Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-19 / 43. szám
I«) MST HEGYEI '^Mirhsp 1967. FEBRUÁR 19., VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink A termelőszövetkezeti nyugdíjról... A házastársi-pótlékról.., és a nyugdíjévek megállapításáról Kiknek emelték nyugdíját az új tsz jogszabály alapján. P. A. tóalmási olvasónk írja, hogy hat évig dolgozott a . termelőszövetkezetben. Havi 260 forintos összeggel nyugdíjazták. Olvasónk úgy tudja, hogy a 400 forintnál kisebb összegben megállapított nyugdíjakat legkevesebb havi 400 forintra felemelték. Januárban azonban ő mégis csak 260 forintot kapott kézhez. Kérdezi — kiket érintett a nyugdíj- emelés? Azokat a nyugellátásokat, amelyeket legalább 10 évi munkaviszony és azon felül a termelőszövetkezetben szerzett nyugdíjévek alapján állapítottak meg, felemelte a jogszabály, mégpedig az öregségi és rokkantsági nyugdíjakat 10 százalékkal, de legalább havi 50 forinttal és legfeljebb 750 forintra. Olvasónk leveléből azt állapítottuk meg, hogy nem nyugdíjas, hanem járadékos. A járadékot pedig a most életbeléptetett jogszabályok nem emelték fél. Felhívjuk azonban olvasónk figyelmét arra, hogy az öregségi és munkaképtelenségi járadékosok az eddig kapott havi 200 forint járadékon felül 40 forint házastársi pótlékra váltak jogosulttá ha egyyüttélnek és a házastárs a hatvanötödik — férfi házastárs a hetvenedik — életévét betöltötte. Ez utóbbi feltételek hiányában is jogosult a házastársi pótlékra, ha a házas társ. a jogszabályban meghatározott első, illetőleg második csoportba tartozó rokkant. Arra is felhívjuk az olvasónk figyelmét, hogy amíg a régi nyugdíjakat külön kérelem nélkül, hivatalból emelik fel, addig a házastársi pótlékot — amely az új nyugdíjtörvény szerint megilleti a járadékost — külön kell igényelni az erre rendszeresített nyomtatványon, a lakóhelyük szerint illetékes megyei társadalombiztosítási igazgatóságtól. A nyomtatványokat is innen lehet beszerezni. Olvasónkat, amennyiben a fenti feltételnek megfelel, a havi 260 forint járadékon felül 40 forint házastársi pótlék illeti meg. Tsz-nyugdíjas jogosultsága a házastársi pótlékra. Az előbbiekben a járadékos házastársi pótlékával kapcsolatban adtunk tanácsot tóalmási olvasónknak, viszont N. I. ceglédi olvasónk, mint tsz- nyugdíjas intézett hozzánk azzal kapcsolatban kérdést, hogy megilleti-e felesége után a 100 forint házastársi pótlék? Olvasónk rokkantsági nyugdíjas, és 1959. december 12-től 979 forint nyugdíjat kap. írja, hogy a következő évben tölti be hatvanadik életévét, felesége pedig ez év januárjában múlt 55 éves. A tsz-jogszabály kimondja, hogy az öregségi és a rokkantsági nyugdíjas házastársi pótlékra akkor jogosult, ha nyugdíja a havi egyezer forintot nem éri el. A házastársi pótlék az öregségi és a rokkantsági nyugdíjast az után a házastársa (élettársa) után illeti meg, aki a nyugdíjassal együtt él, és akinek havi 360 forintot meghaladó nyugellátása, keresete vagy egyéb jövedelme nincsen. Az irányadó havi 360 forint jövedelmi határösszeg számításánál figyelmen kívül kell hagyni a termelőszövetkezettől járó juttatásokból eredő jövedelem (jövedelemrészesedés, a háztáji gazdaságokból, a földjáradékból és a haszonbérből származó jövedelem) összegét, további feltétel, hogy a házas- társ az öregségi nyugdíjra jo- | ásító életkort betöltötte, (hat- lanadik életév) és aki a nyugdíjas halála esetén özvegyi nyugdíjra lenne jogosult. Ez utóbbinak feltételeit egy másik alkalommal fogjuk közölni. Olvasónk házastársa az öregségi nyugdíjra jogosító életkort még nem töltötte be, és ha egyébként nincs 360 forintot meghaladó jövedelme házastársának, akkor volna jogosult az új nyugdíjtörvény szerint házastársi pótlékra, ha házastársa rokkant lenne. Egyébként megjegyezzük, hogy a házastársi pótlék összege 100 forint. A 900 forintot meghaladó nyugdíj esetén pedig az az összeg illeti meg, amely a nyugdíjat ezer forintra egészíti ki. Olvasónknál tehát 21 forintot jelentene ez az Ö6z- szeg havonta, ha a fenti feltételek megfelelnek. Az öt évet meghaladó megszakítás esetén, az előző időt a nyugdíjévek megállapításánál számításba venni nem lehet. A régi jogszabály szerinte az a tsz-tag, aki korábban munkaviszonyban állt, vagy ktsz- tag volt. vagy tsz-nek volt tagja, és újból 1961. december 31 után lépett ismét be a termelőszövetkezetbe, két *évi megszakítás után elvesztette korábbi szolgálati éveit a nyugdíjmegállapítás szempontjából. Az új nyugdíjtörvény ezen is lényegesen változtatott, és kedvezőbb feltételeket biztosított azoknak a tsz-tagoknak, akiknek korábbi nyugdíj iránti kérelmüket elutasították. Itt válaszolunk N. Z. kókai olvasónknak, akinek korábban az új nyugdíjtörvény megjelenése előtt kérdésére kedvezőtlen választ adhattunk. Most felhívjuk, hogy az új rendelkezés alapján jogosult kérni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól, hogy az új rendelkezés alapján állapítsák meg nyugdíjjogosultságát. M. F. pilisi olvasónknak is kedvező választ adhatunk, mivel az új rendelkezés szerint az egyhuzamban öt évet meghaladó megszakítás esetén kell figyelemén kívül hagyni — hasonlóan az ipari nyugdíj- szabályokkal — a korábbi nyugdíjévként figyelembe vehető időket. Mivel olvasónknak négy évi megszakítás áll fenn, jogosult kérni á nyugdíjat. Dr. M. J. HAZAK - CSARNOKOK Építkezés teherautóról - Acélszárnyak betonból Bélistán a szentendrei manufaktúra A holnap épületei Az új brazíliai főváros képét szemlélve, nem akadhatunk találóbb kifejezésre, mint hogy a gyorsan elővarázsolt nagyváros betonköltemény. Indokolt-e a lírai jelző? A beton kemény, rideg anyag, amelyet mindeddig inkább falak közé rejtett az építészet. Most napfényre került, s csodálatos íveket, idomokat rajzol a látóhatárra. Mindemellett nemcsak esztétikai különlegesség, hanem látványos hirdetője a vasbeton térhódításának s ezernyi alkalmazási lehetőségének. A fentiek után indokolt a kérdés, amelyet a Betonelem- gyártó Vállalat termelési osztályvezetőjének, Tamás Lászlónak teszünk fel: meddig jutottunk idehaza? — Korántsem tartunk ott, hogy absztrakt városokat emeljünk. Annyit azonban elértünk, hogy a tavaly készült 52 i ezer lakás közül 50 ezer a mi J gyártmányainkkal épült fel. | — S az elkövetkező éveki ben? — Az ötéves program háromszázezer lakásának kilencven százalékát közreműködésünkkel emelik — óvatos becslés szerint. Azért hangsúlyozom ki ezt, mert már a tavalyi, közel egy és negyed milliárdos tervet is kétszáz millióval megtoldottuk. — Lépjünk közelebb napjaink, s a jövő újdonságaihoz. — Olyan vasbetonváz szerkezeteket készítünk, amelyek a luxusszóllótól a tehénistállóig mindenféle építmény ösz- szeállítására alkalmasak. Az elkövetkező évek alatt olyan nagy mennyiségű vasszerkezetet gyártunk, hogy azzal fedett pályává változtathatnák a Budapest—Varsó közötti országutat. Nem képzelhető el a mi tevékenységünk és életünk a rendkívül fontos építőipari szerephez jutott vázszerkezetek nélkül. Gyorsasága és olcsósága utolérhetetlen. Egy háromezerhatszáz négyzetméteres csarnokot 12 ember 12 nap alat állíthat össze! Ez korábban legkevesebb fél évbe tellett. — De mennyivel drágább a betonelem! — Még így is sokkalta olcsóbb a réginél; kevés ember rövid idei munkabére, s a hónapokkal előbb szolgálatba lépő üzem haszna sok százezres nyereség... Ma 9—12—18 méteres fesztávolságú ipari elemeket állítunk elő. A közeljövő témája lehet ennek duplája, a 24—30 méteres hosszúság elérése. Ez tovább gyorsítja az építést. — Lakásépítés? — A mostani négyszintes dunaújvárosi előre gyártott házainkat tízszintesre alakítjuk át. Olcsóbb lesz az egy lakásra jutó költség. Itt már házgyártó nagyiparról van szó. Sajnos ellenkező végletű a milliószámra gyártott „apróságok” előállításának módja. Bánya- ékeket, mozaiklapokat, falazóblokkokat, járdalapokat, útszegélyköveket készítünk, javarészt kézi erővel. Mindez rendkívül nyugtalanított minket, s így hozzákezd tünk, hogy megfordítsuk a helyzetet: néhány év alatt teljes mértékben a gépeknek adjuk át a szerepet. Kinézek az ablakon. Merészen, karcsú íveléssel tör az ég felé az előttünk álló oszlop. Messziről vékony acélszár- nyaknák vélné az ember. Kétágú lámpaoszlop ez az igen jól sikerült gyártmány. Ez i6 a jövő ígérete. A máé és a holnapé pedig: többek között a földalatti alagútjának falát burkoló vasbetontübing. A vasat pótolja és fele annyiba kerül. — Hadd váltsunk át a szentendrei betonüzemre. — Az idén kezdődik itt a nagy változás. Közel százmillióért modernizálunk, s jóval nagyobb lehetőségeket biztosítunk a korábbinál. A keresett é6 ma nehezen kapható mozaiklapból egymillió négyzet- métert készíthetnek, míg betoncsőből évente száz kilométerrel hosszabb vezeték kerül ki Szentendréről. A kerítés és útoszlopökat, beton szőlőkarókat és blokkelemeket ontják riíajd. Már eddig is különlegeé- ségük volt a vizet át nem eresztő szennycsatorna betoncső. Rendkívül kényes termék, ahol grammokon múlik minden. Ebből is nagyobb tételt készíthetünk, hiszen sürgetik, keresik. (Az ilyen vezeték nem engedi kiszivárogni a környékre a fertőző szennyvizet, s magas talajvíz esetén nem fogadja be a csővezetéket illegálisan megtöltő, s a szennyvizet visz- szaszorító csapadékot.) — Milyen lesz itt a panoráma? — Üj csarnokok, modem gépek és gyártóberendezések, gépesített rakodás lesz a jellemző. Kézműiparból nagyüzemmé nő a Szentendrei Beton- árugyár, amely lépést tart a nagyvilágban, s hazánkban is tapasztalható előretöréssel. Tóth György , .Hamis' tallérok A körmöcbányai pénzverdében 11 000 darab tallért készítettek a montreali világkiállításra. Az ezüsttel bevont, bronzból vert és régi francia módszer szerint patinázott tallérok hajszálpontosan hasonlítanak a XVI. században a Schlick család által vert tallérokra. Csak a szakemberek képesek megkülönböztetni őket az eredetiektől. A másolatot az eredeti tallér gipszlenyomata segítségével Jiri Pra- der szobrászművész készítette. GYERMEKNEVELES A MES A mese szó felidézi a téli es- ,e_ ték hangulatát, gyermekko- runk csodálatos világát, és , kisgyermekünk feszülten fi- gyelő önfeledt arcát, tágra- nyitott csillogó szeméit. A me- se vezeti be a gyermeket az irodalomba, gazdagítja kép- sn zelőerejét, színezi érzelmeit, e~ növeli szókincsét és járulékosan, de nem mellékesen, erő- é- siti érzelmi kapcsolatát a me- ég sélővel, aki ezeket az élménye- >p. két nyújtja. Híz a mese pe- ir- dagógiai haszna, de a gyerek it- nem ezért szereti a mesét. i.?1 A mesében a gyerek számá- °~ ra a legjelentősebbek azok az a" érzelmek és indulatok, amiket “■ a mese egyes szereplői képvi- lr" selnek. A gyerek beleéli ma- at gát a mese világába, átéli a hősök történetét és ez adja számára a mese lényegét. A 3—6 éves gyermek önmaga még nem igein tud mesét al- a kötni, de mások képzelő vi- il- lágával azonosulni képes, és ■al azonosítja a mese szereplőivel sí- környezetének tagjait is. A me- itt se hőse a legkisebb, a leggyen- o- gébb, a gyermek számára mait- gát a gyermeket jelenti. A te- gyenge és mellőzött hős a me- ié- sében diadalt arat, túljár az ül erősek okosak eszén, hőssé vá- ós ük. A gyerek örömmel éli át ó- á Hős sikereit, mintegy saját ák sikerének könyvelve el a diaié- dalt. És ha nem is volt sikeres m saját törekvése, a mese kárpó- ,n- tolja. .jCj A kisgyerek a mesét ,. , ,. út újra es újra k> hallani akarja, ha megnyerte m egyszer tetszését. Kísérletet vé- k- geztek, hogy egy hároméves a. gyerek hány alkalommal hallej. gatja végig ugyanazt a mesét, Két héten keresztül 50 alkalommal mikor már ő maga is szóról szóra tudta, csak akkor kérte, hogy mást meséljenek. Amennyire a megfelelően választott, a gyermek életkorá- , hoz illő mese elősegíti a gyer- é- mek fejlődését, színesíti kép- Ú- zeletét, gazdagítja játékát, n" annyira súlyos károkat okoz- n_ hat a rosszul választott mese. „„ A boszorkányok, kegyetlen § szörnyek benépesítik a gye- ^ rek fantáziavilágát, s félel- ^ met, szorongást ébresztenek ^ benne. A klasszikus népme- |sék, vagy a tündérmesék túl $ sok kegyetlen elemet tartal- ^ maznak. Az iskoláskor előtti § gyerek még nem rendelkezik § annyi ismerettel, hogy a valósságot a mesevilágtól képes leigyen jól elhatárolni, igazi fé- Slelmek lépnek fel még akkor §is, ha ömaga is kijelenti, hogy ^ ez csak mese. A fantasztikus ^ tartalmú ijesztő mesék csak $ nagyobb gyerekeknek valók, gazoknak, akik maguk olvasnak ^ 8—9 éves korban, amikor a 5 második mesekorszak kezdő- «dik. A felnőttek sokszor arra § hivatkoznak, hogy a gyerek ^ maga kéri, az ijesztő meséket ^„nagyon szeretik”, mindig azt ^akarják hallgatni. Valóban i megfigyelhető, hogy a gyerek S igényű az agressziót, félelmet s tartalmazó meséket is. § Mi lehet ennek az oka? | ^ Semmi esetre sem az, hogy a «gyerekben spontán merült fel « a kívánság az ilyen mesékkel, ^ mint pl. „Piroska és a farkas”- s sál kapcsolatban, hiszen addig, amíg el nem mesélték, nem is hallott ezekről a mesékről A nem elég körültekintő felnőtt a gyereknek azt a mesét mondja el, amelyre > gyerekkorából visszaemléke- $ zik és amelyik annak idején a % legmélyebb nyomot hagyta benne. A gyermekre a mese félelmes elemei nagy hatással vannak, önmagának akarja bizonyítani, hogy nincs oka a félelemre, hiszen a mese szerencsésen fejeződik be. Ezért a szerencsés befejezésért is- mételtetik meg újra és /újra, mintegy meg akarnak győződni arról, hogy a gonosz megsemmisül. Ha már elkövettük azt a hibát, hogy olyan mesét mondtunk el a gyereknek, amely félelmét kiváltotta, akkor helyes, ha ezt a mesét többször elmondjuk és előre figyelmeztetjük a gyereket arra, hogy a végére minden elrendeződik. A félelmet keltő mesék károsak, de vannak olyan mesék is, amelyek ugyan kárt nem okoznak, de unalmasak, a gyerek nem szívesen hallgatja, és ha sokszor mesélnek ilyeneket, el is megy a kedve a mese hallgatásától __Ezek a „lanmesék” Minden mesének van erkölcsi mondanivalója, ami a gyerek helyes fejlődését elősegíti, de a „tanmesék” főleg az erkölcsi tanulságra korlátozódnak, túlságosan pedagogizálnak. Körülbelül úgy hat ez a gyerekre, mint felnőttre az, ha érdekesnek ígérkező történetet reklámszövegek zavarnak meg, vagy irodalom helyett oktatási szövegeket kapnának. A tanítás a mesén keresztül ném közvetlen. A gyereknek magának kell levonnia az erkölcsi tanulságot, akkor fogadja el igazán. Nem az a leglényegesebb, hogy arra hívjuk fel figyelmét; milyen bajok érik azt, aki nem tesz eleget a követelményeknek, hanem inkább arról meséljünk az iskolába még nem járó gyerekeknek, hogy a jó és nemes cselekedet hogyan vezet eredményre. Ezek mellett az alapelvek mellett még gondolnunk kell a gyerek életkorára is. Más mesét igényel a 2—3 éves és mást az 5—6 éves gyerek. A 2—3 év közötti gyerek legszívesebben azokat a kis történeteket hallgatja, aminek a középpontjában ő, vagy hozzá hasonló gyerek áll. Rövid 1—2 perces kis hétköznapi történetek. 3—4 éves gyerekek szívesen hallgatják a kis állatmeséket. A lényeg az, hogy rövid, sok párbeszédei teleszőtt, a gyerek szókincsének megfelelő szavakat tartalmazó mese legyen. Jó példa erre a tv esti meséinek története, Marék Vera képeskönyvei. 5—6 éves gyerekek meséi már valamivel bonyolultabbak, több elemet tartalmazhatnak. Benedek Elek, Móra Ferenc meséi, vagy olyan jellegű történetek, mint Mazsola történetei. Eddig főleg arról írtam, hogy mit meséljünk és milyen korú gyereknek, de lényeges az s: hogyan mesélünk. A kicsi gyerek akkor tud igazán figyelni a mesére, ha közben a mesélő hozzábeszél, vagyis nem felolvas, hanem élőszóval mondja el. így lehetőség van arra is, hogy ha a gyerek egy-egy szót vagy kifejezést nem ért meg, akkor azt megmagyarázhatjuk. Arckifejezésünk még jobban hangsúlyozza a mese mondanivalóját, örömet vagy bosszúságot mutatunk a mese tartalma szerint, és így a gyerek a hangulatot jobban tudja követni. Dr. H. A. FELTÁRTÁK III. BÉLA SÍRJÁT III. Béla Árpád-házi király és első felesége, a bizánci An- tiochiai Anna sírját feltárták a Mátyás templomban. A koporsókból előkerült arany- és ezüst ereklyéket, köztük a képen látható koronát, kardot, jogart, és a többi nagyértékű műkincset a Nemzeti Múzeum májusban nyíló történeti kiállításán rekonstruálva bemutatják a nagyközönségnek.
