Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-04 / 30. szám

Vecsés százezer forintos jutalma Értékelték a községfejlesztési versenyt A községfejlesztési verseny a járási tanács vb előtt Tegnap Szijjártó Lajos el­nökletével ülést tartott a járási tanács végrehajtó bi­zottsága. Napirenden a múlt esztendei községfejlesztési tervek teljesítése és az idei feladatok megtárgyalása sze­repelt. Tavaly a monori já­rás községeiben községfej­lesztési alapból és — részben ;— társadalmi munkával ; ötszáz méter szilárd bur- ] kolatú utat, csaknem ti­zenkét kilométernyi szi­, lárd burkolatú járdát építettek, háromezerhat- száz méterrel bővült a villanyhálózat, 402 új fogyasztóhoz kap­csolták be az elektromos energiát, 82 közvilágítási lám­pát szereltek fel, 3000 négy­zetméter új parkot létesítet­tek, két ravatalozó épült, 4 fúrott kúttal javították a vízellátást és 1000 méter víz­vezetéket fektettek le. Eze­ken kívül 4 iskolai tante­rem, 5 óvodai tanterem, 1 üzletház, 2 szolgálati lakás, 4 autóbusz-váróterem és egy sportöltöző épült a lakosság társadalmi összefogásából. Járásunk községeiben az elmúlt évben is élénk vissz­hangra talált a Hazafias Nép­front községfejlesztési ver­senyfelhívása. Valamennyi község csat­lakozott a vetélkedőhöz és teljesítette is községfejlesz­tési bevéted tervét. A járás összességében 125 százalékra teljesítette bevételi előirány­zatát. A községfejlesztési verseny­ben járásunkban a legjobb helyezést, 229 ponttal a Vecsési Köz­ségi Tanács érte el. Itt kezdeményezték a „Virá­gos Vecsésért” mozgalmat, amelynek eredményeként az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 105 forint. Ve­csés nemcsak a járásban sze­rezte meg a legelőkelőbb he­lyezést, hanem a nagyköz­ségek kategóriájában Pest megyében is első lett. Ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága 109 ezer forint jutalmat ad a községnek. Nyáregyháza a községfej­lesztési versenyben 215 pon­tot szerzett, míg Gomba az egy lakosra jutó 112 forin­tos társadalmi munkával emelkedik ki. Káva 240, Pé­KIVALO UTTOROMUNKAERT Kitüntetés, oklevél, köszönet A járási úttörőelnökség idei első ülésén értékelte a já­rás múlt évi úttörőmunkáját. Ezen az ülésen az elnökség tagjain kívül több meghívott vendég is részt vett. Magócsi Kávolyné járási KISZ-titkár köszönetét mondott azoknak, akik a mozgalmi munkában példamutatóan tevékenyked­tek. Elsők között kell megemlí­teni Hernádi Rezsőnét, az ül­lői napközi otthon szakácsnő­jét, aki már hát éve minden nyáron, szabadságát feláldoz­va gondoskodik táborozó úttö­rőink reggelijéről, ebédjéről és vacsorájáról. És nem is akárhogyan! Erről a táboriak­ban járt pajtások tudnának bővebben beszélni. Munkája elismeréséül a KISZ Központi Bizottságától dicsérő oklevelet kapott. Ugyancsak a KISZ KB dicsérő oklevéllel jutalmazta a járási úttörőelnökség Perger Ágoston vecsési úMörőveze- tőt, lelkes, fáradságot nem is­merő munkájáért. Az általános iskolai testne­velés és sport terén kifejtett eredményes munkájáért az út­törőelnökség és az általános iskolai sporttanács köszöne­tét és elismerését fejezte ki Kárpáti György vecsési és Ár- pássi Károly üllői testnevelő tanároknak, ök kapták a „já­rás legjobb testnevelője” cí­met, amelyet egész évi mun­kájuk alapján megérdemeltek. Az iskolai vöröskeresztes munka területén végzett jó munkájáért Pólyák Máriá ta­nárnő, iskolai vöröskeresztes tanárelnök kapott jutalmat. Az „Úttörők a biztonságos otthonért” pályázat megyei első díját, egy fényképezőgé­pet Burján István őrsvezető, a monori Ady úti iskola úttörő­je nyerte. Jó pályamunkáikért jutalmat kaptak a Vecsés fel­sőtelepi, maglódi, nyáregyhá­zai, felsöszöllösli és a monori Ady úti iskola úttörői. A díja­kat Debreczi Zoltánnál Pozs- gai István, Bucsics Imre, Pó­lyák Mária vöröskeresztes ta­nárelnökök vették át. A járási úttörőelnökség Ser­főző Antalné csapatvezetőnek mondott köszönetét az évek óta eredményesen végzett út­törővezetői munkáért. (HL) Kútügjben níltissol as Meiches Január 11-i számunkban ;.Fecske, kút” címmel megje­lent bírálatra válaszolt az il­letékes, Magócsi Lajos kút- mester. Mert a levélben foglaltak megfelelnek a valóságnak, a válasz egy részét idézzük: .,Nevezett kutat január 6-án, pénteken szétszedtem és a je­lenleg szabadalmazás alatt álló fagyvédő burkolattal ellá­tott kúttá alakítottam át, majd befestettem. Az átalakítás, a le- és felszerelés, a kétszeri festés, két ember kétnapi munkája. Éjjel is tüzeltem a kútnál, hogy a festés előbb száradjon. Harmadik nap, hét­főn délelőtt, üzembe helyez­tem., a kút kifogástalanul mű­ködött. Sajnos, van a kútnak egy helyi — speciális hibája: az utóbbi években a lakosság annyira bővítette a vízlevezető árkot, hogy a kút. aknaoldalát teljesen csupasszá tették. A kúttestet a fagyvédő burkolat már védi, de az akna a szer­dai 22 fokos hidegben elfa­gyott, alsó alkMtrészei szétre­pedtek. Ezek boltban nem kaphatók, ezért magam készí­tettem el őket, és pénteken a kutat újra felszerelve üzembe helyeztem. A bíráló cikkhez annyit sze­retnék hozzáfűzni: 45 közkút karbantartását végzem, immár harminc éve. Monoron víz­hiány, vagy rossz, szennyezett víz okozta járvány még soha nem volt.” Magócsi Lajos kútmester téri 208 pontot szerzett. Ta­valy egyébként községi ta­nácsaink a lakosság széles körű mozgósításával 4 millió 255 ezer forint értékű társadalmi mun­kát végeztek el az 1 mil­lió 229 ezer forint értékű sajátanyag felhasználása mellett Amint a végrehajtó bizott­ság elé került jelentés is megállapítja, nem kielégítő a társadalmi munlca teljesí­tése Monoron, ahol az egy felnőtt lakosra jutó teljesí­tés mindössze 21 forint. Fel­tétlenül javításra1 szorul ezen a téren a szervezés, de a münka felmérése is. A monori járás a saját- anyag-felhasználási tervét az eredeti 348 ezer forint ösz- szeggel szemben 1 millió 229 ezer forintra tel­jesítette. Kiemelkedik a ká­vai tanács vb, ahol a ki­adások 20 százalékát, Gomba a kiadások 19 százalékát, míg a Nyáregyházi Községi Ta­nács a kiadások 13 száza­lékát teljesítette saját anyag­ból. Járásunk az elmúlt esz­tendőben 14 millió 323 ezer forint értékű köz­ségfejlesztési munkát va­lósított meg — ebből 4 millió 255 ezer fo­rint a társadalmi munka, és 1 millió 229 ezer forint a saját anyagok értéke. Mindez azt mutatja, hogy a községfejlesztés igénye messzemenően találkozott a lakosság egyetértésével. Járásunk a megyei község­fejlesztési versenyben tavaly a harmadik helyet szerezte meg és elnyerte a megyei tanács vb 70 ezer forintos ju­talmat. A jó eredmények lehetővé teszik, hogy a községi taná­csok újabb célokat tűzzenek maguk elé. A járási tanács végrehajtó bizottsága az idei községfejlesztési tennivalókat is megtárgyalta. Fej trágyáznak már a földeken Tavaszi előkészületek Üllőn Üllőn, a Kossuth Termelő- szövetkezet sikeres évzárója után — mint Göbölyös Mihály megbízott elnök tegnap el­mondotta — mind nagyobb lendülettel készülnek a közel­gő tavaszi munkákra. Meg­gyorsult az erő- és munkagé­pek javítása, odakint a földe­ken fejtrágyázzák a vetéseket, s rövidesen az erdő tisztogatá­sához is hozzálátnak. A vezetőség figyelme most az idei tervek összeállítására összpontosul. Nem lesz lénye­gesebb változtatás a vetés- szerkezetben, azonban néhány jobban jövedelmező növény vetésterületét megnövelik. Er­re jó lehetőséget kínál az a 436 holdnyi, legnagyobb részt szántóterület, amelyet a közel­múltban csatoltak az állami tartalékföldekből a Kossuth Termelőszövetkezethez. M0N0B°VIim A PEST MEGYEI HÍRLAP K fj L Ó N K I- A-P.A S A IX. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM 1967. FEBRUAR 4., SZOMBAT kijutott a hullámvölgyből a — Gépesítéssel segítenek az elöregedésen Meglehetősen nehéz körül­mények között vette át három évvel ezelőtt Sedró János a pilisi Uj Élet Termelőszövet­kezet irányítását. Az új elnök legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a pilisi közös gaz­daság mihamarabb kilábaljon a válságból, megteremtse az előrehaladás legfontosabb fel­tételeit és magasabb jövede­lemhez juttassa a tagokat. 1963-ban a 29 forintos munka­egység mellett, körülbelül kilencezer fo­rint volt egy-egy szövet­kezeti gazda esztendei jö­vedelme. Tavaly — amint a csütörtöki zárszámadási közgyűlés beszá­molójából kiderült — a 40 fo­rintos munkaegység érték egy- egy tagnak átlagosan 13 212 forint, jövedelmet biztosított. Ezek a számok is bizonyít­ják, hogy Sedró János célkitű­zése nem volt irreális, a tagok és a vezetőség összefogása meghozta a kedvező fordulatot a korábban nagyon sok gond­dal-bajjal küszködő Uj Élet Termelőszövetkezetnek. Sedró János, a zárszámadási beszá­molójában — amelyet nagy érdeklődéssel hallgattak a ter­melőszövetkezetek tagjai — nemcsak az eredményeket ele­mezte, tette mérlegre, hanem beszélt a fogyatékosságokról is. Tavaly egyébként nemcsak a tagok jövedelme emelkedett az Uj Életben, hanem a közös alapok is gyarapodtak. A tsz közös vagyona már 13 millió 385 ezer forint, míg a tiszta, tehermentes vagyona 9 millió 120 ezer forint. A termelési érték az előző esztendei 12 millió 685 ezer forintról, 14 millió 218 ezerre emelkedett. A múlt évben jobban fizetett a gabona. Ugyancsak jól sike­rült a burgonya és a paradi­csom. Különösen örülnek a pi­lisiek a kukoricatermés növe­kedésének. Az ősszel holdan­ként négy mázsával törhettek le több kukoricát, májusi morzsoltban számolva. ! Az elmúlt esztendő a beru­házások terén is kiemelkedő volt. Többek között elkészült a 98 férőhelyes istálló, ame­lyet több mint kétmillió fo­rintból építettek. Annál inkább dicséretes a pilisi Uj Élet Termelőszövet­kezet tavalyi eredménye, mi­vel jelentékeny károsodás is érte a gazdaságot. Majdnem másfélmillió fo­rint értékű termény esett ki a kedvezőtlen időjárás és a belvíz miatt. A mák teljesen tönkrement, a sárgarépát és a lencsét a szél fújta ki. Pilisen évről évre súlyosabb gondként nehezedik a szövet­kezetre a tagok átlagéletkorá­nak a növekedése. Mind több a csökkenő Nem kell Budapestre utazni Govora, Bástya, Pécs — a monori bútorboltban Hétköznap délelőtt: a mong- ri bútorboltban. Egyetlen vá­sárló sincs az üzletben, de az nem jelenti azt, hogy megállt az „élet”. Varga János üzlet­vezetőt keresem. — Miért ilyen gyér a forga­lom? — kérdezem. — Zárás. előtt vagyunk, így ilyenkor már nem nagyon jön vevő. Aki vásárolni akar, az kora reggel jön, hogy legyen ideje válogatni. — Milyen bútorok között vá­logathatnak a vevők? — Nagy népszerűségnek ör­vend a Govora román gyárt­mányú bútor, amely tetszetős, modern kivitelű, és amellett olcsó is. Aztán itt van a ma­gyar Pécs-garnitúra. Ebből is elegendő áll rendelkezésre. A Bástya-garnitúrát is megked­velték a vevők. Ebből is elfo­gyott jónéhány darab az el­múlt hónapokban. — A konyhabútorok? — Nagy a választék kony­habútorokból is. A népszerű csehszlovák, műanyaglapos garnitúra is kapható. Hat da­rabból áll, ára négy és félezer forint körül van. — Darabonként is vásárol­hatnak bútort a vevők? — Igen. Különösen sokan keresik az egyedi szobabútort. Kétszemélyes rekamiéból nagy a választék. De fotelo­kat, asztalokat, székeket kü­lön is vehetnek a vevők. — Hallottunk arról, hogy február 18-án kiállítást rendez a bútorbolt és a vasüzlet Da- bason? — Február 18-án a Pest me­gyei Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat rendezésében nagyszabású kiállítás nyílik Dabason. Ezen mi is kiállítunk néhány garnitúrát, amelyek­ből a helyszínen is vásárol­hatnak. — A kiállítás célja? — Bebizonyítani, hogy nem­csak Pesten lehet bútort ven­ni. Vidéki üzleteinkben is bő­séges a választék. — Probléma? — Sajnos, hiánycikk a szo- bagarnitura. Pedig ebből igen nagy a kereslet. Egyelőre azonban csak korlátozott mennyiségben kapható bolt­jainkban. Közben telefonhívás érkezik Gyömrőről. Az üzletvezető megnyugtat­ja a vevőt, a kért bútor kap­ható az üzletben. — Holnap reggel jövök érte — mondja megnyugodva a gyömrői vásárló. (G) munkaképességű, idős em­ber. A problémát, a fokozottabb gépesítéssel szeretnék megol­dani, vagyis azt akarják, hogy a nagyobb fizikai erőfeszítést igénylő munkákat egyre in­kább a gépek végezzék. Az idén 15 hold spárgát telepíte­nek és a mezőgazdasági műve­lésre kevésbé alkalmas, 65 holdas határrészt nyárfával ültetik be. Ezekben az ültetvé­nyekben az idősebb szövetke­zeti gazdák is tudnak dolgoz­ni. A múlt évben jól bevált a paprikacsumázás, amit ugyan­csak az idősebbek végeztek a nagykereskedelmi vállalatnak. Sedró János, zárszámadási beszámolójában hangsúlyozta, hogy az előremutató, jó ered­mények mellett, még nincs minden rend­ben az Uj Élet Termelő-. szövetkezetben. Ez az esztendő az új gazdasá­gi mechanizmus kibontakozá­sát megelőző év, már arra kell, hogy serkentse a pilisi szövetkezet tagjait, hogy job­ban kihasználják a rendelke­zésre álló lehetőségeket, na­gyobb felelősséggel dolgozza­nak. Sürgősen megoldásra vá­ró feladat a bizonylati fegye­lem további szigorítása, a munkaszervezésben mutatko­zó lazaságok felszámolása. Gyakran előfordult az elmúlt évben is, hogy egy-egy na­gyobb munkára nem tudtak kellő időben elegendő embert toborozni. Az efféle zavarból persze anyagi károk keletkez­tek. Végtére, mint a pilisi Uj Élet Termelőszövetkezet most megtartott mérlegzáró közgyű­lésén kiderült, tovább erősö­dött a közös gazdaság, megte­remtette a további jobb ered­mények elérésének .feltételeit, s bebizonyította, hogy képes felzárkózni a járás szilárdan gazdálkodó tsz-ei közé. (sp) Mitől boldog a brigádvezető? Néhány órával az ünnepé­lyes zárszámadó közgyűlés után Galmács István, a pilisi Uj Élet Tsz növénytermesztési brigádjának vezetője azt mondja: „indulásnál” 4800 fo­rint volt az évi jövedelmem. Most? A prémium nyolcezer forint körül van, havonta 67 munkaegységet teljesített, és ebben a tsz-ben egy munka­egység értéke 40 forint. Galmács István brigádveze­tő „keze alá” 1200 hold tarto­zik. Általában 80—90 ember és nyolc fogat munkáján mú­lik, hogy ez a hatalmas terület jó termést adjon. Tavaly ku­koricából 19,5 mázsát, gaboná­ból 13,5 mázsás holdankénti átlagot értek el. Ami számokkal nem mérhe­tő, az az emberekben bekö­vetkezett változás, öt évvel ezelőtt nem volt egyszerű do­log kiosztani a munkát, akkor még érvelni, vitatkozni kellett. Most már nem kell a brigád­tagoknak parancsolni — csak kérni kell. Nem kell érvelni — mert szeretnek dolgozni. Eb­ben az évben Galmács István brigádja 120 százalékot ért el. Hogy érzi magát a brigád­vezető a nagy családban, a tsz kollektívájában? Adnak a véleményére, érzi, hogy fon­tos a szava. Ha brigádvezetői értekezletet tartanak, azon mindig részt vesz az elnök vagy a főkönyvelő. Nem azért, hogy jelenlétükkel ünnepé­lyesebbé tegyék a megbeszé­lést, hanem, hogy egyenrangú résztvevőként segítsék elő a nehézségek megoldását. — Boldog vagyok — mondja Galmács István —, mert nyu­godtan dolgozhatom, mert ér­zem, hasznos, amit csinálok, mert olyan közösségben tevé- kenykedhetem, ahol „illik” szóvá tenni a hibákat, és ter­mészetes dolog őszintének len­ni. <d) Ügyeletes orvos Gyomron dr. Halmai Géza, Monoron dr. Hatlaczki Erzsé­bet, Üllőn dr. Csík Pál, Ve- csésen: dr. Túri István tart ügyeletet vasárnap. — Ügyele­tes gyógyszertár Monoron a Vöröshadsereg úti, Vecsésen a János utcai. Ma Ki mit szeret — a Vigadóban Ma este nyolc órai kezdettel Ki min nevet? címmel vi­dám műsoros estet rendeznek. A műsorban fellép Bársony Anikó és Gál János, kísér a Vigadó Étterem zenekara. Megkérdeztük László Ilo­nát, a konyha vezetőjét, ké­szül-e valami ételkülönleges­ség estére? — Különleges ételkészít­ményre nem gondolunk, ha­nem csak arra, hogy a szoká­sosnál bővebb ételválaszték­kal kedveskedjünk a vendé­geknek. (g) MAI MŰSOR Mozik Ecser: A titokzatos szakács. Gomba: Sok hűség semmiért (szél les). Gyömrö: Apa. Maglód: Nyűi kolléga házassága. Mende: A láto­gatás. Monor: A bátrak bátrai (széles). Nyáregyháza: Keresztelő Szentjános fejevétele. Péteri: Há­zasság feltétellel. Pilis: Az ideális nő. Tápiósáp: Beszéljünk a nők­ről. Tápiósüiy: Chaplin kavalkád Úri: Hideg napok. Üllő: A párizsi Notre Dame (széles). Vasad: A hét­köznapi fasizmus. Mától Gyomron játsszák az Apa című magyar filmet, melynek cg' kockáját mutatja be képünk. Ugyan ezt a filmet Maglódon 6-tól 8-ig Tápiósápon 25—36-án láthatják

Next

/
Thumbnails
Contents