Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-25 / 48. szám
Tíz év a haza szolgálatában Németh Mátyás — Messze kell kezdeni ezt a történetet — kezdi a beszélgetést Németh Mátyás — 1918- ban, mert akkor kerültem kapcsolatba a munkásmozgalommal. Vagy 1919-ben, amikor beléptem a kommunisták közé. Vagy azzal; hogy ,a Tanácsköztársaság bukása után Sopronkőhidán voltam a börtönben, hogy csak a szökés Ausztriába, majd Csehszlovákiába menekülés mentett meg akkor a haláltól. — Vecsésen, az ellenforradalom előtt, mint szakszervezeti elnök, majd mint a 3. alapszervezet párttitkára tevékenykedtem. Amikor az ellenforradalmárok el akartak hurcolni, egy ismerősöm mentett meg azzal, hogy nem árulta el, melyik házban lakom, közben a rendőrségre menekültünk, majd fegyvert kértünk. 0*t hallottuk, rövidesen megalakul a munkásőrség. — Amikor megalakult a II. szakasz Vecsésen, se őrszoba, se fekvőhely nem volt még, de azért meg tudtunk birkózni a nehézségekkel. VIDÉKÉ A PEST MEGYEI HÍRLAP LÖ.NKIA-DASA IX. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM 1967. FEBRUÁR 25., SZOMBAT Szülök, pedagógusok, gyerekek iskoláért* a községért t Zenés munkásvédelmi kabaré Monoron „Nő a veszély” címmel 1967. február 27-én, délután öt és este nyolc órai kezdettel, neves fővárosi művészek felléptével (horán Lenke, Vay llus, Kibédi Ervin, Szuhay Balázs stb.) kabaréműsort rendez a művelődési otthon, Monoron. Jegyek az előadások kezdete ' előtt a pénztárnál válthatók. Mindenkit szeretettel vár a vezetőség. H. Kovács János — Bizony, kevesen voltunk eleinte, amikor a párthatározat alapján megalakítottuk Monor községben a munkásőrséget — mondja H. Kovács János, aki azokban a napokban Monor község párttitkára volt, most csévharaszti tanácselnök. — A szolgálat megszervezése, a közrend és nyugalom helyreállítása, később a testület politikai továbbképzése, mindezek most csak egyszerű szavak, akkor azonban nagyon sók munkát, nagyon nehéz feladatok megoldását igényelte. — Legemlékezetesebb számomra az 1957-es első századgyűlés, amikor már szervezetten, erőnket érezve jelenhettünk meg — Szívesen vállalom továbbra is ezt a megtisztelő feladatot, ami a munkásőrséggel kapcsolatos. Úgy érzem, felelősséget vállaltunk akkor, s ezt a felelősségérzetet szeretném tudatosítani az újabb munkásőrökben is. A járási tanács pártszervezetének felhívására a járás iskolái felajánlották, hogy társadalmi munkában szebbé teszik az iskolákat és környékét. A tanulók, a szülők bevonásával dicséretesen teljesítették vállalásukat a járás iskolái. 9991 óra társadalmi munkát ajánlottak fel — ezzel szemben 10 350 társadalmi munkaórát teljesítettek, 92 ezer 170 forint értékű anyaggal járultak hozzá a ktsz-ek, üzemek, gyárak, közös gazdaságok a vállalás sikeréhez. Így nemcsak az udvarok, a tantermek is esztétikusabbak lettek, és új felszerelési tárgyakkal, szemléltető eszközökkel is gyarapodtak az iskolák. 11 ezer 3S3 munkaórát fordítottak az iskola környékének szépítésére. Parkosításra, a község fásítására és a helyi közös gazdaságokban végzett közhasznú társadalmi munkára 18 ezer 273 munkaórát fordítottak a járás pedagógusai, tanulói és a szülők. A legégetőbb községfejlesz- t . feladatok közé tartozik a monori járásban a belvízvédelem. Esőzés után, hóolvadáskor a talajvíz és a magasabb Adalékok Gyömrő monográfiájához TELEPÜLÉSTÖRTÉNET A község Cserhátalja legszabályosabban parcellázott, de tervszerűen alakított községközponttal nem rendelkező, és sokkal gyorsabb fejlődésre méltó települése. Az 1960-as népszámláláskor 9190 lelket számláló nagyközség telepü- léstörténetileg két részből áll: az öregfaluból és a telepből (Klotild-, Erzsébet- és Má- ria-telep). Az öreg falu igen régi település volt, ezt bizonyítják a véletlenül felszínre kerülő ayackeri—temető tárgyi emlékei csakúgy, mint az Augustus császárt ábrázoló rámatTézpénzek is. A községre vonatkozó első írásos emlékek a XIII. századból maradtak ránk. A XIII—XIV. században a Gyömrőy család birtokolta az egész falut, azután hosszú időn keresztül különböző családi birtokként tartják nyilván a források. Mivel a községet Pest vármegye 1553. évi hadiadólajstroma nem említi, feltehetően a török elpusztította, és még 1690-ben is a lakatlan helységek között szerepel. Csak az 1690-es évek végén kezdett ismét benépesülni, a református vallású lakosság visszatértével. 1702-ben 60 jobbágy és zsellér lakosa volt a falunak. A hajdani jobbágy Czövek, Kassai, Kis, Rakó, Szabó, Tóth stb. családnevek — leszármazottaik révén — ma is ismeretesek a faluban. A helység pecsétnyomójá 1714-ből való. (Három búzái kalász közt eke és csoroszlya- vas, felette négy csillag ,,Gyömrő falu pecséti A. D. 1714” — körirattal.) Ez később a község címere is lett. Kár MAI MŰSOB Mozik Ecser: Beszéljünk a nőkről. Gomba: Vigyázat, feltaláló (széles). Gyömrő: Kaland az Aranyparton. Maglód: Felettünk az ég (széles) Mende: Szívfájdalmam Hirosima (széles). Monor: Három háború. Nyáregyháza: Az arany- csempész. Eéteri: Sok hűség semmiért Pilis: Országúti kaland. Tápiósáp; Apa. Tápiósüly: Nyugodj meg, kedves. Úri: Bűntény a leányiskolában. Üllő: Chaplin ka- ^alkád. Vasad: Minden kezdet nehéz. Vecsés: A kulcs (széles). volt esst a községháza homlokzatáról lekaparni. A község telepi része század, eleji, fiatal település. 1905-ben dr. Gyömrőy Aurél 1000 kataszteri hold birtokot parcellázott fel, mintegy háromezer házhelynek. Ettől kezdve a fővároshoz közel fekvő község rohamosan fejlődik. Erre mutat az is, hogy amíg az 1900. évi népszámlálás az összes népességet 1982 főben állapította meg, az 1920. évi népszámláláskor, tehát két évtized múltán, már 8000 ember lakott a községben. A község területe 4515 kataszteri hold. Népsűrűsége igen magas. A járásban, Vecsés után, a legmagasabb: 353,5 ember négyzetkilométerenként. A község lélekszá- ma 1949 óta 1028 fővel nőtt, tehát lényeges szaporodás mutatkozik (+ 12,6 százalék); Csévharaszt, Tápiósüly és Bénye után negyedik a járásban. Érdekes, hogy a megelőző községek lélekszámban kisebbek. Tehát a járás nagyobb települései, például Vecsés,* Monor, Üllő, Pilis községeknél jobb a szaporodási arányszáma. Kimondott lakóház 2203- van a községben, s ezekben 2642 lakás van. Ha összevetjük a lakások számát a tv-tulajdo- nosok számával, azt láthatjuk, hogy a lakások mintegy 50 százalékában van televízió. Igen örvendetes a tv-készülé- kek rohamos elterjedése, mert az igények növekedésével párhuzamosan az életszínvonal emelkedéséről is tanúskodik. A községben — a nagy népsűrűség ellenére — sok az üres telek, mely gátolja a közművesítést. Nem volt szerencsés a község volt határain kívül, az „új telep” parcellázására engedélyt adni, mert ez késlelteti a városiasodás kibontakozását. lentkezések száma. így a lakosság 60 százaléka kicserélődött. E népességcsere várhatóan csak emelkedni fog, ezért a községi tanácsnak — az amúgyis nehéz lakásgondok megoldására — időszerű feladata lenne a társasházépítési akció megszervezése. Palotai Sándor fekvésű községekből lezúduló víz ellepi a földet és a mé- lyebbfekvésű utcákat, udvarokat. Az elmúlt évek tapasztalatai, hogy ezekben a községekben, ahol tisztántartották az árkokat, kevesebb kárt okozott a víz. A járásban — a felmérés szerint — a tanulók, szülők, pedagógusok 3240 óra társadalmi munkával rendbehozták a vízlevezető árkokat, kitisztították a csatornákat. A monori járás Budapest neremjárása. Nemcsak az édesapák, de sok édesanya munkahelye is a fővárosban van. Kora reggel kelnek, este érnek haza. A gyerekek tanítási idő után — szerencsés esetben — hazamennek az üres lakásba, vagy estig az utcán vannak. A lézengő gyerekek érdekében indult három éve a .segítsd, tanulótársadat”- mozgalom. Bár a lehetőségeket számításba véve — a tanácsok mindent megtesznek annak érdekében, hogy növeljék a napköziférőhelyek számát — az igényeket csak évek múlva tudják majd kielégíteni. Más megoldást kellett keresni. A közepes vagy gyenge tanulók olyan gyerekekkel tanulnak együtt, akiknek szülei —, de legalább az édesanyja a községben dolgozik, vagy a háztartást vezeti. így felügyel a másik gyerek munkájára is, s amíg a „bejáró szülők” hazaérkeznek, a gyerek a „pótmamánál” elkészíti másnapi leckéjét, s az utca, vagy a hideg lakás helyett melegben szórakozhat, olvasgathat. A fiatal mozgalom máris szép eredményekkel dicsekedhet. Sok gyerek menekült meg a bukástól, sok szülő dolgozhat nyugodtan s ezért eredményesebben is a pesti gyárakban. Sok gyerek viseli a jelvényt is, melyet jutalmul kapott, annak bizonyítékául, hogy a mozgalom célkitűzésének megfelelően — eredményesen segítette tanulótársát. Évről évre több a hátrányos és a veszélyeztetett helyzetben levő gyerek. 4474 társadalmi munkaórát fordítottak a pedagógusok arra., hogy ezekkel — a rendszerint gyenge tanulókkal — tanítás után fog kozzanak. W ÜGYELETES ORVOS Gyomron dr. Balogh Sándor, Monoron dr. Péterffy Gusztáv, Pilisen dr. Pázmány Elemér, Üllőn dr. Csik Pál tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár Monoron: i főtéri. Harmadik gyógyszertárat kér Vecsés Taggyűlést tartott a Vöröskereszt helyi szervezete A Vöröskereszt vecsési szervezete a pártszékházban tartotta meg ez évi első taggyűlését. Bittner József titkár nyitotta meg a taggyűlést. Bensőséges szavakkal üdvözölte a megjelentek soraiban Gál Jánosáét, a Vöröskereszt nyugdíjba vonult járási titkárát. A szervezet nevében a jól megérdemelt pihenéshez erőt, egészséget kívánva gratulált a megyei titkárságtól kapott kitüntetéséhez. — A jövőben is a legkedvesebb vendégként fogjuk üdvözölni sorainkban — mondotta. Majd meleg szavakkal köszöntötte Gajdos Jó- zsefnét, a Vöröskereszt új járási titkárát. — A szervezet a jelenlegi 500 fős taglétszámot növelni kívánja új aktívák toborzásával. Legfőbb feladat továbbra is a felvilágosító munka, a véradómozgalom kiszélesítése, anyák iskolája, tüdőszűrés. Továbbra is napirenden tartják a tisztasági és a „Virágos Vecsésért” mozgalmat, az alkohol elleni küzdelmet, a családvédelmet, nem feledkezve meg az állami gondozott gyerekekről és a magukra maradt idős emberekről — mondotta beszámolójában. — A községben húsz segélyhely működik, jól képzett aktívákkal. A tiszta iskola címért a felsőtelepi és a Martinovics téri iskola ifjú vöröskeresztesei versenyeztek. A dr. Debreczy Zoltánné vezetése alatt álló Vecsés felsőtelepi iskola vitte el a pálmát, járási szinten is. A tüdőszűrést alapos szervezés előzte meg. Az előkészítő adminisztrációs munkák elvégzése, majd a szűrésen, az adminisztrációs levezetés 1294 munkaórát igényelt, a Vöröskereszt aktíváitól. Példamutatóan segített Soproni Győző, 418 munkaórával. Székelyhídi Lászlónak kiváló propagandamunkájáért, dr. Fodor Etelka körzeti orvosnak a nőtanácsnál megtartott egészségügyi előadásáért, Soproni Győzőnek és nejének, valamint Hollósi Sándornak és Jávori Ferencnének, a véradásnál kitűnt munkájukért mondott köszönetét Bittner József titkár. Majd az „érdemes munkáért” jelvényt átadta Polyóka István, Alaxa Jó- zsefné, Guzsella Béláné, Kna- zúr Károlyné, Somogyi János- né, Holló Ferencné, Szőke Mária, Hakl Jánosné és Szentpé- teri Gyuláné bizalmiaknak. Gajdos Józsefné, a Vöröskereszt járási titkára felszólalásában az eddig passzív általános iskolák és a középiskola beszervezését sürgette, javasolta, hogy a tbc elleni küzdelemben élenjáró Vecsés rendszeres rákszűrővizsgálatot szervezzen meg. Fontos egészségügyi követelmény a fürdő létesítése. Szabó László hozzászólásában utalt arra, hogy minden ötezer lakosú község kap egy gyógyszertárat, így Vecsés is joggal igényli a harmadikat. Központi orvosi rendelő létesítése is szükséges a községben. Perina János, a vasasszakszervezet képviselője a segélyhelyek állapota iránt érdeklődött. Hollósi Sándor tűzoltó százados felajánlotta a testület helyiségét a Vöröskereszt falusi rendezvényei számára. Fekete Józsefné Az utóbbi években különösen jellemző a községre a nagyfokú lakosságcsere, a fluktuáció 1960-tól, tehát az utóbbi hat esztendőben, mintegy 6000 volt a ki- és bejeAdóm bácsi tavaszt érez... B erta Ádám, a sülyi Virágzó Tsz raktárosa Sűrűpusztáról kerékpárjával hazafelé tartott. Nem lakik messze a tanyától, mindössze csak öt percnyi távolságra. E rövid út alatt is hol jobbról, hol balról verdeste arcát a havas eső. Ugyanakkor azonban Űriből a harangszót is hallotta. Ez pedig, az öregek hite szerint, jó időt jelez. A harangszó bugására Ádám bácsi testét — a zord időjárás ellenére is — kellemes bizsergés járta át. Mivel szeretett beszélgetni, olykor pedig hangosan perlekedni a természettel, nem állhatta meg most sem, hogy alaposan meg ne mondja véleményét télapónak: — Tombold ki csak magad, öregem, úgyis az utolsókat rúgod már. A tavasz itt van a sarkadban... Berta bácsit otthon kellemes meglepetés érte. Kedves élete párja fánkot sütött. Ott párol- gott a finom pirosra sült fánk az asztal közepén. Berta bácsi nem nagyon kínáltatta magát. Ledobta hirtelen vizes köpenyét, majd beleharapott a pompás süteménybe, majd nyomatékot is küldött utána egy-két korty pálinkával. Ebben a pillanatban berontott a felesége a szobába, és rémülten kiáltotta: — Gyorsan gyere, Ádám, róka van a kertben! Berta bácsi lecsapta a kupicát és futott a kertbe. A kert közepén, a baromfióltól nem messze, ott sunyított ravaszdi koma. El sem futott, mikor Ádám bá’ feléje közeledett. Lompos farkát behúzta, és róka létére farkasszemet nézett a ház gazdájával. Az utolsó pillanatban megugrott. De nem az erdőbe, hanem — vesztére — az udvar felé menekült. Itt az asszony útját állta. Nem maradt más választása, hirtelen besurrant a baromfiólba. A néni fürgén odaszaladt, és rázárta az ajtót. Ádám bácsi közben odaérkezett egy vasvillával, kinyitotta az ajtót és az alattomos ellenséget alaposan elpáholta, tetemét pedig kihúzta az udvar közepére. Ezután, kissé megnyugodva, azzal a szándékkal ballagott a ház felé, hogy félbemaradt uzsonnáját tovább folytassa, A konyhaajtóból azonban visszanézett. A róka már nem volt ott, ahol hagyta. Mintegy öt lépésnyire sunyított. A ravasz állat sérülése súlyos volt, elfutni már nem tudott, kinyújtózikodott hát és holtnak tettette magát. Ádám bácsi éktelen haragra gerjedt. Felkapta a villát, s rásújtott a róka fejére, és ezzel most már végképp elintézte. K özben az eső elállt. A nap is kibújt a felhők közül. Ádám bácsi ismét útnak indult Alig tett néhány' lépést, a közeli bokorból hirtelen egy búbospacsirta röppent a magasba. Nyílegyenesen szállt felfelé. Ádám bácsi szeme könnybe lábadt. Addig nézte a kis jószágot, ameddig csak látni lehetett. Majd elragadtatását és minden indulatát így kiáltotta bele a nagyvilágba: — Hát nem megmondtam, hogy itt a tavasz?! Krátky László SPORT Bajnokságra tör az idén a vecsési ifi A vecsési sporttelepen 14— 18 éves fiatalok futnak, tornásznak, kergetik a labdát — már február eleje óta. A tavalyi megyei ifjúsági bajnokság harmadik helyezettje, a vecsési ifiegyüttes idén korán kezdte az alapozást. A tavalyi ragyogó szereplés meghozta a jókedvet, a lelkesedést és az 1967-es idényre a magasabb igényt. A tavalyi gárda együtt maradt, és ezt a jó képességű együttest feltétlenül bajnok esélyesként emlegetik a vecsés: szakvezetők. Müller Bélával, az ifik roppant lelkiismeretes edzőjével beszélgettünk, aki elmondta, bár vannak nehézségeik (nem jók az edzési lehetőségek), ennek ellenére bízik a csapatban — és mind a bajnokságban, mind az Egyesületi Ifjúsági Kupában jó szereplést vár tőlük. Már kialakult az a csapat, amely az idei bajnoki címet készül elhódítani, a két kapus Bajkó és Szalontai J. lesz, s mindig a jobb formában levő őrzi majd a hálót. A hátvédek: Szeremet, Mercz, Bende, Hersch; a fedezetsor pedig Varga M. és Némedi talán a legígéretesebb csapatrész. A csatársorban a két Fodor testvér, Fekete Csaba, Molnár Mátyás, Stász és Csordás játékára kerülhet sor. Persze — mint Müller edző elmondta — a legnagyobb örömmel fogadják új tehetségek jelentkezését is — hiszen a csapatbajutás lehetősége mindenki előtt nyitva áll. Az öltözőbe nemsokára kitesznek majd egy nagy római egyest — ezzel is figyelmeztetni akarják a csapat minden tagját, mi az előttük álló feladat. Bár, ahogy a vecsési ifistákat ismerjük, figyelmeztetés nélkül is minden vágyuk az aranyérem megszerzése. Szalontai Attila
