Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-09 / 34. szám

^Míriap 1967. FEBRUAR 9., CSÜTÖRTÖK PULI ÉS KISBÁRÁNY j A Városlődi Állami Gazdaságban közel 20 ezer juhot te- I nyésztenek. Megszülettek a kis báránykák. Képünk az j első barátkozás a kisbárány és a puli között. „Színhelye” — Tóth János juhász subája. (MTI foto) UTASÍTÁS telexen Milyen lesz a várbeli könyvtárpalota ? Több millió könyv • Gyorsliftek «* olvasók SBolgálatóban • Alásolás elektronikus yépem A budai várpalota nyugati szárnyában körvonalaiban már kialakult az Országos Széchényi Könyvtár új ottho­nának helyet adó épület vég­leges képe, ahol a világ egyik legszebb és korszerűbb biblio- thekája működik majd. Elkészültek a leendő könyv­tár legfontosabb tartozékai: a hatalmas raktárak, ahol csaknem négymillió kötet­nek megfelelő anyagot he­lyeznek el, s ezenkívül helyet biztosítanak a következő ötven év várható gyarapodásának is. Érdekes a raktárak műszaki megoldása: erre a célra a két egykori belső udvart építették be, ezek a 11 szintes raktárak azonban statikailag függetlenek az épület többi — nyolcszintes — részétől. A légkondicionáló be­rendezésekkel felszerelt rak­társzintek egymástól tűzbizto­A megyében még sok a feltáratlan terület A hévízkutatás eredményei és lehetőségei A föld belső hőmérsékleté­vel foglalkozó tudomány (geo- termika) az utóbbi évtizedek­ben hatalmas lépésekkel ha­ladt előre. A tudományág egyik legfontosabb tényezője a hévízkutatás és feltárás, amely kihat nemcsak fürdő­kultúránkra, hanem hazánk iparára és mezőgazdaságára is. 'Majdnem----- --------------------­s záz esztendeje, hogy Zsigmondy Vilmos „le­fúrta” a budapesti Városli­getben és Margitszigeten el­ső kútjait és dús termál­vizeket nyert. Ugyancsak ő fúrta a híres harkányi ku­takat is. Forráskutatóink ter­mészetesen nem bízták magu­kat a véletlenre. A föld mélyéből felbuzgó melegvíz- források irányt mutattak a további kutatásokra is. Magyarországon a termé­szetes és mesterséges feltá­rásokból fakadó meleg vizet felhasználják lakások és lakó­telepek, hivatalok és gyá­rak, kertészetek és egyéb me­zőgazdasági létesítmények fű­tésére, gyógy- és zárt fürdők meleg vizes ellátására és nem kis mértékben szabadtéri für­dők és úszómedencék ellá­tására. Különböző célokra kü­lönböző hőfokú meleg vizek szükségesek. Központi fűtés­re például legalább 70 Cel- sius-fokú meleg víz szüksé­ges, míg a többihez elegendő a 35—40 fokú hévíz is. Nem érdektelen az sem, hogy mi­lyen a hévíz ásványi tartal­ma. A vegyi összetétel határoz­za meg a felhasználási lehető­séget is. A hévízkutatásnak tehát nemcsak a feltárás, -ha­nem a hasznosítás lehetősé­geivel is kell foglalkoznia. A Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutató Intézet ezek­nek a szempontoknak figye­lembevételével, megyénkénti csoportosítással állította ösz- sze hévízkataszterét, amely részletesen tájékoztat a fel­tárt és feltárásra váró hévíz- kutak hasznosításáról, a hé­vízgazdálkodásról. A feltárt és feltárás alatt álló hévizeink nem kis mér­tékben befolyásolják nép­gazdaságunk fejlődését. Hazánk területének jó része hívízfeltárás ' szempontjából kedvező földtani rendelkezik. adottsággal Az utóbbi években megyei kutak közül 3 táplál fürdőt, 3 mezőgazdasági léte­sítményt és a túrái még vi­szonylag kihasználatlan. A ceglédi területről 60—65 fo­kos, Nagykőrös vidékéről 45— 50 fokos vizet lehet hasznosíta­ni. Pest megye keleti részén ezer-, kétezer méter mélység­ből, míg a pannon üledéksor­ban 900—1200 méter mélység­ből lehet remélni 50 foknál melegebb hévizet. Pest megyé­ben tehát még bőven van fel­tárásra alkalmas terület Zsolnai László Távozom a kórházból Mikor ágyat kaptam ebben a kórházban A bús őszirózsák nyitottak javában Es most távozáskor a tavasz langy szele Fúj hamarosan már az arcomba bele. Megérkeztem ide kínzó lábfájással. S ma hazaindulok teljes gyógyulással, Jó sebész orvosok közé sodort sorsom, Ezt én nem tréfából, komolysággal mondom. Drexler főorvos úr és két kollégája Perjéssy Ottó és Rátkay Istvánka A csontos kaszástól mentik, akit lehet, Nagy tudással kezelik a betegeket. Kedves, bátorító szókkal fűszerezve, Vésik be nevüket az ember-lelkekbe, S legyen napsugár, vagy felhő a lelkemen, Rájuk holtig hálás szívvel emlékezem. Misik János népköltő több száz geotermikus mérést végeztek a föld mélyében, el­sősorban az Alföldön, Békés, Szolnok és Heves megyékben, kevesebbet a Duna—Tisza kö­zén és a Dunántúlon. Megálla­pították^ hogy a legnagyobb eredményt Szeged, . Makó, Hódmezővásárhely, Szentes, Kondoros, Mezőberény, Bé­késcsaba, Gyula és Heves me­gye egyes területein lehet vár­ni. A feltárási munkálatok kü­lönösen az utolsó tíz évben lendültek előre. 1954-ben a gyopárosi és hódmezővásárhe­lyi fürdők hévízfeltárásának sikere országosan is felkeltette az érdeklődést a zárt és sza­badtéri fürdők létesítése iránt. 1957-ben a szentesi kórház fű­tésének céljaira lefúrtak a föld mélyébe és 1763 méteren olyan kitűnő hőforrást találtak, amely a kórház fűtésére és melegvíz-ellátására is ele­gendő, sőt a 10 ezer négyzet- méter nagyságú kertészet hő­szükségletét is ellátja. Helyen­ként kisebb mélységből is elő­törnek hőforrások. Példa erre a tiszakécskei Uj Élet Tsz fú­rása, ahol 211 méter mélység­ből, percenként 1500 liter ^ mennyiségű 42 fokos vizet ta- ^ láltak. Feltártak hévizet szén- ^ hidrogénkutatás közben, de ^ fordítva is, mint legutóbb Sze- ^ ged mellett, ahol víz után fúr- ^ tak és az ország egyik legbő- ^ ségesebb olajmedencéjére buk- S . . _ kmitak Vannak meevék ame- § „A gyógyszer neve egeszen egyszerű. Kan talc. vannak meb>eK, ame \ Eszgerjesztonek hívjak. A hatása lyek szegények hőforrásokban, s azonban egészen különleges: nem ke- mint Fejér, Tolna, Komárom, s vesebbet, lángelmét csinál az ember- Nógrád és Bács megye egy ré- § bői. sze. § Ha egy kicsit kiismered magad a vá­\ rosban, akkor megszerezheted bármely Pest megye ^ gyógyszertárban, jószerivel még recept . , , sem szükséges hozzá. bővelkedik feltárt és feltáras- ^ Csupán egyetlen buktatója van a ra alkalmas kutakban. Buda- ^ dolognak: zseni leszel, ez nem vitás, de pest környékén harmadkori ^ csak öt percre. üledékeket találtak, amit a ké- ^ Az az ember, aki az észgerjesztőt fel- sőbbi feltárások is bizonyíts- ^ fedezte, történetesen a legjobb boró­nak. A mátyásföldi, gödöllői, í í°m- Akkoriban, amikor a gyógyszer túrái, bugyi és a nagykőrösi $ még nem voi! ennyire elterjedt, amikor p, . . , S meg se pénzért, se szép szóért nem le­furasok eredményesek voltak, 8 ’ .„„u .u . . _ . ... , S betett kapni, s a legkisebb adaghoz is Egyedül a túrái forrás szol-| ENSZ-engedély volt szükséges, a bará- gáltat 95 fokos fizet, 2090 mé-^ tóm nagykegyesen megajándékozott egy tér mélységből. Túra—Nagy- ^ egész kerek tablettával a csodálatos kőrös vonalától keletre húzó- ^ elixírből. dik a víztartó felsőpannon ré- ^ — Tudom, hogy már tíz év óta dol­tegződés és itt remélni lehet, ^ gozol a tanulmányodon — fordult hoz- hogy a jövőben 50 foknál me- § zöm. Ez a pirula hozzásegít majd, legebb hévizet lehessen nyerj'l°ra W/csapásra befejezhesd ni Cegléd Törtei Jászkaraie S ~ H°SVan? Hiszen úgy tudom, a ge , o t , Jaszkaraje s gyógyszer hatasa csak öt percig tart. No es? — kerdezte barátom mel- Egy lángelmének öt san elszigetelt helyiségek, amelyeket könyvszállító gyorsliftek kötnek össze a hatalmas olvasótérrel. Ez utóbbi a raktárak fölött, az épület egész kiterjedésében helyezkedik el. Az egymással összefüggő ol­vasótermekben egyszerre 550 látogató foglalhat helyet az egyszemélyes asztaloknál. Az olvasótermeket nyitott polcos könyvállványok választják el, ahonnan a tudományok sza­kosított rendjében elhelyezett 70 000 kötet közül teljesen sza­badon válogathatnák a láto­gatók. Itt működik majd a tudományos tájékoztató szol­gálat, néhány kutatói szoba, és egy nagy mikrofilm-olvasóte­rem is. A könyveken kívül sza­badon válogathatnak a látoga­tók a folyóiratokban is. Több modem technikai fel­szerelés gyorsítja meg az olva­sók kiszolgálását. Ha valaki olyan anyagot kíván, amelyet a raktárból kell előhozatni, néhány perc alatt megkaphat­ja, az olvasószolgálat ügyele­tes munkatársa telexgépen ad utasítást a raktárnak, amely a gyorsliften azonnal továbbítja a kívánt könyvet, s az olvasó a fényhívótáblán megvillanó számjelzésre átve­heti azt. Újdonság lesz a másolószol­gálat: minimális költségtérí­téssel, elektrostatikus gépek se­gítségével helyben meg­várható másolatokat is készítenek egy-egy szemelvényről az ol­vasók kívánságára. Ugyanígy fotókópiákat is rendelhetnek az érdeklődők és igénybe ve­hetik a mikrofilmszolgálatot is. Az olvasótér alatt rendezik be a különgyűjteményeket: a térképtárat, a színház- és ze­netudományi anyagot. A kéz­irattárat, a régi és ritka nyom­tatványokat. Itt kap helyet két kiállítási terem is: egyikben a magyar könyv- és írástörté­net állandó tárlata, másikban a Corvinák és kódexek idő­szakonként cserélődő gyűjte­ménye lesz a Várpalota egyik látványossága. Ebben az évben már a belső építés főijük, s készülnek a bútorok tervei, amelyeknek ki­vitelezését még az idén meg­kezdik. Film - a szegedi szabadtéri játékok történetéről A MAFILM híradófilm-cso- portja harmincperces doku­mentumfilmet készített a sze­gedi szabadtéri játékok törté­netéről. A film bemutatja a szegedi idegenforgalmi neve­zetességeket és néhányperces összeállítást tartalmaz a fel- szabadulás előtti előadásokról is. Az 1959 utáni bemutatók közül a Hunyadi László, az Esmeralda, a Jeanne D’Arc, a Bánk bán, az Aida, a West Si­de Story, a Cigánybáró, a Vid- róczky és a Turandot egy-egy jelenetét örökíti meg. BALATONI HÍRMONDÓ szalag”-versenyen II. Ezeket a tó körüli túra­találkozókat fölényesen nyer­te a scherenkreutzer-mintájú vitorlás, amely jól „üli” meg A tó közismerten rövid hullá­mait. „Kishamis” - a Balaton műemléke A Magyar Hajó- és Daru­gyár balatonfüredi sporthajó- üzemében újjáépítették a Ba­laton egyik legjobb jachtját, a Nemere II-öt. É névhez nagy p-őzelmek fűződnek: négyszer futott be elsőként a magyar tengeren kétévenként megren­dezett hagyományos „Kék- a Nemere Kisebb mértékben felújítják a tó legöregebb vitorlását, a „Kishamis”-1 is, amely 1896- ban épült és már az országos Vízügyi Főigazgatóság műem­lék nyilvántartásában pel. A felújított hajó szezonban is kifuthat vízre. szere- az idei a nyílt Ürge lyu k-csá rda A Balaton és a Bakony vi­dékén egy-két évszázaddal ezelőtt a vásárhelyekre veze­tő fontosabb kereskedelmi útvonalakon a csárdák szol­gáltak pihenő- és menedéKne- lyül az utasoknak. Néhány csárdához betyárlegendák fű­ződnek. A Balaton üdülőven­dégei, köztük a külföldi turisták is, előszeretettel ke­resik fel ezeket a nevezetes szórakozóhelyeket. Az ide­genforgalmi és a vendéglátó szervek ezért a nagyobb üdü­lő- és kirándulóhelyek köze­lében sorra felújítják a régóta nem használt hajdani vendég- fogadókat. Hévíz közelében az elmúlt esztendőben újították fel a gyöngyösi csárdát, amely­nek múltjáról több mint 200 éves oklevél tanúskodik. A Somló közelében, a 8-as szá­mú főútvonal mellett már or­szágos hírűvé vált a Dabrókai csárda. Alig egy hónappal ez­előtt a népi építészet remeké­re — több mint 300 000 forin­tot költött az Országos Mű­emlékvédelmi Felügyelőség. A városi csárda hajdan Savanyu Jóska, az utolsó bakonyi be­tyár mulatóhelye volt. Ez a fogadó ma már felújított álla­potban, korhű berendezéssel fogadja a balatoni és a bako­nyi turistákat. Ebben az évben Tapolca és Badacsony között a legismer­tebb bakonyi betyár, Sobri Jóska, egykori kedvenc mula­tóhelyét, az Ürgelyuk csárdát állítják helyre. Óriás uszály A Magyar Hajó- és Daru­gyár balatonfüredi üzemegysé­gében új vízijármű építését kezdték meg a MAHART meg­rendelésére. A nyolcvankét méter hosszú és tíz méter szé­les szállítóhajó legnagyobb terhelése eléri majd az 1500 tonnát. A hajógyári szakem­berek véleménye szerint ez a típus lesz a jövő fehérhajója a Dunán. A hajótest általában 2,1 méter mélyre merül. Ilyen merülésnél 1450 köbméter áru fér el a raktárban. A legnagyobb magya? uszály típus építéséhez ki kel­lett bővíteni az építőteret, mert a hatalmas test nem fér­ne el a kisebb egységek szá­mára készült helyen. Méré­sekkel kell majd megállapíta­ni, hogy a Sió-csatorna ka­nyarjaiban, hídnyílásaiban ho­gyan fér el az uszály, ha szük­ség lesz rá, a jármű felépít­ményi részét csak a Dunához érve szerelik fel. ZSENI LETTEM £6í S1ÉP fJÁPON nő nagy számú olajkutató fú _ ej>; r ásaiból megállapították, hogy | tatlankodva. a tér felsőpannon réteg ezer mé- ^ perc is elég a legfontosabb felfedezés- : körül helyezkedik el. A S hez. Ha Newton még sohsem töprengett volna a gravitáción annak előtte, hogy meglátta az almát lehullni a fáról, ak­kor biztosan ez az észrevétel sem segí­tett volna. De így hirtelen felismerte ez összefüggést olyan dolgok között, ame­lyek addig teljesen szétszórtnak tűntek, s emígyen felismerte a Nagy Igazságot. Neked is öt perc áll majd rendelkezé­sedre. Miután sok-sok éven át hangya- szorgalommal buzgólkodtál a találmá­nyod körül, irigylésre méltó tudásanya­got halmozhattál fel. Az öt perc elég lesz rá, hogy minden megvilágosodjék és a helyére kerüljön. Nos, ennyi az egész! Utolsó szavai sokkal inkább parancs­nak, mint ajánlatnak hangzottak. S eközben már nyújtotta felém a kezét, s benne egy kis plexiüveg dobozka, melynek mélyén megpillantottam az ér­tékes tablettát. Nos, mivel a tehetségemben senki sem kételkedett — önmagamat is bele­értve. Mivel én magam és dédelgetett találmányom volt régóta a kollégák büszkesége, úgy gondoltam, mindent meg kell tennem, hogy közelebb hozzam a befejezést, a várva várt napot. Amint a barátom mögött becsukódott az ajtó, megtöltöttem a töltőtollamat, magam elé raktam egy halom fehér pa­pírt, hogy kéznél legyen, ha majd el­jön a nagy pillanat és agyamban rajza- ni fognak a Nagy Gondolatok. S ekkor lenyeltem a pirulát. Aztán csak ültem és türelmetlenül vártam saját zseniali­tásom első megnyilatkozására, s magam is kíváncsi voltam, milyen csodálatos és bonyolult dolgok nyitjára fogok rájönni pillanatok alatt. Es íme, az Eszgerjesztő máris hatni kezdett. Várakozásomban nem csalat­koztam: ez a nap valóban elhozta tíz­esztendei fáradozásom végső eredmé­nyét. Rájöttem olyasmire, amire eladdig soha. Felfedeztem a Nagy Igazságot. Az első percben teljes élességében és tisztaságában megformálódott bennem a gondolat, hogy a ta'álmányom kivi­telezhetetlen, használhatatlan és még fölösleges is... A második perc lelep­lezte azt a tényt, méghozzá olyan szik­rázó világossággal, amelyre bármilyen lángelme büszke lehet, hogy az agyam­ban annyi okos gondolat sincs, ahány búzaszál a letarolt mezőn. Zsenialitásom fennmaradó három percében megfogalmaztam egy levelet kutatóintézetünk igazgatójának, mely­ben részletesen kifejtettem találmá­nyom reménytelenségét és engedélyt kértem, hogy e tárgykörben a munkát abbahagyhassam. Mindenki azt mondta később, hogy ez a levél a zsenialitás csalhatatlan jegyeit mutatta. Nos, ennyi az én történetem. De ne feledjük el, amit az elején mondottam: e csodagyógyszer ma már mindenki számára elérhető. Ön is szerezze be a legközelebbi patikában, mielőbb! Fordította: Zilahi Judit

Next

/
Thumbnails
Contents