Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-10 / 35. szám

I 1967. FEBRUÁR 10„ PÉNTEK , £.<>4 MtttKI Villanófény Ifjú építők Ax elismerés fenntartás nél­küli: a megye állami építőipari vállalatánál a szocialista bri­gádok tagjainak csaknem fe­le — fiatal! Az ifjúsági szo­cialista brigádok és munka- brigádok mind jelentősebb szerepet vállalnak az építési feladatok megvalósításában, s munkájuk elismerését, meg­bízhatóságát igazolja a többi között, hogy hét ifjúsági bri­gád jogot nyert a garancia le­velek kiadására, azaz a „ga­rantáltan” jó munkára, az építőiparban ma még nem általános minőségi munka vállalására. Építés és minőség nem sű­rűn esett egybe jóidéig. És főként ritka volt, ha e páros fiatalokhoz, ifjú építőkhöz fű­ződött. A változás már jó ideje elkezdődött, nemcsak megyei építőipari vállalatunk­nál, hanem az egész építőipar­ban, bár a nagyközönség még könnyen ráhagyatkozik ma is, á korábban jogos előítéle­tekre. Megalkudni a hibákkal legalább akkora hiba, mint nem becsülni az eredményeket. Hiba lenne hát hallgatni arról, hogy építőipari vállalatunk­nál módszert»» és alapos munka következményei ezek az eredmények. A vállalat KISZ-bizottsága hosszú ideje munkáskodik azon, hogy erős és összetartó kollektívákká formálja az ifjúsági brigádo­kat, s az építésvezetőségek, fő­építésvezetőségek nagy többsé­gétől hathatós segítséget ka­pott ehhez. A fiatalok akarata és céltu­datossága, párosulva a kellő feltételek és körülmények biz­tosításával, mind több ered­ménnyel jár. Hasznot hoz a vállalatnak, s növeli a brigád, s ezzel a fiatalok rangját. Jó dolog, hogy az idősebb, ta­pasztaltabb építőknek nem kell nyugtalankodni ok a vál­lalat legtöbb építésvezetősé­gén: nemcsak követőik, ha­nem méltó utódaik vannak. (m. o.) Szolgáltatás — kisipar Beszélgetés dr. Gervai Bélával, a KlOSZ elnökével Lakások orvosoknak, pedagógusoknak A megyei tanács illetékes szervei ismét több új épület megvásárlásához biztosítottak költségfedezetet, pedagógus-, illetve orvoslakás céljaira. 230 ezer forintért vásárolják meg Monoron a Pattermemji u. 15. szám alatti hároftfazobás össz­komfortos épület, amely pe­dagógus szolgálati lakás lesz. A vácdukaí tanács számára ugyanerre a célra 153 ezer fo­rint felhasználását engedélyez­ték, Budaíkalászon pedig 121 ezer forintért megvásárolják a Ságvári utca 89. szám alatt lévő házingatlant, körzeti or­vosi lakás céljára. Jó mulatóst felnőttekf Február 16-án — kísérlet­képpen — egész estét betöltő rajzfilmsorozatot tűznek a Puskin mozi műsorára „Jó mutatást felnőttek!” címmel. A „kisfilmcsokrot” a Pan­nónia Filmstúdió legfrissebb terméséből válogatták össze, szemléltetve a stúdió törekvé­seit. Köztudott: a lakosság egyre növekvő javítás-szolgáltatási igénye számos faluban, kis­községben egyáltalán nincse­nek kielégítve. A Könnyűipari Minisztérium egyik tavalyi statisztikája szerint az or­szágban 2000-nél több olyan község van még, amelyben a tíz legfontosabb kisipari szak­ma egyike vagy másika telje­sen hiányzik. A fehér foltok csak igen lassan tűnnek. En- nek vannak kézenfekvő okai: ' a szocialista helyi ipar létre- j hozása ráfizetéses lenne, de a j legtöbb helyen még egy kis­iparos sem tud kizárólag szakmabeli tevékenységből megélni. Mégis, lehetne segí­teni a fehér foltokon; hogy miként — erről beszélgettünk dr. Gervai Bélával, a Kis­iparosok Országos Szerveze­tének elnökével. — Ügy hírlik, egyre több kis­iparos adja vissza az iparenge­délyét. Mi az oka ennek? — Döntően: az elöregedés. 1966 végén 71 500 kisiparos dolgozott az országban. Ta­valy 5724-en szüntették be végérvényesen tevékenységü­ket, s 6930 új iparengedélyt adtunk ki, ebből 5355-öt fa­lura. Az évi emelkedés tehát 1206, amely az 1965. évi nö­vekedés egyharmadát 6em éri el. Sajnos, azt egyáltalán nem mondhatom, hogy az idős mesterek helyeit fiaik foglalják el; csak elenyészően kevesen folytatják szüleik szakmáját. — Hol a legszembetűnőbbek a fehér foltok? — Csak néhány példát Bé­kés megye 15 községébe kel­lene építőipari javító szolgál­tatás; ács és kőműves 20 községből hiányzik. Baranya 33 községében hosszú évek óta várnak vasipari javító munkára. Komárom megyé­ben a textilipari javításban van nagy hiány, 34 község­ben nincs férfi és női szabó. Szabolcs-Szatmár egyetlen já- rásábap^.a kisvárctaiban 46 kisiparosra.- lenn© sfe&kség. Alig jobb a helyzet Vas me­gye sárvári és szombathelyi járásában. — Hozott-e javulást az a ren­delkezés, miszerint az ellátat­lan területeken iparjogosít­vány adható megfelelő szak- képzettségű üzemi munkás­nak vagy más dolgozónak? — Kétségtelen, ez némi ja­vulást eredményezett, de még nem eleget, mert nem minde­nütt éltek a lehetőséggel. Fe­jér, Veszprém, Pest és Győr- Sopron megyében például a tanácsi szervek nem idegen­kedtek a másodfoglalkozású engedélyek kiadásától, eddig mintegy kétszázan kaptak ilyent. Másutt — például Bé­kés és Csongrád megyében — szűkösen bánnak az engedé­lyekkel. Legutóbb a Csongrád megyei tanácsülés is foglal­kozott a problémával, és meg­állapította, hogy az eddig le­hetővé tett másodfoglalkozá­sok korántsem biztosítják a falvak kielégítő ellátását. Igaz az is: sok kisiparos az egy évi adómentesség után visz- szaadja az ipart — Vannak azonban olyan szak­mák — szobafestő, kályhás, villany-, vízvezeték-, gáz- és központi fűtés szerelő —, ame­lyekre még nem adnak ki má­sodfoglalkozásban engedélyt. Egyre többen sürgetik a meg­kötöttség feloldását, áli vár­ható? — Mi is sürgetjük és jogos­nak tartjuk az igényt Mert például jóllehet az ország 3200 helységébe bevezették már a villanyt mindössze 1600 vil- I lanyszerelő kisiparos van. Az | említett építő- és szerelő szak- I mákból nemcsak a kisközsé- | gekben, hanem a járási szék- I helyeken is nagy a hiány, a szocialista szektor kapacitá­sa szűk, úgy, hogy csak hosszú várakozás után juthat, a la­kosság egy-egy javításhoz. Ilyen körülmények közt saj­nos, elszaporodtak a kontárok. Kiváló szakmunkások viszont, akiknek főfoglalkozásuk mel­lett még marad szabad ideiük, a törvény tiltó parancsa elle­nére is segítenek a hozzájuk fordulóknak. Az utóbbiak te­vékenységét kellene legálissá tenni. Az Építésügyi Minisz­tériummal hosszas vita után sikerült végre elvileg megál­lapodni a jelenlegi jogszabály módosításáról, a végrehajtás azonban még késik. Pedig a lakosság nagyon várja az in­tézkedést, és azok a szakmun­kások is, akik szívesebben se­gítenének törvényes, megenge­dett módon. — Olyant is hallottunk, hogy az ellátatlan területen leteleped­ni kívánó kisiparos nem ta­lál műhelyt, lakást, sokszor megértést sem a helybeli ve­zetők részéről. így van ez? — Mi aktíváink százait mozgósítjuk az új szakembe­rek felkutatására, munkába állítására. De a helyi szer­veknek tanács, népfront és mások — valóban több segít­séggel, megértéssel kell len­niük. Egy szerény kis mű­helynek indokolt helyet szo­rítani, ilyenre akkor is szük­ség van, ha időnként más, köz­ségből küldünk kisiparost, hogy elvégezze a helybeli ja­vításokat. Általában azonban az új építkezéseknél sem gon­dolnak a kis üzlethelyiségekre. Még a városi új lakótelepek­nél sem, ahol a kisiparos esetleg OTP-kölcsönnel meg­vehetne a műhelyt. Sokfelé lehetne ízléses pavilonokat, bódékat felállítani; vagy volt már rá példa, hogy paraszthá­zaknál , szorítottak helyet a kisiparosnak. Ami a lakást il­leti — ez a legnehezebb, de hát kevés kisiparos van ab­ban a kedvező helyzetben, hogy építkezéssel kezdje a vidékre-települést. Van már jó példa — Somogybán. Csongrádban —, hogy a falu népe lakással várta a kisipa­rost, mert belátta, hogy így nem kell tíz-húsz kilométert gyalogolni', utazgatni egy haj­vágásért vagy talpalásért. Az is fontos, hogy a tanács adó­ügyi munkatársai az adórende­let lehetőségein belül maxi­mális megértést, támogatást nyújtsanak a falura települő kisiparosoknak. Egy-két he­lyen megoldották már, hogy amennyiben csak kisipari te­vékenységből nem lehet megélni, a helyi szervek más jövedelemforráshoz is segí­tik a mesterembert, így pél­dául a fmsz-nél, állami gaz­daságban, tsz-ben. A KIÖSZ helyi szervezetei számukra ki­emelten jó anyagellátást biz­tosítsanak. I. Cs. 8 milliónál nagyobb az Örkényi Béke Tszcs vagyona Népes termelőszövetkezeti csoport az Örkényi Béke. öt­száz tagja csaknem egytől egyig eljött a község mozijá­ba összehívott zárszámadó közgyűlésre, amelyen Csákány Zoltán, a járási pártbizottság első titkára és Varga Ferenc, a megyei tanács elnökhelyet­tese is megjelent Nagy érdeklődéssel hallgat­ták a tagok Mizser József el­nök beszámolóját és megelé­gedéssel vették tudomásul, hogy a tszcs közös vagyona, amely négy éve két és negyed millió forintnál nem volt több, tavaly már meghaladta a nyolcmilliót. Növekedett a tár­sulás gépparkja, épületet is vásárolt a múlt évben és új telepítésű barackosa megkezd­te a közös bevétel gyarapítá­sát A tavalyi gazdasági ered­mény 2 073 000 forintot tett ki. Boross András járási tanács­elnök a járási pártbizottság és a járási tanács végrehajtó bizottsága nevében méltatta a tszcs tagjainak eredményes közös munkáját. Majd több tszcs tag szólalt fel. Vala­mennyien egyetlen kérdést fe­szegettek, sajnálkoztak közös földjük kenyérgabona vetésé­nek rossz terméseredménye fe­lett. El is határozták; mindent megtesznek, hogy a jövőben gabonatermelésük miatt se kelljen szégyenkezniük. Közgyűlés után a tagok nem távoztak el, hanem jő han­gulatban nézték végig a tiszte­letükre rendezett mozielőadást. KÉPÉPITÓK Pici fémlapocskákból, s szá­lakból rakosgatják össze. Az asztalon álló üvegfoglalatok még sejtetni sem engedik, hogy ez lesz a lelke a televí­ziókészüléknek. Az Egyesült Izzó váci üzemében szerelik a képcsövek elektronágyúit. Ezek bocsátják ki a gondolat-1 tes szögletes képcsöveket is. A rövidesen megkezdődő 120 millió forintos beruházás ered­ményeként rengeteg üveg és fémalkatrészt készíthetnek a korábbi tételek mellett. Ily módon megközelítőleg 2 millió dolláros alkatrésztétellel keve­sebbet kell vásárolni külhon­ban. A „képépítők” munkássá­ga is hasznosabb lesz, s akció­juk eredménye, a képcső sem fogyaszt annyi valutát, mint napjainkig. nál gyorsabban száguldó kis^ részecskéket, melyek aztán az ^ ernyő rétegének ütődve felvil- ^ lannak. A szemmel nem kö-fc vethető villanássorozat rajzol- ^ ja elénk a képet. Ez idén már tízezrével épí-1 tik az ütésálló, robbanás men- ^ _________________________: ^ BEMUTA TJÜK KÉP VISCL Üvegházból a gótikus palotába Asszonyok mérik a gombá­val telt ládákat, aztán vi­szik ki az üvegházból, felrak­ják a teherautóra, egy férfi meg közben a számokat rója. Jegyez és számol derűs arccal, mintha ceruzát tartó keze is mosolyogna, tetőtől talpig az egész ember elégedett. Meg is mondja miért: — Én kezdeményeztem a gomba termelést az üvegház­ban. Másutt láttam, gondol­tam, megpróbálhatnánk mi is és a kísérlet sikerült. ★ Szeptemberben kezdtek be­le a hajtatóház 80 négyzetmé­terén, október végén volt az első szüret. Négyzetméteren­ként öt kilót, az egészen tehát négy mázsát szedtek. Első nap 1200 forintnál valamivel több lett a bruttóbevétel. Az­óta másod, harmadnaponként áll a gombaszüret. Még leg­alább két hétig. Addigra a gombatelep kimerül, meg kell is a hajtatóház másra, szétültetik az üvegház másik feléből a primőrök palántáit, korai paprika és paradicsom lesz ott, ahol ma még gomba terem. — Mindig ráfizettünk az üvegházra és ez nekem volt a legrosszabb, mert én vagyok benne a brigádvezető. Most azonban o gomba kisegített bennünket, — gyengéden ki­emel egy fej sampinyont a ládá­ból, szeretettel nézegeti Hor­váth László. — Miért mondja magáról, hogy brigádvezető, amikor el­nökhelyettese az inártsi Már­cius 21 Tsz-nek. — Igen, de csak 65 áprilisa óta. Akkor negyvenöt volt, most negyvenhét éves. Magyarázza, hogy hat ker- tészbrigádja van a Március 21- nek, abból csak az egyik élén áll. — A hat között én afféle ösz- szekötő brigádvezető vagyok. ★ Mondhatná, hogy főbrigád- vezető, főkertész, kertészagro- nómus a rangos beosztása, de nem mondja. Szerény ember, bár mégis büszkélkedik egy- gyel, mással. A feleségével például, aki vele együtt dol­gozott tavalyig a brigádban, meg a négy gyermekével. Margit, a legidősebb már a járási tanács előadója, Teri a ceglédi mezőgazdasági tech­nikum harmadik osztályába jár, Laci hetedikes, Feri ötö­dikes és mind jó tanuló. — 59. március 4-én lettem tsz-tag, a mi falunk Inárcs pe­dig az első termelőszövetkezeti község a járásban — ezt is büszkén mondja, holott ere­detileg nem is inárcsi, csak beházasodott. Azelőtt Kaku- cson élt a szüleinél. — Apám 38-ban vett földet dett a ranglétrán, nem is kine- | Kakucson, akkor költözött oda vezés, hanem választás út- $ Csányból. Addig minden ta- ján, ahogy tagtársai között^ vasszal, ősszel vándoroltunk, munkája révén a tekintélye $ mert dinnyéskedett, de kér- nőtt. Most az ócsai választó- S tészkedett egyébbel is. Tőle kerületben képviselőnek je- tanultam a kertészséget. Most lölték. § már a Lenin Tsz nyugdíjasa. ★ 0 — Vállalom, mert egész éle- % temben minden feladatot vál- § Amikor Horváth László Isltam, amit rám bíztak. Igaz, ^ megházasodott, három hold földet bérelt Inárcson, termelt zöldséget, néha virágot is, meg dinnyét. Megélt. A tsz- ben előbb csapatvezető volt, úgy lett belőle brigadéros, vé­gül két éve elnökhelyettes. Nem csinált soron kívüli kar­riert, fokozatosain emelke­először vonakodtam. A kép- § viselőség nagyon nagy tiszt- $ ség. Csakhogy rájöttem, ami-| lyen nagy tisztség, éppolyan i felelősségteljes munka, és ^ se felelősség, se munka alól § nem szeretek kibújni. Szokoly Endre % Az ellenőr meg­jelent a vállalat étkezdéjében, iga­zolta magát és ebédet kért. A konyha veze­tője kisvártatva erölevest, majd libamájjal töltött jércét, végül tour- rtedos a la Rossi- ni-t helyezett az asztalra. — Meglepően jó ebéd — nyaldosta szája szélét az ellenőr, amikor már a csokoládés palacsintával is végzett. — Igyekszünk — válaszolta szerér nyen a vezető. — Na, akkor megnézem, hogy mindenki ugyan­ilyen ebédet ka­pott-e — kelt fel helyéről az ellen­őr —, mert mond­hatom, hogy pa­naszos levelek ér­keztek a budapes­ti központba, ame­lyekben arról ír­nak. hogy a koszt nem kielégítő. Lássuk csak — hajolt egy távolab­bi asztalon levő levesestál fölé, az­után rosszallóan csóválta a fejét. — De hiszen ez nem olyan erőle­ves, mint amilyent én kaptam. A vezető moso­lyogva válaszolta: — Pontosan ugyanazokból a nye rsanyago kból készült, csak na­gyobb mennyiség­ben. Az ön adag­ját akkor főzték, amikor éppen gyenge volt a viz- nyomás és ezért kevés víz volt a konyhában. — Értem. De az a hús, amit itt lá­tok, ez nem jérce, és nem is tourne- dos a la Berlioz. — Rossini volt! — Persze, per­sze, Rossini. De ez még Fényes Sza­bolcs sincs. Az a négy szál izé, az tokány, a la na­gyon kevés.. ha nem csalódom. A konyhafőnök kioktatta az ellen­őrt: — A túlságosan bőséges koszt ká­ros hatása köztu­domású. Tömeges gyomorbánt almá­kat okozhat, sőt többeknél a vér­nyomás erős emel­kedését is előidézi. Ezért minden szerdán sovány kosztot adunk, hogy megóvjuk a dolgozók egészsé­gét. — De én... — Ha minden­nap itt lenne, ugyanezt tálaltuk volna. Mivel azon­ban először van itt, nem kell vi­gyáznunk arra, hogy a túlságosan bőséges táplálék zavart okozna szervezetében. Ezért azt a kosz­tot adjuk, amelyet általában főzni szoktunk. — Aha, de mondja csak, hogy tudják a jércét, meg azt az a la izét abból a kis összegből kihozni? — Ez már gyakorlat dolga. Érteni kell a szak­mai. — Na jó, akkor én megyek. Örü­lök, hogy alapta­lan volt a feljelen­tés. Bevallom, eleinte egy kicsit gyanakodtam. De mondja csak, ha mindenki tokányt kapott. honnan szedték elő olyan gyorsan az én jér- cémet? Maguknál mindig van jér­ce? — No, nem min­dig. — És mi adta az ötletet, hogy ma mégis jércét csi­náljanak? — Ó, az egysze­rű. U-nianis \.m- csak jércét kap­tunk ’dajében, ha­nem interurbán telefont is. Palásti László

Next

/
Thumbnails
Contents