Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-16 / 40. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 1961. FEBRUÁR 16., CSÜTÖRTÖK Négy év alatt ezer új munkás 41 százalék az iparban 335 millió export A számok szárazak. Leg­többször elfelejtjük őket, né­ha mégis megszólalnak és sok mindenről beszélnek. Pedig sokszor kerülnek papírra. Az utolsó négy év alatt elég sok­szor jelentkeztek a nyilvános­ság előtt, sokan még sem fi­gyeltek fel rájuk. Ilyenkor, tanácsválasztás előtt készül­nek beszámolók, hogy mi minden is történt a letelt cik­lus alatt. Mi is történt? Ezer új munkással nőtt az elmúlt négy év alatt a munka­keresők száma. Az ipar jelen­leg 6 ezer 670 embert foglal­koztat, míg a mezőgazdaság­ban 3 ezer 848-an dolgoznak. Ma már ott tartunk, hogy a nagy szezonban a város nem kap elegendő munkáskezet, ezért néha messzeföldről, Nyírségből kell munkáskezet importálnia, hogy ne legyen fennakadás a munkában. Természetesen, a konzerv­gyár foglalkoztatja az ipari munkások' zömét. Csak az el­múlt évben 6 ezer 800 vagon konzervet gyártott és az el­múlt négy év alatt 50 száza­lékkal nőtt a termelése. Sok­szor írtunk az üzem 283 mil­lió forintos rekonstrukciójá­ról, de kevesebb szó esik ar­ról a nagyon jelentős beruhá­zásról, amihez a ládagyár jut a közeljövőben. 100 millió fo­rintot költenek az üzem re­konstrukciójára. Tormásban most készül az Irodagéptechni- kai Vállalat új épülete, és minden utas látja az állomás épületen folyó korszerűsítést. Az üzemek jelentős exportot bonyolítanak le. Export tevé­kenységük duplájára nőtt négy év alatt. 1963-ban 163 millió forint, napjainkban 335 mil­lió forint az üzemek export­ja. A város nagyüzemei mellett a tanácsi vállalatok az elmúlt időszakban 7 és félmillió fo­rinttal bővítették, korszerű­sítették üzemeiket. 1970-ben újabb 3 millió forintot kapnak beruházásra. A kisipari ter­melőszövetkezetek az elmúlt négy év alatt közel 6 millió fo­rintot fordítottak a jobb mun­kafeltételek megteremtésére, és a közeljövőben még 7 mil­lió forintot költenek korsze­rűsítésre. A város üzemei az elmúlt választási ciklusban 261, millió forintot ruháztak be, a jelenlegiben 627 millió forintot ruháznak be. Száraz számok ezek — de aki mögéjük néz, a fejlődést látja bennük. Az elmúlt esz­tendőben a város ipari üze­meiben 101 millió forint mun­kabért fizettek ki, a kereske­delmi forgalom 200 millió volt. Mire költötték az emberek? Az elmúlt évben 6 millió forintért bútort vásároltak. Hatezer motorkerékpár tulaj­donost tartanak számon, és 6—700 a személygépkocsik száma. 2 ezer 100 televízió és 5 ezer rádió sugározza a mű­sort. De a legérdekesebb még­is a takarékbetétek száma. A legutóbbi választások előtt 20 millió forint volt betét az OTP-nél. 1966-ban 55 millió forint bizonyította a körösi nép szorgalmát, élni akarását. Ehhez a számhoz nem kell kommentár, ez valóban önma­gáért beszél. (t. p.) Sokszor nézett a pohár fenekére Hosszúra nyúlt Huszár Kál­mán elnöki beszámolója. A ta­gok közül néhányan már fész- kelődtek. Akkor élénkült meg a társaság, amikor Herczeg Ba­lázs . szőlészeti brigádvezető és Szentpéteri László kerté­szeti brigádvezető kiváló dol­gozó érmet, illetve oklevelet kapott, amit a városi tanács képviselője adott át. Az ünnepélyes aktust kö­vető csendben egyszer csak Fekete József felállt. — Huszár Kálmán mostaná­ZIIWZI»/1 »o AÖzf, yfi.iLs Pénteken 8 órakor a Rákóczi Termelőszövetkezet székházá­ban zárszámadó közgyűlést tart. (Gál kastély) Kertészek figyelmébe A korai/zöldségtermesztésről tart pénteken délután két óra­kor (tizenhetedikén) előadást az agrárklubban dr. Somos András a Kertészeti és Szőlé­szeti Főiskola zöldségtermesz­tési tanszékének vezetője. Az előadást két órakor kezdik. ban nagyon megváltozott — mondta. . — Nem úgy viszo­nyul a tagokhoz, mint régen. Ez nem mehet így tovább! — kiáltotta. Leült és várta a hatást. Szűcs Sándor kontrá­zott, ő sem maradhat ki, ha elégedetlenkedni kell. Huszár Kálmán meglepő­dött. — Magyarázza meg, miért mondja ezt? — kérdezte. — Hát ha be akarok menni az elnökhöz, azt mondják min­dig, hogy tárgyal. — Igaz, a termelőszövetke­zetben nincs fogadóóra. Nem szabja meg senki, hogy ki, mi­kor keressen fel. Nem aka­rom felsorolni, hogy ha lako­dalmi problémától kezdve bármilyen ügyben hozzám fordultak a tagok, és rajtam múlt a dolog, elintéztem min­dent. — Bizony így van — zúgott a többség. Nem egyszer sa­ját kocsiján vitte be a gyereke­ket az iskolába, hogy ebben a csúnya időben ne fázzanak meg az úton. De arra is em^ lékszünk, hogy épben. Fpkete József beteg feleségét,, is az elnök hozta ki a kórházból, te már nem emlékszel erre? — Ha már itt tartunk, önt­sünk tiszta vizet a pohárba — kért szót az elnök. — Fekete József valóban „összejött” ve­lem, még hozzá nem is kis do­log miatt. Mindenki tudja, hogy rakodó volt Az italt nem veti meg. Beteg lett, könnyebb munkát kért. Meg­kapta. Nyárkútréten két ló ápolását vállalta. Megfogad­ta, hogy nem néz a pohár fe­nekére olyan sűrűn. Néhány hétig sem állta szavát. Baj lett El kellett venni a lova­kat a keze alól. Még most is azt mondom, ha az italt ke­rüli — tartósan — visszakap­hatja az állatápolási munka­kört. De ez már nem rajtam múlik. Fekete József elcsendese­dett. — Lám mégis csak jó, ha együtt vagyunk, merj; ilyen ap­róságnak tűnő dolgot, ami eset­leg mérgezheti a közhangula­tot, itt közösen megvitattuk, zárta le az afférLaz elnök. ■ , ■ -t­HELYET A KERÉKPÁRNAK Aiki mostanában megfordul az új könyvtárban, elégedett lehet. Kellemes környezet és jó munkafeltételek biztosítják a zavartalan kölcsönzést. Csu­pán egy valami keseríti el a könyvtár kerékpáros látoga­tóit. Nincs hová tenniük ke­rékpárjukat. A járda itt kes­keny — sokan mégis a falnak támasztják. Ezzel nemcsak a falat rongálják, de a forgalmat is akadályozzák. Valami megoldás kellene. A volt Vegyesipari Vállalat udva­ri kerékpártartóját bocsáthat­nák a könyvtárlátogatók ren- delikezéccre. — tóth — SZALAGAVATÓ, 1967. Foto: Papp Telefon a határban Mákdaráló van, de mák nincs! Otthon avatás Ma délután 3 órakor a mo­dellező szakkör otthonát avat­ják a Deák téren. Az országos hírű modellezők végre — hosz- szú évek után — helyiséget kaptak, ahol nyugodtan ké­szülhetnek a versenyekre. TIT klub: A fehérjeszintézis Holnap, pénteken 8 órakor az értelmiségi klubban dr. Gárzó Tamás egyetemi docens a fehérjeszintézisről tart elő­adást. A Dózsa Tsz nöbizottsáfea február 18-án 7 órai kezdettel táncmulatságot rendez a Tor­mási Klubhelyiségben, melyre szeretettel hívunk és várunk mindenkit. i A Hangácsi út az utak rang­sorában fő út is lehetne az Alpári útnak nevezett belte­rületi tizedrangú, sáros, ro­zoga úthoz hasonlítva. A Han­gácsi útból kiágazó Katona József utca sarkán áll a föld­művesszövetkezet 5. számú hagyományos boltja. Minden van benne, porcelán, üveg, edény, gyermekruhák, rövid­áruk és még sok más, amiért nem kell bekutyagolni a vá­rosba. Csábrák Antal szerint, ha nem is fogy az üvegáru, an­nál többet hoznak ide, eladás­ra. Legutóbb egy egész csa­pat ember és asszony állí­tott be ötkilós Uborkás üve­gekkel. — Nem csináltunk boltot. Gyanús volt az üveg szárma­zása. Egy kisfiú egy nagy kere­ket forgat az ajtó mellett. — Hát te mit csinálsz? — Mákot darálok. — Szóval mák is van? — fordulok a boltvezetőhöz. —■' Mák nincs, csak daráló van. Az itteni lakosok meg­termelik kertjükben a má­kot és idejárnak darálni. De az idén lesz mák minden boltban, mert a földműves­szövetkezet 50 mázsa mákra kötött szerződést a termelő- szövetkezetekkel. Karácsony­ra lehet mákos patkót sütni. — Kölcsönzésekkel is fog­lalkoznak? — Igen. Különösen a táska­rádió kapós. Viszik vasár­napokra, ünnepekre, nyáron kirándulásra. Legsűrűbben mosógépért jönnek. Ez sem drága. Ha öt órán belül visszahozzák, 9 fo­rint, fél napra 15 forint. Van porszívónk és centrifugánk. (Errefelé inkább sárszívó kellene.) Ez a két gép „pet­rezselymet” árul a sarokban. — Milyen öröm éri a bol­tot legközelebb? — 7—8 évi küszködés után hamarosan bevezetik a tele­font! Nagy szó ez kérem! Na­gyon kell ide. Mentők, rend­őrség, tűz stb. És a boltnak is szüksége van rá. A lakos­ság is örömmel vette tudo­másul a hírt. — A tavalyi éves terv hogy sikerült? — Az 1 millió 600 ezer fo­rintos tervet 1 millió 700 ezer forintra teljesítettük. Kétszemélyes bolttól elég szép ez. Jönnek-mennek a vásárlók. Megnyugtató a hangulat egy ilyen boltban, ahol az em­bert nem lesik árgus sze­mekkel. fehér A kongresszus értékes ha­tározataival a helyi lap nem foglalkozott. A Nagykörös J.897. február 6-án megjelent számában „Cselédviszonya­ink” címmel közölt cikket, amelyben a cselédekkel való jogellenes bánásmódot ítéli el és helyeselte azt a szocia­lista törekvést, hogy tiltsák el a gyermekmunkát. A gyer­meket ne lehessen cselédnek adni addig, amíg iskoláit el nem végezte. Helyeselte az iskolai oktatás ingyenessé té­teléért folyó harcot. Ez a cikk a kongresszus hatása alatt íródott. A Kecskeméti Lapok 1897. évi 8. számában ezt írta: „Szomszéd városunkban, Ceg­léden, a hét folyamán a föld­műves nép között terjedő szocialista tanok képviselői tartottak kongresszust. A kongresszuson sok okos dol­got vitattak meg, amelyek különben is a kormány gon­doskodását képezik, s épn ezért nem találjuk célraveze­tőnek, hogy a szegény nép a munkakerülő kolomposok által izgatásokra használja föl magát, melyből nem a ceglédi földmunkáskongresszus népnek, de a lelkiismeretlen vezetőknek van haszna, kik a szegény népet megzsarolják.” Ez a rövid cikk is éles fényt vet arra, hogy a polgá­ri osztály nem örült a kong­resszusnak és a szocialista eszmék terjedésének. Meg­tett mindent, hogy azok ne hassanak. Nagykőrösről, Kecskemét­ről, Kiskunfélegyházáról azért nem vettek részt a kongresszuson a földmunká­sok képviselői, mert az ag- rárproletárság ezekben a vá­rosokban szervezetlen volt. Szervezetei csak a századfor­duló után keletkeztek. E ré­teg műveltsége is alacsony fokon állt. Imi és olvasni kö­zülük csak kevesen tudtak. Szervező propagandisták voltak már az említett váro­sokban, de a csendőrség fi­gyelte őket, és ha valahol nyomukra bukkant, igyeke­zett munkájukat lehetetlenné tenni. Nagykőrösön 1870-ben 3300 hold földet osztottak föl. Ezt legelőosztásnak hívták. Csak azok részesültek benne, akik­nek az elődei vagy ők maguk a földesúri juss megváltása­kor fizettek a földért. A szántott föld szaporodásával a kétkezi munkás-paraszt is több munkához jutott. Vol­tak, akik a tiszántúli uradal­makba mentek el munkát vállalni. Tavasztól őszig ott dolgoztak. A XIX. század második, felében megindult vasútépítési munkák, a Bu­dapesten és más városokban megindult nagy építkezések sok embert foglalkoztattak a földmunkás parasztságból is. Ezeken a munkahelyeken is­merkedtek meg a szocialista eszmékkel. A parasztság mozgalmai­val találkozunk már a XVII. század végén, a XVIII. szá­zad közepén, és a XVIII. szá­zad 50-es éveitől a 70-es éve­kig. Ezek a mozgalmak a jó­szággal és földdel rendelke­ző kis- és középparaszt küz­delmei voltak, a városveze­tésben részt vevő meggazda­Vasarnap játszotta idei első mérkőzését, s az MNK első se­lejtező mérkőzését a Kinizsi férfi kosárlabda-csapata. Az ellenfél a Szigetszentmiklósi Csepel Autó volt. A mérkőzé­sen a papírforma érvényesült: a hazai csapat nagyarányú vereséget szenvedett a rutino­sabb, „öregebb” játékosokat felsorakoztató Autótól. A ha­zai csapat ezen a mérkőzésen az edzéseken tanult technikai dolgokat gyakorolta kisebb- nagyobb sikerrel. MNK férfi selejtező mérkő­zés. godott parasztok és nemesek ellen. Korábban ezek a kö­zép- és kisparasztok azért harcoltak, hogy megszabadul­janak a rájuk kirótt városi közterhektől, vagy azok egy részétől. A küzdelem nem vezetett eredményre, mert a nemes­ség igyekezett magát a köz­terhek alól kivonni, az adó­fizetést is megtagadta. A közlegelők felosztását a meg­gazdagodott parasztok és a nemesi famíliák megakadá­lyozták, mert a nagyszámú jószáguk számára nem lett volna legelő. A kis- és közép­parasztság nem tartotta - a nincstelen parasztot magával egyenlő félnek. Ezek után érthető, hogy a földmunkás­paraszt küzdelme akkor kez­dődhetett, amikor a különbö­ző társadalmi rétegek már elfoglalták a nekik jutó he­lyet az akkori társadalom gazdasági rendjében. A földmunkás szervezkedés csak a századforduló után kezdődött Nagykőrösön. Ve­zetője Verebes Dániel volt. Dr. Balanyi Béla (Vége) MIT LATUNK MA A MOZIBAN? A Mona Lisa tolvaja. Színes, szélesvásznú, olasz— francia filmvígjáték. Főszereplő: Marina Vlady és George Chakiris. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Zárd el a gyű-1 fát. Előadás kezdete: 5 és fél i órakor. SPORT Kosárlabda Vereség a Népköztársasági Kupában iiagyuorosi kinizsi—usepei 1 utó 48:105 (23:3S). Nagykőrös: vezette Molnár íároly, Molnár Gábor. A mérkőzés első kosarát az iutó szerezte meg a dr. Papp -Zsákai—Ábrahám T—Mitru -Mester felállású, kő- ösi kezdő „ötös” ellen. Majd lövelték előnyüket. A körösi iúk feljöttek, és hat pontra negközelítették a magassági ölényben levő ellenfelet. Gyors, ötletdús támadáso- :at vonultatott fel mind a két él, de a vezetést állandóan ezében tartotta az Autó. A félidő befejeztéig 15 pont- a növelték előnyüket az tutós fiúk. Fordulás után a iatalabb korosztály kosara- ait küldte fel a körösi edző. l második félidő 10—12. per­ében a vendégek egész pályás ^támadásra mentek ki a már issé fáradt Kinizsi ellen. Et- 51 kezdve tetszés szerint érte 1 kosarait Nagy István ve- ;ényletével a szigetszentmiklósi árda. Az utolsó percekben tár csak arra törekedett a jó épességű vendégcsapat, hogy Hegyen a „százas". Ez sike- ült is. Kosárdobók: Mitru 12, Zsá- ai 11, Ábrahám T. 10, Mester , Papp dr, — Nagy — De­es 2—2. Az Autó legjobb dobói: 'auska 26, Nagy 22, Szapkó 7.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents