Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-23 / 46. szám

Választási jegyzetek ABBAN a szerencsés hely­zetben vagyok, hogy jónéhány jelölő gyűlésen részt vehettem. Immáron az idei választási kampány a harmadik, amelyet — hogy úgy mondjam — köz­vetlen közelről figyelhetek. Nos, az összehasonlítások eredménye igen pozitív. Pél­dául: a jelölő gyűlések ben­sőséges alaphangja sok min­denről meggyőzi az embert. S maga az is, hogy a megje­lentek hetvenöt százaléka hozzászólt, sokat mond. A felszólalások azt bizonyítot­ták, hogy a lakosság általában tudja — jobban, mint gon­dolnánk —, hogy milyen ered­ményeket értünk el az elmúlt időszakban. Természetesen, a hiányosságokat, az előttünk álló feladatokat is számon- tartják. Bírálat is volt, a kö­zös gond, a jóindulatú segítés szellemében. Kérések hangzottak el. Túl­nyomórészt a közösség nevé­ben, a közösség javára. A JELÖLTEK hangsúlyoz­ták, hogy a jövőben is har­monikus egységbe fonódik a párt és a gazdasági vezetés, s ők ennek a munkának aktív képviselői szeretnének lenni — ha majd megválasztják — a község, a járás, a megye, az ország fejlődése érdekében. A lakosság lényegében min­denhol egyetértett a Hazafias Népfront és a különböző tár­sadalmi szervek jelölésével. Ahol nem — mint a három nagykátai körzetben — ott is végül olyan személyt tüntet­tek ki a bizalommal, aki köz­tiszteletnek örvend. JÄRÄSSZERTE jó volt az előkészítés s a szervezés. Jó példa erre a szentmártonkátai két jelölő gyűlés, melyen Romhányi Ferenc községi ta­nácselnököt és Pál Károly tsz- elnököt járási tanácstagnak jelölték. A két gyűlésen hoz­závetőlegesen százharminc ember jelent meg. Sokan hoz­zászóltak, így többek között Pesti József traktoros, Szarvas Ferenc tsz-főmezőgazdász, Hegyi Kálmán tsz-brigádveze- tő, Tasi Vendel nyugdíjas, Szomolányi Károly, a Haza­fias Népfront helyi szerveze­tének elnöke, Kenyó Sándor tsz-párttitkárhelyettes. HANGSÚLYOZTÁK: annak idején elégedetten vették tu­domásul, hogy — többek kö­zött — megépült a községben a második körzeti orvosi ren­delő, új hidak vannak már a patakokon, s egyre kevesebb a sáros járda. De megemlítet­ték a villanyhálózat bővítésé­vel kapcsolatos nehézségeket, a vízellátás hiányait is, s még néhány közérdekű kívánságot terjesztettek elő. A vízellátással kapcsolatban a helyszínen kielégítő választ adott a tanács képviselője. El­mondotta, hogy háromszázöt­venezer forintos beruházással már megkezdték az új kút fúrását, amely néhány hónapon belül vizet ad. A hozzászólók kérték a je­lölteket, hegy megválasztásuk esetén lelkiismeretesen képvi­seljék a járási tanácsban a fa­lu érdekeit. MINDEN KÖZSÉGBEN já­rási kiküldött ügyelt a vá­lasztási előkészületek törvé­nyességére, tisztaságára. Szentmártonkátán dr. Simon Mihály gyámügyi előadó volt kinn nap mint nap. Azon túl, hogy felügyelt, sok szakmai tanácsot adott a helyi szer­veknek, munkájuk végzésé­hez. Ez a segítségadás is jellem­ző volt járásszerte, s hatéko­nyabb volt ez, mint bárme­lyik előző választási időszak­ban. Molnár Bertalan IV. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1967. FEBRUAR 23., CSÜTÖRTÖK Nem elég akarni, de tenni, tenni kell...! Nagykátán dr. Csicsay Ivánt jelölték megyei tanácstagnak Kedden este tartották meg Nagykátán a megye utolsó je­lölő gyűlését. A 20-ik számú megyei tanácstagi választóke­rület megyei tanácstagnak je­lölte dr. Csicsay Ivánt, az MSZMP Központi Bizottsága ágit. prop. osztályának munka­társát Egyébként a nagykátai járásban ez a jelölő gyűlés a 737-ik volt — beleértve az országgyűlési, megyei, járási és községi jelölő gyűléseket. A mintegy 120 főnyi hallga­tóság előtt Monda János köz­Tavaly először túlhaladta a bevétel a tervezettet Tavaly a járásban növény­termesztésből 135 millió forint, állattenyésztésből 60 és fél millió forint bevételt terveztek a termelőszövetkezetek. Előze­tes számítások szerint a nö­vénytermesztésből 128—129 millió, állattenyésztésből 62 és fél 63 millió bevétel volt. A tavalyi év az első, ami­kor a termelőszövetkeze­tek jövedelme állatte­nyésztésből túlhaladta a tervezettet. Ez a jó eredmény elsősorban a termelékenység növekedésé­ből adódik. Például az egy te­hénre eső tejtermelés 400—450 literrel nőtt járási szinten, az előző évihez képest. De elősegítette a túlteljesí­tést az itatásos borjúnevelés elterjedése, s az exportköteles­ségek pontos kielégítése is. Já­rásunkból mintegy 500—600 darab hízott marha kerül ex­portra évente. Egynegyede ikerbárány 10 ezer anyajuhot számon a járás ter­Közel tartanak melőszövetkezeteiben. Ezek­ben a hetekben kezdődött meg az elletésük. Az ellés- re előkészített anyák sokkal jobb kondícióban vannak, mint tavaly. Naponta 500— 800 kisbárány lát napvilágot. A mesterséges megtermékenyí­tés eredményeként feltűnően sok az ikerbárány, az anya­juhok 25—30 százaléka ik­reket szül. ségi tanácselnök mondott rö­vid megnyitó beszédet a Ha­zafias Népfront helyi bizott­sága nevében, majd javaslatá­ra megválasztották az elnöksé­get. Az elnökségben helyet fog­lalt dr. Csicsay Iván, az MSZMP Központi Bizottsága ágit. prop. osztályának mun­katársa, G öndics Zoltán, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, Csala László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, dr. Pén­zes János, a megyei tanács vb- elnökhelyettese, Antalfia Je­nő, a járási pártbizottság el­ső titkára, Keszi József, a já­rási tanács vb-elnöke, Holló István őrnagy, a járási kiég. parancsnokság parancsnoka, Kardoss János iskolaigazgató, Árki István, a helyi OTP veze­tője. Kardoss János iskolaigazgató a jelölő gyűlés előadója, emel­kedett szóra. Beszédében vá­zolta Nagykáta elmúlt négy­évi eredményeit, s terveiket a jövőre. Részletesen foglalko­zott a község és a járás ipar- telepítési gondjaival, majd javaslatot tett dr. Csicsay Iván megyei tanácstaggá jelölésére. A felszólalók támogatták javaslatát, elmondották, bár a jelöltet közvetlenül kevéssé ismerik, eddigi életútja, mun­kássága, elvi szilárdsága ga­rancia a bizalomra. Göndics Zoltán, az MSZMP megyei bizottságának osztály- vezetője elmondotta, hogy a jelöltet, több, mint tíz éve is­meri, az ellenforradalom nap­jaitól. Hivatali beosztásánál fogva is szoros kapcsolatban áll vele. Olyan embernek ismerte meg, aki időt, fáradságot nem kímél a közösség ér­dekében. Dr. Csicsay Iván a jelölő gyűlés egyhangú szavazata után megköszönte a nagyká- taiak előlegezett bizalmát. — Az elmúlt években, évti­zedekben is erőmhöz mérten dolgoztam a közösség érde­keiért, s a jövőre is csak ezt tudom ígérni — mondotta. Szavait a IX. kongresszus szellemében a költő Váczi Mi­hály szavaival fejezte ki: „Nem elég akarni, de ten­ni, termi kell...!” Deregán Gábor Szecsői hírek — Kilencvennégy lakóház épült tavaly Tápiószecsőn. — ötvenötmilliós forgalmat bonyolított le a földművesszö­vetkezet. az elmúlt évben. — Tizenhárom pedagógus és iskolai alkalmazott adott vért a legutóbbi önkéntes véradá­son. Szép szám ez; az iskolá- ban-óvodában dolgozók har­minc százaléka. — Bácsics Gyulánénak most született meg a tizenegyedik gyereke, egy egészséges, szép kislány. A. E. Üzletfelek: London, Moszkva, Párizs, Róma A szentmártonkátai háziasz- szonyok egy része tavaly kap­csolódott be a Vecsés és Kör­nyéke Háziipari Szövetkezet munkájába — mint erről test­vérlapunkból, a Monor és Vi­dékéből értesültünk. A szövet­kezet félezer bedolgozót fog­lalkoztat. fehérneműt gyárta­nak. Sikeres volt számukra az 1966-os esztendő. Előrelátható­lag egymillió forint lesz a tisz­ta nyereségük, ebből pedig nyereségrészesedésre is szá­míthatnak a szorgalmas bedol­gozó asszonyok, köztük a szentmártonkátaiak is. Az asz- szonyok dicséretére említjük meg, hogy készítményeik a szélrózsa minden irányában keresettek, többek között Lon­don, Moszkva, Párizs és Róma üzleteiben is. Anyakönyvvezetők dicsére­te. A látványos ünnepségeken — esketés, névadó stb. — kí­vül jelentős adminisztratív munkát végeznek a községi anyakönyvvezetők. Munkáju­kat nemrég értékelték. Ezek szerint a legjobb anyakönyv­vezetők Nagykátán, Tápiósze- lén, Farmoson, Pándon és Tá- pióságon találhatók, őket hat község követi, Szentmártonká- tával a végén. Bírósági ítéletek Másfél év + öt hónap Tuska Mihály tápióbicskei lakost a bíróság lőfegyverrel elkövetett visszaélés és soro­zatos lopások miatt előzőleg jogerősen másfél évi börtönre ítélte. Még mielőtt elkezdte volna büntetése letöltését, újabb bűncselekményt kö­vetett el. Erkölcstelen aján­lattal zaklatta M. Károlynét, majd — az asszony felháboro­dott visszautasítása után — becsületsértő kijelentéseket tett. Rátámadt a felesége be­csületét védelmező férjre, és zsebkésével megszúrta. A börtönből állították elő most Tuska Mihályt, hogy számot adjon tetteiről. Bűnös- . sége bizonyítást nyert, s a bíróság — jogerősen — továb­bi öt hónap börtönre ítélte. Visszaeső tolvaj Visszaesőként elkövetett lo­pás bűntette miatt a járásbí­róság 8 hónapi börtönre ítél­te Acs Károly Szentmártön- káta, középerdői lakost. MOZIMŰSOR Tápiószele, ma: szünnap, pénte­ken és szombaton: Rangon alul. Tápiószentmárton, ma: A szár­nyas Fifi, szombaton: A fehér asz- szony. Tápiógyörgye, szombaton: Szamurájhűség. Szentmártonkáta, ma: Szállnak a darvak, szomba­ton: Titok. Tápiószecsö. ma: Hős vagy áruló, szombaton: A férfi egészen más. Szentlörinckáta, ma: Sakk-matt, szombaton: A titokza­tos szakács. Pánd, szombaton: A párizsi Notre-Dame. Tápióbicske, ma: A színész, szombaton: A vo­nat. Tápióság, ma: Csendes ott­hon, szombaton: Nyúl kolléga há­zassága. Táplószöllős, ma: Egy szöszt szerelme, szombaton: Min­denki hazai Farmos, ma: Egyete­misták. szombaton: Házasság fel­tétellel. Kóka, ma: Yoyó, szomba­ton: Üzlet a korzón. Ács tavaly novemberben Bakos Antalné háza előtt haladt el, s látta, hogy a ve­randán szárad kiteregetve a ruhanemű. Azonnyomban ösz- szecsomagolta, megfogott még hat facsemetét, és továbbállt zsákmányával. Tettét ittasan követte el. A nyomozás során a kár megté­rült. Vádlott és védője enyhí­tésért fellebbezett (m) Csaknem ezer utcai lámpát kellene felszerelni a járás köz­ségeiben ahhoz, hogy kielégí­tő legyen a közvilágítás. Je­lenleg közel háromezer lámpa szórja be esténként az utakat fénnyel. A JÁRÁS IDEI SAKK­BAJNOKA: SZABÓ LÁSZLÓ Nagykátán versenyeztek a járás legjobb sakkozói az 1967. évi járási sakkbajnok címért. Az asztalitenisszel szemben ide kevés sportkör küldte el versenyzőit. A bajnok: Szabó László (Szentlörinckáta), 2. Molnár Sándor (Tápióság), 3. Szabó Sándor (Szentlörinckáta). 6250 KÖTET KÖNYV van a tápiószentmárton! könyvtár polcain. Az olvasók száma — sajnos — meglehető­sen alacsony, alig közelíti meg az ötszázat, s azok jó része — ez viszont örvendetes! — isko­lás. Ö&z óta helyi lakos, Korsós 1 stvánné, vezeti a könyvtárat. Nagy lelkesedéssel fogott mun­kához, jó könyveket ajánl, példás rendet tart, s igen örül, ha új vendég téved be, s be­iratkozik állandó olvasónak. Az új könyvtárosra vár a fel­adat, hogy a felnőttek közül is nagyobb olvasótábort gyűjtsön a sok szép, szórakoztató és hasznos ismereteket terjesztő könyveknek. Foto: Várallyai Zárszámadás a tápiószentmártoni Rákóczi Tsz-ben Tovább a felemelkedés útján 408 tagból 99 + 85 ezer forint szociális célokra Gépeket vásárolnak Tavaly új vezetőséget vá­lasztottak a tápiószentmártoni Rákóczi Tsz-ben. A gazdasági év kezdetekor azzal fogtak munkához: talán sikerül majd megtenniük az első lépést a fel­felé vezető úton. A mostani zárszámadás eredményei azt mutatják, elindultak. Igazuk volt azoknak a tagoknak, akik a maguk által választott em­berek vezetésével bizakodtak a jövőben. — A szövetkezet, az első év kivételével, még soha nem ér­te el a tervezett munkaegység értéket. Az idén ha fillérekkel is, de többet fizetünk, mint a tervezett — mondta Bíró And­rás főmezőgazdász. — A ter­vezett termésátlagok nem bő­ségesen ugyan, de bejöttek. Terven felül adtunk el ku­koricát, árpát és jól fizetett a másodvetésként vetett köles is. — A kalászosoknál jól sike­rült a vegyszeres gyomirtás, és jó hatással volt fejlődésükre a levéltrágyázás. Kertészetünk ezideig jóformán nem volt. Ma már százholdas, ahol „pénzes” növényeket is tudunk termelni. Igaz, az átvétellel igen sck problémánk volt, például para­dicsomból legalább ötven má­zsával többet is tudtunk vol­na értékesíteni. Burgonya és cukorrépa is több termett a tervezettnél. Szőlőnket pedig akárki megnézheti! Gőz Pál és brigádja itt igen jó munkát végzett. — Az állattenyésztés és a do­hány nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Igaz, az ál­lattenyésztés csak aliig maradt le a tervtől. — A legnehezebb időszakunk a betakarítás ideje volt. Gép­állományunk még nem teljes, a gépállomás gépereje pedig ke­vésnek bizonyult, hogy kisegít­sen minket. Ezért elhatároz­tuk, hogy az idén kiegészítjük gép­parkunkat: UE 28-as és DT 75-ös traktorokat vásáro­lunk. A Rákóczi pénzügyi helyze­téről a főkönyvelő, Szigeti La­jos tájékoztatta lapunkat. — Négyszáznyolc tagunk van, s ebből csak kilenc­venkilenc dolgozik rend­szeresen. A besegítő családtagok száma százharmincnyolc. A kifizeté­sek mellett háromszázhuszon- kétezer forintot tartalékolunk. Ügy gondoljuk, hogy a jövő évi előlegeket ez az összeg bizto­sítja az egyéb bevételekkel együtt. Tavaly nyolcvanötezer fo­rintot fordítottunk szociá­lis alapra. Ebből részben az öregeket se­gítettük, de jutott belőle szü­lési és házassági segélyre is. A nyáron az állatgondozók egy csoportja a Balatonon volt. Burgonyát osztottunk az öre­geknek, s lehetővé tettük, hogy előlegként a földjáradék terhé­re búzát vásárolhassanak. — Ügy érzem, hogy az idén a becsületesen dolgozó tagok segítségével a vezetőség tudott bizonyítani. Persze, tudjuk, ez még kevés, hogy mindenki még nem bízik maradéktalanul ben­nünk, de most is csak azt mondhatjuk, amit egy évvel ezelőtt: igyekszünk tovább ja­vítani a Rákóczi helyzetét. Eh­hez azonban szükséges, hogy jóval többen vegyenek részt rendszeresen a közös munká­ban. Többen, együtt gyorsab­ban juthatunk még előbbre. (pápai) Gyertyák a cukrászdában Az egyik cuk­rászdái zenés dél­utánon történt. Hirtelen valaki le­kapcsolta a vil­lanyt, és apró pici gyertyák gyúltak lángra az egyik asztalon. Első pil­lanatra mindenki meglepődött, né­hány szerelmes nyomban még jobban összebújt. Az emelvényen felhangzott az Év- forduló-keringö. Bojtár Gábor és Tóth Laci annak idején szinte egy- napon született. Iskolás koruk óta jóbarátok. Elhatá­rozták, a kókai cukrászdában kö­zösen ünnepük meg húszadik szü­letésnapjukat. így, gyertyákkal... A gyertyák vilá­gítottak, mint va­lahány tűzvirág. Bojtár Gabi a csi­nos Pozsgai Rózsát nézte, Tóth Laci megfogta a geszte­nyebarna Lantos Piriké kezét, és azt hiszem, nagyon boldogok voltak. Szép ajándék volt számukra ez a va­sárnap este, ez a csendes, meg­hitt beszélgetés, a mosolygó leány­arc ... Mire az évszá­mokat jelképező összes gyertya vé­géből kibújtak a szívé-lakú lángok, minden táncoló fiatal ünnepélyes együttérzéssel né­zett a húszévesek asztala felé ... Hogy részese voltam ennek az ünnepségnek, ta­núja, loptam egy kicsit a boldogsá­gukból. Elgondol­koztam: ezek a fiatalok megtalál­ták fiatal, érzé­keny életükhöz a méltó formát, ök jobban érzik itt, igy magukat, mintha máglyatűz mellett eszmélet­lenre innák magu­kat egy börzsönyi víkendházban. Nincsenek itt vat­taagyú, hangosko­dó minilányok. Nem hajhásszák a teenager-partik ordító számait. Megpróbálták a maguk egészséges jóízlésével széppé tenni a napnak azt az óráját, ami évenként csak egy szer van... Urbán László

Next

/
Thumbnails
Contents