Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-12 / 37. szám

XI. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM 1967. FEBRUAR 12., VASÁRNAP AZ 50. ÉVFORDULÓRA: VERSENYBIZOTTSÁGOK ALAKULNAK Értékelés: külön minden kategóriában NEGYEDÉVENKÉNT — VÁNDORZÁSZ|_Ó-ÁTADÁS Ma (délelőtt nyílik meg V árkonyi-kiállítás a Kossuth Múzeumban Várkonyi István Ma délelőtt újabb kiállítás megnyitására ke­rül sor a Kossuth Múzeumban. Ez alkalommal a Cegléd környéki földmunkásmoz­galmak és Várko­nyi István élete és munkássága áll az érdeklődés közép­pontjában. Ez a bemutató talán annyiban el­tér az általában megszokottaktól, hogy anyagára, rendszerezésére a megszokottnál is nagyobb fokú tu­dományosság jel­lemző. ^sssssysssfsssAfssssssy^sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss „Profetikus tüze ma is behnem van” VERES PETER LEVELE A Kossuth Múzeum igazgatója a ma megnyíló ki­állításra és a keddi ünnepségsorozatra Veres Pétert, a neves parasztírót is meghívta. Az író válaszként me­leg hangú levelet küldött. így hangzik: Kedves barátaim! Jó volna ide is elmenni, és még sok más helyre is jó volna elmenni — sajnos, nem telik sem az időmből, sem az erőmből. Jobban kellene gazdálkodni a hátrale­vővel, mert még sok mondandót érzek magamban. Egyebek közt arról á forradalmi indulatú szellemi-lelki pezsgésről is. amilyet az én falumban éppen a Várko- nyi-féle agrárszocialista mozgalom indított el és amely­nek a „prófétikus tüze” — ha szabad ezt mondanom — még ma is bennem van, ha egyéb szellemi-lelki és értelmi hatásokkal keveredve is. Igaz, írtam én erről a Számadásban, a Falusi Kró­nikában, áttételesen a Balogh család történetében is, !$ de ahogy öregszem és történelmi tapasztalatokban gaz- ^ dagulok. mindinkább érzem, hogy az akkori szemléle­ti terri még eléggé'szűkkörű volt, elsősorban a mozgalmi töltés és telítettség jellemezte ezeket az írásokat. Most már jobban látom, hogy a magyar nép karaktere és a parasztság forradalmi megmozdulásai között olyan ösz- szefüggések és kölcsönhatások vannak, amelyeknek sem a történetírásuk, sem az irodalmuk nem hatolt még a mélyére. Ez a nép, ahogy most már sejteni kez­dem a magam vegetatív földhözragadtságában, mindig csak akkor mozdult meg, amikor már az élet az adott életkeretekben teljességgel bírhatatlanná vált. Akkor aztán természetesen messzianista lelkülettel vetette magát az élethalálharcokba. Ilyen jellegűek voltak a Budai Nagy Antal, Dózsa, Esze Tamás nevével jelzett forradalmi megmozdulások, de a szórványos kisebb lá­zadások is. A Várkonyié volt ebben a nemben a leg­utolsó. Nos, a materialista elemzés ezeknek a megmozdu­lásoknak gazdasági, társadalmi és politikai-történelmi okait már részben feltárta, de éppen a népkarakterrel összefüggő mozzanatok maradtak homályban. Miért volt a mi mozgalmainkban mindig kevés a politikus jó­zan ész? Miért csak „vagy Kossuth, vagy Deák?” — és így tovább. Aztán: miért volt igaza annak az általánosító szó­lamnak is, hogy ,/i magyar nép királyhű, engedelmes, dolgos, jó állampolgár”,—, de annak is, hogy „eszte­len, értetlen, konok, önfejű, hőbörgő keleti horda”? És így tovább. Én csak a .parasztmozgalmaknak a nem­zeti történelemben való reális elhelyeződését szeret­ném hangsúlyozni. De elég már, hisz csak azt a kis lelkiismeretfur- dalást kellett levezetnem, amiért nem mehetek erre a nekem is fontos összejövetelre. Tisztelettel és üdvözlettel: ^ X LSxOlVlKlWl Vb UAlUUélVllKl. «| Veres Péter ^ ^*SSS*SSSSSSSSSS*SySSSSSSSSAfSSSSSSSSSSS*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*& Nem lehet tőle olyat kérni/ amit meg ne tenne.. A jelölő gyűlések időpontja Hétfőn, február 13-án este hatórai kezdettel a következő ceglédi választó körzetekben tartatlak jelölő gyűléseket: 7. körzet (II. kerület) a Hó­mon Kató Általános Iskolában, 13. körzet (III. kerület) a Szűcs-telepi iskolában, 21. kör­zet a Kossuth Gimnáziumban, 27. körzet (IV. kerület) a Kini­zsi úti iskolában, 35. körzet (VL kerület) az V. kerületi óvodában, 41. körzet (VII. ke­rület) az újvárosi iskolában, 49. körzet (IX. kerület) a Déli úti iskolában, 55. körzet (X. kerület) a Talajjavító Válla­latnál, 63. körzet (XI. kerület) délután 14 órai kezdettel: a Dózsa Népe Termelőszövetke­zetben, öreghegyen, a Cifra­kerti Állami Gazdaságban, a 77. körzet (XIV. kerület), a 69. körzet a Körösi úti iskolában. Kedden, február 14-én a je­lölő gyűlések helye és idő­pontja: Délután hatórai kezdettel a 8. körzet (II. kerület) a Széc- chenyi téri iskolában, 14. kör­zet (III. kerület) a Kossuth Gimnáziumban, 22. körzet (III. kér.) a Kollégiumban, 28. körzet (IV. kerület) a Kinizsi úti iskolában, 36. körzet (VI. kerület (az újvárosi iskolá­ban, 50. körzet (IX. kerület) a Déli úti iskolában, 56. körzet (X. kerület) a Talajjavító Vál­lalatnál. Délután 2 órakor kezdődik a jelölő gyűlés: a 70. körzetben (XII. kerü­let) a Kappanhalmi általános iskolában, a 78. körzetben a kenderföldi általános iskolá­ban, a 79. körzetben a Petőfi Tsz irodájában. Alig vette át hivatalát a vá­rosi tanács új elnökhelyettese, talán még ismerkedésre sem volt ideje, máris tengernyi gond keiült ß vállára. A bel­vízveszély nem tűrt halasztást, gyorsan kellett intézkedni, jár­ni a városszéli lakónegyede­ket, ott lenni mindenütt, ahol veszély fenyeget. Elsősorban ezt a munkát végzi most Bene József elnökhelyettes, aki egyébként a mezőgazdasági ügyek irányítója. — Korábban járási funkciót töltött be, de itt élt a város­ban. Mennyire ismeri Ceglé­det? — Az idén tíz esztendeje, , hogy a városba kerültem — mondja. — Nyolc évig vol­tam a járási pártbizottság me­zőgazdasági osztályának veze­tője. Korábban mint gyakorló gazdasági szakember működ­tem, 1957-től a Földművesszö­vetkezetek Járási Központjá­ban voltam főmezőgazdász. A várost és a várospolitikát az itt lakó ember szemével néz­tem. A termelőszövetkezeteket általában ismertem korábban is. S ha a jelenlegi posztomon még új is a város, nem idegen. — A városban jó és gyenge tsz egyaránt van. Az új gaz­dasági irányításban csökken-e a különbség ezek között? — Termelőszövetkezeteink­ben általában jók az adottsá­gok. Ahol már most is szép eredmények születnek, mint például a Vörös Csillag Tsz- ben, ott is lehet még többet Az elmúlt évben, a IX. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben je­lentős eredmények születtek a kollektív és egyéni vállalások alapján mind az ipart üze­mekben, mind a termelőszö­vetkezetekben és egyéb mun­kahelyeken egyaránt. Lapunk korábbi számában közöltük a felhívást, amely további versenyre hívja ki a ceglédi dolgozókat — olyan munkaversenyre, amelyet a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfor­dulójának tiszteletére rendez­nek. A várost pártbizottság a közelmúltban foglalkozott ez­zel az indítvánnyal, és határo­zatában kimondotta, hogy a verseny eredményeinek érté­kelésére a különféle gazdasá­elémi. További korszerűsítés, gépesítés kellene, hogy a tag­ságnak megfelelő munkafelté­teleket biztosíthassunk. A beruházásokat éssze­rűen kell kiválogatni. — A hét termelőszövetkezet könyvelését elektromos szá­mológép végzi. Ez nemcsak csökkenti az adminisztráció dolgát, hanem hallatlanul gyors is. így mindig friss ada­tokra támaszkodhatnak a tsz- ek vezetői. Időben látják, ha valahol hiba csúszik terveikbe, ha valamit módosítani kell, nemcsak az év végén, amikor már cselekedni késő. — Az új gazdasági irányí­tásban az előzetes kalkulá­cióknak, a munka közbeni rendszeres költségellenőrzé­seknek még nagyobb szere­pük lesz. Jelentősen megnő a termelőszövetkezetek önállósá­ga és ezzel lehetőségeik is bő­vülnek. Ez természetesen nagyobb felelősséget ró a vezetőkre. — A jövőben mindenütt a tagság véleményét figyelembe véve kell kialakítani a terme­lés szerkezetét. Időben számot kell vetni, melyek azok az ágazatok, amelyeket érdemes fejleszteni, illetve mit kell_le- építeni? — Termelőszövetkezeteink gyorsan a megfelelő színvo­nalra lendülhetnek. Segítik ezt a már érvényben levő és a most születő rendeletek is. A szövetkezeti tagok szociális gi területeken dolgozó gazda­sági szakemberekből verseny- bizottságot alakítanak. Mivel az egyes munkahelye­ken folyó munka — természe­ténél fogva — más-más jelle­gű, a mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi és közleke­dési versenyben elért eredményeket külön kate­góriában értékelik. A városi pártbizottság és a városi tanács a versenyben élenjáró vállalatoknak, tsz­eknek vándorzászlókat ad ju­talmul. A verseny állását ne­gyedévenként mérik fel. Ek­kor adják át a vándorzászló­kat. A verseny végén díszok­levéllel jutalmazzák a legjobb termelőegysége­helyzetének javulása, az új nyugdíjtörvény szintén az egyéni és kollektív eredmény fokozására serkenti a tagságot és vezetőséget egy£p$í)t.. I£zzel természetesen tovább 7lő tt ve­zetők felelőssége. — Köztudomású, hogy váro­sunkban a piaci árak elég magasak. Hogyan segíthetné­nek a tsz-ek a helyi piac jobb ellátásában? — Nálunk jobbára csak a centrumra korlátozódik a la­kosság gyümölcs-, zöldség- ás baromfivásárlási lehetősége. A központon kívül csupán a jászkarajenői tsz Körösi úti és az fmsz Rákóczi úti pavilonja számottevő. — A főútvonalakra, a gyá­rak közelébe, általában a város perifériájára is gondolni kell. A termelőszövetkezetek mel­léküzemági és értékesítési le­hetősége egyre nagyobb. Az új elárusítóhelyeket már tervsze­rűen helyezzük el, megszün­tetve ezzel a piac egyedural­mát. Ha jó választékot, egyen­letes áruellátást nyújt a tsz, javul az ellátás és alacsonyab­bak lesznek az árak is. Bene József otthonosan mo­zog a rábízott szakterületen. Tisztán látja a feladatokat, és ismeri azokat az utakat, ame­lyek a tervek valóraváltásá- hoz vezetnek. Szakértelmével, a vezetésben szerzett eddigi tapasztalatával valóban segít­het a dolgokon. két és szocialista brigádo­kat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára in­duló munkaverseny idején a vállalatok dolgozói és a ter­melőszövetkezeti parasztok a munka gazdaságosságát, az ön­költség csökkentését és a ter- melvények minőségének javí­tását tekintik céljuknak. Kenyérfák Minden városnak akad né­hány említésre méltó, érde­kes fája. Van, ahol platán­jaikkal, hársfáikkal dicse­kednek a helybéliek, vagy az utcahosszat díszsorfalat álló, egyenes törzsű fenyők képe marad meg az arra járó emlékezetében. Láttam már almavirágszerű, lak- szos rózsaszín fürtökkel díszlő fasort tavasszal, lát­tam fehér virágú akácsort, zsúpos házacskák előtt ■ eperfákat, diófát De olyat még sehol, mint itt, Ceglé­den. Ágaiktól megkopasztva dacolnak ezek a fák a Kossuth téren, a jár­daszélen. Dús lombjuk menedéket ad nyáron a nap sugarai elől a kerékpárokra vigyáaó bácsikának. Mese- "fít>eíi ' fák' Egyszer virágoz­nak egy nyáron és kétszer teremnek hetenként... Kétszer teremnek! Igen, nem is olyan hihetetlen. Kedden és pénteken, álta­lában. Nem magot: kenye­reket! Piros-barna hátú, kerek cipókat. Csak úgy száll illatuk utcahosszat. Van olyan nap, hogy tizen­két, tizenhárom búbos-cipó hintázik a fán — a vele együtt .termett nylonháló­ban, spárgaszatyorban, csu­hából font, felakasztott kasban. Dél tájban szüretelik őket, mikor a piacnak vé­ge, s ki-ki hazafelé indul csomagokkal megrakottan, bátyusán, vagy kerékpáro­sán. Útra kelnek a kenyér­fa kenyerei, s harangszóra már hipp-hopp: egy fiát sem látni belőlük. ... és a szögek? Ki veszi észre a szögeket? — Senki. Rozsdabarnán, kéregszínűn szinte ott élnek kimozdít- hatatlanul — hogy minden kedden és pénteken illatos kenyerek csüngjenek a fá­kon. Hisz lassan idegenfor­galmi érdekességszámba megy a ceglédi kenyérfa. (-es) A gyűlésre az iskolában ke­rült sor. Az' ügy fontosságára való tekintettel mindenki idő­ben érkezett, s így a kitűzött időpontban, este 6 órára meg­kezdődhetett a városi tanács­tagjelölés. Ezen a péntek esti összejö­vetelen a Hámán Kató iskolá­ban az 5. választókörzet ta­nácstagjelöltjére hangzottak el javaslatok. Helyesebben csak egy javaslatról volt szó, amely­hez aztán többen is jóváhagyó­lag csatlakoztak. Benke Lajosné hivatalos el­nöki megnyitója után Mohos Imre, a Hazafias Népfront vá­rosi elnöke szólt az iskolate­remben egybegyűlt negyven főnyi hallgatósághoz. Öcsai István gimnáziumi tanárt, a kerület eddigi tanácstagját ja­vasolta továbbra is ennek a tisztségnek a betöltésére. A választópolgárok egymás után kértek szót. Egyikőjük el­mondotta, hogy ö is tanácstag volt az elmúlt években. A ta­nácsüléseken is együtt vettek részt, és nem volt olyan ülés, amelyen valamilyen közérde­kű javaslatot ne tett volna a mostani jelölt. Öcsai Istvánt sokan ismerik városszerte. A gimnáziumból százak és százak kerültek ki, mint tanítványai. Jól ismerik a Május 1. Ruhagyárban is, akiknek szintén előadásokat tart. — Nem lehet tőle olyat kér­ni, amit meg nem tenne, ha jónak és igazságosnak találja az ügyet. Szívén viseli válasz­tói és városa sorsát, jól ismeri a legsürgősebb tennivalókat, sokat segíthet — ezeket a gon­dolatokat summázták a mellet­te felszólalók. Végül a jelölt is felszólalt A tanácstag munkájáról be* szélt és elmondotta, hogy jó közösségi szellem alakult ki, amely biztosítékot jelent a vái ros további fejlődésére. Tamasi Tamás !ÍXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^^X,XXXXXXXX^^.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX/>yxX<yy>V>7VVX/W.^XX/Vy'y'X.'>V'X*>V>'>Wy>VV'.VW ÉPÜL A KÓRHÁZ (Foto: Gábor Viktor) ~r A termelőszövetkezettől - a piacig INTERJÚ BENE JÓZSEF VÁROSI TANÁCSELNÖK-HELYETTESSEL

Next

/
Thumbnails
Contents