Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-15 / 39. szám
4 1967. FEBRUAR 15., SZERDA ÚJ VITORLÁSOK A Magyar Hajó- és Daru- gyár balatonfüredi sporthajó- üzemében az ácsok, asztalosok a tavaszias tél minden percét kihasználják. Az üzemben elkészült a háromszázadik Delfin mintájú tengeri vitorlás. A hajót vasúton szállítják az angol kereskedőnek, aki a szigetországban már kisebb flottára való magyar vitorlást adott el. Az exportra gyártott hajók választéka az idén tovább bővül, a nyugati megrendelők újabb típusokat kérnek. Az üzemben megkezdték a legújabb tengeri vitorlás mintadarabjának építését. A járművet 35 négyzetméter vitorlázattál látják el. Ez lesz a Balatonfüreden készített eddigi legnagyobb tenger járó- I vitorlás. Kajütjében kiegyenesedve járkálhatnak az utasok. Építésénél felhasználják a Delfin mintájú hajóval szerzett gyakorlati tapasztalatokat. Egy másik teljesen újszerű hajót is készítenek megrendelésre. Ennek három törzse lesz. A Trimarán-típusú vitorlí' i hajóépítők szerint, kedve széllel óránként akár 25 kilométeres sebességet is elérhet. Bartók teljes életműve SO lemezen Ezer tag fél év alatt _Magyar hanglemezek a világ minden táján Ú j opera-, dal- és szimfóniafelvételek A zenei ismeretterjesztés, a hanglemezkultúra fejlesztése, á mai magyar zene megismertetése, a zenekedvelők nagy táborának egyesítése céljából a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat még a múlt év nyarán megalakította a Magyar Hanglemezklubot. Azok a lemezgyűjtők, akik azóta kezdenek komoly zenei hanglemezgyűjteményük összeállításához, vagy a már meglevő lemeztárukat szeretnék tervszerűen bővíteni, clyan művekMUNKASOROK — MUNKÁSHŐSÖK Az angyalföldi alapítók között A Kilián György munkásőrzászlóalj alapítói: Völgyi László, Majcr Sándor, Sevcsik Tibor, Pagács Lajos és Dedek Lajos. A fényképek emlékeket idéznek... Nem tudták megmondani a Munkásőrség Országos Parancsnokságán, hogy nol alakult meg a legelső egység. Szinte napok alatt szerveződött, miután a Magyar Szocialista Munkáspárt kezdeményezésére Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa tíz évvel ezelőtt, 1957. február 18-án törvényerejű rendeletében rögzítette a Munkásőrség megalakulását. A párt felhívása nyomban visszhangra talált: Angyalföldön is, mint mindenütt az országban, ezrével jelentkeztek bor. — Ez volt a munkásőrség első budapesti demonstrációja. A Váci úton vonultunk végig, az út szélén álló ismerősök, szaktársak üdvözöltek minket. Major Sándor arca elkomorul egy pillanatra. — Tudjátok mi volt a legnehezebb az első napokban? Hogy nekünk — pont nekünk nem volt fegyverünk. Annál nagyobb volt az örömünk, amikor megérkeztek a géppisztolyok. — A hozzánk csatlakozott asszonyok is szorgalmasan gyakorolták a fegyverforgatást, hiszen már az első napokban is sok munkásasszony állt be közénk. — A fegyvert persze mindig magunkkal hordtuk — fog bele egy történetbe Dedek Lajos. — Ahogy jöttem kifelé a gyárból a portás kinyittatta az aktatáskámat. Ott volt benne a revolver. Az öreg ekkor rám- mosolygott, és ezzel adta visz- sza a táskát: „Aztán vigyázzon rá és ránk is ...” — Hősi korszak volt — állapítják meg egyhangúlag — s egyikük megjegyzi: — A ma divatos krimik akármelyiké sem lehetne izgalmasabb. Kedves öreg bácsi áll őrséget a parancsnokság kapujában. Most hetvenhat éves, tíz éve sem volt fiatal, de munkahelyén, a Láng Gépgyárban az ellenforradalom legsúlyosabb napjaiban is megállta a helyét. Szerzett egy sörétes puskát, a hátára vette, s addig nem mozdult el a páncélszekrény mellől, amelyben a gyár pénzét őrizték, amíg azt biztonságban nem tudta. Olyan fiatalos a tekintete, hogy amikor a korát hallom, megkérem, hadd fényképezzem le. Ahogy elkattintom a fényképezőgépet, azon töprengek, vajon honnan tűnik olyan ismerősnek. — Viszontlátásra elvtárs — köszön búcsúzáskor — s már a Váci úton járok, amikor rájövök, soha sem láttam valójában ezt az öreg munkásőrt, de mindig valami ilyesféle arc merül fel képzeletemben, amikor a proletárhősök- re gondolok. B. B. I. hez juthatnak, amelyek eddig még nem jelentek meg Magyarországon. A klubtagot rendszeresen tájékoztatják a megjelenő újdonságokról, és szaktanácsokat kaphat. — Bevált-e a hazánkban első ilyen kezdeményezés? — kérdeztük Bors Jenőt, a Hanglemezgyártó Vállalat igazgatóját. — Jobban, mint gondoltuk. Az első fél év után 1000 tagja van a klubnak, de az eddigi jelentkezések szerint az idén ez a szám megduplázódik. A hanglemezklub idei műsorában a klubtagok válogathatnak Bach, Haydn, Liszt, Mozart, Beethoven, Schubert, Brahms, Chopin, Csajkovszkij, Verdi, Wagne , Bizet, Kodály legszebb művei között, lesz mai crgonamuzsika felvétel, öt évszázad magyar dalai, Brecht antológia, és az év egyik legnagyobb zenei eseményeként megjelenik a Bartók összkiadás első része. Kodály Zoltán mondta Bartókról 21 évvel ezelőtt: „Az itt- maradottak dolga, hogy megnyissák az utat művei előtt; hadd jussanak ezek a művek oda, ahova szánva voltak: az emberek szívébe.” Most valóra válnak a szavak, mert öt év alatt 50 lemezen jut el a zenekedvelőkhöz a XX. század nagy magyar muzsikusának valamennyi műve. Magas színvonalú előadásban hallhatjuk majd a felvételekről j öt sorozatban a Bartók-műve- | két hazai és külföldön élő ma- j gyár muzsikusok tolmácsolásában, akik az egész világon interpretálják a nagy magyar mester alkotásait: a zenekari-, a zongoraműveket, kamara- és vokális műveket és a Bartók életében meg nem jelent műveket. Valamennyi sorozat album formában jelenik meg és neves magyar Bartók-kutatók írnak hozzá részletes tanulmányt. A lemezekhez bőséges képanyagot is mellékelünk. A hanglemezgyár más komoly zenei felvételeket is készít. Az első negyedévben jelenik meg Beethoven Esz- dur zongoraversenye az Állami Hangverseny Zenekar előadásában, Antal István közreműködésével, Németh Gyula vezényletével. Lam- berto Gardelli vezényli a Filharmóniai Társaság Zenekarát, amely Csajkovszkij Romeo és Julia, Mendelssohn Hebridák és Muszorgszkij Egy éj a kopár hegyen című művét adja elő. Tardos Béla Szimfóniája a Magyar Rádió és Televízió zenekarának előadásában, Erdélyi Miklós vezényletével kerül forgalomba, Horusitzky Zoltán dalait kínai versekre, és három Shakespeare-szonettjét László Margit tolmácsolja. A Magyarországon élő nemzetiségek dalaiból „Hétszínvirág” címmel az Állami Népi Együttes nyújt át egy lemezrevaló csokrot tavaszig a zenekedvelőknek. Svéd Sándor régi olasz dalokat és áriákat énekel a Musica Antiqua kamarazene- kar kíséretével. Hamarosan megjelenik Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző világsikert aratott Vérnász- operája, amelynek négy lemeze díszdobozban, magyar és francia nyelvű teljes szövegkönyvvel, angol, német, orosz nyelvű szinopszissal, valamint a műről és szerzőjéről írt részletes tanulmánynyal kerül a közönség elé. Az operafelvétel nemcsak a hazai üzletekbe jut majd el, elkerül a világ minden tájára: Angliától Amerikáig, Skandináviától Görögországig és Japánig. Varga Aranka EKG — telefonon át Dr. Hollós Olivér, a Sport- kórház EKG-laboratóriumának főorvosa értékes gyakorlati módszert dolgozott ki, amely- lyel olyan helyeken is el lehet végezni az EKG-vizsgálatot, ahol nem áll rendelkezésre az orvosi diagnosztikának ez a korszerű eszköze. Találmányának lényege, hogy a szívizom működése közben keletkező bioelektromos áramot hangfrekvenciákká alakítva juttatja el telefonon vagy rövidhullámú adókészülék útján valamelyik klinikára vagy kórházba, ahol a fölerősített áramot az EKG- készülékbe vezetik. A szakorvos azután az EKG- lelet birtokában irányítani tudja tanácsaival a beteget kezelő orvost. Mozigaléria Valóságos „fiók” kiállítási teremmé vált néhány év alatt a Május 1 Filmszínház előcsarnoka. Az üvegvitrinekben festők, grafikusok, szobrászok, iparművészek sorakoztatják fel — egymást váltva — alkotásaikat, s így a film kezdésre várók megismerkedhetnek legújabb munkáikkal, törekvéseikkel. Legutóbb Durkó Gábor grafikus kiállítása nyílt meg a mozigalériában: a művész jugoszláviai útirajzaiból mutat be az érdeklődőknek. Az ország „legnagyobb teátrumának mérlege Elkészítette múlt évi mérlegét az Állami Déryné Színház az ország „legnagyobb” teátruma. A statisztika szerint a 140 színészt foglalkoztató, 11 társulatból álló együttes az elmúlt évben 2100 előadást tartott. Az ország 200 helységében léptek .Lel művészei, s előadásaikra 700 000-en váltottak jegyet. A falujáró autóbuszaik — 70C 000 kilométert tettek meg. 1967. első negyedére több új darab bemutatóját tervezik. Szinetár György—Vincze Ottó: „A császár álarcban” című zenés vígjátékát a Nógrád megyei Csécse, Osztrovszkij: „Az erdő” című drámáját a Komárom megyei Kisbér, Vass—Illés: „Trisztán” című színművét pedig a Veszprém megyei Bérhi- da lakói láthatják majd először. Remekmívű ötvösmunkák III. Bék és felesége sírjában a A közelmúltban budavári Mátyás templomban a magyar Nemzeti Múzeum munkatársai felbontották III. Bélának és feleségének, An- tiochiai Annának sírját. A királyi pár koporsóit 1848-ban találták meg Székesfehérvárott, s hamvaikat — a velük eltemetett kincsekkel együtt — 1862-ig a Nemzeti Múzeumban őrizték. 1862-ben a csontokat az ország nádora a budavári templomba helyeztette el, 1897-ben I. Ferenc József rendeletére a XII. századból származó kincseket is elvitték a Nemzeti Múzeumból, s a Mátyás templomban lévő sírokba helyezték. A most felbontott sírokból előkerült ötvös remekekről, valamint a Csontvázakon végzett embertani és egyéb vizsgálatok eredményeiről csütörtökön sajtó- tájékoztatón számolnak be a Nemzeti Múzeumban, Csabai László bácsi már el- ^ múlt hetvenhat éves, de még ^ ma is szívesen vállal, akár éj- szakai szolgálatot is. 1 a munkáshadseregbe a dolgo-^ zók legjobbjai, a párt, a szó- ^ cializmus áldozatkész harco- ^ sai. Könnyű a dolga az újság-1 írónak, még kérdeznie sem S kell, hiszen amint az asztalra^ kerül az a néhány régi fény-§ kép, nyomban megoldódnak a ^ nyelvek. Ez érthető is, mert az ^ az öt férfi, aki körülüli az^ asztalt, az angyalföldi mun-^ kásőrzászlóalj alapító tagjai ^ közül való. A tízéves fotók > pedig az első napok esemé- ^ hyeit idézik. — Emlékeztek? — nézi az ^ fcgyik fényképet Sevcsik Ti- Js Amikor az „Az Est” hármas könyve megjelent az 1928. esztendőre, még jómagam is ott lubickoltam abban a tóban, ahonnan a mesék szerint a gólya csípi fel a gyereket, hogy megörvendeztesse vele a papát és mamát. Ma már tudom, sőt, néhány évvel, pontosabban egy évtizeddel később is tudtam már e naptár megjelenése után, hogy sem a mese, sem a szülőknek okozott boldogság’ nem volt igaz. A huszas évek végén, a harmincas évek derekán az újszülött csak új szájat, új gondot és még nagyobb nyomort jelentett a dolgozó emberek számára. De nem is erről akarok én most elmélkedni, jobban tudják ezt azok, akik már akkor is a felnőtt kor sovány kenyerét ették. Inkább tallózni szeretnék az évkönyv lapjain, emlékeztetőül nekünk, s „történelemkönyvként” fellapozni nekik: korunk ifjúságának. Mert a történelmet nemcsak a történelemkönyv lapjain írták, de az effajta kalendáriumokban is. „Jó tanácsok kincsesháza" — ezt a címet viseli a hármas könyv egyik fejezete. Nos, lapozzunk bele találomra és elő néhány tanácsot a kincsesházból. Hiába, annak idején könnyebb volt tanácsot adni, mint kalácsot Milyen is hát a szép lakás? „A parasztlakás akkor szép, ha annak a vidéknek a néprajzi és népművészeti sajátosságainak gyűjteményeBizony. Ilyenkor szép az a parasztlakás, s nem akkor, amikor a tenyérnyi ablakon csak a tüdőbaj fér be. Meg olyankor, ha népművészi és., nem rongyos, mezítlábas, pedig abban az időben az volt az igazi „nép”-művészet. „A munkás lakása akkor szép, ha belépve nem fog el a nyomasztó szomorúság ... Szép ez a lakás, ha nem kell sajnálnunk azt, aki benne él." Nem sok „szép” munkáslakás lehetett abban az időben Horthy-Magyarországon. „A gazdag ember lakásával szemben már igen nagy igényekkel kell fellépni .. A gazdag ember lakába akkor szép, ha gazdag, ha művészi, ha látványnak és lakóhelynek egyformán egyszerű, s ha nem jut eszünkbe, hogy mennyibe került.” Közbevetőleg idézzük a Magyar Hírlap 1927. március 30-i száma egyik cikkének címét, íme: „Villamoskalauznak, írnoknak, szolgának jelentkeznek diplomás orvosok. Csordás Elemér tiszti főorvosnál.” De menjünk tovább a tanácsok kincsesházában, kutassunk olyan kincsek után, amelyek lomokká váltak a történelem szemétdombján. A „Budapest polgári rendje” című fejezetből. „Koldulni csak engedéllyel lehet, tizenhat éven aluli gyermekek ilyen engedélyt nem kaphatnak”. Gyermekvédelem — lám — úri módra. A táplálkozást illetően a következő tanácsot adja a hármaskönyv: „Együnk-e húst?... Húsevésben az amerikaiak minden más népet messze felülmúlnak, de energiájuk is felülmúlja az európaiakét. Ilyen kitűnő táplálékról, mint a hús, az emberiségnek nem kell lemondania.” Bizony nem. A húsról nem szabad lemondani. És mint az Esti Kurir 1925. szeptember 15-i száma közli, „Tóth Aladár, életerős, negyvenkét esztendős iskolaigazgató, három gyermeke van, családja szerint öngyilkos lett, mert mint az utóbbi időben hangsúlyozta — restelli, hogy nem tud családjának kenyeret adni”. Miért nem adott húst az ok- tondi, hiszen az kitűnő táplálék? Minden bizonnyal nem olvasta az „Az Est” 1925-ös hármaskönyvét. De mi olvassuk tovább most ismét az 1928-ast és tovább is lapozunk, egészen odáig hogy „Háztartási alkalmazott". Itt is találunk kedves és emlékeztető sorokat. Például: „A munkaadó fegyelmi jogköre. A cseléd felett a gazdának családfői jogköre van, vagyis esetleges testi fenyíték is meg van engedve...” Sokat tudnának beszélni volt cselédek arról, hogy a családfői esetleges jogkör a testi fenyítésre, mit jelentett a kakastollas Horthy-Magyarországon. * Találunk aztán még ilyen bölcs tanácsokat, hogy a „törvénytelen gyerek anyja vallását követi”; „A mágnáslakás akkor szép, ha valóságos múzeuma a család ősi holmijainak”; „Szépen él az, aki nem szorul rá mások kegyelmére”; „Könyöradományt gyűjteni csak engedéllyel lehet...” És így tovább. Tovább, egészen 1945-ig. Hogy ennek lassan negyven esztendeje? A hármaskönyv megjelenése óta valóban eny- nyi idő telt el ... Hogy 1945 óta is lassan huszonkét esztendőt számlálunk? Ez is igaz. De az évek nem lehetnek a tenger hullámai, s az emlékek nem lehetnek rajzok a parti fövényen. Aki nem akar, vagy nem mer emlékezni, az nem tud, még ha akar sem —. előrenézni. Gyurkó Géza
