Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-05 / 31. szám
1967. FEBRUAR 5., VASÄRNAP “VJCíriap Torony a tajgán Az elmúlt hét év alatt ezen a területen 27 olaj- és 25 földgázkutat létesítettek. A Tyumeny vidéki lelőhelyeken a kőolaj viszonylag nem nagy mélységben található és a kutak jól kihasználhatóak. A hasznosítás és az üzemeltetés azonban rendkívül bonyolult. A kutak mocsaras, úttalan vidékeken, az örök fagy határán túl települtek. Rendkívül hosszú és zord a tél és rövid a nyár, s ez szintén nehezíti a munkát. Ennek ellenére többszörösen megtérülnek a beruházások. Szakértők kiszámították, hogy a tyumenyi területen a próbafúrások folyóméterenként húsz rubellel kevesebbe kerülnek az országos átlagnál. A nyugatszibériai kőolaj és földgáz megoldja Szibéria fűtőanyagellátásának problémáját. A helyi termelés és a költséges szállítás kiiktatása évente 30—50 millió rubel megtakarítást eredményez. TUDOMÁNY - TECHNIKA 1 perc - tíz Ez már a fantasztikum határán mozog! Tárcsák, kartonok, szalagok, fémszekrénybe, pultokba rejtett parányi elektromos alkatrészek szinte hihetetlen sebességgel munkálkodnak. A KGM gépi adatfeldolgozó vállalatának legújabb . elektronikus adatfeldolgozó készülékét csodáljuk. Számtalan feladat megoldására képes. Tíz- és tízezer adat közül választja ki a legjobb megoldásokat. Ha megvan, azonnal papírra rögzíti, megszövegezi. Ezt is olyan tempóval, hogy egy dupla géppapír szélességű csíkra egy perc alatt tízezer sort ír! , Valamit már sejthetünk ezek után is. Hogy egy kicsit többet tudjunk meg az új berendezésről, az IBM 1440-ről, érdemes egy kicsit körülnézni. A gép a lyukkártya rendszer és a mágneses jelrögzítés, valamint a leírógép kombinációja. Az önmagát állandóan ellenőrző berendezés óránként 24 ezer kártyát olvas le, s az adott jelek szerint ennek a felét lyukasztja ki. Tudni kell, hogy minden elhelyezésbeli különbség, változtatás más-más adatot jelent. Szünet nélkül forognak a magnetofon elven működő mágneses jelrögzítő szalagok és tárcsák. A mikroleimez .nagyságú lapra két-három millió jelet rögzíthetnek. A szalag tizen- két-tizenöt millió információt vesz fel. A kártyákat, lemezeket és szalagokat természetesen cserélik és bizonyos témacsoportonként tárolják. Mindig az kerül a gépbe, amely az adott témakörben valamilyen választ tartogathat. Lássunk egy példát. Tegyük fel, hogy a váci öntöde azt akarja megtudni, hogy s teszi elérhetővé. Ehhez hasonló készülék vette a Marsról érkező képjeleket, amelyeket mesterséges hold közvetített a földre. A pontokból összeálló képsor egy- egy pontját percekig sugározta, s itt perceken át vették. A hosszú út alatt azonban a jelek torzultak, s így ennek az okos gépnek kellett átadni. Kikereste, s kiválasztotta, hogy a torzult jel mire hasonlít leginkább, s azt adta tovább a képet összerakó berendezésnek. Az első, Magyarországon alkalmazott kombinált elektronikus berendezést valószínűleg még modernebbek követik. A vásárlás egyúttal belépőjegy az európai programkönyvtárba. Ez azt jelenti, hogy minden megvásárolt vagy bérelt gépre írt programot ingyen megrendelhetnek. t. gy. Cigaretta — salátából Az Egyesült Államokban kísérletképpen újfajta cigarettákat készítettek — nem dohány, hanem salátalevelekből. A salátából készült cigaretták állítólag jó ízűek és természetesen nikotinmentesek. A kísérleti cigaretták gyártói azt remélik, hogy néhány évien belül ezzel a „mé- regtelen áruval” kiszoríthatják a hagyományos cigarettákat. MYXIN Kanadában új antibiotikumot állítottak elő, amely a hivatalos nyilatkozatok szerint, minden eddig ismertnél hatásosabb. A hírek szerint a my- xin — így nevezték el az új antibiotikumot — 34 baktérium és 49 gombafaj ellen hatásos. Fordított orgona Az idegműködés fékje a kisagy Beszélgetés dr. Szentágothai János egyetemi tanárral A tudomány történetében először vagyunk abban a helyzetben, hogy legalábbis elvben, megértjük, hogy egy bonyolult ideghálózatban milyen működések zajlanak le. A kisagyvelőben található minden idegelemről — ismét csak elvben — pontosan tudjuk, hogy mit csinálnak és mi a szerepük. Egy dobosban .* Nyomda — ellenőr Jegyautomatáról van szó, amelyet az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat készít. Nemrég mutatta be automatikus készülékét. Kis villamos motor működteti. Ha bedobjuk a pénzt, munkához Iát. Igaz, hogy csak egyféle szelvény kiadására alkalmas, de a bedobott érmék anyag- minőségét méret szerint ellenőrzi, s az oda nem valót kidobja. Ha saját meo-ján keresztülengedi, úgy a készülék nyomdája munkához kezd, s a jegyet sorszámmal Étel — metánból Egy angol biológus kutató- csoportnak sikerült ehető proteint előállítania metánból. A metánt egy északi-tengeri földgázfúrásból nyerték. A gázt igen gyorsan szaporodó baktérium „táplálására” használták fel az eljárás során. A felfedezők szerint — ameny- nyiben sikerül az eljárás nagyüzemi technológiáját megoldani — 72 000 köbméter földgázból 10 tonna proteint lehet előállítani. Hány éves a teknősbéka? Köztudott, hogy a teknősbékák nagy kort megérhetnek. A nálunk honos mocsári teknős sem éppen rövid életű, hiszen csak 14—16 éves korában lesz ivaréretté. De igazi matuzsálemek a tengeri teknősök közt vannak. Érdekesen bizonyítja ezt az Űj-Zélandból érkezett hír, hogy qtt most pusztult el az az óriásteknös, amelyet Cook kapitány miben ajándékozott Tonga sziget királyának. Ez az állat legalább kétszáz esztendőit ért meg, mert 1177-ben már nyilván nem néhány esztendős ifjonc volt. — E kutatások területén ön milyen speciális részfeladatot vállal? — A tudomány sókoldalú munkamegosztása mellett nemhogy egy kutató, de még egy egész kutatócsoport együttesen is csak igen kis szektorát végezheti a munkának. Reánk a kisagy elemeinek egymással való pontos összefüglátja el, s feltünteti a dátumot, az árat, még az üzemeltető nevét, vagy emblémáját is a papírdarabkára rögzíti. Olyan helyeken alkalmazhatják, ahol csak egyféle jegyet kell kiadni. Itt helyettesíti a pénztárt és kezelőjét. Mindenekelőtt villamosokon és autóbuszokon tehet szolgálatot. Ott azonban — az élet furcsa játékaként — éppen akkor tűntek el a régi jegykiadó készülékek, amikor bevezették az egységes vonaljegyrendszert. Nincs kizárva, hogy mindezek ellenére megjelennek a fővárosi, majd a vidéki kalauz nélküli járműveken. géseinek vizsgálata tartozik. Az ideghálózat kapcsolási elvét, vagy vázát igyekezünk tisztázni, úgy ahogy egy rádió- készüléknek vagy műszernek van megfelelő szakember számára érthető kapcsolási vagy huzalozási vázlata. — Melyek e kutatások legfontosabb eredményei? — A legmeglepőbb újdonság talán az, hogy a kisagy nem izgalmi, tehát pozitív, hanem gátló működésekkel, helyesebben működések akadályozásával avatkozik be az idegműködések egészébe. Talán érthető lesz, ha azt mondom: a kisagy úgy játszik, mint egy furcsa orgona, amelynek minden sípja egyidejűleg szól és a billentyűk lenyomásával a zenész azokat hallgattatja el, amelyek hangjára éppen nincs szükség. E módon elméletben ugyanúgy lehetne játszani, mint a szokásos hangszereken. A gyakorlatban csak az okozna nehézséget, hogy ilyen hangszerhez sokkalta több ujj kellene, mint ahány az embernek van. Az idegrendszert azonban ilyen korlátok nem kötik, mert a működő elemek száma — ez esetben a kisagy azon sejtjei, amelyek a gátlást gyakorolják — oly nagy, hogy gyakorlatilag korlátlan. H. D. Gyermeksztárok a Jeges-tengerből Középen a vezérlőpult, jobbra a mágneses lemez és szalagfelvevő, lejátszógépek. egy különleges fémanyag ösz- szetételhez milyen öntőhomokot alkalmazzon. A gépegység percek vagy órák alatt 10 és 10 ezer adatot tapogat le, azokat összehasonlítja, s a legmegfelelőbbet összegyűjtve „gépbe diktálja”. VÍZBETÖRÉS! mm , ÖNTÖZÉS, KARSZTVÍZZEL Két kitűnő matematikus — négyhónapos — modern asztali számológépes munkáját nyolc óra alatt lebonyolítja. Egy hasonló jellegű számítás eredményeként kiderült, hogy napi 18 ezer forint értékű árbevétellel, háromtonnás öntvénytöbblet termeléssel számolhat egy vállalat. A berendezés a rendelkezésére bocsátott adattömegből adhatta meg az emberek által nehezen fogalmazható, gépiesen precíz választ. Mindebből kiderül, hogy rejtett milliókat, ésszerű lehetőségek tárházát hozza napfényre, A bAnyamüveletek SORÄN feltárt, ill. megközelített karsztos kőzetekből gyakrrti katasztrofális víz- mennyiségek törnek be, ezért a karsztvizek elleni védelem és küzdelem úgyszólván a bányászattal egy idős. Ezek amellett, hogy közvetlen és állandó életveszélyt jelentenek, hatalmas károkat okoznak. Többször előfordult, hogy egy ilyen katasztrófa^, évekre megbénított egy-egy termelő aknát. A legutóbbi időkben pl. az egyik dorogi aknánál és Balinkán csak igen nagy áldozatokkal sikerült megfékezni a vízbetöréseket és biztosítani a bányák további termelését. Különösen a dorogi szénmedencét fenyegetik a termelést megbénító karsztvízbetörések. Ércbányászatunknál is nagy veszély a bányavíz. Bauxitelőfordulásaink legnagyobb része a karsztvíz szintje alatt helyezkedik el, s ezért a víz elleni védekezés egyre nagyobb gondot okoz. Mangánérceink bányászata hasonló vízvédelmi nehézségekkel küzd. A KARSZTVIZBETÖRÉSEK elleni védekezés módozatai a környezet hidrogeológiai viszonyaitól függenek, és annak megfelelően megelőző védekezésnél az akna geológiai viszonyainak ismeretében azokra a helyekre, illetve azokba az irányokba, ahonnan a víz a legnagyobb valószínűséggel várható, ún. vízvédelmi pilléreket építenek. Arra azonban gondolni sem lehet, hogy ezek a pillérek egyszer s mindenkorra kiküszöbölik a veszélyt, ezért kell felkészülni a passzív védekezésre is: a betörések utólagos elcementálására. Némelykor az aktív megelőzésre is mód nyílik, amidőn a vízszintet a víz tervszerű csapolásával a művelendő telepszint alá süllyesztik. Hatásos védekezésre természetesen csak akkor van mód, ha a felszín alatti vizek mozgásáról, útjáról megfelelő pontos ismeretekkel rendelkeznek. A föld alatti vizek nyomonkövetése olyan vegyi anyagokkal történek, melyek később nagy hígításban is kimutathatók. Ma nyomjelzésre gyakran alkalmaznak radioaktív izotópokat is. Ezek előnye az ösz- szehasonlíthatatlanul nagyobb mérési érzékenység: olyan nagy tömegű vizet is nyomon tudnak kővetni, amire azelőtt nem volt példa. A KARSZTOS TERÜLETEN folytatott bányászat állandóan óriási mennyiségű víz kiemelését teszi szükségessé, ez pedig jelentősen megnöveli a költségeket. A Bányászati Kutató Intézet javaslata szerint a költségek nagy részét megtakaríthatná az ország, ha a bányavizet pl. mezőgazdasági területek öntözésére használnák fel. A kérdés jelentőségét akkor érzékelhetjük kellőképpen, ha meggondoljuk, hogy szakemberek becslése szerint 1980- tól kb. évi 380 — 400 millió köbméter víz k* elésért lesz szükség. Négy hét óta élvezi ez a két rozmárbébi, Nickel- mann és Antje, a világhírű hamburgi Hagenbeck Ai- latkert rendezett életkörülményeit. Bár a távoli Északi-Jeges-tenger fiai még csak ki- lenchónaposak és mindössze egyméteresek, pózolni már nagyszerűen tudnak és igazi sztárallürökkel rendelkeznek. S erre meg is van minden okuk, hiszen mindketten egy igen ritka állatcsaládnak a sarjai. Allatker- tckben alig találjuk meg őket. Rajtuk kívül még csak az USA-ban él egy rokonuk az állatkert úsztatójá- ban. Nickelmann és Antje koruknak megfelelően még nincsenek túlságosan elkapatva és nem sokat törődnek a látogatók kíváncsiskodásá- val. Sokkal nagyobb érdeklődést tanúsítanak a vitaminokból, kagylókból, kukacokból, csigákból és más „finom nyalánkságokból” ösz- szeállított ételek iránt és örömmel hagyják magukat elkényeztetni. te i
