Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-09 / 34. szám

Filmek a bejárókról A kőbányai munkások, és a nagykátai, meg a monori járás bejárói farsangi találkozót rendeznek szombaton Bu­dapesten, a Törekvés Műve­lődési Házban. Ünnepi mű­sort a nagykátai járási mű­velődési ház úttörőegyüttese, a gyömrői járási művelődési ház együttese, a Törekvés Mű­velődési Ház táncegyüttese és népi zenekara ad. A nagyszabású találkozó résztvevői népi és tánczene mellett szórakózhatnak reg­gelig. Éjfél után a két já­rás amatőr filmesei bemu­tatják legújabb filmjeiket a bejárók életéről. A kőbányai és a bejáró munkások kapcsolata 1962- ben öltött szervezett formát, s ennek keretében a szom­bati lesz a hatodik találko­zójuk. 919 fi mente A NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1967. FEBRUAR 9., CSÜTÖRTÖK jX megújult bicskei kultúrotthon várja vendégeit A tápióbicskei művelődési otthon az új évet megújulva fogadta. Rend-behozták a be­rendezést, kicsinosították a helyiségeket A kijavított pad­Kitünó kapcsolat a Philaxia-gyárral Teremigény az utolsó pillanatban ? Gáztelep, kisáruház, buszjárat, ivóvíz, benzinkút, homokbánya Szecsői örömök, szetsői gondok A választások ügyében jár­tam a napokban a Tápiószecsői Községi Tanácsnál, s néhány dolgot megtudtam a község elmúlt évi eredményeiről s terveiről. Elmondották, örvendetes, hogy sokat javult a villanyhá­lózat. A néhány évvel ezelőtti három transzformátor helyett ■ma tíz van. Tavasszal elkészül a ravatalozó. Az elmúlt három év alatt a községfejlesztésből befolyt pénzt a kisajátított földek tulajdonosainak kárta­lanítására fordították. Mint­egy száz házhelyről van szó. Az idén a községfejlesztésből már másra is jut De azért ar­ra már jutott, hogy felújítsák a községi tanácsot és az isko­lát. Az fmsz megnyitotta a gáz- cseretelepet, és kész a kis­áruház is. Az fmsz megvette a Deák-féle házat, most alakít­ják át. Itt lesz az új pártház, s a régi helyén kisvendéglő nyílik, lévén az forgalmas út­vonalon. A romos malom he­lyén épül az új cukrászda, már a tető is fenn van. Ezek voltak az elmúlt év legfontosabb eredményei. Ter­mészetesen hosszan sorakoz­nak terveik is, megoldandó problémáik. Itt van például a gyerekekkel kapcsolatban ket­tő. A Magdolna-telepiek is szeretnének maguknak iskolát, de kevés a tanuló. Ezért buszjáratot kellene indítani a központi iskolához. Jó lenne benn, a községben az alsó ta­gozati napközi mellett a fel­ső tagozatosoknak is napközit szervezni. A község legnagyobb gond­ja, a jó ivóvíz hiánya. Egész­séges ivóvizet szeretnének va­lahogyan nyerni, hogy meg­szűnjön a talajvizes kutak okozta betegség, a strúma. Egy kis parkosítás is ráfér Tápiószecsőre. Az az említett Magdolna-telepi helyi autó- buszjárat több utcát kellene bekössön a forgalomba, egé­szen az állomásig. Hátravan még az új településeken a villany bevezetése és az út építése. Ki kellene szélesíte­ni a Móra Ferenc utcát, s egyszer s mindenkorra megja­vítani a sokat szidott közvi­lágítást. A kistói hídra kapott a község pénzt, így ez való­színűleg hamarosan megépül. A Dózsa György út és a Kál­lai Éva utca sarkán levő ve­gyesboltot ki kellene építeni, mert nagyon szűk, mozogni is alig lehet benne. Az Árpád utcán a magánházban levő szűk bolthelyiség megszűnt, helyette új kellene, s mindjárt mellette egy kisvendéglő is. Szükséges lenne benzinkutat építeni Tápiószecsőn, mert megszaporodott az autótulaj­donosok száma, s mindig töb­ben lesznek. A hentesüzlet is mihamarabb korszerűsítést kí­ván. Rossz benyomást tesz az ér­kező idegenre a Pesti út men­tén, a temető mellett az úgy­nevezett koldusgödör. Szó van róla, hogy itt fásítással pró­bálnak valamit segíteni. Az építkezők egy homokbánya megnyitásának örülnének a legjobban. A futballisták pe­dig annak, ha a pálya egy ki­csit beljebb kerülne, mondjuk a Gábor-kút környékére. A strand rendbehozása sokad- rendű kérdés, de nem árt, ha ezt is felemlítjük. A posta ter­jeszkedni szeretne, s akkor ta­lán éjjel is lehetne telefo­nálni. Sőt, eljuthatna magán­házakba is. Mindehhez azon­ban a Zöldkeresztet kell al­kalmas helyre áttelepíteni. A jövő tervei között kell szerepeljen, egy körzeti orvosi rendelő építése. Akkor aztán az orvosok nem a lakásukon lennének kénytelenek fogadni a betegeket. A jogászat is el­férne a rendelőben. Arról is szó esett, hogy mindenki örül ne annak, ha — akár a távol jövőben is — sikerülne bőví teni az iskolát, hogy megszűn jön a kétműszakos tanítás. Va laki fölemlítette, hogy a cuk rászda melletti útkanyar ve szélyes, szüntessék meg! Mindezeket, mint említet tem, a községi tanácsnál hal lottam. A tanács vezetői, i egyszerű, dolgukat intéző em berek mondották el. Én a köz ségi tanácshoz választás ügyekben mentem. Azt hiszem nem hiába. lón sem botlanak meg már a táincospárok. — Tizenháromezer-ötszáz fo­rintba került a renoválás — mondta Borda Imre, a műve­lődési otthon igazgatója. — Milyen tanulási és szóra­kozási lehetőségeket találnak az idén az érdeklődők? — A téli időszakban TIT előadássorozatot indítottunk, örömmel mondhatom, hogy az eddigi előadások nagy si­kert arattak. Minden előadást szakképzett előadók tartanak, és mindegyiknél a témához kapcsolódó filmet vetítjük. Nagy érdeklődés előzte meg például január huszonharma- dikán az Emberszabású maj­mok és képességeik című elő­adást, amelyet Nagy Lajosné tanárnő tartott meg. Hétfőn Kiss Lajos járási főállatte­nyésztő beszélt a csibék háztá­ji neveléséről, különös hang­súllyal a nálunk meghonosí­tott G—33-as fajtára. Aktuális témát tárgyal február huszon- hetedikén dr. Juhász László állatorvos, előadásának címe: Állataink fertőző betegségei. Nyilván érre is szép számmal jönnek majd érdeklődők. — Művelődési otthonunk szocialista szerződést kötött a Budapesten lévő Philaxia- gyárral. Még ebben a hónap­ban egy, főleg; állatgondozókból ál­ló, mintegy húsz, huszonöt főnyi csoportot küldünk fel Pestre üzemlátogatásra. A termelőszövetkezeti tagok megtekintik a szérumtermelő­gyár életét, és ott állategész­ségügyi előadásokat hallgat­nak. A gyár, bizonyos fokig viszonzásul, a Tápióbicsikéről és Nagykátáról bejáró munká­sok1 számára áprilisban nálunk tart munkaértelcezletet. Már abban is megállapodtunk, hogy alkotmánynapi ünnepsé­günkön a gyár ad majd kul­túrműsort. A mi kultúrcsopor- tunfc pedig majd egy későbbi időpontban hasonló műsorral 'ssssssssysxArssssssssssssssssssssssssssssssj kedveskedik Budapesten, a gyár dolgozóinak. — A művelődési otthon ke­retében folyik a zeneoktatás. Jelenleg két zenepedagógus foglal­kozik harminckét bicskei gyerekkel. Adorján Józsejné tanárnő ve­zetésével megalakult az irodal­mi szakkörünk. S mindezek mellett talán a leglelkesebb és leglelkiismeretesebb csopor­tunk a nemrégiben alakult Magyar Eszperantó Szövetség helyi szakköre. Janák Sándor a vezetőjük, maga is szakkép­zett eszperantóoktató. Mint minden évben, az idén is jú­lius elsején indul majd be tár­sastánc-tanfolyamunk, s egé­szen augusztus végéig tart — Húsvétra készül színját­szó csoportunk. A Kaktusz vi­rága című, kétrészes zenés vígjátékot tanulják, s ennek zenei kíséretét a most megala­kult háromtagú kis zenekar adja. Külön öröm számunkra, hogy elkészült második öltö­zőnk is. — Hadd beszeljek régóta dé­delgetett álmunkról is. Azon munkálkodunk, hogy újra életre keltsük a régen oly sok sikert elért, Bics­kén már hagyományokkal rendelkező vegyes ének­kart. Ezt most szervezzük. — Sajnos a művelődési ott­hon és a különböző szervek között nem a legjobb a kap­csolat. Ez nemcsak terveink megvalósítását nehezíti meg, hanem olyan apróságokban is megmutatkozik, mint például a teremigény körüli visszás­ság. A KISZ-en kívül még senki sem jelentette be igé­nyét teremre, pedig biztosra veszem, hogy hagyományos előadásait, táncmulatságait minden szerv szeretné meg­rendezni. A mi folyamatos munkánkhoz azonban ezek időpontját már most tudnunk kellene — fejezte be nyilat­kozatát a művelődési otthon igazgatója. (pápai) A „mozgó festő“ Tápiőságra látogat, majd disznótorra szabadságolja magát Az ötvenkét éves Kiss Ká­roly kókai festőmester a kö­zelmúltban fejezte be Nagyká- tán a járási tanács egyik épü­letének teljes belső szépítését. Több napos, nagy munka volt. Amíg tartott, haza sem ment Kákára. Szokása, de úgy is mondhatnánk, hobbyja, hogy amíg nem fejez be egy-egy vállalkozást, addig otthon nem látják. Szinte a járás valamennyi községében ismerik. Mozgó festőnek hívják, mivel hol eb­ben, hol abban a községben tűnik fel néhány napra. Ami­kor megkérdeztem, hogy lett festő, érdekes választ adott. Kezdetben pékinas volt, korán, tizenkét éves korában kezdte a süteményszállítást. Aztán megijedt a kenyeret a kemen­cébe szállító sütőlapáttól, túl nagynak találta. A festékes ecsetet kisebbnek. Rájött, hogy az ecsetet könnyebb forgatni, később meg arra, hogy bizo­nyos szempontból nehezebb. Eddig tehát rendben lenne, így lett festő, most még csak az a kérdés, hogy hogyan lett a szakmájában közismert? Er­re válaszul azt mondta, hogy minden kezdet nehéz. Arra tö­rekedett, hogy minél több munkát szerezzen magának s azt minél jobban elvégezze. Nem volt rest a hetedik falu­ba is elmenni. Megismerték mindenütt és most hívják, csak győzze idővel és erővel. Munkáján kívül legjobban a halászatot, vadászatot szereti. Szépen meszelt, ízlésesen min­tázott falak között dolgozik már a járási tanács pénzügyi osztálya. Festette Kiss Károly. No meg „táplálni a testet”. Irigylésre méltó nyelvcsattog- tatással beszél az erős, szege- diesen . elkészített halászléről és a borral pácolt kókai va-. dasról. Legközelebbre a tápiósági iskolában vállalt néhány na­pos munkát, utána pedig disz­nótorra „szabadságolja ma­gát”. Urbán László SPORT Sok új tehetség tűnt fel a járási asztalitenisz-versenyen A szakszövetség Nagyká- tán, a gimnázium tornater­mében rendezte meg az if­júsági és serdülő asztalite­nisz járási egyéni bajnoksá­got. A bajnokságban 13 sport­kör 73 versenyzője vett részt. A legnépesebb a fiatalem­berek mezőnye volt. A szö­vetség és a versenybíróság jó előkészítő munkájának köszönhető, hogy a sok ver­senyző mellett is zökkenő- mentesen zajlott le a ver­seny. A díjak nagy részét a ha­gyományokhoz híven ismét a tápióbicskei termelőszövet­kezeti sportkör versenyzői vitték el. A viadal legnagyobb értéke, hogy sok tehetsé­ges versenyzővel ismerked­hettünk meg. EREDMÉNYEK Ifjúsági leány: 1. Lévai Mária (Tápiószentmárton), 2. Kecskeméti Erzsébet (Tápió­'Sy"s'ss'sss^*rssssssssssssss/ss/sssssssss/sssssssssssssssssssss/s/sssssssssssssssssssssss/sssssssssssss/sssssssssssssssssssssssssss. I Sokatmondó kelta, szkíta. Árpád-házi kincseink . ság), 3. Toldi Irén (Tápióság). Ifjúsági fiú: 1. Völgyi Jó- . zsef (Tápióbicske), 2. Bánfi . József (Tápiószecső), 3. Mol- . nár Gábor (Nagykáta). Serdülő leány: 1. Molnár Erika (Tápióbicske), 2. Si- i mon Márta (Tápiógyörgye), 3. . Madaras Gabriella (Tápió- , bicske). | Serdülő fiú: 1. Madaras ‘ László (Tápióbicske), 2. Baran . József (Tápiógyörgye), 3. Ma- . gyár Endre (Tápióbicske). Ifjúsági fiú páros: 1. Ti­szai—Molnár (Nagykáta), 2. ' Völgyi—Mészáros (Tápióbics- ‘ ke), 3. Bodrogi—Szatmári (Tá- ' piószele). 1 Ifjúsági leány páros: L ’ Kecskeméti—Laczkó (Tápió- ’ ság), 2. Magyar—Kiss (Nagy- kátai Gimn.). Serdülő leány páros: 1. Mol­nár—Madaras (Tápióbicske), j 2. Simon—Petró (Tápiógyör­gye), 3. Hegedűs—Tóth (Tá- ; pióság). Serdülő fiú páros: 1. Mada­r ras—Magyari (Tápióbicske), 2. | Pap—Fejős (Tápiószele), 3. 5 Kiss—Pogány (Tápióság). ^ Ifjúsági vegyespáros: 1. Völ- ^ gyi József—Szilágyi Piroska ^ (Tápióbicske), 2. Kiss Tibor— ^ Tóth Klára (Tápióság). ^ A Vácott megrendezendő ^ megyei bajnokságon az egyé- ^ ni számokban az első kettő, ^ párosban az első helyezett ^ versenyzők képviselik járá- i sunkat. I KÖZSÉGI TÉLI SPARTAKIÁD sj ^ Vasárnap kezdődtek meg a ^ téli spartakiád községi ver­6 senyei asztaliteniszből és S sakkból. A most következő 5 vasárnapon Tápiószelén, Tá- % pióbicskén és Tápiószecsőn § tartják meg a körzeti verse- ^ nyékét, majd jövő vasárnap, ^ 19-én Nagykátán a járási 6 döntőt. | ' MOZIMŰSOR $ Tápiószele ma: szünnap, péntek­itől vasárnapig: Aranysárkány. Tá- S piószentmárton ma: A párizs—mün- Scheni hálókocsi; szombaton: Hű- Sség. Tápiógyörgye szombaton: Ml 5 húszévesek. Szentmártonkáta ma: ^Kéz kezet mos; szombaton: Hű- 5 ség Tápiószecső ma: A hős, aki Síéi; szombaton: Nyugodj meg, S kedves. Szentlőrtnckáta ma: Akna- Sveszély nincs: szombaton: Bűn- § tény a leányiskolában. Pánd ^szombaton: Házasság feltétellel, if­júsági előadás: Minden megtör- s ténhet Tápióbicske ma: Húszéve- s sek: szombaton: Cicababák. Tá- S pióság ma: A párizs—müncheni ^ hálókocsi; szombaton: A fehér § asszony TápiőszSUős ma: A szí- ^nész; szombaton: A vonat Farmos ima: Csendes otthon: szombaton: sNyúI kolléga házassága. Kóka ma: S Szakadék felett: szombaton: A é párizsi Notre-Dame. Antal Erzsébet TÉLI ESTÉK Balogh Bertalan rajza Hazánk földje, s ezen be­lül járásunk területe, mindi ’ színhelye volt a történelem viharainak. Erről tanúskod­nak azok a kőbalták, horog- peckek, cserepek, fegyverek, a létfenntartáshoz szükséges eszközök, amelyeket a Tá- pió mentén találtak. A kelták vándorlásaik so­rán, az 1. e. IV—I. században eljutottak erre a vidékre is. Könyörtelenül megsemmi­sítették az útjukban álló ki­sebb. ősi államokat. A véde­kező népek földvárakat épí­tettek ellenük. Hitelt érdem­lő adatok szerint jelentősebb földvár ezen a vidéken a sze- csöi és a bicskei volt. A kel­ták fejlett technikával ren­delkeztek, a vas feldolgozása terén jártak különösen elől. A vaskor utolsó periódusá­ban, még a római hódítás előtt a szkíta nép tört be ha­zánk területére Dél-Oroszor- szág végtelen síkságairól, hogy uralmát kiterjessze. A nomád, lovas nép gyorsan, hatalmas iramban tudott nagy területeket elfoglalni. A szkíták akár kincseiket, hozzátartozóikat — kultúrá­jukat is magukkal hozták. A Nemzeti Múzeum 1923- ban Tápiószentmárton hatá­rában ásatásokat folytatott. Ekkor került elő a szkíta művészet egyik csodálatos re­meke, egy lemezből préselt arany-ezüst szarvas. Feltehető, hogy pajzsdísz volt. Az úgynevezett halom­sírból feltárt lelet hossza 22,7 centiméter. A combok és a lábak szélein zsinóros díszí­tés vonul végig, a fül és a szem úgynevezett felerősített rekeszekből készült, amit egykor piros almandin (ru­bin) ékesíthetett. Hazánk területén mind­össze még egy ilyen leletet találtak, s a kivitelezés szempontjából a zöldhalom- pusztai megegyezik a szent- mártonival. Egyébként hasonló szarvasalak nem egy van az eredeti, keleti szkíta emlék­anyagban, többek között ez az analógia bizonyíték a szentmártoni (s a zöldhalom- pusztai) lelet szkíta eredeté­re. Későbbi korok emlékét őr­zi a Tápiógyörgye és Nagy- megyerpuszta között előke­rült ízléses megformálású bronzlámpa. Ez valószínűleg állványon helyezkedhetett el, erre utalnak a lámpa al­ján levő lyukak, amelyek be­illesztésre, rögzítésre szol­gálhattak. Jellegzetes fo­gantyúja van: szív alakban összefutó szárai között kis­sé s; hátrahajló palmetták $ $ (pálmalevélhez hasonló dí- § szítás), között kereszt. A ^ lámpa teste különben sima, ^ száj peremét kacsokból álló ^ dísz szegélyezi. A györgyei lámpához ha- J sonlók Egyiptom területéről S ismeretesek. A feltételezések S szerint Bizáncon keresztül ^ kerülhetett hozzánk az 1. u. $ IV—VI. században. Járásunk területe gazdag § régészeti leletekben. Itt van ^ például a györgyei érem- ^ lelet, a szelei sírleletek ArJ ^ pád-házi királyaink korából, s s még hosszan lehetne sorol- í ni. Nálunk talált emlékekkel § találkozhat a történelem ^ iránt érdeklődő az ország ^ múzeumaiban, de különösen ^ Budapesten, a Nemzeti Mű- ^ zeumban, és Tápiószelén, a ^ Blaskovich-gyűjteményben. ^ Molnár Bertalan !S. — Nálunk ilyen falu .nincs.. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents