövetkezeteink fej­lődését legplasztikusabban a számok bizonyítják.'A tanács­ciklus első évében, 1962-ben 180 millió forint értékű, kü­lönféle terméket állítottak elő járásunk közös gazdaságai. 1965-ben viszont a meg­termelt áruk értéke meg­haladta a 205 millió forin­tot. Három év alatt 36,4 százalék­kal növekedett a termelési ér­ték. Bár a termelési költségek csökkenésének az aránya nem ilyen kedvező, mégis figyelem­re méltó. A gazdaságosabb termelés feltételei megvan­nak, a lehetőségek nagyobb kihasználása ugyancsak az el­következendő évek feladata lesz. Érdemes szemügyre ven­ni, hogyan alakult az elmúlt években a termelőszövetkeze­tek bruttó jövedelme. 1962-ben 50 millió 712 ezer forint volt a gazdaságok teljes bevétele, 1965-ben ennek csaknem a duplája. Járásunk közös gazdaságai is nagy összegeket kaptak az államtól. Négy év alatt több mint 24 millió forint dotáció­val segítette népgazdaságunk a gyönge termelőszövetkezete­ket. Ennek a hatására a leg­tanácsciklus négy éve állami hozzájárulásból az utak felújítására összesen négymillió 230 ezer forintot fordítottak. Az állami hozzá­járuláson kívül a községek anyagi helyzetükhöz mérten községfejlesztési alapból közel négy kilométer új, szilárd búr kolatú utat építettek, és 15 548 négyzetméter út portalanítását végezték el. A nagy munka ellenére m mindig sok a rossz út a járás­ban. Ezért az 1968—70-es évek' re vonatkozó — már jóváha gyott — távlati fejlesztési ten egyik célja: az utak folyama­tos felújítása. 1970-ig közel 25 kilóméi utat újítanak fel, ötmillió 727 ezer forint költséggel. Ez alatt az idő alatt hét községben összesen 150 méter híd felújí­tását vették tervbe, kétmillió 667 ezer forint költséggel. Az idei évi útjavítási mun' kákon kívül — községiéjlesz- 1962-ben 40 millió fo- ! tés.i alapból összesen 63 657 fizettek ki a tagoknak, meter járda készült el a járás 18 községében a tanácsciklus időszaka alatt. több gazdaságban előbbre tud­tak lépni, megteremtették a jobb eredmények elérésének lehetőségét. ' Hogyan alakult a tagok jö­vedelme? Az erről szóló sta­tisztika is növekvő tendenciát mutat. rintot 1965-ben már több mint 51 millió forintot. Az egy dolgozó tagra jutó át­lagrészesedés 1962-ben 6547 forint volt, 1965-ben elérte 10 ezer 783 forintot. (Az 1966-os esztendő számadatai még hiá­nyoznak, most tartják a zár­számadásokat, s a végleges ér­tékelés később készül el.) Miközben a közös gazdasá­gok nagyrésze megerősödött, nem hallgathatjuk el, hogy a mostohább talajadottságok, vagy a rossz gazdálkodás, a helytelen vezetés vagy egyéb feltételek miatt vannak gyengén gazdálko­dó termelőszövetkezeteink is. Találkozunk még mérleghiá­nyos gazdaságokkal a monori járásban, ezeknek a száma azonban évről évre csökken. Várhatóan két közös gazda­ság, a nyáregyházi Béke és a maglódi Micsurin Tsz zárja hiánnyal 1966-ot. Az átszervezés esztendejé­ben járásunk termelőszövetke­zeteinek 72 millió forint ösz- szes vagyona volt. . 1965-ben ennek az érték­nek majdnem a háromszo­rosát tartották nyilván. A tanácsciklus alatt több mint 34 millió forintot költöttek új építkezésre, a beruházott va­gyon többi részét az ültetvé­nyekre, tenyészállatok, erő- és munkagépek vásárlására, víz és talajvédelmi beruházásokra fordították. (Folytatjuk) Vecsésen megoldották Ivóvíztársulat Üllőn A járás ivóvíz ellátása — nem tekinthető megoldottnak. A használatban levő kutak 40 százaléka szennyezett, egész­ségtelen, ivásra nem alkalmas vizet ad. Egyedül yecsésen ki­fogástalan, egészséges az ivó­víz. A távlati fejlesztési terv egyik irányelve: új kutakat kell fúrni a nagyobb közsé­gekben, meg kell alakítani az ivóvíztársulatokat. Üllő községben már folya­matban van a társulat meg­alakítása, Monoron, Gyomron, Pilisen továbbra is csak napi­renden tartják. A kecskeméti színház újra Monoron A kecskeméti Katona Jó­zsef Színház 1967. február 18-án, szombaton este fél nyolc órakor bemutatja Gyár­fás Miklós „Egérút” című da­rabját a községi művelődési otthonban. Jegyek elővételben váltha­tók a művelődési otthon iro­dájában naponta délután hat­tól nyolc óráig. GABIBACSI Meg azután — tudja — az ember úgy van vele, hogy ha valami célt akar megvalósíta­ni, megállapodik egy helyen. Nekem a célom az, hogy éle­tem végéig becsületes munkát végezzek. — Hogyan kezdődött? — Alig voltam tízéves, ami­kor idekerültem, mint söprö- getőfiú. Többet kerestem én akkor a söprögetéssel, mint a zsákoló férfiak. Igaz, hogy éj­jel-nappal itt voitam, de néha megvolt még a heti 60—70 pengőm is. , Azután ittfelejtkeztem. Elő­ször azért, mert máshová nem mehettem, örültem, hogy van ruhám. Később már számítot­tak is rám — hát maradtam. Ne higgye, hogy én vagyok az egyetlen, aki megmaradt itt. Csak egyikből üzemvezető, a másikból bérelszámoló, köny­velő lett. Csakhát ők tanultak. — Én maradtam. A tanulás nehezen ment volna. Meg az­tán, ha én elmegyek, ki csi­nálta volna helyettem a mun­kámat. Nem lehet azt csak olyan könnyen megtanulni, hogy egyik tétel ilyen, a má­sik meg olyan. Mert tudja, az egy csoportba tartozó magokat tételeknek nevezzük. Ahány ///////////////////////////////////////// ájta mag — annyi tétel. Ahány feladó — annyi tétel. — Milyen vizsgálatokon „es­tek keresztül” a magok? — Hát van először a szárítás. Azután egyes magokat hántol­ni kell. Magyarul: megfoszt- uk a héjától. Van még a vá- ogatás. Itt a fél, meg a re- nedt szemeket kell kiszedni a óból. Tisztításnál a közéke- /eredett másfajta magtól, és i szeméttől kell megtisztítani i színmagokat. Ezenkívül még ;ok olyan munka van, ami a nagtisztítással jár. — Mit szeret, Gabi bácsi? — A munkámat.. .és a fe- eségemet... nagyon ... — ...és mit szeretne? — Erre nagyon nehéz vá­aszolni. Legeslegjobban: negmondani mindenkinek, ikire vonatkozik: kitai tónak teli lenni a munkában. ★ Sokszor láttam a „maggyá- •at” — belülről is. Poros, hi- leg és zs'k, zsák mindenütt, íztán megint csak por, hideg is zsák. Valaki azt mondta: ügy kicsit maradi az öreg. Né­zem az a véleményem, hogy iki ezt állítja, ne sajnálja a áradtságot, menjen el egyszer [ „maggyárba” — megnézni, wgyan dolgozik. Majd meglátta . ! Fellegi László Neve: Szőnyi Gábor. Fog­lalkozása: főgépmester. Azaz: mindenes. Pontosabban: irá­nyító, szervező, végrehajtó, gépjavító, veszekedő, admi­nisztrátor, zsákoló, kocsitoló. Vagyis: kulcsember a szó szo­ros értelmében. Munkahelye — a monor i „maggyár”. Keze tömpe, alak­ja hajlott, arca borostás. Ré­gen túl van már azon a koron, amikor még számításba jön az alig észrevehető pocak, vagy a néhány kiló plusz. Ö nemigen szokott ahhoz, hogy magáról beszéljen. Egyáltalán nem szo­kott magáról beszélni — főleg idegennek nem. Hiába, ő már csak ilyen. — Hogy hány éve dolgozom itt? — karjával alig láthatóan kört ír le, mintha átölelné az épületet. — Több, mint har­minc. Csak a Karsai öregebb itt nálam valamivel. Ö is csak azért, mert nekem a negyvenes években volt kéthó­napos megszakításom. — Ennyi ideig itt, Gabi bá­csi? — Máshol nem dolgoztam. Csak itt. De már nem is fo­gok. Úgy hozzámnőttek ezek a poros zsákok meg ez a hűvös épület, hogy nem tudnám itt­hagyni ... 1962-ben 26 vonatpár A Budapest—Cegléd vasút- 1966-ban ugyanezen idő alatt vonalon 1962-ben 24 óra „ alatt 26 vonatpár állt az uta- 40 vonatPar bonyolította le a zóközönség rendelkezésére, személyforgalmat. ■ matosan történik. Fogatosaink . a Terményforgalmi Vállalat itt ] i tárolt kukoricáját szállítják. 1 i — A belvíz? : — A belvíz mintegy 400 hol­i dat öntött el. A terület lecsa- ' polását, a belvíz elvezetését ! elkezdtük. Óvári Zoltán főkönyvelő a 1 • belső szobában az utolsó simí­• tásokat végzi a zárszámadási mérlegen. — Mennyit fizetnek egy : munkaegységre? ; — A tervezett 40 forinttal szemben 51 forint 50 fillért. Ez is bizonyítja, hogy szövet- 1 kezetünk eredményes, jó esz­tendőt zár. Nőtt az egy tagra eső évi jövedelem is. 12 ezer 848 forintot terveztünk, de 15 í ezer 522 forint lett belőle. $ — Hányán teljesítették a ^ 250 munkaegységet? _— Százhármán. A rendelke- ^ zésre álló bruttó jövedelem § 28,8 százalékkal nőtt az előző ^ . évhez képest. A fenti számok^ ékesen bizonyítják: a tavalyig év jól sikerült a Kossuth-nak. ^ A tagság a vezetőséggel.egyet- értésben dolgozik. Ez a titka S az elért sikereknek. S s — Mikor tartják a közggű-% lést? ^ — Szombaton reggel nyolc | órai kezdettel a községi tanács^ nagytermében. ^ Gér József $ _____________ * | K evés az autóbusz | A MÁVAUT járatai behá- ^ lózzák a járás területét. Va- ^ lamennyi község megközelít- ^ hető autóbusszal a nap min-^ den szakában. 1962-ben 178^ járat szállította az utasokat, ^ 1966-ban már 327. Nőtt per- ^ sze az utasok száma is —^ négymillió-százezerről ötmii- ^ lió-kétszázezerre. A kocsipark ^ növekedése azonban elma- ^ radt az utasforgalom mögött ^ 1962-ben 40 séoko'-s'va! ren ^ lelkezett a válla1-!* 1966 -nr,§ mindössze 45-tel rend''” ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents