Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-15 / 39. szám

XI. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1967. FEBRUAR 15., SZERDA Tavaszi nyitány Hatmillió palánta - Házi táphengergép Megkezdődött a vállalás A tizennyolc esztendeje ala­kult Szabadság Termelőszövet­kezet kertészetében talán még sohasem folyt olyan lendület­tel a munka, mint most. öt brigádban több, mint ötvenen dolgoznak. Éjjel-nappal gyártják a táphengereket A brigádok férfitagjai leg­inkább a szabadban dolgoznak. A melegágyi trágyát szállítják, forgatják és ágyazzák a hol­landi ágyakba. Az asszonyok egy hollandi ágyból házilag épített, fűtött munkacsarno­kokban a saláta- és a karalá­bépalántákat tűzdelik, kövér komposzt-trágyából és tőzeg- földből készülő kis „táphenge­rekbe”. Ezeket váltott műszak­ban, éjjel-nappal ontja magá­ból egy pompás gyári masina. A gépen naponta 7—8 ezer táphenger készül. Házilag készült gépek Így sem volt elég a táphen­ger. A tűzdelő, palántázó asz- szonyok nem dolgozhattak fo­lyamatosan. A brigádvezetők összedugták a fejüket, hogy mit is lehetne csinálni? Más gazdaságokban már többen láttak asztalra szerelt, lábbal hajtható kézi táphenger-készí- tő gépet. Ilyen kellene! Lócskái Lajos, az iparoste- lep műhelyfőnöke elment Ceglédre, a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetbe, ahol szer­kesztettek mér kézi táphenger készítőt Kis rajzot készített róla. Itthon azután a termelő- szövetkezet fa- és vasipari dolgozói pár nap alatt meg­csinálták a gépet — egyelőre — két darabot. Egy gépen egyszerre négy asszony dolgozhat. Egy-egy lábnyomásra 6—6 táphenger készül el, amelyekbe mind­járt bele is ültetik a kis pa­lántát. Szrapkó Imréné és Szűcs Já­nosáé: ketten 8 óra alatt 2500 —3000 táphengert tudnak ké­szíteni és beültetni. Az egyik brigád asszonyai Tóth Albertné vezetésével a beüvegezett melegágyi ablak­keretekre használt fóliatakarót szegeznek. Ezzel pótolják a „hasurát”, s így a hollandi ágyakban nem fáznak meg a kis palánták és karalábék, ha még egy kicsit makacskodik is a tél. Hatmillió szál palánta A kertészeti irodában Bűz Albert üzemegységvezető ép­pen a palántanevelési tervet tanulmányozta. Nem kis gond ez. A közös kertészeti terme­léshez és a tagok vállalásaihoz hatmillió palántát, kell nevel­ni, .... Nagy Tiborné agrármérnök, a kertészet brigádvezetője, hol itt, hol ott tűnik fel, ellen­őrzi, hogy mindenütt szaksze­rűen megy-e a munka. A kertészeti telepen azután szinte minden órában felbuk­kannak a brigádvezetők. Illés Gyula és Becze Ferenc, mivel hát az idén az ő brigádtagjaik­nak és vállaló tagjaiknak kell a termelőszövetkezet több mint száz hold paradicsomát, 15 hold paprikáját, 50 hold zöld­babját és 15 hold uborkáját megtermelni, a Zsírosban, a Kál­mánban és a Temetőhegyben. A vállalási szerződések kötését egyébként a napokban meg­kezdik. kopa Jelölő gyűlések 53. kerület 6 órakor Ceglédi út 3. Petőfi Tsz iroda. 54. kerület 6 órakor Abonyi út 21. Petőfi Tsz bokrosi klub. 55. kerület 6 órakor Batthyá­ny utca 7., ezzel szerdán befe­jeződik városunkban a városi tanácstagok jelölése. Akiket jelöltek: kerületben B. Szűcs Ist­36 ván. 38. kerületben dr. Dobos Vilmos. 40. kerületben Grónai István. 41. kerületben Lócskai Lajos. 47. kerületben Adorján Jó­zsef. 66. kerületben Szalai János. Kirívó szabálytalanságok nincsenek A közelmúltban három szol­gáltató kisiparos működését vizsgálta meg a városi Népi Ellenőrzési Bizottság. A vizs­gálat célja az volt, hogy megállapítsák, betartják-e a kisiparosok a munkájukra, működési területükre vonatko­zó rendszabályokat? A három kisiparos közül a legérdekesebb Lakatos Balázs lakatos és kútcsináló mester esete. A mester úgy hitte, hogy iparengedélye csak kút ásá­sára jogosít, ezért az általa fúrt kutak díját nem vezette be pénztárkönyvébe, és így nem is adózott utánuk. A Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata során derült ki, hogy a törvények értelmében iparengedélyével kútfúrásra elfogadhat megbízásokat. Ezentúl tehát Lakatos mester legálisan fúrhat víz után, és nem kell az ebből eredő jöve­delmét — bár jóhiszeműen — eltitkolni a hatóságok előtt. A vizsgálat során kiderült, hogy általában nem vezetik rendszeresen a pénztárkönyve­ket, nem tartanak raktárköny­vet, és nem őrzik meg a vásá­rolt anyagok számláit. így a népi ellenőrzők képtelenek voltak megállapítani, hogy a kisiparosok hogyan alakítják ki áraikat. A NEB a városban vizsgált kisiparosok működésében ki­rívó szabálytalanságot vagy hiányosságot nem talált. (b. h.) Nylon mögött dolgoznak — kazán melegíti a vizet A hideg sem fog ki rajtuk MULATUNK MA A MOZIBAN? Gábor diák Zenés magyar film. Korha­tár nélkül megtekinthető! Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. Fax és Rapid mellett is kell a csereszappan SPORT Labdarúgás Népköztársasági Kupamérkőzés Nagykőrösi Kinizsi—Nagy­kőrösi Építők 3:0 (0:0). Nagykőrös. 300 néző. Vezet­te: Petró. Aránylag jól előkészített ta­lajú pályán, de kemény hideg időben játszották le a mérkő­zést. A Kinizsi a következő összeállításban játszott: Gö- möri (Vadnay) — Vass, Szomo- lányi, Baranyai — Toricska, Farkasinszki — Kecskés III, Jeszenszki, Kleiiovics, Csikós II, (Pécsi) Decsi. Az első félidő elég esemény­telen volt. A Kinizsi támadott többet, de a támadásokban nem volt elég tervszerűség és elgondolás, főleg az egyéni já­tékot erőltették. Jellemző, hogy ebben a játékrészben egyik kapusnak sem kellett lövést Védeni. Fordulás után fokozódott a Kinizsi fölénye és támadást- támadás követett. A 60. perc­ben Jeszenszki szögletét Gu­lyás I. saját kapujába fejelte. (1:0). Az Építők egyenlítési le­hetőségét Vadnay jó érzékkel, szépen hárította. A 70. perc­ben Klenovics fejese eldöntöt­te a mérkőzést 2:0. A 80. perc­ben Farkasinszki jó átadásá­ból Decsi állította be a vég­eredményt. 3:0. Az Építőknek ismét volt gólszerzési alkal­ma, de Vadnay ismét a he­lyén volt és hárítani tudott. Sportszerű, közepes iramú és közepes színvonalú mérkő­zésen a jobb erőnlétű és na­gyobb játéktudású Kinizsi végeredményben biztosan, megérdemelten nyert. Az Épí­Helyesbítés. Február 10-i számunkban a „Félmillió für­dőre” című közleményünk utolsó bekezdésének helyes .szövege: „Május elsején kez­dik meg a fürdő felújítását és augusztus 31-én befejezik.” tők dicséretére szól, hogy 60. percig nyílttá tudták tenni a mérkőzést. A Kinizsi szerdán délután 2 órakor hazai pályán agTábor- falvi Honvéddal j ájázik edző­mérkőzést. P. S Gyakran nyílik-csukódlk Donáth György hatósági mé­száros házának kapuja. A hen­tesbolt zárva. Hús nincs. Mit kereshet ez a sok asszony oda­bent azokkal a nagy kosarak­kal, amelyekben valamit hoz­nak és valamit visznek is. Megszólítom az egyiket, Ba­logh Gyulánét. Elmondotta, hogy csereszappanért járnak Donáthnóhoz. Hat kiló hetven deka avas zsiradékot hozott, amit megenni már nem lehet, és kapott érte 7 kiló 50 deka hófehér, kilós darabokra vá­gott háziszappant. Kifőzési díj címén kilónként 6 forintot fi­zetett érte. Mióta szappancsere létezik, azóta mindig idejár, mert kitűnő mosószappanhoz jut. Társaságában levő Csönkös Ferencné 5 kiló 50 deka szap­pant visz a kosarában a beho­zott zsiradékért. Általában minden id ló zsiradékért 1,10 kiló szappant kapnak, de ha a zsiradék jobb minőségű, akkor még másfél kilót is adnak ér­te. — Hát nincs más szappan? — Van, de ezt megszoktam. Azelőtt magam főztem a jó háziszappant, de most már szóda se nagyon kapható, és így nincs is vele panes, még­is kitűnő szappanhoz jutunk. — A mosógép korszakában lehet ezt a szappant hasz­nálni? — Hogyne lehetne. Torma- reszelőn szép hosszú csíkokra reszeljük, úgy tesszük a mosó­gépbe. Nagyon jó és nagyon tiszta a ruhár.ü. Benyitottam Donáthpéhoz. — »Szappanért jöttem. — Hod a zsiradék? — Az nincs. — Akkor szappan ßincs! — Mennyi szappant cse­rélnek havonta? — kérdeztem a tréfa után. — E<gy mázsát. ■— A cserélők városiak? — Idejárnak Kocsér, Jász- karajenő, Lászlófalva, Csemő, Nyársapát, Törtei stb. asszo­nyai is. —A szappant milyen cég (z állítja? — A Univerzál Vegyi Kul­túrcikk és Szolgáltató Ktsz. Szeged. fehér Fagyat, havazást ígér a me­teorológia. Ilyenkor nem köny- nyű az építőknek. Barna Zol­tán, a 21-es Építő Vállalat épí­tésvezetője mosolyog rajtunk, amikor a munkásokat keres­sük. — Kintről nem lát senkit, de nézzen csak be a nylon mögé, belül teljes az üzem. Igaz, hogy fagy, ennek ellené­re csak egy emberünk van fagyszabadságon. 184 szakmun­kás dolgozik a konzervgyár rekonstrukcióján. Még hússzal szeretnénk emelni a létszámot. A paradicsomlé-állomást már átadtuk technológiai szerelésre. Bár még lesz munkánk a csa­tornázással, csempézéssel, aszfaltozással, de a szezonra meglesz. Sajnos, az ezeregy­száz vagonos csarnok munkái­val most állunk, mert az ab­lakok még nem készültek el. Az előregyártó telepen is teljes az üzem. A kész tetőpa­nelek már emeletmagas ha­lomba tornyosulnak. — Elkelne némi előleg a nyári melegből — mondják az emberek. — összefagy a só­der. Igaz, felállítottunk egy ka­zánt, azzal melegítjük a vizet, a fagyott sódert. Autók várakoznak a kevert anyagra, hordják a dobozüzem és a lakkraktár munkálatai­hoz. — Igaz, hogy hideg van, de hogy teljes üzemmel dolgoz­hatunk, azt talán mégis az enyhe télnek köszönhetjük —. búcsúzik Barna Zoltán. — tóth — KRESZ szabadegyetem KRESZ szabadegyetem nyí­lik március 5-én a művelődési otthonban. A szabadegyetem programja tíz érdekes és aktuális elő-> adást tartogat az érdeklődők­nek. Részvételi díj 30 forint. KRESZ „belépőt” a művelődé­si házban lehet kérni. Infor­mációnk szerint a gépkocsi- vezetők helyben hallgathatják az előadásokat, nem kell Ceg­lédre átutazniuk, ahogy ezt eredeti meghívó tartalmazta. KÖDÖS UTAK A „Csortos Gyula’’ Filmklub két hét múlva Marcel Carne hajdan óriási sikert aratott filmjét — a Ködös utak-at —> mutatja be. Az előadás szom-> baton délután három órakor kezdődik. Világosság az éjszakában A ceglétli föhítn un kthskowtfjressz us 1897-ben i. Cegléden a Vigadó helyi­ségében az ország különböző vidékeiről jöttek össze a földmunkások küldöttei, hogy megvitassák helyzetüket és azokat a tennivalókat, ame­lyek szükségesek helyzetük javítása érdekében. Voltak közöttük vézna, halovány, beesett arcú mezei és sző­lőmunkások, izmos kubiko­sok, urasági cselédek. Ott voltak: Zenta, Csorvás, Szeg­halom, Madaras, Mohol, Nyíregyháza, Horgos, Uj- szász, Hódmezővásárhely, Pálfalva, Alberti, Ada, Vacs, Bánfalu, Őbecse, Halas, Tótbánhegyes, Kalocsa, Me­zőhegyes, Cegléd, Szeged, Orosháza, Pusztaföldvár, Tó­szeg, Monor, Jászberény, Szentes és Dunapataj föld­munkásainak képviselői, ösz- szesen 44 földművesegylet 79 küldötte. Hiányzott Nagy­kőrös, Kecskemét, Kiskun­félegyháza városok paraszt- proletárságának képviselete. A kongresszust 1897. feb­ruár 14, 15, 16-án tartották. Napirendje a következő volt: „1. Jelentés a földmunkás­mozgalomról; 2. A földmű­velő munkások politikai ál­lása és politikai jogai; 3. A földművelő munkások ál­láspontja a szociálreformok- kal szemben; 4. A földmű­velő munkások helyzete; 5. A földművelő munkások lap­ja, a pártsajtó és a szo- ciáldemokratikus irodalom; 6. A földművelők foglal­kozás szerinti szervezkedé­se; 7. A földművelő kama­rák és titkárság; 8. A föld­műveléssel foglalkozók egyes ágairól, a) kubikmunkások, b) kisgazdák helyzete, c) igás munkások helyzete; 9. Az orosházi szakszervezés által hozott munkadíjra vo­natkozó határozat; 10. A ceg­lédi szakszervezet által ho­zott határozat megvitatása; 11. A szakszervezetek által ez ideig előterjesztendő ha­tározati javaslat megvita­tása; 12. Az aratási prog­ram; 13. Azon netaláni in­dítványok, melyek a kong­resszus megkezdése előtt nyújtatnak be.” (A magyar munkásmozgalom történeté­nek válogatott dokumentu­mai, 2. kötet, 398. oldal.) A kongresszus határozatai­ból is érdemes idézni. „1. Po­litikai jogoknak az uralkodó osztály által való bitorlá­sát elvetendőnek tekinti, és helyébe általános és nemi különbség nélküli egyenlő, titkos választó jogot követel minden 20 éves egyénre va­ló kiterjesztéssel. 2. Kaució nélküli sajtószabadságot, a lapoknak, bárhol és szaba­don való árusítását, 3. Tel­jes gyülekezési és egyesülé­si szabadságot és szabad szer­vezkedést, 4. Szabad költöz- ködési jogot és az azt kor­látozó és az eltoloncolási in­tézkedések megszüntetését." „A termő föld közös bir­tokká való változtatásának szükségességét oly módon, hogy a föld a közhaszná­latra teremjen, s a javak igazságosan osztassanak el.” Ha 70 év után átfut a sze­münk a kongresszus napi­rendjén és határozatain, megállapíthatjuk, hogy azok már megvalósultak. Nem úgy, ahogyan akkor elgon­dolták, nem a gazdasági helyzet osztályharc nélküli és békés megvalósításával. Osztályharccal párosultan alakult ki az új társada­lom, a szocialista társada­lom. flare nélkül a bur­zsoázia osztályát hatalmi helyzetéből kibillenteni nem lehetett volna. Dr. Balanyi Béla (Folytatjuk) Még fagy, a munkások összedörzsölik a kezüket, melen­getik elgémberedett ujjaikat. Az Ady Endre úton a Dél­magyarországi Áramszolgáltató Vállalat szakemberei új, nagyobb teherbírású vasoszlopokkal cserélik ki az ostor­nyelet és a vezetéket tartó betonoszlopokat. Az új osz­lopokra új ostornyél és vastagabb kábelek kerülnek. Foto: Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents