Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-07 / 32. szám

A jelölő gyűlések időpontja MA, FEBRUÁR 7-ÉN ESTE hatórai kezdettel az alábbi választókörzetek lakói szá­mára tartanak jelölő gyűlése­ket: 2. körzet, a vasutasotthon­ban 16. körzet a kollégiumban, 30. körzet, az V. kerületi óvo­dában, 44. körzet, a zeneisko­délután 6 órakor a jelölő gyű­lések helye: 17. körzet (III. kerület), a kollégiumban 31. körzet (V. kerület) az óvodában, 45. kör­zet (VIII. kerület) az újvárosi iskolában, 59. körzet (X. ke­rület) a Talajjavító Vállalat­nál, 73. körzet (XIII. kerület) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Iában, 58. körzet, a szociális pedig délután két órqA kezdet­otthonban. A 72. körzeti lakói tel a Kossuth Tsz Ilr épületé- délután két órakor Szőkehal- ben. mán vehetnek részt a jelölő A 3. körzet (I. kerület) jelölő gyűlésen. gyűlése a Zeneiskolában dél­SZERDÁN, FEBRUÁR 8-ÁN után hat órakor kezdődik. Barna, szürke, drapp és fehér.-. TEDDY. A SZTÁR XI. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM 1967. FEBRUÁR 7., KEDD Megyei küldöttnek CiZ. elnököt választották a Vörös Csillag Tsz küldöttválasztó gyűlésén A termelőszövetkezetek tag­jait két esemény foglalkoztat­ja elsősorban ezekben a na­pokban. Az egyik a zárszám­adás, a másik a küldöttválasz­tó gyűlés, ahol a megyei érte­kezletre delegálnak képvise­lőt, az országos tanácskozás előkészítésére. Szombat dél­előtt a Kossuth Művelődési Ház színházterme a Vörös Csillag Tsz tag­jaival népesült be. Itt tar­Melyik nő nem álmodozott lálkozhatunk vele az utcán, a ftvár arról, hogy: „csak egy boltokban, de még a piacon is, bundám volna!’’ Az. álom ahol a bevásárlókosárt cipelő napjainkban már nem annyira elérhetetlen. A bunda min­dennapos ruhadarab lett. Ta­1967-ben fnár Ceglédig jöhetnek a vil­lanymozdonyokkal vontatott Szerelvények. Rövidesen meg­kezdik a monori járáson át­haladó, Budapest—Monor— Cegléd—Debrecen—Nyíregy­háza vasútvonal villamosítá­sát ______________________ S ÁRVÁR Restaurálják k reneszánsz várkastélyt Egyik legszebb reneszánsz várkastélyunk, a sárvári Ná- Öasdy-vár 38 méter magas tor­nya megrepedezett, s összeom­lással fenyegetett. Most hozzá­láttak megmentéséhez: hat méter széles falába 40—40 centiméteres , véseteket vág­nak s hosszirányban nyolc, keresztben három vasbetonru- dat építenek be. A betonrudak biztosan tartják majd az épít­ményt. Ugyanezzel az eljárás­sal stabilizálják a vár híres dísztermét, amely szintén meg­süllyedt és értékes freskói ve­szélybe kerültek. Baradla Szálló , Az aggteleki Baradla bar­lang bejáratának szomszédsá­gában elkészült az új szálloda. Az új létesítményben a nyári hónapokban 330 turistát he­lyezhetnek el. Tüzelő nyugdíjas vasutasoknak Azok a nyugdíjas vasuta- k>k, akik 1967-re részletes tü­zelőutalványt szeretnének be­szerezni, kérésükkel fordulja­nak a ceglédi vasútállomáson Katona Lajosnéhoz. Jelent­kezni február 10-ig lehet, és a kéréshez csatolni kell — be­mutatásra —, a január havi nyugdíj-csekket. Hálás köszönetéi mondunk rokonainknak, az Iparitanuló Intézetnek, a Kossuth Tsz veze­tőségének és tagságának, isme­rősei rvknek. szom széd a inkrtak. akik szeretett férjem, édes­apám. nagyapánk: Erdélyi Ká­roly elhunyta alkalmából rész­vétüket nyílvánították, a teme- iétésén megjelentek, ravatalára koszorút, virágot helyeztek, özv. Srdélyi Károlyríé, Erdélyi Károly W családja. háziasszony bundája már nem eseményszám. A „bundakölte­mény” hétköznapi viselet. Per­sze, perzsát meg ezüstrókát azért még ritkán láthatunk, de nagyon jól mutat és „időt álló” a teddy-bear is. A bundák vi­lágában a Rendeltruhaipari Vállalat szabómestere, Bálint János, kalauzol bennünket. — Színben és minőségben nagy választékkal állunk ve­vőink rendelkezésére. A leg­keresettebb színek közé tarto­zik a barna, szürke és a drapp, de nagyon mutatós teddy-t ké­szítünk fehérből is. — Hány bundát rendeltek az elmúlt évben? — Az itt választott anyagból közel száz bundát készítet­tünk. Hozott szőrméből is szép számmal rendeltek. — Milyen fazonokban? — Legdivatosabb a zárt nya- kú megoldás; úgynevezett ja­pán háttal és természetesen egyenes vonallal. (cs—I) Foto: Jakab A tizenötödik évforduló Az idén nyáron ünnepli meg fennállásának 15. évfor­dulóját a Háziipari Szövet­kezet. Az ünnepi közgyűlés a mérlegzárás mellett szinte ál­landó téma nálunk, hiszen azok közül, akik most a szö­vetkezet tagjai, mintegy negy­ven ember az alapító gárdába tartozik. Az évforduló ünnepségen az alapító tagok jelvényt és ok­levelet kapnak majd jutalmul. tották meg a küldöttvá­lasztó gyűlést, amelyen több százan megje­lentek. Az elnökségben ott volt Szeleczki Mihály, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Bene József, a városi tanács elnökhelyettese és a termelőszövetkezet veze­tő tagjai. Elsőként Szabó Ferenc tsz- elnök ismertette az áprilisban sorra kerülő országos kongresszus célkitűzéseit. Ezt követően a felszólalók sok figyelemreméltó javaslatot ajánlottak a megyei gyűlés figyelmébe. A felszólalók sorában szót kért Bene József, a városi ta­nács elnökhelyettese. Beszédé­ben a kongresszus irányelvei­ről szólt. Elmondotta, hogy az első országos termelőszövetke­zeti tanácskozás többek között a termelőszövetkezetek működésére vonatkozó új szövetkezeti törvényjavas­latot is kidolgozza. Ismertette az új földtörvényt, majd a termelőszövetkezeti tagok számára hozott szociá­lis rendelkezésekről, a családi pótlékról, a szülő- és kisgyer­— Nem árulom el, melyik tsz- ben történt. Egyik gépiik többrendbeli sebe­ket szerzett a föld­del vívott harc­ban. Megnézte az elnök, megnézte az agronómus — hm, hm! Ezt már nem lehet saját erőből helyrehozni. Szóltak a matu­zsálemi korú Pista bácsinak — aki ügykezelő a tsz- ben — hogy je­Ja vitás lentse a gépjavító állomásnak a hi­bái: szeretnék be­vinni a gépet, mi­kor vihetik. Pista bácsi föl­vette a kagylót, hívta a gépjavítót: — Kedves fiam, itt a mi tszünkben rossz egy masina. Bevinnénk javítás­ra. — Generál? — Nem én fiam, csak őrvezető vol­tam __ — Nem azt kér­dezem bátyám, hanem hogy ge­nerál-e ? — Én meg mon­dom, hogy nem voltam generál! A magyar királyi... — De generál... — Degenerált vagy ám te, édes gyermekem! Sérte­gesd az ángyod, ne engem! Ezzel lecsapta a kagylót... (— k —) rssjwsxrssj'SJ'ssrsA .az régi deák nyelvbül magyarra fordított... Műkincs egy kis ceglédi házikói bal A Szőlő utca külső végén alacsony, régimódi ház. Az udvaron lombtalan lugas mellett vezet az út a zárt fo­lyosóra. Egyszerű oldalszobá­ban — esti hangulat. Halk beszélgetés, vacsoraillat. Itt találom a 84 éves patriarcha arcú Kartali István bácsit és 80 éves feleségét. Elmondom érkezésem cél­ját. Hallottam, hogy valami régi-régi könyv van a birto­kukban. A bemutatkozás formasága után már hozza is a nagyszobából Kartali néni a vaskos könyvet. Ünnepé­lyesen helyezi az asztalra. Néma áhítattal veszem ke­zembe. Fatáblák védik a foszladozó lapokat. A kötés bőr sarokrésze még jó álla­potban van, de a hátsó borí­tó régen leszakadt. A felső lapon még a foszladozás el­lenére is jól látható a közép­kori könyvkötő mester re­meke. Kinyitom. A címoldal hiányzik. De a következő ol­dal latin szövegéből megtu­dom, hogy a „Szent Biblia” 1626-ban Bécsben nyomtatott első kiadása van a kezem­ben, amelyet „régi deák be­tűből magyarra fordított a Jézus alatt vitézkedő társa­ságbeli nagyszombati Káldí György pap”. Simogatom a régi, érdes lapokat. Megsárgult, megvi- selődött az ívrét alakú könyv, de szinte minden ol­dala teljesen ép. Megjelené­sét annak idején Pázmány Péter „bőv. költséggel”, Bethlen Gábor ezer tallérral és a galgóci harmincad jöve­delméből száz magyar fo­rinttal segítette. Nyelvészek, irodalomtörténészek állapí­tották meg e vaskos kötet­ről, hogy „a fordítás legjobb biblia-magyarításunk”. 1616- ból származó fordításának kézirata a budapesti egye­temi könyvtárban a mai na­pig is megtalálható. De eb­ből az első kiadásból bizo­nyára nem sok lehet az or­szágban. Tulajdonosait is számon tartják. Forgatom a könyvet. A vé­gén ott találom a híres vita- ■ iratot, az „oktató intést", amelyet Káldi a vizsolyi bib­lia, vagyis a már előbb, 1590- ben megjelent Károli Gáspár féle kálvinista bibliafordítás ellen intézett. Valamikor hosszab ideig a szintén ceglédi Némedi csa­lád birtokában volt a könyv, s a rokon Némediéktől ke­rült Kartali bácsiékhoz. A háború alatt majdnem meg­semmisült. A család egyik tagja a trágyadombról men­tette meg. wsrssssrssssssAm&ssrssssssj'Sssssssss Az életükről is faggatom Kartali bácsit. — Földdel bajoskodó gaz­daember voltam, még ma is dolgozgatok a Petőfi Tsz- ben. Járadékot kapok, de most szeretném, tizenhárom év után, ha nyugdíjas lehet­nék. 1 Arcán mosoly, a szemében bölcs derű. A kucsma szélé­nél megcsillan élete szép te­lének hőfehérje. Hat élő gyermeke van, huszonhárom unokája, hét dédunokája. Ha egyszer a család minden tag­ja össze tudna jönni, a nagyszobában sem fémének el: éppen ötvenheten lenné­nek. ^ Egyébként február 5-én ünnepelte Kartali bátyánk feleségével, Kengyel Iloná­val hatvan éves házassági évfordulóját. Haj évtized egy úton, egy fedél alatt, egy asztal mellett. Hogy meg­változott azóta a világ is ... Ülünk az estében, a legki­sebb leány s egy szép arcú unok'a tesz-vesz körülöttünk. Kartali bátyánk kezét a könyvre helyezi. Ülünk és hallgatunk ... Kevés idő múlva a néni ke­zébe veszi a könyvet, mellé­re öleli s visszaviszi a nagy­szobába. A nyitva hagyott ajtón át, mintha elmúlt szá­zadok hűvöse csapná meg homlokunkat... A nyomtatott magyar nyelv e régi emléke felett örökmécsest kellene gyújtani. Szomorú István mekes anyák megsegítéséről és a termelőszövetkezeti nyug­díjasokat érintő rendeletről beszélt. Az elnökhelyettes felszólalá­sát számos hozzászólás követ­te, majd a küldöttgyűlés Sza­bó Ferencet, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnökét választotta küldöttjéül a me­gyei megbeszélésre. — brigádgyűlésen Százféle mű féláron Hirdetményeken, boltok ki­rakataiban, újságok hasáb­jain olvashattuk, hogy feb­ruárban mezőgazdasági könyv­hónap kezdődik. A hirdetmé­nyek arról is tájékoztatót ad­tak, hogy százféle könyv fél­áron vásárolható ez alatt az idő alatt. A könyvhónap célja első­sorban az, hogy a mezőgazda- sági szakirodalmat széles kör­ben ismertesse a könyv bará­tai és a szakemberek körében. Tsz-akadémiákon, szakmun­kás-tanfolyamokon, szakköri foglalkozásokon már hetek­kel ezelőtt szervezték a mező- gazdasági könyvhónap rendez­vényeit, és február első nap­jaiban a ceglédi járás több községében, termelőszövetke­zetében ünnepélyesen nyitot­ták meg az idei első könyv­hónapot. Február 1-én a Kos­suth Tsz irodájában a trak­toros akadémia hallgatói, 3-án délután a Vörös Csillag Tsz tagjai, és a Cifrakerti Állami Gazdaság alkalmazottai is­merkedtek a könyvhónap ki­adványaival. Az állami gaz­daságban elhatározták, hogy most a szokásosnál nagyobb arányú könyvterjesztést vé­geznek: brigádgyűléseken is beszélnek majd a könyvekről. Áramszünetek — a jobb áramellátásért * Átépíti a kisfeszültségű hálózatot a DÁY Cegléden Városunkban kétségtelenül a tavasz közeledtét jelzi, ha a DÁV emberei elkezdik nyese­getni az utcai fák koronáit. Ezt részben a vezetékek meg­óvása érdekében teszik. A fák nagy lombja az ágak kö­zött húzódó vezetékeknél sok­szor rövidzárlatot okoz. Ez fö­lös munkát jelent a DÁV-nak, bosszúságot a lakosságnak. A napokban a Malomtószé- len, a Jászberényi úton, a Külső Kátai úton fosztották meg ágaitól a fákat. Nemes György, a DÁV ceglédi veze­tője erről a következőket mondotta: , — Az elmúlt héten kezdtük meg a város kisfeszültségű há­— Mikorra készülnek el vele? — Előreláthatólag ez év közepén, pontosabban június végén. A kisfeszültségű háló­zattal a város lakosságának jobb lesz az energiaellátása. — Jelent ez áramszünetet? — Sajnos, igen. Jelenleg a Malomtószél és a Külső Ká­tai út által határolt részen van áramszünet — reggel 7 órától délután négy óráig, ese­tenként azonban az esti, illet­ve éjszakai órákban sem lesz áram. — Mikor kerül sor a város belterületére? — Március elején. Ez a munka ott sajnos szintén lózaiának átépítését. Először áramszünettel jár majd. Mind- a fent említett részeken fejez- ezt természetesen időben kö­zük be, majd folyamatosan zöljük a fogyasztókkal — haladunk a város belterülete mondotta a DÁV ceglédi felé. üzemegységének vezetője. ital... Ital... Itat.,, Útón-útfélen mindenkibe belekötöttek az albertirsai vagányok Tta Ítélet; rács mögött martainak Albertirsán jól ismer:k Kostyalik Jánost. A harminc- három éves alkalmi munkás valóságos réme a községnek. Ha józan, különösebb baj nincs vele, de ha felönt a ga­ratra, nem lehet bírni vele. Mindenkibe beleköt, összeveri azokat, akik csendesíteni garázdálkodásukat, akarják. Garázdaságai miatt már többször került a bíró­ság elé. Ezen a téren szinte versenytársa az ugyancsak al- bertirsai Zatykó Mihály, akit az ital már kétszer juttatott a törvény elé, nem szólva arról, hogy garázdálkodásai miatt a rendőrség is sza­bálysértési eljárást indított ellene. Legutóbb, miután alaposan felöntöttek valahol a garat­ra, együtt garázdálkodtak. Részegen jelentek meg az albertirsai vasútállomáson, hol belekötöttek Kröll Jó­zsef ceglédbercell lakosba. Leütötték, majd rugdosni kezdték, mikor pedig az menekülni akart, üldözőbe vették, elgáncsolták és ismét bántalmazták. A botrányos jelenetnek sok tanúja volt, azonban senki sem mert szembeszállni a du- hajkodókkal. Végül is egy át­utazó motorszerelő lépett közbe. Határozott fellépése kissé megzavarta a garázdál- kodókat, ezzel alkalmat adott Kröll Józsefnek, hogy be­meneküljön előlük a forgal­mi irodába. A támadók ide is követték és azt állították, hogy Kröll bicskával tá­madt rájuk. Kiderült, hogy nincs is bicskája. A két részeg az állomás el­hagyása után az egyik italbolt­ba tért be, ott folytatták Kostyalik úgy arculütötte az egyik vendéget, hogy annak ar­cát elborította a vér. Valaki a rendőrségre telefo­nált, de közben a duhajko- dók eltávoztak a kocsmából. A rendőrök hamarosan kéz- rekerítették és őrizetbe vet­ték őket. A Ceglédi Járásbíróság Kos-_ tyalik Jánost kétrendbeli ga­rázdaság miatt egyévi és két- hónapi börtönre, Zatykó Mi­hályt pedig egyrendbeli ga­rázdaság miatt egyévi börtön­re ítélte és bár az elítéltek fellebbez­tek — rács mögött tar­totta őket. A bíróság megállapította, hogy Albertirsán az utóbbi időben nagyon elvadultak az álla­potok, egyre több erőszakos cselekmény fordul elő és en­nek legtöbbször az ital az oka. Az elítélt duhajkodók további fogvatartását azért rendelte el a bíróság, mert visszaeső bűnösök és tartani lehet attól, hogy szabadlábra- helyezésük után újabb garáz­daságokat követnének el és állandóan veszélyeztetnék a község nyugalmát.

Next

/
Thumbnails
Contents