Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-28 / 50. szám

GYÖMRŐ: „Mostohagyerekbe a Horváth-és Klotild-telep? Jogosan vetődik fel ez a kérdés. Gyomron eddig mos­tohagyerekként kezelték a Horváth- és Klotild-telep problémáit, évek óta. A Hor- váth-telepen egyetlen üzlethe­lyiség sincsen. Az ittlakók kénytelenek mindennap több mint egy kilométert gyalogol­ni, ha vásárolni akarnak. Tűr­hetetlen ez a helyzet. A Klo- tild-telepiek az italbolt hiánya miatt panaszkodnak. Feren- czy László, a Maglód és Vi­déke Fmsz igazgató-elnöke ígéretet tett arra, hogy az fmsz előreláthatólag az idén létrehozza az üzlethelyiséget és az italboltot. Régi óhaja teljesülne ezzel az itt lakóknak, akik remélik, az ígéret nemcsak ígéret ma­rad. Az fmsz-nek eddig Gyom­ron csak öt üzlete van, míg Maglódon, Mendén, Ecseren ennek többszöröse. Ha az ígért két üzletet megnyitják, akkor törleszt az adósságból az fmsz. Reméljük, az igazgató-elnök szava a közeljövőben valóság­gá válik. (g- j ) MONQB®VIDÉKE INNEN—ONNAN Az ecseri Törekvő Tsz veze­tősége megtárgyalta az 1967. I évi termelési és pénzügyi ter­vet. Munkásőrök ünnepi egységgyűlése Kitüntették a fiz éve szolgáló munkásőröket A kávai tsz termelési ter­vét a járási tanács mezőgazda- sági osztálya felülvizsgálta. ★ Az ecseri tsz kertészetében javában folyik már a paprika­palánta kiültetése. ★ Akik a közönségért vannak a moziban Bent a nézőtéren a Három háború című NDK-filmet ve­títik. Az első előadás folyik, de már sokan megváltották jegyüket a másodikra is. A monori filmszínházban vagyunk. Horváth Elekné üzemvezetőt keresem, s a mo­nori moziüzem dolgozóinak kollektíváját szeretném meg­ismerni. — Három éve dolgozom a monori moziban, de mondha­tom, nagyon meg vagyok elé­gedve munkatársaimmal — mondja, s bemutatja őket. Kalmár Imre főgépész, hosszú évek óta vég­zi ezt a munkát. Még egészen fiatal volt, amikor gépész lett. Ma már a legnagyobb hibát is pillanatok alatt kijavítja. Na­gyon szeret itt dolgozni... Százak zavartalan szórakozása múlik sokszor kezének egy mozdulatán, örökké éber fi­gyelmén ... Kiss Sándor lete. Azt mondja róla az üzemvezető: — Sokszor álltunk szinte megoldhatatlan feladat előtt. Horváthné rövid gondolkodás után azonnal okos, megvalósít­ható ötlettel állt elő. Jegyke­zelő és fűtő egy személyben. A közönségtől hallottam: I azért szeretik őt, mert mindig ' szolgálatkész és mindig moso- j lyog... Kollár Istvánná jegykezelő és filmszállító. Fe­lelősségteljes munkáját nagy odaadással végzi. Pontos min­dig és büszke arra hogy még egyetlen film sem késett, ha azt más községbe kellett to­vábbítani. Gondosan vigyáz az előadás alatti rendre, nesztele­nül odamegy a hangoskodó fiatalokhoz, s elég egy szigorú tekintet, néhány halkan fi­gyelmeztető szó, s újra rend­van a nézőtéren. Az üzemvezető A néphatalom legfiatalabb fegyveres testületé, a mun­kásőrség fennállásának tize­dik évfordulóját ünnepelték szombat délután a művelő­dési otthonban a monori já­rás munkásőrei. A vendé­gek között helyet foglalt Var­ga Péter, a megyei pártbizott­ság munkatársa, a Pest me­gyei Tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke, Fabinyi Endre, a megyei munkásőr­ség parancsnokhelyettese, Gu­ba Pál, a járási pártbizott­ság első titkára, Szijjártó La­jos, a járási tanács elnöke, Fejes József, a járási rend­őrkapitányság vezetője, Gál János, Monor község pártbi­zottságának titkára, Nagy István, a Vecsési Pártbizott­ság titkára, valamint Ma- gócsi Károlyné, a járási KISZ- bizottság titkára. Magócsi Károly, a monori munkásőregység parancsnok­helyettese tett jelentést a já­rási pártbizottság első tit­kárának, majd Guba Pál ünnepi beszámolója követke­zett, melyben méltatta a munkásőrök helytállását, tízéves ered­ményes munkáját. Az ünnepi beszéd után Ko­vács József, a járási mun­kásőregység parancsnoka, fel­olvasta az MSZMP Közpon­ti Bizottságának a munkás­őrökhöz írott levelét. Ezután Guba Pál, a járási első tit­kár átadta a Szolgálati Ér­demérem kitüntetést a tíz éve eredményesen szolgá­latot teljesítő munkás­őröknek. A monori munkásőralegy- ségből kitüntették: Lakos La­jos, Barta Péter, Kupecz Fe­renc, Bőthi Gábor, Tóth Mi­hály, Sztanó István, Topol- csik János, Földvári György. Fülöp Ferenc, Hajdúk Bá­lint, Göröndő Miklós, H. Ko­vács János, Polinger Ferenc, Szabó Ferenc, Kézér Gábor, Kovács László és Balogh Pé­ter munkásőröket. A vecsési munkásőralegy- ságből Németh Mátyás, Pet- rik Tamás, Körösi Károly, Várkonyi Miklós, Antal Vil­mos, Brumár János és Utasi László, a gyömrői munkásőr­a segítőtársa, aiki a másodgé- pészi teendőket látja el, im­már öt éve, a monori moziban. — Szolgálatkész, a vállalat érdekeit erősen szem előtt tartó ember. Mindig azon munkálkodik, hogy a nézők elégedetten távozzanak elő­adása után — dicsérik. Stefi Lászlóné 18 éve dolgozik a vállalatnál, pénztárosként. Mindig udva­rias a vendégekkel, ez a leg­főbb erénye. Panasz még soha nem hangzott el ellene, és en­nek nagyon örül. — Szeretem ezt a munkát és remélem, elégedettek velem a mozilátogatók is — mondja, és már siet, mert újabb vendég érkezik. A legnehezebb munkát itt talán Balázs Ferencné végzi, a mozi takarítója.' — Bizony sok szemét gyűl itt össze. Egy-egy előadás után tökmaghéj és egyéb szemét éktelenkedik a padlón. Több­ször felhívtuk már a moziláto­gatók figyelmét, hogy ne fo­gyasszanak tök magot a mozi­ban, de hiába. .. Pedig, ha tudnák, milyen nehéz egy-egy előadás után a székek közül ti takarítani. Horváth Sándorné arról híres, hogy mindig tá­mad okos, megszívlelendő öt­a végére maradt. Nem szeret magáról beszélni. De tudom, hogy munkáját lelkiismerete­sen elvégzi, s felsőbb vezetői is elégedettek vele. Búcsúzóul azt mondja: — Mi általában friss filmeket játszunk. Legközelebb, úgy vé­lem, a legnagyobb sikere a Kárpáthy Zoltán és az Egy ma­gyar nábob című színes, két­részes magyar filmnek lesz. Március közepén mutatjuk be, s egy hétig játsszuk film­színházunkban. Gái* József Gyömröiek Kákán A gyömrői ifjúsági klub szombaton, február 25-én es­te látogatást tett a kókai mű­velődési otthon ifjúsági klub­jában, a kókai klubtagok ko­rábbi látogatásának víszotí- zásaképpen. A közös klubesten részt vett a gyömrői művelődési ház tánczenekara, és másik két zenekarral közösen teremtett jó kedvet, a farsangvégi lá­togass résztvevőinek. A klubesten ott voltak a nagvkátai járás KlSZ-szerve- zeteinek vezetői, valamint a „Mit tudsz a Szovjetunióról?” című vetélkedő részvevői is.’ Reméljük, hogy e gyümöl­csöző kapcsolat tovább bővül a két járás fiataljai között, (furuglyás) Cart Actual Mind az öt világrészbe el­jut már a Kartográfiai Válla­lat úttörő jellegű kiadványa, a Cart Actual. A dr. Radá Sán­dor professzor szerkesztésében évente négyszer megjelenő lap első száma 1965 júliusában került ki a nyomdából. Azóta angol, francia és német nyel­ven minden földrajzi és gaz­dasági jellegű változást közöl olvasóival, ami bárhol a vilá­gon bekövetkezik és térképen egyáltalán ábrázolható. üelyrcigazítás Monori Tibor, automata gyalúgépkezelő a ipari Ktsz-ben. Monori Vas­1967. február 24-én a „Vó- i lasztási hírek Bényéről” című i cikkünkbe sajnálatos sajtó- I hiba csúszott be. A cikk ar- i ról ad hírt többek között, ' hogy a bényei jelölő gyűlé­seken 63 választó jelent meg. A helyes adat a következő: a bényei jelölő gyűléseken ösz- szesen 635-en jelentek meg. SPORT MNK-búcsú Szigcí.«ízentsuiklósi Csepel Autó»*Maglód 3:1 (2:0) Maglód, 600 néző, vezette: Kuszák (Kelemen, Sándor). A maglódiak Simon L. nél­kül, az alábbi összeállításban futottak ki a pályára: Potocs- ka — Sziráki (Erdősi), Ben- csik, Szalviák, Tabányi, Bo­gy is, Kovács, P. Nagy, Varga, Kókai (Széman), Horváth. Már az első percekben ki­tűnt, hogy a vendégek na­gyobb technikáját a hazaiak lelkesedéssel próbálják ellen­súlyozni. A 19 percben sze­rezte meg a vezetést a vendég­csapat. Egy jobboldali beadás után Bőgyis és Szalviák össze­futott, s a berobbanó Tóth nagy erővel a hálóba vágta a labdát. A gól egy kissé felráz­ta a hazaiakat, s Varga G. ve­zetésével egyre több veszélyes maglódi támadás futott a pá­lyán. A 26. percben Kovács beadása az egyik vendégvédő kezén csattant, de Huszák nem ítélt büntetőt. Három perc múlva Tabányi lábáról a hazai hálóba vágódott a labda, öngól! A 35. percben P. Nagy, majd Kovács és Horváth hagyott ki nagy helyzetet. A második 45 percben telje­sen megváltozott a játék képe. Széman játéka színt, lendüle­tet vitt a csatársorba. Az 54. percben Horváth került jó helyzetbe, de kivárt, s a ven­dégek felszabadítottak. Állan­dósult a mag'ódí, fölény. A 67. percben ismét 11-es- gyanús helyzet adódott a 'Cse­pel Autó kapuja előtt. Ismét egy védő kezére pattant a lab­da, de Huszák teljesen érthe­tetlenül továbbot intett. A 71. percben a vendégek megsze­rezték harmadik góljukat. Tabányi hibájából Tóth el­futott, s nem hibázott. Két perc múlva Erdősi 11-esből szépített, Ezzel alakult ki a 3:les végeredmény. A maglódi csapatból Ben- csik, Varga G. és Széman já­téka dicsérhető. Huszák a két 11-es meg nem adásával döntően befolyásolta a mérkőzés alakulását. (gér) AZ EGYESÜLETI IFJÚSÁGI KUPÁÉRT Monor—Vecsés 1:0 (1:0). Péteri, vezette: Tihanyi. A monori labdarúgó-pálya használhatatlansága miatt Pé­teriben került sor a mérkő­zésre. Végig a jobb csatárjá­tékot nyújtó monoriak tá­madtak többet, s szerezték meg a győzelmet. Ezzel a monoriak a tovább­jutást is megszerezték. Gól­lövő: Baranyi. Barátságos labdarúgó-mér­kőzés: Monor—Péteri 7:1. Ilyen arányban is megérde- | melten győzött a monori csa- : pat, a gyengén játszó hazaiak ellen. (Solti) alegységből pedig Tomanovics Rádé, Molnos János, Megyes Pál és Rácz Ferenc kapott kitüntetést. A maglódi Micsurin Tsz kibő­vítette a helyi fmsz TÜZÉP- telepén levő fuvarozó részle­gét. Úttörőélet Gyomron, az első úttörő- csapat megszervezése Rakó József,. a Pajtás jelenlegi fő- szerkesztője nevéhez fűződik. 1953-ban nyitotta meg kapuit az úttörőház György Tibor igazgatásával. Évekig Ifjú Természetkutatók Állomása néven működött. Az ifjúsági mozgalom községi fejlődése szempontjából igen lényeges az úttörőház, amelyben — működésének első szakaszá­ban —, 12 szakkörben gyara- píthatták természettudomá­nyos ismereteiket a község út­törői. Megismerkedhettek a pajtások legfejlettebb agrobio­lógiai és agrotechnikai eljárá­sokkal. Szórakozva sajátít­hatták el a szakköri tagok az élő természetre vonatkozó is­mereteket, részt vehettek konyhakerti gyakorlatokon éppúgy, mint heterózis kuko­ricavetőmag előállításán, vagy talajelőkészítéssel kapcsola­tos kísérletekben. Ezekben az években az iskolai oktató-ne­velő munka segítése volt az elsődleges cél, s a távolabbi, hogy a szakTförősök megta­nulják a magas terméshozam elérésének módját, hogy majd később — felnőve — otthon alkalmazva, megismertessék azt a lakosság széles rétegei­vel is. 1959-ben megszűnt az in­tézmény jellegében a termé­szetkutató elsődlegesség, az úttörőház az úttörőmozgalom módszertani központja lett. Szenyán Pál szakfelügyelőtől, aki évekig igen eredményesen és szakszerűen látta el az ál­lomás igazgatói tisztét, 1961- ben Hankó István vette át a ház igazgatását. Az ő elképze­lései alapján és lelkes vezeté­sével történt meg a ház bő­vítése mintegy 92 ezer forint értékben, amelyből 45 ezer forintot úttörők, ifjúvezetők, szülők adtak, helyesebben végeztek társadalmi munká­ban. 1963-ban ünnepélyes kere­tek között felvette az úttörő­ház Sáqvári Endre nevét. Itt működött — országos viszony­latban is elsők között — az ifjúvezetők klubja, szintén Rakó József vezetésével. Az ifjúvezetők képzése és foglalkoztatás az úttörőmun­kának jelenleg is fontos zálo­ga. A gyömrői úttörőcsapatok­nál az utóbbi években is több mint 60 ifjúvezető dolgozik különböző beosztásban. Bár az ötvenes években volt olyan irányzat, amely helyesnek ta­lálta az ifúsági mozgalom tel­jes függetlenítését, az iskolá­tól való elszakadását, a gya­korlat azt bizonyította, a pe­dagógusokra szükség van az ifjúsági mozgalomban is. Hi­szen nevelőmunka nélkül a mozgalom nem töltheti be feladatát. A gyömrői Ságvári Endre úttörőház életére jellemző, ho-’y hetenként mintegy 500 úttörő fordul meg itt szak­köri foglalkozásokon, összejö­veteleken. De a sakk, asztali- tenisz és más társasjátékok is sok úttörőt vonznak. Gyomron négy úttörőcsapat működik, s a csapatok min­den évben rendeznek nyári tábort. A táborozás célja ket­tős, egyrészt módot adni az igazi úttörőélet élésére: az ön­állóságra nevelésre, a közössé­gi szellem fokozottabb kibon­takoztatására; másrészt az ország különböző tájainak megismertetése. A táborozok száma 1958-tól, a zamárdi és balatongyöröki tábor óta fo­kozatosan emelkedett. Míg 1958. nyarán összesen 70 úttö­rő táborozott Gyömrőről, 1960- ban Városlődön 121, 1961 nya­rán Közép-Garadnán 224, 1963-: ban pedig Sopronban 3.26 fő­vel tetőzött a létszám. Ezután némi visszaesés mutatkozik, bár ez csak látszólagos, ugyanis a táborok mellett az iskolák évente rendszeresen szerveznek országjáró autó­buszkirándulásokat, amelye-r ken 50t—60 úttörő vesz részt. Tehát évente ilyen formában is mintegy 150—200 tanuló megy országjáró kirándulá­sokra. Kétségtelen, hogy ezek a három-ötnapos kirándulások nem pótolhatják a táborozást, mégis, ha arra gondolunk, hogy a tanulók szülei közül nagyon sokan felnőtt korukig sem látták a Balatont, (a nagyszülőkről nem is beszél­ve), láthatjuk: ezen a terüle­ten is szép eredmények szü­lettek az elmúlt években. Palotai Sándor MA' VI f v o R Mozik Gyömrő; Van, aki forrón szereti, Maglód: Szamurájhűség (széles), Mende: Kaland az Aranyparton, Monor: Drága John (széles). Pú lis: Nem szoktam hazudni. Tá* piósüly: Aknaveszély nincs. Üllő: A kis özvegy (széles). Vecsés: Hős, vagy áruló? Vecsésen játsszák a Hős, vagy áruló? című, magyarul beszélő, szovjet filmet, melynek egyik kockáját mutatja be képünk. Ugyanezt a filmet Úriban március elsején és másodikán láthatják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents