Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-28 / 50. szám

FEBRUAR 28.. KEDD HIT J» terei 'cfCírlap Öreg Sziics Miklóst a honvágy ostorozza Nagy eshetőség rejlett mindig abban, iha a képviselő­jelölt meglátogatta választás előtt a falut. Szót ejthetett vele ilyenkor akárki, kiönthette előtte a szívét, elsírhatta neki búját-gondját. A nagyságos vagy éppen méltóságos jelölt úr pedig kéretlen is kilátásba helyezte segítségét Aki meg a sok kérelmező folytán nem fért hozzá, hát az is beszélhe­tett a kíséretében érkezett sok-sok városi úrral, azok is meghallgatták ám a szegény embert ügyére-bajára men­ten megmondták, vagy meg­ígérték ők is az orvosságot. Mert amiben járatlan az egy­szerű ember, mindent tudtak, mindenhez értettek, ezek a kedves szavú városi urasá- gok. Leginkább mégis a re­ménykedéshez értettek. Ez ötlött föl bennem a mi­nap Öcsán, a választók gyűlésén, ahol a gyülekező emberek for­gatagában dr. Nagy Zoltán helybeli lakossal, a Dabasi Já­rási Ügyészség vezetőjével tár­salogtam éppen, amikor egy­szeresek hozzálép egy tisztes feketébe öltözött parasztember. Tisztelettel leemelte a kucsmá­ját, így hát meglátszik, hogy a haja már fehér. Máskülön­ben tegezednek, amin nincs mit csodálkozni, hiszen egyko- rúak lehetnek, aztán meg az ügyész is vele egysorban, vagy talán még rosszabban tengődött egykor. Mert csak meglett korában végezhette el az iskolákat, meg az egyetemet. Nos, ennyit csak elöljáróba, hallgassuk meg inkább, amit az ősz hajú Kozma János be­szél: — Anyám testvére, nekem nagybátyám Szűcs Miklós, 17- ben, az első nagy háborúban orosz fogságba esett és azóta se jött haza. Azt se tudtuk él-e, hal-e, mert a felszabadulásig hírt nem hallottunk felőle. Ak­kor írt először levelet. Most 68, esztendejében jár. — Mikor ötven esztendeje elment, még valamennyi test­vére élt, sokan voltak. Most már csak egy él, a Szűcs Fe­renc bácsi, meg özvegy Szlanka Pálné, a nővére. Ap­juknak volt kevés földje, abból rész járt neki. A része most bent van a tsz-ben. A ház, ab­ból is részel, áll még. De neki odakint, ahol él, Kamenka nevű helységben, Moszkvától vonattal 12 óra járásra van saját háza. Megnősült, két fia, unokái vannak. Földműves volt itthon, ott is a kolhozban dolgozott, most már évek óta nyugdíjas. Az egyik fia gé­pészmérnök, a másikról nem írta meg, hogy micsoda. Há­rom éve feleségestül haza­készült látogatóba. Küldtünk neki meghívólevelet, pecsétet is tett rá a tanács. Mégsem jött. Azt írta, így csak három hónapig maradhatna, amikor azután újra el kellene men­nie, szörnyethalna bánatában. Inkább végleg szeretne haza­jönni. — Jött nemsokára másik le­vél tóle, hogy mégsem jön ha­za, mert a felesége nem akar­ja. A héten meg azt írja a le­velében, hogy most már az asz- szomy sem ellenzi, az egész családjával véglegesen haza­jönne, csak tudjuk meg, hogyan kell elintézni, hogy jöhessen. Hát már most hová kell fordulnia, ez lenne a kérdésem. Mi, az egész család már nagyon szeretnénk, ha itt lennének minél előbb. Dr. Nagy Zoltán válasza: — Nagyon gyorsan nem megy az ilyesmi. Előbb a magyar, majd a szovjet hatóságok enge­délyét kell megszerezni. Pon­tosan most nem tudom mi is i 15 között rendezik Székesfe­Gyár a boltban Üzlet csak hiánycikkeknek — Helyet kér-e a Lenfonó? A pultok és polcok telve. Végszám áll a rengeteg, ha­zai piacon ismeretlen pa­mutáru. Hogyan került ide máról holnapra? Méteráruüzlet nyílt Buda­pesten, a Martinéin téren, amely a Szivárvány Áruhá­zé, de a Hazai Pamutszövő Gyár különlegességeit mutat­ja be, s árusítja ezután. Ezekből csak kivitelre gyár­tanak. A bemutató célja, hogy megtudják a hazai kö­zönség igényeit, s ennek megfelelően szabá­lyozzák a belső piacra szánt holmik skáláját. Ezek között számtalan műszállal kevert cikk szerepel. Az ötlet kitűnő: közvetlen kontaktust teremteni, s köz­véleményt kutatni egy spe­ciális boltban. Megtalálja itt a vásárló a gyár képviselőit is. A példa nemcsak átjelzés az új gazdasági mechaniz­must megelőző esztendőben, de feltéteti a kérdést: — lesz-e folytatása? Jelentkezik-e más textilipari vállalat? A Szivár­ALBA REGIA NAPOK Az idén április 30 és május vány Áruház legközelebbi lépé­se a gyapjúáruk, így a Gyapjú- mosó- és Szövőipari Válla­lat termékeinek bemutatása. Tárgyalnak már a Len­fonó- és Szövőipari Vál­lalattal is. A megegyezés akadálya egye­lőre az, hogy a kereskedelem­ben kapható dömpingáruval akarnak jelentkezni. Márpe­dig ennek nincs sok értelme. A vállalat akkor szolgálja önmaga és a vevők érde­keit, ha a hazai piacon nehezen, vagy egyáltalán nem kap­ható textiliával lát el egy-egy üzletet. Egyúttal nagyobb lehetőség arra, hogy a kis tételű és így drágább előállítású méter­áruból nagyobb mennyiséget készítsenek — különleges bol­tok részére. — t. gy. — A KISZ BUDAPESTI BIZOTTSÁGA MINTEGY ÖT­SZÁZ FIATAL ELŐTT BEMUTATJA AZ IFJÜ GARDA ÜJ EGYENRUHÁJÁT KÉT VÁLTOZATBAN. AZ EGYEN­RUHÁT AZ OKISZ LABOR TERVEZTE. az eljárás, utánanézek és né­hány napon belül megmondom neked. Azóta talán már meg is mondta, de ha nem, akkor hol­nap, vagy holnapután meg­mondja, az bizonyos. Mert bár kedves szavú, s finom az öltö­zéke és a jelölt dolgát egyen­getni jelent meg a gyűlésen, csupán külsőre olyan akár egykor azok a jelöltet kísér- gető, faluzó, választási úri­emberek voltak. öreg Szűcs Miklós tehát ha­marosan levelet kap, elolvas­hatja benne, mit kell tennie, hogy többé né"Bántsa félévszá­zados kínja, a honvágy. Mely, hogy mekkora szenvedést okoz a léleknek, a magam tapasz­talatából jól tudom Szűcs Miklós esetét külön­ben nem azoknak írtam le, akik hajlamosak a honvágyat összetéveszteni a nacionaliz­mussal, sőt még a sovinizmus­sal is. Hiszen az olyanok meg sem érthetik. Szokoly Endre hérvárott a hagyományos Álba Regia napokat. A többi kö­zött pedagógiai, történész, egészségügyi és híradástech­nikai tudományos ülésszakok­ra is sor kerül és több képző- művészeti kiállítást is ren­deznek. Különösen nagy az érdeklődés a dzsesszfesztivál iránt, amelyen előrelátható­lag szovjet, amerikai, len­gyel, német és jugoszláv mű­vészek lépnek fel. Turisták a gemenci erdőben A turisták régi kívánságát teljesítve az Országos Erdé­szeti Főigazgatóság vadgazdál­kodási és vadászati osztálya engedélyezte, hogy június és július hónapokban turistacso­portok Is megtekinthessék vi­lághírű vadrezervátumunkat, a gemenci erdőt. Négy esztendő helyett öt Gondolatok az agrármérnökképzés reformjáról A GÖDÖLLŐI AGRÁRTU­DOMÁNYI EGYETEM alig több, mint két évtizedes múlt­ra tekinthet vissza. Két kará­ról — mezőgazdaságtudományi és gépészmérnöki — több ezer diplomás szakember került a mezőgazdasági termelő üze­mekbe. Az egyetem két év­tizedes fennállásának döntő fordulópontjához érkezett ezekben a hónapokban. Az oktatási reform keretében most dolgozzák ki a mező­gazdaságtudományi kar — s ezzel együtt az ország három mezőgazdasági főiskolájának — új oktatási tervét, amely szerint az eddigi négy eszten­dő helyett öt esztendőre bő­vítenék a mezőgazdasági mér­nökök képzését. Mi tette szükségessé annak tervbevételét, hogy egy esz­tendővel meghosszabbítsák a mezőgazdasági mérnökkép­zést? Több oka van. Az egyik alapvető változás: a mezőgazdasági nagyüzemek kialakulása. A másik: o szo­cialista mezőgazdasági nagy­üzemekben a korábbi nagy mértékű önellátás helyett mindinkább a nagy méretű árutermelés válik jellemző­vé. Az eddigi fejlődés során világossá vált az is, hogy ke­vés kivételtől eltekintve, be­látható ideig a mezőgazdaság továbbra is komplex üzemek­be szerveződik, ez pedig azt jelenti, hogy a mezőgazdaság egész termelési tevékenységét ismerő, azt irányítani képes általános mezőgazdasági mér­nökökre van szükség. A gaz­daságirányítás fejlesztése Sokirányú, önálló . - tevékeny­séget,- rugalmas reagálást, színvonalas elemző munkát és mindezekhez a szükséges készséget és felkészültséget követeli az üzemet vezető szakembertől. S ami szintén a reformot sürgető okok kö­zé tartozik: fokozódó mér­tékben megjelentek és meg­jelennek a mezőgazdasági üzemekben a nem agrármér­nök szakképzettségű diplomás emberek, valamint a felsőfo­kú technikumi végzettségű szaktechnikusok, művezető tí­pusú munkairányítók és a szakmunkások is. Mindezek módosítják az agrármérnök feladatát. MI LESZ A JÖVŐBEN A mezőgazdasági mér­nök FELADATA? A terme­lési folyamatok napi közvet­len irányítása helyett — ma még ez a gyakorlat —, egyre inkább a termelés több évre szóló, folyamatos tervezése és szerkesztése, az átfogó irá­nyítási és fejlesztési teendők elvégzése a cél. Az agrármér­nökképzésnek tehát sokféle alaptudományi bázisra épü­lő studium-rendszerből kell állnia, amelyek elsajátításá­hoz a jelenlegi négyéves képzési idő már nem elégsé­ges. Az agrármérnökképzés öt­éves rendszerének kialakítá­sát a fejlődés már korábban sürgette, azonban a szocialis­ta átszervezés időszakában és az azt követő években az ugrrásszerűen megnövekedett szakemberigény kielégítése miatt nem vált lehetségessé. Most azonban, hogy a sürgős igények kielégítést nyertek, a mérnökkibocsátás mértékét fokozatosan mérsékelni le­het. Az ötéves képzésre való áttérés nem egyszerűen az időkeretek bővülését — bizo­nyos tárgyak óraszámának növelését, új tárgyak beikta­tását — jelentik majd, ha­nem az egész agrármérnök­képzés szervezetének és tar­talmának korszerűsítését is. A tervezett változtatás ezerkét­száz óra időnyereséget jelen­tene. Ebből eredően lehető­vé válnak a kötelezően vá­lasztható második idegen nyelv bevezetése, a termé- í szettudományi-biológiai, va­BEMUTA TJÜK KEPVISELŐJELÖL TJEINKET Erősödik a nemzeti egység a 5 lamint az OKonomiai ismerei- körökre fordított idő növelé­se. Ezek mellett a legfonto­sabb célkitűzés, hogy az öt­éves oktatásnál jelentkező időkeretet elsősorban a hall­gatók önállóságra való neve­lésére, analizáló-szintetizáló készségük fejlesztésére, a helyzet helyes megítélésének és az önálló döntések kialakí­tására való készség fejlesz­tésére hasznosítsák. A VÁLASZTHATÓ ÉS KÖTELEZŐEN VÁLASZ­TOTT TÄRGYAK oktatását úgy kívánják megszervezni a jövőben, hogy o hallgató har­madéves korában, amikor a szaktárgyakat már tanulja, egyúttal leendő diplomamun­kájának témáját is megkapja. Ennek megfelelően kiválaszt­hatja azokat a speciális kol­légiumokat, a növénytermesz­tés vagy az állattenyésztés főbb témaköréből, amelyek­ben egyénileg munkálkodni kíván. A jelenlegi oktatási rend­szerben a negyedik évfolyam után sorra kerülő fél eszten­dős gyakornoki munka inkább gátja, mint elősegítője volt az államvizsgára készülésnek. Ez idő alatt a hallgatók már nem tartoztak az egyetemi keretébe, idejükkel és munká­jukkal az adott gazdaság ren­delkezett. Az új tervezet sze­rint az üzemi gyakorlatokat a jövőben úgy kívánják össze­állítani, hogy azok a tantárgyi ismeretanyaghoz jól kapcso­lódjanak. A tervezet foglalkozik egy korszerűbb vizsgarendszer kialakításával is. A cél: a hallgatók a legfőbb ismeret­körökből komplexen adja­nak számot felkészültségük­ről. Azaz: ne csak egyes rész­tárgyakból számoljanak be, hanem a legfőbb tárgycsopor­tok alapvizsgáit, illetve szi­gorlatait komplex jellegű vizs­ga keretében tegyék le. A REFORMTERVEZET vé­gezetül egy új kar létesítését is javasolja, amelynek felada­ta az üzemgazdasági agrár- mérnökképzés lenne. A ter­vezet szerint az üzemgazda ■ sági agrármérnök olyan új tí­pusú szakember lenne, aki a többi agrármérnökhöz ha­sonlóan, jól felkészült a me­zőgazdasági termelés isme­retanyagából, de ezen felül különlegesen felkészült az üzemgazdasági mérnök szintű feladatok — tervezés, fejlesz­tés. az áruforgalmazás gazda­sági kérdései — önálló ellátá­sára. Az érdekes reformtervezel felett megkezdődött a szak­emberek vitája. Az ötéves ag­rármérnökképzést — a gödöl­lői Agrártudományi Egye­temen, a mosonmagyaróvári, debreceni és keszthelyi me­zőgazdasági főiskolán — szeptembertől kívánják be­vezetni. p. r. 5 tözéses zöldtakarmány-ter- > mesztés nélkül el sem kép- í zelhető. Szőlőben a csemege- $ fajták, gyümölcsben a meggy 5 és a kajszibarack a legjöve- $ delmezőbb ezen a vidéken. A; vizes futóhomokra nyárfát, a; szárazabbjára akácfát kell; telepíteni... ★ § J — A városfejlesztésben a > következő négy évben a ta- < nács feladata a konkrét le- j hetőségek valóra váltása: aj harmadik ötéves terv lakás-! építkezéseinek megvalósítása,! a konzervgyár fejlesztése, a i ládagyár, a vasútállomás re-1 konstrukciója, az élelmiszer- i ipari technikum építése, a i gimnázium felújítása, a tégla- j gyár helyreállítása, az ivó- j víz- és csatornahálózat épí-| tésének elindítása, az utak; rendbetétele, járdaépítés ... ] De e nagy ügyek mellett soha j nem szabad megfeledkezni az [ emberek „kis ügyeiről”, hi-1 szén mindennek megvalósí-: tása az embereken múlik — sorolja szülővárosának főbb tennivalóit a képviselővé je­lölt tanácselnök-helyettes. ★ A garanciát pedig, hogy mindez meg is valósulhat az elkövetkező években, ebben látja: — Lényeges változásnak le­hetünk tanúi napjaink poli­tikai és gazdasági életének fejlődésében: mind nagyobb teret kap a helyi kezdemé­nyezés, az ország életének irányításába egyre szélesebb rétegek szólhatnak bele, erő­södik a nemzeti egység, ami hazánkban — és Nagykőrö­sön is — minden előrehala­dásnak előfeltétele és mozga­tója. Ferencz Lajos eieiceijaui vaiaszioua — mer­te választani — a paraszt­ság ügyének szolgálatát sa­ját szűkebb szülőföldjén. S. Hegedűs László ezek közé tartozott. Hivatásul is a föld­művelést választotta, amikor mezőgazdásznak képezte ki magát. ★ Szülővárosába való végle­ges visszatérése azonban még sokáig váratott magára. A távoliét évei viszont arra vol­tak jók, hogy még több isme­rettel és tapasztalattal gaz­dagítsa tudását A háború előtt Dániába vetődik, ahol parasztgazdaságban dolgozva, sok új gyakorlati tapasztala­tot szerez. Onnan visszatérve őt is katonamundérba bújtat­ja a háborús gépezet, mig- csak nem talál utat az ellen­állási mozgalom Somogyi Miklós vezette csoportjához. E nehéz idők emlékét a „Sza­badság Érdemrend” kitünte­tése őrzi. A háború utáni években a Parasztpárt kü­lönböző szintű vezető poszt­jain, majd a DÉFOSZ or­szágos központjában, később kísérleti gazdaságokban szol­gálja a parasztság és egész népe ügyét. — Szeretem szülővárosomat, nem szívesen mentem el én akkor se’, amikor másfelé szólított az élet — vallja ezekről az időkről. Vissza is tért 1957-ben, de igazi „hazatérését" 1960-tól számolja, amiKor Deiepexi a Petőfi Termelőszövetkezetbe, ahol mezőgazdászként és el­nökhelyettesként hasznosít­hatta szakmai tudását és élet- tapasztalatát. A közérdek — nagyon helyesen — 1964-ben innen az egész város szolgá­latába állította, azóta a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságának elnökhelyettese. El­sősorban szülővárosa mező- gazdaságának fejlesztése a fő gondja. De az egész városra tekint, hiszen a körösi határ művelői egy közösségben él­nek a más foglalkozásúakkal, s valamennyinek közös ér­deke: a város fejlődése. — A nagyüzemi gazdálko­dás belterjes fejlesztésének nálunk is megvannak a tar­talékai ugyanúgy, mint más jobb földű vidékeken, csak­hogy itt — mint mindig is — több munka, céltudatos fejlesztési politika és idő kell hozzá. Földjeink kivá­lóan alkalmasak a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesz­tésre, s e kultúrák nagyüzemi feltételeinek megteremtése a legjobb útja városunk fel­lendítésének. A főváros és a konzervgyár közelsége szinte parancsolja a paprika, para­dicsom, uborka és zöldborsó termesztését. Minthogy azon­ban ezek erősen trágyaigé­nyes kultúrák, nagy gondol kell fordítani az állattenyész­tés, ezen belül különösen a szarvasmarha-állomány fej­lesztésére, ami viszont az ön­Egykor volt idők kilátásta­lan küzdelmeinek emlékét idézte fel bennem S. Hegedűs László, Nagykőrös város ta­nácselnök-helyettese, kit szü­lővárosa országgyűlési kép­viselőnek jelölt. A két világ­háború közötti falukutatók neveltjeként azokhoz tarto­zott, akik felismerték a pa­rasztság szellemi kizsákmá­nyolását is. Azt a céltuda­tosan irányított folyamatot, mely elszívta a parasztság­nak magasabb iskolai képe­sítést szerzett fiait, akiknek pedig hivatásuk lehetett vol­na eloszlatni a mestersége­sen rájuk borított szellemi félhomályt. Kivétel számba ment, aki szembe tudott he­lyezkedni az akkori nevelés­politika, az embert osztályá­tól elidegenítő hatásának, s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents