Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-05 / 31. szám

Ill r“"^ÁCirtap 1967. FEBRUAR 5., VASÄRNAP Heti jogi tanácsaink A váltakozó munkahelyről... A fegyelmi eljárásról... A dolgozó jogairól... \ A kétszeres büntetésről... és a munkaszervezés módosításáról... Ha a dolgozót változó munkahelyre alkalmaz­zák, azt a munkaszerző­désben ki kell kötni. H. T. vecsési olvasónk helye­den hivatkozik a Munka Tör­vénykönyvére miszerint a vál­tozó munkahelyre történő al­kalmazásra vonatkozó megál­lapodást írásba kell foglalni. Téved azonban abban, hogy ez a rendelkezés minden ipar­ágra egyformán érvényes. Ugyanis az építőiparban, mint ahol olvasónk is dolgozik, és ezen kívül még egynéhány iparágban, a munka természe­te olyan, hogy a dolgozókat rendszerint több munkahelyen foglalkoztatják. Az ilyen al­kalmazás esetén külön megál­lapodás nélkül is változó mun­kahelyre történő alkalmazás­tól van szó. A megindított fegyel­mi eljárást határozattal kell befejezni. B. K. váci olvasónk írja, hogy határozatlan időre alkal­mazták munkahelyén, és leg­utóbb a munkafegyelem ki­sebb megsértése miatt fegyel­mi eljárást indítottak ellene. A fegyelmit azonban nem fe­jezték be, mert kész helyzet elé állították. Ugyanis azt kö­zölték vele, hogy vagy önként elmegy a vállalattól, vagy pe­dig fegyelmileg fogják eltávo­lítani. Erre a közlésre jobbnak látva saját maga mondta fel állását. Munkakönyvébe „fel­mondás a dolgozó részéről” bejegyzés került és új munka­helyén most emiatt hátrányok érik. A megindított fegyelmi eljá­rást határozattal kell befejez­ni. Ha a vállalat ezt a Mun­ka Törvénykönyvében előírt rendelkezést nem hajtotta vég­re, törvénysértést követett él. A dolgozót nem lehet olyan helyzet elé állítani, hogy kény­telen legyen munkaviszonyát felmondással megszüntetni. Törvénysértést követett él a vállalat, amikor a fegyelmi elbocsátásra utalt, és ennek következtében a dolgozó fel­mondta állását. Tanácsoljuk forduljon a munkaügyi döntő­bizottsághoz. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a vét­ség elkövetésével gya­núsított dolgozót a bün­tetés kiszabása előtt meghallgatni. S. A. gödöllői olvasónk sé­relmezi; anélkül szabtak rá fegyelmi büntetést, hogy meg­hallgatták volna. Tartottak ugyan egy vizsgálatot, ahol szóban megkérdezték, írásbe­li jegyzőkönyvet azonban nem készítettek. Súlyosnak tartja a kiszabott büntetést is, sőt azt állítja nem is követett el fe­gyelmi vétséget. Olvasónk kér­dezi, hova fordulhat panasz- szal? A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeleté előírja, . hogy a fegyelmi jogkör gya- • korlója köteles a dolgozót a i fegyelmi büntetés kiszabása i előtt személyesen meghallgat- ^ ni, és ennek során biztosítani, hogy védekezését előadhassa. • A meghallgatásról jegyzőköny- j vet kell felvenni. s Már ebből is megállapítható, ; hogy olvasónkkal szemben a ; vállalat törvénysértést követett • el. A vállalati munkaügyi | döntőbizottsághoz fellebbez­het. ' Fegyelmi büntetésként történő áthelyezéssel • együtt, ugyanazért a vét- t ségért nem lehet még ^ „szigorú megrovás”-t is Sj alkalmazni. § y Z. I. dunakeszi olvasónk pa- ^ nasszal fordult hozzánk, hogy ^ munkahelyén „szigorú megró- ^ tás” fegyelmi büntetéssel súj- 5; tották és ugyanabban a ható- 1; rozatban leváltották eddigi * munkaköréből, és alacsonyabb munkakörbe helyezték. Olva­sónk sérelmezi a vállalat eljá­rását, és kérdezi, hova fordul­hat panasszal? A Munka Törvénykönyve nem teszi lehetővé, hogy át­helyezéssel egyidejűleg „szi­gorú megrovás” fegyelmi bün­tetés kiszabására is sor kerül­jön. Áthelyezéssel egyidejűleg egyes kedvezmények és jutta­tások (jövőben esedékes pré­mium, nyereségrészesedés stb.) megvonható, de ahogy olva­sónkkal szemben alkalmazták, feltétlenül törvénysértő, azért tanácsoljuk, forduljon a válla­lati munkaügyi döntőbizott­sághoz. Kölcsönös megegyezés­sel a munkaszerződés módosítható. N. É. maglódi olvasónk írja, hogy legutóbb nem ment be munkahelyére, mert előző éj­szaka kimaradt. Utólag nem is­merték el ezt a napját szabad­ságnak, hanem igazolatlan hiányzásnak minősítették. Ezen kívül fegyelmi eljárást is folyamatba tettek ellene. A fegyelmi eljárás írásbeli fi­gyelmeztetéssel befejeződött, olvasónkat pedig szakképzett­ségének meg nem felelő hely­re tették át, fizetésének érin­tetlenül hagyása mellett. Az áthelyező okiratba vállalati érdeket, illetve „kölcsönös megegyezés”-! jelöltek meg. Kérdezi olvasónk, szabályos volt-e a vele szemben lefoly­tatott él járás? A munkaszerződést a válla­lat és a dolgozó kölcsönös megegyezéssel bármikor mó-* dosíthatják. Természetes ez a módosítás nem sértheti a dol­gozó jogait, mert ilyen esetben a munkaügyi döntőbizottság panasz esetén azt vizsgálja, hogy nem célozza-e a megál­lapodás a dolgozó jogainak ki­játszását. Leveléből azit álla­pítottuk meg, hogy ha az át­helyezés nem is azt célozta, hogy a dolgozó jogait kijátsz- s'zák, a vállalat mégis törvény- sértést követett él, mert szak- képzettségének meg nem felelő munkakörbe tették, fizetése is lényegesen alacsonyabb lett, és ez a dolgozóra nézve arányta­lanul sérelmes. Azt tanácsol­juk, hogy a vállalati munka­ügyi döntőbizottsághoz for­duljon panasszal. Dr. M. J. Őslények között A NEMZETI MUZEUM KIÁLLÍTÁSÁN Az 500 ezer évvel ezelőtt élt vértesszöllősi előember koponyatöredéke, és az konstruált ősember feje. ebből re­A hatalmas teremben, körösikörül a falak mentén, a terem közepén, részben üveg alatt, számunkra már ismeret­len állatok megkövesedett maradványai, vagy tudományosan meghatározott, többnyire kicsinyített modelljei, őslények. Letűnt évmilliárdok, vagy „csak” évmilliók megtalált, kiásott, gondosan összegyűjtött és feldolgozott, kikészített tanúi; az ősi egysejtűek megkövesedett mészházaitól a félelmetes gyíkóriásokig. A Magyar Nemzeti Múzeum őslénykiállításán vagyunk. Az itt látható, részben az élet kezdetét mutató, de egysze­rűségükben is csodálatos ős­lények többsége akkor népe­sítette be és uralta a földet, amikor az ember még nem élt, vagy csak kezdetleges formá­jában létezett. Talán hason­lóak voltak akkor az emberi lények a vértesszöllősi előem­berhez, a Homo sapiens paleo- hungaricushoz, akinek kopo- nyacsonttöredékét 1965-ben ásták ki, és most a múzeum előcsarnokában kiállítottak. Ötszázezer évvel ezelőtt élt ez az ősünk. Sok jellegzetességében még különbözött tőlünk, még voltak állati vonásai, de már ember volt. A koponyatöredék formája és méretei nyomán rekonstruálták ezt az ember­típust. Az ember származását és fejlődését külön terem kiállí­tásanyaga mutatja be, ahol az ősidőktől kezdve, hazai és kül­földi leletek nyomán, a mo­dern, ma élő emberig követ­hetjük a fejlődés menetét. Az ősállatok közül még él­tek egyesek, amikor az ember megjelent a földön. így például az ősszarvas, a bö­lények egy változata, a mam- mut és ennek egy faja, a mas­todon — utóbbiak négy-öt mé­ter magasra is megnőttek — és az ősember vadászta őket. Termetben még nagyobbak voltak, az ember megjelené­sekor már kihalt sárkány­gyíkok. Időszámításunk előtt 70—170 millió évvel ők vol­tak a föld korlátlan urai. Az őslények legnagyobb része ki­pusztult, de nyomaik itt ma­radtak. Csontjaikból már sok száz évvel ezelőtt is találtak, de a tudomány akkori fejlet­lensége miatt a leletek erede­tét megmagyarázni nem tud­ták. így születtek meg a ba­bonák és hiedelmek, például az óriásokról. Az őslénykiállí­tás falán ott függ egy meg­láncolt mammütfog, egy ugyancsak megláncolt mam- mutcombcsont. Ezeket a vá­rosok és községek kapuikra akasztották, az ellenség meg- babonázására. A mammut- csont, amelyet a Tiszában ta­láltak, állítólag Pásztón „véd­te” a községet az ellenséggel szemben. Milyen élelmiszer- és tiizelőellátás várható az első negyedévben? A legfontosabb élelmiszerek, liszt, cukor, zsír, elegendő mennyiségben van raktáron. A tejellátás ugyancsak bizto­sított. A múlt évtől eltérően vajból országosan kielégítik az igényeket. 25 százalékkal több, s egyúttal jobb minősé­gű és gazdagabb választékú sajt kerül forgalomba. A vá­rosok és a nagyobb helységek tejföl-, tehéntúró- és tejszín­igényét ugyancsak ki tudják elégíteni. A falvak ellátásának javítására a termelőszövetke­zetektől vár segítséget a ke­reskedelem. A sertéshús-ellátásban to­vábbra is nehézségekkel kell számolni. Viszont a tavalyi azonos időszakhoz képest mintegy negyven százalékkal több baromfi várja a vásárló­kat. Elegendő a tojás, s már csak frisset árusítanak. A ta­valyinál kedvezőtlenebbnek ígérkezik a halellátás, viszont mintegy negyven százalékkal növelik a halfiléimportot. Konzervből a meglevő kész­letek és az ipar folyamatos szállítása a mennyiségi igé­nyeket teljesen fedezi. A múlt évi jó termés elle­nére gondot okoz a mirelit- áruellátás egyes cikkekből. A tiizelőkereskedelem annyi fűtőanyagot tárol, hogy még akkor is egészen nyárig el tudná látni a lakosságot, ha nem kapna utánpótlást. A vi­dék tüzelőellátása is megfe­lelő. Láncos könyvek Az egykori könyvtárosok a biz­tonság kedvéért súlyos vaslán­cokkal kötötték a könyveket a polcokhoz. Ilyen példányok is láthatók az Eötvös Lóránd Tudományegyetem könyvtárának nagy értékű ősnyom­tatványai között. Az elődök óvatossága azonban a köny­veket felemelve túlzottnak mondható: a nehéz, terjedel­mes köteteket egyébként is nehéz lett volna elemelni. A hangszóró ^ első idei száma megjelent. A ^ Pest megyei Moziüzemi Válla- ^ lat dolgozóinak színes kis lap- ja vezetőcikkében Tinnyére ^ viszi olvasóit, ahol bemutatja ^ a „Kiváló móri” címet elnye- rő helyi filmszínházat és Végh ^ Józsi bácsit, a mozi üzemve- ^ zető gépészét. Básthy Józsefné ^ adatai azt elemzik, hogy mi- ^ ként növekszik Verőcén a mo- ^ zilátogatottság. Táblás kimu- | tatás dicséri meg az ifjúsági ^ mozibérlet árusításában elöl- ^ járó mozikat s elmarasztalja a ^ lemaradókat. Jut a kritikából ^ a plakátkészítő ceglédi nyom- $! dának is. Színes filmhírszol- ^ gálát és mozaikoldal egészíti ^ ki a most megjelent új szá- i mot. A tudósok, kutatók, res­taurátorok munkája mind. közelebb visz bennünket földünk történetének megismeréséhez. A tudósok, és tudományos munkatársaik homok- és kő­bányákban, vízmosásos par­tok lelőhelyein mentik és gyűjtik az elmúlt élet marad­ványait, hogy megismerjük a múltat — segítőik a restaurá­torok, a helyreállítók pedig türelmes munkával, gyakran sok száz töredékből állítják össze a leletek egyes darabjait. R. L. Új műemlékvédelmi rendelet A Magyar Közlöny legutób­bi számában megjelent az építésügyi miniszter rendele­te a műemlékvédelemről. A műemlék, vagy a műemlék- jellegű építmények védelmén kívül a rendelet most már azt is előírja — ami korábban csak törekvés volt —, hogy gondoskodni kell a művészeti vagy történeti érték tekinte­tében műemléknek nem minő­síthető, de városképi jelentő­ségű építmények védelméről is. Az új rendelet január 31-én lépett hatályba. Cegléd, Nagykáta Abony és Ráckeve A földművesszövetkezeti ke­reskedelem az idén is bővíti bolti és vendéglátóipari háló­zatát. Egyebek között Ceglé­den, Nagykátán és Abonyban kisáruház, Tabon és Békésen lakberendezési üzletház épül. Csongrád, Kaposvár földmű­vesszövetkezeti ABC-áruház- zal, Ráckeve és Hajdúszobosz­ló étteremmel, Szentlőrinc cukrászüzemmel gyarapodik. G YERMEKNEVELES A MAKACS Gyakran panaszkodnak a há­rom-négy éves kisgyermekek szülei, hogy az addig vi­szonylag engedelmes kisgyer­mekük szinte minden ok nélkül megváltozott — rossz, engedetlen, makacs. Ha nem teljesítik minden óhaját, sőt még kívánnak is tőle vala­mit — dührohamot kap, toporzékol, földre veti ma­gát, vagy addig sír, míg aka­rata nem teljesül. A szülő­ket váratlanul és felkészü­letlenül éri ez a hirtelenül megváltozó viselkedés. A leg­változatosabb eszközökkel kí­sérleteznek, a dacot erősza­kosan, büntetéssel akarják megszüntetni. A három-négy éves kis­gyermek dacos, indulatos magatartása tulajdonképpen nem rendellenesség, hanem a fejlődésnek új sza­kasza; ekkor kezd önálló emberré alakulni, ekkor hall­gat először saját akaratára. Mivel az akarat, az önérvé­nyesítés először tör fel­színre, természetszerűen nyer­sen és zabolátlanul nyilatko­zik meg, még nem szövi át a tapasztalás. Ilyenkor még nem tudja, milyen viselkedéssel valósíthatja meg legjobban akaratát, ezért első megnyil­vánulásai vadak, értelmetle­nek, rohamszerűen viharoz- nak — a gyermek maga is szenved tőle. Azonban indu­latai felett még nem tud uralkodni — azok magukkal sodorják. Ez a „dackorszak” hosszú hónapokig eltarthat, s ha nem jó a nevelés, évek múlva is visszatérhet. ’ A szülő segítsen gyermekének, hogy akaratereje kifejlődjék, de találjon hozzá megfelelő formát. Mi legyen tehát az a ne­velési eljárás, amellyel nem metszők vissza a gyermek akarati fejlődését, s mégis alkalmazkodó és indulatain uralkodó társadalmi lénnyé alakítjuk? A nevelő először is tudjon nyugodtan várakozni. A dacolás áradata hónapok alatt megszűnik, a gyermek újból könnyen kezelhető. Nem szabad feltűnően figyelni a gyermek viselkedését. Vár­juk meg nyugodtan, szere­tetteljes tárgyilagossággal, amíg a dacoló áradat meg­szűnik. Kerüljük az összeütközé­seket. Ez a kényes életsza­kasz nem való arra, hogy új szokásokat alakítsunk ki ná­la, vagy új életrendet kez­dessünk vele. A helyes vi­selkedés alapszabályait sajá­títsa el már a dackorszak előtt. De mit tegyünk a dühro- ham közvetlen levezetése ér­dekében? Szüntessük és lehetőség szerint előzzük meg a ki­váltó okot. Ha jelentékte­len dolgokról van szó, ne ragaszkodjunk saját szándé­kunkhoz. Amikor azonban a gyermek például az esti le­fekvéssel, vagy veszélyes tár­gyak használatának tiltásával helyezkedik szembe — ak­kor a dackitörés ellenére sem engedhetünk! Nyugodtan, biz­tosan, határozottan, de szere­tetteljesen hajtassuk végre a gyermekkel, ami szükséges. A dacnak ilyen visszafejleszté­se nem káros, hanem szük­séges és jó. A féktelen indu­latok áradatából tapintattal, de félreérthetetlenül emel­jük ki. Legyünk következetesek és indulatmentesek. Amit egy­szer megengedtünk, azt en­gedjük meg mindig. Amit tiltunk, azt a dührohamok ellenére továbbra is tiltsuk. És ami igen fontos: a csa­lád minden tagja egyformán lépjen fel — egyértelműen tiltson s egyértelműen en­gedélyezzen. És a dackorszak elmúltá­val lényegesen öntudatosabb lesz a gyermek, mint az­előtt. Az indulati megrázkód­tatásokban a gyermek ta­pasztalatokat szerez arról, hogy céljait hogyan kell egészségesen elérni. Megta­nulja: akarata elérésében mi­lyen eszközök jók. A dackorszak után már en­gedelmessége is magasabb- rendűvé válik — nem ösz­tönös, hanem tudatos. Dr. Huszka Antónia Felemelték a dohányfelvásárlási árakat: Szabolcsi és Debreceni dohányét 25—30%-kal, kertiét 22, £zuloki és Havanna dohányét 33, a Hevesi zölddohányét 50%-kal. A felemelt felvásárlási árak, kedvezményes természetbeni juttatások, ingyenes védőszer és permetezési költségtérítés mellett érdemes dohányt termelni. KÖSSÜK MEG MIELŐBB A DOHÁNYTERMELÉSI SZERZŐDÉST

Next

/
Thumbnails
Contents