Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-05 / 31. szám
1967. FEBRUÁR 5., VASÁRNAP Tíz esztendő Tíz esztendővel ezelőtt, 1957 februárjában alakultak meg az első munkásőr- egységek. A jubileum alkalmából Papp Árpád, „legfiatalabb” fegyveres testületünk országos parancsnoka emlékeztetett arra, hogy tíz esztendővel ezelőtt, a Magyar Szocialista Munkáspárt hívó szavára szinte napok alatt létrejöttek az első egységek, amelyekben a párt, a munkásmozgalom harcedzett veteránjai, a szocializmushű, legáldozatkészebb munkások, parasztok, értelmiségiek tömörültek, s fogtak fegyvert a proletárdiktatúra, a szocialista rendszer védelmében. Azóta a munkásőrök több tízezres tábora látja el szorgalmasan önként vállalt kötelezettségét, a néphatalom védelmét, szoros együttműködésben a hivatásos fegyveres testületekkel. Tíz esztendő alatt mintegy nyolcezer munkásőr és háromezer társadalmi parancsnok érdemelte ki eddig a „kiváló munkásőr”, illetve a „kiváló parancsnok” büszke címet és kitüntető jelvényt. Asszonyok, öten A Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat monori konfekciórészlegében csak nők dolgoznak. A kis üzemben előre szabott anyagból frottirköpenyeket, pizsamákat, gyermekruhákat és különféle cikkeket állítanak össze. A részleg dolgozói jó minőségű munkájukért már több ízben kiérdemelték vállalatuk és a vásárlók dicséretét. A sok jó dolgozó közül ötről képet készítettünk. (Foto: Gábor) Hegyi Ferencné szalagmunkás László Károlynő gomblyuka zó Nagy Kálmánná K7.iű agmn n.kás KI ement Pálné szalagmunkás Szabadkai Pálné csoportvezető Földrengéseit DUNAHARASZTITÓL A FIDZSI-SZIGETEKIG Az Országos Földrengésvizsgáló Intézet műszerei 1966-ban négy helyen — Budapesten, Kecskeméten, Pisz- késtetőn és Sopronban — figyelték a világ különböző tájain bekövetkezett földrengéseket. Budapesten viszonylag kis nagyítású műszereket használnak, amelyek az ide érkezett földmozgásokat ötezerszeresen nagyítva jegyzik fel, a város közelsége ugyanis zavarná az erősebb nagyítású műszerek munkáját. De még ezzel a viszonylag közeli és kisméretű mozgásokat figyelő műszerrel is körülbelül 450 földrengés hullámait sikerült észlelniük. Sopronban a város zavaró hatása már jóval kisebb, így ott’ nemrég 80 000-szeres nagyítású berendezést szereltek fel, amely mindössze körülbelül két hónap alatt szintén több mint 400 rengést jegyzett fel. Szám szerint a legnagyobb! eredményt a piszkéstetői állomás érte el. Ott a kedvező adottságok lehetővé teszik a 200 000-szeres nagyítású műszer alkalmazását, amely például egy húszezredmilliméte- res földmozgást tízmilliméteres jellel rögzíti a szalagra,1 Itt annak ellenére, hogy műszaki okokból az észlelés bizonyos ideig szünetelt, 730 földrengést regisztráltak. A kisnagyítású kecskeméti berendezések szintén több száz észleléssel gazdagították a megfigyelések listáját. Az összes regisztrált földmozgások közül a legközelebbi a július 5-i duSablon nélkül FEBRUAR 20-IG közgyűléseket tartanak a megye termelőszövetkezeteiben, amelyeken megválasztják a küldötteket a termelőszövetkezeti tagok megyei tanácskozására. A közös gazdaságok, mintegy 50 százalékában, már túl vannak ezen az ünnepélyes közgyűlésen, bőven van tehát tapasztalat arról, mennyire töltötték be feladatukat, mennyire használta fel egy-egy szövetkezet vezetősége ezt az alkalmat is politizálásra, a tagok felvilágosítására. A IX. pártkongresszus után jó az emberek hangulata falun. Érthető ez, hiszen a szövetkezeti mozgalomban új szakaszt nyitott meg határozataival a párt legfelsőbb fóruma. A rövid két hónap alatt a rendeletek sora látott napvilágot, amelyek mind-mind a gazdálkodás fellendítését, a parasztság erkölcsi és anyagi megsegítését célozzák. A falu, illetve annak népe, a szociális ellátottság tekintetében, mindinkább felzárkózik az ipari munkásság mellé. A közeljövőben megrendezésre kerülő tsz-kongresszus is sok vitás kérdés után tesz pontot. Ma tehát lehetetlen falun nem politizálni. Mert azt teszi, aki ezekről a kérdésekről szót ejt, aki a szövetkezeti parasztság jelenét, jövőjét meghányja- veti. A NAPOKBAN az egyik értekezleten így beszélt egy felszólaló: „Egyszerre annyi rendelet és intézkedés látott napvilágot, hogy az emberek szinte képtelenek felfogni jelentőségüket." Nem az emberek, a szövetkezeti parasztok értelmi képességeinek lebecsülését jelentik e szavak, sokkal inkább azt, hogy elég kevés a magyarázó szó, a felvilágosító munka. A kongresszus határozatai, az azóta megjelent rendelkezések világosak, szándékukban egyenesek. Ezek azonban jelentősebbek és mélyér- telműebbek annál, hogy egyszeri olvasásra bárki is felismerje hatalmas, társadalmat formáló jelentőségüket. A közgyűléseknek, ez is a céljuk: beszélni itt a párt politikájáról, megmagyarázni az összefüggéseket, meggyőzni az embereket, megerősíteni őket a szövetkezeti gazdálkodásba Vetett hitükben. Az emberek ■— főleg a fiatalok — éveken keresztül menekültek a faliakból. Nem a szövetkezeti gondolattal hadakoztak, hanem azzal a megkülönböztetéssel, amely a szövetkezeti gazdák számára hátrányos helyzetet teremtett. A kialakult gyakorlat eddig meghatározta az emberek szemléletét. Most tehát az eddigi nézőpontot kell megváltoztatni. E fel- világosító munkának első lépcsője a küldöttválasztó közgyűlés. A KÖZGYŰLÉSEKEN elhangzó beszámolók, a közgyűlések hangulata azonban arra enged következtetni, hogy több szövetkezeti gazdaságban a vezetők sem látják világosan feladatukat, a jelenlegi időszakban. Néhány járásban, így a budaiban, a ráckeveiben is igyekeztek ezt a feladatot mielőbb „letudni”. A budaiban például 20 szövetkezet közül 15-ben már megtartották a közgyűlést. Nem is a sietséggel van elsősorban baj — bár ezt semmi nem indokolja —, hanem azzal, hogy a közgyűlések gyors lepergeté- se azok tartalmi színvonalát csökkentette. A Földművelés- ügyi Minisztérium elvi segítséget igyekezett nyújtani a szövetkezeti vezetőknek, amikor írásos anyagot adott ki a pártkongresszus agrárkérdéseiről, az eddig megjelent rendeletek magyarázatával. Nem egy szövetkezetben azonban még azt a fáradságot sem vették maguknak a vezetők, hogy ezt az írásos anyagot helyi adatokkal egészítsék ki. Nekik csak az volt a fontos, hogy jelenthessék a járásnak: a közgyűlést megtartottuk. A szentmártonkátai Kossuth Tsz-ben például 5—6 napirendi pontot tűztek M. Nem csoda, ha a hiányos előkészítés, a vezetők felkészületlensége miatt a tsz-tagok csupán passzív részvevői voltak a közgyűléseknek. A róluk szóló, az ő életüket irányító rendeleteket nem értették meg. Ennek tulajdonítható’, hogy a dányi Magvető Tsz-ben mindössze egy tag szólalt fel és mondotta el véleményét. Az aszódi Arany Kalász Tsz-ben mindössze négy tag nyilvánított véleményt. Nem formalitásról van szó, amikor a tagok aktivitását, felszólalását hiányoljuk. Ezeken a közgyűléseken ugyanis szó esik a módosított termelőszövetkezeti törvénytervezetről is. Ez még nem törvény, de az lesz. S abban az esetben tölti be feladatát, ha minél több tsz-tag nyilvánítja véleményét, ha az a termelőszövetkezeti tagság széleskörű bevonásával készül. Tehát nem a sablont hiányoljuk, hanem az aktív részvételt a törvénytervezet vitájában. A IX. PÁRTKONGRESZ- SZUSSAL új fejezete kezdődik a szövetkezeti mozgalomnak. Űj, s tegyük hozzá, lényegesen jobb, illetve kedvezőbb feltételek között gazdálkodhatnak a szövetkezeti parasztok. A szövetkezetek önállósága most kezd kibontakozni igazán. A korábbi határozatok, rendeletek ezután kamatoznak. Az eredményes gazdálkodás feltételei tehát mindinkább biztosítottak. De ez kevés. Az eredményekhez a tagság munkája, lelkesedése is szükséges. Hányszor elhangzott az utóbbi esztendőkben, amikor a szövetkezeti mozgalom nehézségeiről volt szó: minden másként lenne, ha ... A „ha” elől elhárultak az akadályok. Nagy előrelépés történt a szövetkezeti gazdák nyugdíjrendszerében, a társadalombiztosításban. A szövetkezeti nyugdíjtervezet tartalmazza a tagsági viszony, a földtulajdon és egyéb fontos kérdésekben a javaslatokat. A jövőben nem érzi magát „másodrendű” polgárnak a szövetkezeti gazda. A korábban a hangsúly a „ha”-án volt. Most a „de” az, amit erőteljesen kell kiemelni. A de, a tagság munkáját, hozzáállását jelenti. Adva vannak a feltételek az eredményes gazdálkodáshoz, de a szövetkezeti gazdák esze, szíve, dolgos keze is kell hozzá. ELSŐ LÉPÉS a párt agrárpolitikájának megismertetéséhez. Ezt jelentik tehát a közgyűlések. A helyi tsz-veze- tők tapasztalatát, a helyi nehézségek, eredmények nyílt tudatosítását nem pótolhatja semmiféle sablon. A megváltozott gazdasági körülmények, a társadalomban bekövetkezett változások napirendre tűzték a sablonmunka megszüntetését. A formális helyébe a lényegesnek kell lépni. Most pedig az a lényeges, hogy a termelőszövetkezeti parasztság megértse a párt agrárpolitikáját, magáévá tegye azt és munkálkodjon annak végrehajtásán. Mihók Sándor naharaszti rengés volt, melyet gyengesége ellenére a főváros néhány kerületében is megérezték. A legerősebbnek az október 17-i limai rengés bizonyult, a „távolsági rekordot” pedig április 24-én és ezt követően több más alkalommal a tőlünk 16 000 kilométerre, a Fidzsi-szigeteknél 600 kilométer mély fészekből kirobbant rengések regisztrálásával érték eL Rajt ökörsütéssel Mohácsi farsang A mohácsi farsang idei eseménysorozata szombaton délután ökörsütéssel kezdődött, ifj. Mester András debreceni mesterszakács irányításával. Szombaton este a nemzetiségek táncaiban, dalaiban, a magyarországi nemzetiségi tánc- együttes, valamint a mohácsi délszláv együttes műsorában gyönyörködhettek a mohácsi farsang vendégei és a helybeliek. ,Az áldozat nem tesz vallomást" Szombaton a Technika Házában véget ért a VIII. munkavédelmi filmbemutató. A tizennégy tagú zsűri döntése alapján a bemutató nagydíját és egyben a SZOT vándorserlegét „Az áldozat nem tesz vallomást” című film kapta, amely elnyerte egyúttal „Az év legjobb munkavédelmi JÓSOK KERESTETNEK Nem félhomályos szobák tükörgömbös, kánya vető, baglyos jósdáinak haszonleső, hiszékeny emberek forintjain meggazdagodó kóklereit keresik. Az ő „jóslataik” bagót sem érnek, még azoknak sem, akik hisznek jövőbe látásukban. Mégis, mind több helyen, s mind nagyobb igyekezettel keresnek gyárainkban, ipari vállalatainknál — .jósokat.” jól képzett, szakmailag tudományosan képzett „jósok” kerestetnek: piackutató, igényfelmérő szakemberek. Olyanok, akik meg tudják mondani, hogy mi kell holnap és holnapután a fogyasztónak, mi lesz kapós a piacon, s mi az, amire ráunnak, amit majd senki nem keres. Két, egymásról távol eső helyen is ezekről a jósokról beszélgettünk. Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában, s Törökbálinton, a Mechanikai Művekben. Mindkét helyen termékeik sokasága függ a piac igény- és ízlésváltozásaitól. A Mechanikai Művekben már hosszabb ideje dolgoznak sikerrel a jósok, a híradástechnikában, Vácott még most keresik a továbblépés útját-módját. A célok mindkét helyen azonosak, az út sem sokban különbözik: korszerűbbet kell adni, olyan termékeket, amelyek műszaki jellemzői megfelelnek a rohamosan növekvő igényeknek. Vácott maga az élet figyelmeztetett arra, hogy jobban, pontosabban kell ismerni a piaci helyzetet. A ferrit-üzem kapacitásának kihasználását pédául jóidéig meghaladták a rendelések. Fejlesztették is, s eredménnyel. Most — a piac rendkívül gyorsan változik! — azonban rendeléshiánnyal küzdenek, több lenne a termék, mint a vevő. Nem dolgoznak tehát teljes kapacitással, s igen egészséges érzékkel, önkritikával ismerik el, hogy a „lecke” jókor jött az új mechanizmusra való felkészülésben. A Mechanikai Művekben már korábban is szorosabb volt a kapcsolat a piaccal, s így érzékenyebben is reagáltak a jelzésekre, mi az, amivel fel kell hagyniok, újat, jobbat kell adni helyette. A két gyár példa csupán: a jósok becsülete, értéke minden üzemben kell, hogy növekedjék. Kell, törvényszerű, hogy a piackutatás, az igényfelmérés, akár exportról, akár a belföldi piac ellátásáról is legyen szó, ne „muszájként” szerepeljen a feladatok között, hanem olyan teendőként, ami alfája és ómegája a termelésnek, mert ez határozza meg, mi az, amit gyártani — érdemes! Vége van annak a kényelmes helyzetnek — mondja a Híradástechnikai Anyagok Gyára egyik termelésirányítója —, hogy termelünk, termelünk, s majd csak eladjuk. Most úgy fordult a kocka, hogy amit eladhatunk, azt termelünk! Ez persze a híradás- technikában éppúgy, mint a Mechanikai Művekben, s mindenütt másutt, rugalmas termelésszervezést, irányítást igényel, s ennek kialakítására inár megtörténtek a jó eredményekkel kecsegtető kezdeti lépések. Közülük is az első, hogy műszakilag és kereskedelmileg egyaránt képzett, gyakorlattal, tapasztalatokkal rendelkező „jósokat” állítanak munkába, akár új emberekként, akár a többi munka- területről átcsoportosítva. Állandó és szoros kapcsolat a piaccal, a fogyasztókkal — az említett két gyárban mind inkább vezérlő elvvé válik ez. Hiba lenne, ha bárhol is csak akkor eszmélnének rá a „jósok” fontosságára, amikor máf a piacon elszenvedett kudarcok figyelmeztetnek erre! M. O. filmje” címet is. rssfSAwmss*sssssss*sssssss*MmssM'MrsM-ss*ssssss*sssssss*ssssssssssssssssssss**rsssssssssssssfsssssssfsssssfsssssssssssssM Téli esték Perőcsényben HÁROM HÓNAPPAL EZELŐTT NYITOTTA MEG KAPUIT PERŐCSÉNYBEN AZ ÜJ MŰVELŐDÉSI HÁZ. A KISKÖZSÉG KULTURÁLIS KÖZPONTJÁBAN 200 SZEMÉLYT BEFOGADÓ SZÍNHÁZTEREM, KÖNYVTÁR ÉS KLUBSZOBÁK VÁRJÁK A LAKOSSÁGOT. AZ IFJÚSÁGI KLUB ÉLETE A LEGÉLÉNKEBB, SZÁMOS TÁRSASJÁTÉKKAL SZÓRAKOZHATNAK. NÉPESEK A FIATALOK SZÁMÁRA TARTOTT ELŐADÁSOK IS. AZ 1200 KÖTETES KÖNYVTÁRNAK 100 RENDSZERES OLVASÓJA VAN. ELSŐ KÉPÜNK: VÉGET ÉRT AZ IFJÚSÁGI KLUBNAP A PERŐCSÉNYI ÜJ MŰVELŐDÉSI HÁZBAN. MÁSODIK KÉPÜNKÖN: ÖREGEK, FIATALOK EGYARÁNT SZÍVESEN LÁTOGATJÁK A PERŐCSÉNYI ÜJ MŰVELŐDÉSI HÁZ KORSZERŰEN BERENDEZETT OLVASÓTERMÉT.
