Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-19 / 43. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK i PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM ÄRA 80 FILLÉR 1967. FEBRUAR 19., VASÁRNAP Napsütés, jégeső után Hótakaró, síkos út Nincs forgalmi akadály A kép szombati pillanatfel­vétel. Mindenki meglepődött a váratlan akción, amikor gondolatai már a tavasz kö­rül jártak. Jó lesz persze a naptárra is pillantani: feb­ruár közepe még a tél jogos tulajdona. Ezt bizonyítandó, borította fehérbe az országot. A csapa­dék mennyisége változó volt, de általában elérte a 2—3 centiméteres vastagságot. Mindez a sokat szidott, mégis népszerű osztrák naptár jós­lata szerint. Előre jelezte a hideghullámot, s a szombati csapadékot is. E szerint a nyomtatvány szerint, de a hi­vatalos jelentés szerint is emel­kedik a hőmérséklet. Már. a havazás utóvédjeként is hul­lott ónos eső az ország kü­lönböző részein. S ami télen páratlan ritkaság: jégeső is hullott. Hivatalos nevén, fagyott eső. Ilyen előzmények után már a szombat déli órákban több helyütt elvonult a felhő, ki­sütött a nap. A felhő, eső és havazás kí­sérőnk marad vasárnap is, de — reméljük — lesz szeren­csénk a napot is hosszabb ideig látni. A hőmérséklet fagypont körül, vagy egy-két fokkal fölötte lesz. i A viszonylag vékony hóta­karó nem akadályozta érez­hetően a közlekedést. Sem a vasúti, sem a HÉV-járatok menetidejét és pontosságát nem befolyásolta. A főváros környékére is időben kifu­tottak — kellő óvatossággal ugyan — a MÁVAUT-autó- buszok. A hóügyelet már be­vetette hóeltakarító és út­szóró egységeit, de a változékony Idő óva­tosságra int. Különösen hajnalban és reg­gel több helyen változhat életveszélyesen síkos pályává az úttest. — t. gy. — Egy rossz mozdulat Egy villanásnyi idő, ta­lán csak a másodperc töre­déke, egy rossz mozdulat csupán, s megvan a baj. Napokig, hetekig kórház­ban, s utána is még hosz- szú idő a teljes felgyógyu­lás. Ha nem nagyobb baj történik, Mert akkor... már csak a hozzátartozók fájdalma, szomorúsága em­lékeztet egy emberre, aki élhetett volna, alkothatott volna, ha — nem tesz egy rossz mozdulatot. Találomra választott pél­dák, egyetlen helyről, me­gyei állami építőipari vál­lalatunktól. K. Pál kőmű­ves. Nem figyelt, társai mi­kor húzzák ki a feszítőva­sat a fagörgőkön szállított vasoszlop alól. Lábujjaira zuhant, hosszú ideig beteg- állományban van miatta. D. Zsigmondnét ugyancsak anyagszállításnál érte sé­rülés, „ottfelejtette” a ja­pán érnél bal keze gyűrűs ujját... A Dunai Cement- és Mészmű építkezésén két szerelő is ujjsérülésekkel fizetett pillanatnyi figyel­metlenségéért, egy rossz mozdulat miatt. Példa, sajnos sok van, másutt is, de sorolásuk fe­lesleges, pedig ez csak egyi­ke a baleseti okoknak, ám a legjobb bizonyítéka an­nak, hogy a sokszor emle­getett megelőzés nem okta­lan valami, hanem döntő dolog. Döntő, mert valamennyi esetben megelőzhették vol­na a balesetet. Csak több figyelem, nagyobb gondos­ság kellett volna hozzá csak több felelősség, körül­tekintés. És — kevesebb virtus! Mert sajnos, a vir­tusnak is része van abban, hogy nemcsak kezdők, gya­korlatlanok sérülnek meg, hanem nagy tapasztalatú, hosszú ideje dolgozó szak­munkások. is. Amikor megtörténik a baj, ők cso­dálkoznak leginkább. Nem értik. Hiszen tízszer, száz­szor csinálták .,. Itt, éppen itt kell tetten érni azt a szemléletet, hogy tízszer és százszor dolgoznak hegesz­tők homlokukra tolt szem­üveggel, szerelők tenyérvé­dő nélkül, s tízszer, száz­szor megússzák, de tizen­egyedszer, százegyedszer nem! Az elbizakodottság a munkában a legrosszabb tanácsadó. A vállalat vezetősége mind szigorúbban lép fel a munkahelyi vezetőkkel szemben, fegyelmi eszkö­zökkel is arra sarkall, hogy mindenki és mindenütt ko­molyan vegye a balesetek elleni védekezést. A követ­kezetes munka eredményei jelentkeznek is, de: nem állhat minden ember mel­lett egy-egy ellenőr, nem lehet ott minden pillanat­ban valamennyi dolgozója mellett a művezető, vagy építésvezető. Elsősorban és alapvetően mindenkinek önmagára kell vigyázni. Még akkor is, ha tíz vagy húsz esztendeje dolgozik szakmájában, ha a kisujjá­ban érzi a szakma minden fogását. Mert ez a „kisujjamban” van szemlélet vezet sérült ujjakhoz, végtagokhoz, a keserű tanulsághoz: egy rossz mozdulatért keserves, szomorú a fizetség! M. O. Megélni itt, ebben n faluban Gáspár Sándor és llku Pál látogatása Pándon ÜNNEPI ZÁRSZÁMADÓ KÖZGYŰLÉS AZ EGYETÉRTÉS TSZ-BEN A PARLAMENT TÖSZOMSZÉD- SAGABAN, A KOSSUTH LAJOS TÉREN HOZZÁ­LÁTTÁK A FÖLDALATTI GYORSVASÜT Állomásá­nak építésé­hez. az építők ÜGY TERVEZIK, HOGY ŐSSZEL MAR MEGKEZD­HETIK A DUNA- ALATTI SZA­KASZ FÜRÄSÄT IS. Ősz Ferenc novellája. (9. oldali Heti jogi tanácsaink Jogtanácsosunk vá­laszol termelőszö vetke­zeti nyugdíjjal kapcso­latos kérdésekre. (10. ól­lal) Pánd közel hétszáz eszten­dős község a nagykátai járás nyugati végvidékén. Ahogy egykori kutatója írta: „A köz­ség partoldalban; délre nyíló völgyhajlatban fekszik. Bel- rendezettsége kevés szabá­lyossággal bír. Végig folyt raj­ta egy kis csermely. , Utcái egyenetlenek és keskenyek. Az építkezés módja: sárból rakott fal, zsúp- és nádtető. A régi épületek alkotásában ke­vés a csíny, de az újabbakban napról napra több mutatko­zik. A falu jelentősen meg­változott, elsősorban az el­múlt húsz esztendőben. Nem­csak összképe nyújt rendezet­tebb látványt, embereinek élete is. Jobban, kevesebb gonddal élnek ma már a pán- di emberek, mint éltek ne­gyedszázaddal ezelőtt. Erről beszélgetnek a helyi vezetők: Karsai István, a ta­nács elnöke, Csépi János, az iskola fiatal igazgatója, Lő- rincz János, az Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke és Malatinszki Jenő, a községi I pártszervezet titkára a ven­dégvárás perceiben. A vendé­geknek nem ez lesz az első ta­lálkozása a pándi emberekkel. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, ebben a fa­luban ' született, nevelkedett közel másfél évtizedig. Ilku Pál, a Politikai Bizottság pót­tagja, művelődésügyi minisz­ter szintén ismerős, akárcsak Jámbor Miklós, a megyei pártbizottság titkára. A meghívó a termelőszövet­kezet zárszámadó közgyűlésé­re szól, a vendégek azonban már másfél órával korábban megérkeznek. Van idő a kötet­len, baráti beszélgetésre, a ré­gi emlékek felelevenítésére, de a 'mai gondok megbeszélé­sére is. Ilku Pál a pedagógusokkal ül le egy sarokba: gondolatot cserélni, megvitatni a kicsiny, de lelkes pándi pedagóguskar mindennapjainak eseményeit. A beszélgetés tréfás hang­nemben indul: néhány eszten­deje még csak egyetlen férfi­tanára volt az iskolának, ma pedig már három férfi tanít a hét tanárnő és tanítónő mel­lett. Aztán komolyra fordul a szó: matematika-fizika szakos tanár kellene — mondja Csé­pi János, a mindössze huszon­hét esztendős igazgató. Kalla József igazgatóhelyettes, aki szintén még csak huszon­nyolc éves, azt a gondot em­líti, hogy csökken az iskolások létszáma: tavaly még 314 gye­rek tanult a pándi iskolában, ebben a tanévben azonban már csak 287. Aztán egy újabb gond: új óvoda kellene, a régi kiszolgált már, nem alkalmas a gyerekek befogadására. Ilku Pál töpreng kis ideig, aztán kimondja csendes szóval: a minisztérium százezer forint­tal és egy új státusszal hozzá­járulna az égető probléma megoldásához, ha a község is, a járás is, közös erőfeszítése­ket tenne a többi pénz előte­remtéséért ... Ilyen beszélgetés közben gyorsan múlik az idő, indulni kell át, a művelődési házba, a (Folytatás a 2. oldalon) Malik is Sukarno éden fordult Adam Malik indonéz kül­ügyminiszter kijelentette, „a központi kormány nem haj­landó kompromisszumra Su- kamó ügyében. Mégha az el­nök le is mond és emigrációba Véres incidensek Tibetben További összetűzések Mao hívei és ellenfelei között vonul, az ideiglenes népi ta­nácskozó kongresszus akkor is összeül, hogy döntsön Sukarno jövőjéről”. Malik figyelmeztette a Su- kamót támogató ’ Indonéz Nemzeti Pártot, hogy ha a kö­vetkező hetekben megkísérli meggátolni az események le­folyását, akkor megsemmisülés vár rá. Malik nyilatkozatával kap­csolatban a Reuter rámutat, hogy a külügyminiszter telje­sen azoknak az oldalára állt, akik véghez akarják vinni Sukamo megaláztatását. Fehér köpenyes generális Szokoly Endre bemu­tatja dr. Stark Janka országgyűlési képvise­lőjelöltet. (3. oldal) Önállóság, óh... Dékiss János glosszá- ja. (4. oldal) Flottánk a tengeren A Yomiuri Simbum Peking- ből arról ad hírt, hogy Tibet­ben „véres incidensek" ját­szódták le. A japán lap fal­ragaszokra hivatkozik, ame­lyek szerint az egyik körzet­ben, amelyhez Csang Tu is tartozik, száz halottja volt a Mao hívei és ellenzői közötti összecsapásoknak. A Mao-ellenes csapatok még február 3-ának éjjelén ak­cióba léptek Huhehotban (Bel- ső-Mongólia) fővárosában, s itt a telefon- és távíróösszekötte­tést elvágták. A jelentések sze­rint ezek a Mao-ellenes csa­patok erőszakoskodtak és ron­gálták a köztulajdont. A Reuter hírügynökség je­lentése szerint a pekingi rádió közölte, hogy Sanhszi tarto­mányban a hadsereg egységei támogatják Mao híveit abban, hogy hatalmukat megerősítsék az „ellenforradalmár okkal” szemben. Akrvts Velencében A több mint 24 órája tartó zivataros esőzés következtében részben elöntötte az ár a ve­lencei Szent Márk teret. A vá­rosban riadókészültsóget ren­deltek el. Beszámoló a magyar tengerhajózásról. (5. ol­dal) \ kétmillió forintos lottótalálat története (6. oldali Épül a földalatti Kossuth téri állomása PAPP LACI Nádas Péter interjúja a világhírű magyar ökölvívóvá’ (8 oldal) A hetedik nap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents