Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-24 / 47. szám
1967. FEBRUÁR 24., PÉNTEK nsi MEcrei iMMao Mibe kerül egy nercbunda? A házinyúltenyésztés jövője — Két valódi csincsilla Látogatáson a gödöllői Kisállattenyésztő Kutató Intézetben Nemrég tért vissza az NDK- ból tanulmányútjáróll, dr. Sütő Kálmán, a gödöllői Kisállat- tenyésztő Kutató Intézet igaz- gatö-helyetiese és két munkatársa. Sok helyen megfordultak — elsősorban mindenütt a prémesállat-tenyésztés német módszerei iránt érdeklődtek, — s mint kiderült, gazdag tapasztalatokkal tértek haza. — Intézetünk közismert fő iránya, a baromfitenyésztósi kísérletek során. már jelentős eredményeket sikerült elérnünk, míg a második fontos területünk, a prémesállat-te- nyésztési kutatás további bővítésre, fejlesztésre szorul. Ezért is határoztunk úgy, hogy tanulmányozzuk az NDK Európa-szerte híres állományát — kezdte beszámolóját Sütő Kálmán. — Ütünk során a legtöbb időt a Plau Appeí- burg-i prémesállat- nevelő kombinátban töltöttük. Ez kifejezetten nyérctelep volt, s mintegy 60 000 darabot tenyésztettek belőle évente. Miibe kerül egy nercbunda? Nagyon sokba. Először is 40 szép, fiatal, virgonc kis nyérc életébe... Annyi kell általában egy normálméretű nerc- bundához. Mindössze egyéves korukig nevelik a prémállatokat; s az anyákat sem tovább kettőnél... A nyérc rendkívül okos kis lény, gyorsan tudomásul veszi, hogy az élet rövid és nem is valami csodálatos — hát igyekszik tőle telhetőén széppé tenni. Ez nála elsősorban abban nyilvánul meg, hogy eszik, — ameny- myi belefér. (S elég sok fér bele!) Kedvenc ebédje a csirke és a halhús, lehetőleg nyersen, s ha*egy mód van rá — élve. .. Szegényebb napokon azonban beéri selejt, úgynevezett szeméthallal, elhullott baromfival, sőt még néhány olyan tojással is, amiből a csirke „elfelejtett kikelni”, s a közinyelv azt mondja rá: befulladt. — Mindez azonban semmit sem ront a világhírű csodabundán. S feldolgozva, a szép, selymes prémen egyáltalán nem látszik meg az eredeti tulajdonos primitív életmódja. (És akinek sok pénze van, komoly gondot okoz, hogy egy autót vegyen rajta munkába járni, vagy inkább egy nercbundát.) Ha ugyan kapni lehet. Igen nagy iránta a kereslet. Főleg Nyugaton. Gödöllőn mindössze 80 nyércet tenyésztenek jelenleg. S azok sem érezték eddig túlságosan jól magukat. Az igazgató-helyettes szerint: — A Plau Appelburg-i tapasztalatok alapján úgy ítéljük meg, hogy valószínűleg a takarmányozási módszerünk nem volt egészen megfelelő. A tervek szerint kicseréljük állományunkat svéd, dán és elsősorban német fajtára, melyek a mienknél lényegesen gyorsabban növekednek és jobb minőségű prémet adnak. További célunk: felmérni a haz^i nyérc takarmányozási lehetőségeit. Felfrissítik az elkövetkező időszakban a kutató intézet nyultenyészetét is. Szeretnék meghonosítani hazánkban az agoi fajtákat; s miután meghonosították, kiadják a szaporítótelepeknek — ahonnan azután az egyéni tenyésztők közül is bárki megvásárolhatja. Nem jár rosszul vele ... — Célunk az. hogy gyorsabb növekedésű, jobb takarmány- értékesítő és szaporodóképességű fajtákat terjesszünk el a hazai nyulak tenyésztésének rovására — jegyezte meg dr. Sütő Kálmán. — Jelenleg is folytatunk kísérleteket: új-zé- landi—albínó, vagy albínó— nagyezüst, további más keresztezések során próbáljuk megállapítani, melyik« párosításban adják a legjobb eredményt. Most próbálkoznak — az idén először a nagyüzemi nyúl- tenyésztés kísérleti előkészítésével, s hozzá Angliából importálnak nyulakat. Korszerű, modem berendezést kívánnak létrehozni — a tervek elfogadása folyamatban van — s remélik, hogy az új fajták még az idén eljutnak a tenyésztőkhöz ... A nyugati piacokon igen nagy a kereslet a nyúlhús iránt, ára több minit kétszerese a baromfihúsénak — pedig az is elég drága — s ezért is érdemes volna fokozni a nyúlte- nyésztést. Az intézet ennek érdekében új, speciális takarmányok, úgynevezett nyúltápok kidolgozásán fáradoznak. Az emberek többsége abban a tévhitben él, hogy a csincsillának nevezett állat — nyúl, egyszerű, közönséges, hamuszürke nyuszi, s nem is lehet más! Pedig a helyzet nem ilyen egyszerű. Annál is inkább nem, mert hazánkban jelenleg csak két „igazi”, valódi csincsilla van, a gödöllői Kisállattenyésztő Kutató Intézet egyik elit kis helyiségében, modern és biztonságos ketrecben, lakat alatt — mert hogy igen értékes. Chinchilla lanigera. Ez a nevük (közönséges nyúlnak a latin neve sincs ilyen szép ...) Nagyon elevenek. Bukfenceznek, fürdenek a jó puha, tengeri homokban — amit nekik, az ő tiszteletükre hozattak... Rendkívül szeretnek fürödni. Ez egyébként meg is látszik rajtuk: bundájuk tiszta, mint a patyolat, gyöngyházfényben csillog a téli napsugárban. Hasonlatosságuk a nyálhoz nagyon kevés. Méreteikben még csak valamennyire — de egyébként inkább valami különös, mesebelid egjérkékre emlékeztetnek, amelyek ember hangon szólnak hozzánk a gyermekfilmekben. Ritka állatok. Azt mondják, kipusztulóban vannak. Világpiaci árak messze felülmúlja a legdrágább prémeket is... Gödöllőre most várnak még tíz valódi csincsillát az NDK-ból. Már előkészítették számukra a különleges ketreceket. Fehér Mária KRE$Z-„szabadegyetem“ A Pest megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács a TIT- tel közösen a megye városaiban és járási székhelyein KRESZ „szabadegyetemet” szervez. A tíz előadásból álló tanfolyamon neves közlekedési szakemberek, ügyészek, orvosok ismertetik meg a részvevőket a közlekedés mai problémáival, a járművezetés egészségügyi és jogügyi kérdéseivel. Turistafalu épül A Dunakanyar legszebb pontján, Visegrád fellegvári térségében turistafalu épül a következő években. Az elképzelések szerint a várrom^ mai szembeni Fekete-hegy lankás oldalán 50, egyenként kétágyas üdülőházat építenek. A falu közelében teniszpályákat és úgynevezett mini golfpályákat, továbbá lovasiskolát és strandot létesítenek. A vendégek ellátásáról hangulatos vadászvendéglő gondoskodik, a bazársorban élelmiszert, és ajándéktárgyakat lehet majd vásárolni. A falu legfontosabb létesítménye a Panoráma üt közelébe települő, korszerűen berendezett kétszáz ágyas turistaszálló lesz. A turistaközpontba Visegrád- ról juttatják fel az ivóvizet, innen vezetik fel a villanyt is. Foglalkozási megbetegedések A KÖJÁL vizsgálata — Hallja ön, amit mondok? — Hogyne hallanám. A legtöbb megkérdezett így válaszol, hiszen a halláscsökkenés nem az a foglalkozási ártalom, amelyik egyik napról a másikra válik érezhetővé. A Pest megyei KÖJÁL orvosai 1966 széles körű vizsgálatot végeztek a megye „zajos" üzemeiben. Jártak a textilgyárak, a DCM kőzúzó malmainál, a Csepel Autógyár fékpadüzemében, a Magyar Hajó- és Darugyár váci üzemegységénél. Megállapították, hopv a megye üzemeiben 4934 ember van kitéve a megengedettnél jóval nagyobb zajártalomnak munkája során, s bár — foglalkozási betegségre — panasz csak három érkezett, vizsgálatok, műszerek bizonyítják, hogy a közel ötezer ember nagy része már nagyot hall, vagy legjobb úton van a halláscsökkenés felé. Bőrártalmak Az okok? Egyrészt a műszaki adottságok, amelyeken nem egyszerű változtatni. Másrészt viszont, amin sok helyen lehetne: nem használják az egyéni védőeszközöket, jelen esetben a roppant egyszerű füldugókat. <A foglakozási megbetegedések nagy részét, más fajtáit is gyakran a nemtörődömség okozza. A leggyakoribbak a megyében — s ezt mutatja az országos kép is — a foglalkozási bőrártalmak. Főként a konzervgyárak — elsősorban a Nagykőrösi Konzervgyárból érkezik évről évre sok bejelentés. Mivel itt a nők állandóan nedves kézzel dolgoznak, bőrük felázik és ez alkalmassá teszi őket a másodlagos bőrfertőzésekre, gombásodásra. A problémát teljes egészében a nagyfokú gépesítés oldhatná meg, de példa bizonyítja, hogy egyes esetekben helyi megoldással is meg lehet előzni a bajt. Még 1965 őszén csoportos bőrmegbetegedés fordult elő a befőttes üzemben. A vizsgálat során kiderült, hogy nem sokkal előtte itt új technológiát dolgoztak ki: az almát, körtét, hogy a hámozás műveletét megkönnyítsék, lúgos vízzel mosták meg. Ez a lúg okozta a bőrmegbetegedéseket. A közegészségügyi hatóságok beavatkozására megszüntették a lúgos mosást és ezzel együtt megszűntek a panaszok is. A foglalkozási bőrártalmakat tekintve a Szentendrei Cementipari Vállalat okoz még sok problémát. Itt a munka jellege — állandó nedvesség, cementpor is — elősegíti a betegségeket. A vállalat vezetői mindent megtesznek a megelőzés érdekében. Elegendő védőkesztyű, csizma, védőkenőcs áll a dolgozók rendelkezésére. de sajnos, nem mindenki használja ezeket, s az emberek nagy része nem haj!////>////////>'//«w////> /f////ssss/sssfssssssssj/sssssssssyssfss/vfss/sfsfsss/ssssssssssssssss/sysssssssssssfsffs/sssss/sssss/ssssssf/sssss/ssssssssssssssssssssssss/sfsss/ssssssssssss/sssssss/sssssssss/ landó, csak a maga kárán tanulni. Veszélyes növényvédőszerek A nagyszámú bőrmegbetegedés után a foglalkozási betegségek számszerűségét tekintve második helyen áll az elektrooftalmia, másképpen az ívfényhegesztők gyakori kötőhártya-gyulladása. Nem is elsősorban a hegesztők betegsége ez — mert legtöbbjük megfelelő szemüveget, védőálarcot használ munka közben —, hanem a mellettük dolgozó segédek veszik gyakran könnyelműen a dolgot, s az ívfény bizony hamar megtámadja a szemet. A szilikózis — ez a nagyon súlyos, de szerencsére országosan csökkenő átlagot mutató foglalkozási betegség — a megyében már úgyszólván alig fordul elő. Az'esetek általában régebbi keletűek, ám meglepő, hogy a múlt évben az egyetlen új eset éppen egy erdőgazdasági dolgozó megbetegedése volt. Ez a férfi a gazdaság homokkőbányájában dolgozik, ahol köszörűköveket készítenek. A KÖJÁL vizsgálata megállapította, hogy a bánya kőzeté hatalmas meny- nyiségben, mintegy 80 százalékban tartalmaz szabad kovasavat, amelynek állandó belélegzése igen nagy szilí- kózisveszélyt rejt magában. Egyébként a mezőgazdaságban — a növényvédőszerek í; használatával párhuzamosan ^ növekszik e szerek okozta ve- S szély is. A megyében szeren- S cséré az a tapasztalat, hogy |a vegyszerekkel dolgozók ál- § tálában betartják az előírt $ utasításokat, használják a vé- ^ dőberendezéseket. Az elmúlt § öt esztendőben 21 alkalommal ^ okozott mérgezést a növény- § védöszer, de ezek közül mind- ^ össze 4 tekinthető foglalkozási ^ betegségnek, mert a többi eset- ^ ben azok vigyázatlansága okoz- |ta a bajt, akik közvetlenül $ nem is dolgoztak a szerek- $ kel (például gyerekek a per- § metezés után fogyasztottak § gyümölcsöt, a növényvédő- § szeres kádban fürödtek stb.). Két haláleset $ A foglalkozási betegségek ^ néha súlyos — sőt nem egy- ^ szer tragikus kimenetelű — ^ mérgezés formájában is jelent- ^ keznek. Ez történt az Egyesült § Izzó váci telepén is. Két halá- ^ los és két eszméletlenséggel ^ és munkaképtelenséggel járó 5 kénhidrogén-mérgezés történt ^ az elmúlt években. A második $ eset után sikerült úgy beavatkozni, hogy a kénhidro- $ gén-fejlesztővel érintkező - $ íényporüzem (itt történt mind- $ ké* baleset) működését leál- \ lították és a teljes rekonst- 5 rukció elkészültéig nem is J engedték üzemeltetni. | Tizenöt ember szenvedett 5 ólomártalmat a megyébe?) — ^ kivétel nélkül valamennyien | azért betegedtek meg, mert 5 nem használták a védőeszkö- j zöket, nem tartották be az ! elemi tisztasági szabályokat > (például ólomporos kézzel etetek, vagy cigarettáztak). ! Nem tragikus a helyzet a ! megyében, de mindenesetre ! figyelmeztető: a műszaki meg- ! oldások javításával, az egyéni ! védőeszközök felelősségtelje- i sebb használatával jelentő- ! sen lehetne továbra is csök- • kenteni a foglalkozási meg- j betegedések számát. Sárdi Mária Bemutatjuk képviselőjelöltjeinket Küzdelmes, de egyenes életút Három megilletődött kislány ül az elnökkel szemben az irodában. Lehet, hogy az ezüstfehér haj parancsol tiszteletet, vagy talán az a tudat, hogy az ilyen jó termelőszövetkezetnek, mint az abonyi Kossuth, az elnöke is jó képességekkel rendelkező ember lehet. A beszélgetés azonban szívélyes. Az elnök is látja ugyanis a „képviselők" zavart- ságát és úgy beszél velük, mint felnőttekkel. A három kislány, Baksa Juliska, Mádi Teréz és Habony Annuska, még 15 abonyi kislány ügyében jöttek „egyezkedni”. Tavaly ugyanis az egyik eléggé távol eső állami gazdaságba jártak dolgozni, ki kerékpáron, ki vontatón. Az új esztendőben azonban ide, a Kossuth Tsz- be szeretnének jönni, de mindannyian. Egyelőre mint alkalmazottak. Az elnök, Győré Sándor, azt kéri tőlük, ne hamarkodják el a döntést, gondolják meg jól a dolgot ismerkedjenek meg a feltételekkel, amit a szövetkezet biztosít, s csak azután mondjanak igent. Any- nyit azonban bíztatásként hozzátesz: — Ha idejönnek a szövetkezetbe, merem állítani, nem bánják meg. A lányoknak szemmel láthatóan jólesik a biztatás és mivel a feltételekkel megismerkedtek, igyekeznek kifelé az irodából. Becsukódik mögöttük az ajtó, s az elnök, mint aki ugyancsak biztos a dolgában, mosolyogva mondja: — Az idén alkalmazottak lesznek, jövőre már termelőszövetkezeti tagok! De hát győződjenek meg ők, hogy az előnyösebb lesz nekik. Ma már minden alapja megvan ennek a „jóslásnak”. A megye egyik legjobb szövetkezeti gazdasága lett az utóbbi néhány esztendő alatt az abonyi Kossuth Tsz. S ebben Győré Sándornak, a falu szülöttének, a szövetkezeti mozgalom következetes harcosának is nagy szerepe van. ★ Egy küzdelmes, de egyenes életút bontakozik ki szavai nyomán. Jólesik a visszaemlékezés a meleg irodában, mert mintha újra átélné a gyorsan elrohanó 46 esztendőt. Nehéz gyermekévek Abonyban, majd cselédélet tanyákon, később kubikmunka az ország minden táján. 1941-től katonaévek a fronton, 1945 februárjában kerül haza. A földosztáskor neki is kiosztják a 2,5 hold földet. Hiába, sok a jelentkező a földért. Az emberpiac alanyai, mind földre vágynak. A föld nem sok változást hoz az életében. Tóvábbra is rója az országutakot. 1948 nyarán elhangzik a felhívás a szövetkezetek alakítására. Idáig ér a visszaemlékezésben, amikor egy kicsit elidőz ennél, a falu és az emberek sorsát formáló eseménynél. Mi volt az a mozgató erő, amá Győré Sándort, 11 társával együtt arra indítja, hogy 48 őszén termelőszövetkezetet alakítson? Az öntudat, a jövőbelátás? Mosolyog a szavakon, s legyint: — A megélhetés, a kenyérharc! Rideg tények, amelyek ebben az időben meghatározták ki hova áll. Győré Sándor a szövetkezet mellé, noha csak any- nyit tudott, hogy ha vetnek, akkor aratni is fognak. Nem látott sokkal messzebbre akkor sem, amikor 49 kora tavaszán elnöknek választják. Nevet, s körülmutat a szépen berendezett irodán: — Nem összehasonlítási alap. Volt egy kockás füzet, amit a földművesszövetkezettől kapott pénzen vettünk, abba jegyeztem a tagok munkanapjait, de ez volt egyben a pénztárkönyv is. Nem melegszik meg az elnöki „székben", iskolába viszik, s az akkori gyakorlat szerint egyúttal 10 esztendőre elbúcsúzik a tagoktól, a falutól is. Felkapta a szél, sodorta megyétől járásig, innét a minisztériumig, az Állatorvostudományi Egyetem személyzeti osztályvezetői asztaláig. Mindig fontos beosztásba, mindig olyan helyen, ahol forróbb volt a légkör, jobban hevült, de jobban is kopott az ember. A mindennapi munka mellett tanulás, akadémia, Agrártudományi Egyetem. Ennek államvizsgáira késiül, Emikor gondolata Abony- ba kalandoz: — Mi lenne, ha az álSLaimvizs- gatételt a Kossuth Tsz-ről készíteném? A gondolatot tett követte. 1959 őszét írtak ekkor, a tsz földterülete csaknem négyezer hold, taglétszáma pedig közel öt és féil száz. Ellágyul a hang- ja: — Szegény Greskovics Sanyi bácsi meghalt már, ő volt akkor az elnök. Ezerfúlencszáz- negyvenkilencben vette át a botot. Több mint tíz évet húzott le. Ö mondta, mikor jössz már haza? A kérdés szíven találta. Nem válaszolt rá, de a levélre, amit néhány nap múlva küldtek, választ kellett adni. ★ 1960. február 15-én került haza. Felesége, két családja Pesten maradt, de mindenben segítették, nem gördítettek akadályt hazajövetele elé. Miért jött haza? A személyzeti osztályvezetői állás kevésbé „rázós”? Elgondolkozik a kérdésen: — Azt csak cte érti meg igazán, aki maga is volt valaha paraszt, aki művelt földet. De talán nem is a föld szeretete, inkább az emberek iránt való felelősségérzés. Megáll egy pillanatra, keresi a szavakat. Nem szeretné, ha félreérteném, ő, aki „elment”, több mint 10 esztendeig odavolt, felelősségről beszél. — Nem kész szövetkezetbe jöttem — ugrik a gondolatsoron — nem késtem le a munkáról. A nagyüzemi gazdálkodásnak csak a keretei voltak, csak remélni lehetett, hogy lesz belőle szövetkezet. Éjt nappallá tevő munkák. Sokszor szeretné kikerülni az embereket, annyira fáradt, de tudja, a tagok tőle várnak biztatást, tőle kérnek választ kérdéseikre. S mind úgy kezdi, én, az enyém ... Hét esztendő a szövetkezet élén, a kormányrúdnál. Hét év elegendő ahhoz, hogy Bak- sa Juliskáknak nyugodtan merje a szavát adni: „nem bánják meg”. Az egy tagra jutó jövedelem az elmúlt esztendőben 24 825 forint. A tagság jövedelme egyre növekvő I tendenciát mutat. Állnak mári a nagyüzemi gazdálkodáshoz i szükséges épületek. Gép isj van elegendő. S ami a legfon-] tosabb: — Megváltoztak az embe-i rek. Hegyet lehetne velüki mozgatni. Nincs olyan munka, i amit ne csinálnának meg,: bármikor. Hogyan sikerült ezt elérni ? i Neveket említ, munkatár- j saiét: Nagy Imre párttitká- ] rét, Babcsány József gép-; csoportvezetőét, a főagronó-; musét, könyvelőét. — Nagyon rendes emberek,j öröm velük dolgozni! Ha nem! vagyok itt, legalább úgy megy! a munka, mint amikor én irá-! nyitok! | E szavak után önkéntelenül j is tolakszik a kérdés: — És meddig? ^ Mosolyog. ^ — Nem szeretném megadni $! az utódomnak azt az előnyt, hogy rosszat mondhasson rólam, engem hibáztasson valamiért. Szeretnék itt lenni, amíg az „épületre” felrakjuk a „tetőt”. Közösen a tagsággal. ★ Győré Sándort február 3-án a község kultúrtermében lelkes hangulatú gyűlésen az abonyiak országgyűlési Képviselőjükké jelölték. Mihók Sándor 'ssssssssyssssssxsyxsyysssssvyyyssss/ssssssj
